Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

„Légiriadó elmúlt’ jelzés után ’ Azokon a lakott területe­ken, amelyeket közvetlen tá­madás vagy másodlagos hatás nem ért, a légiriadó feloldá­sa után a lakosság szervezet­ten elhagyja az óvóhelyeket, a kiszóródás elleni védőléte­sítményeket és folytatja a mindennapi munkát. Azokban a helységekben, amelyeket támadás ért, az óvóhelyeket a lakosság csak a polgári védelmi szervek utasítására hagyhatja el. Ha az óvóhely megsérült és tűz-, illetve vízbetörés vagy elöntés veszélyezteti az óvó­helyen tartózkodók életét és a tenttartózkodás nagyobb veszélyt jelent mint az óvó­hely elhagyása, ebben az eset­ben a legrövidebb időn belül el kell hagyni az óvóhelyet. Az óvóhely elhagyását az óvóhely parancsnoka szervezi meg. A veszélyessé vált óvó­helyről való távozás előtt fel kell venni az egyéni védő-, vagy szükségvédőeszközöket, mivel az óvóhelyet környező terep sugárzó anyaggal lehet szennyezve. Az óvóhely elha­gyását a bejáraton keresztül kell megkísérelni, de ha er­re nincs lehetőség, akkor a vészkijárat (vészalagút) fel- használásával kell végrehaj­tani. Az óvóhelvet szervezetten, csoportosan, a polgári védel­mi szervek által meghatáro­zott útvonalon és irányban kell elhagyni. A csorjortos tá­vozás lehetővé teszi az út­közben levő akadályok elhá­rítását. az idősek, betegek és gyermekek segítését. Ha a haladás irányát előre nem határozták meg, akkor a ke­vésbé romos területek irányá­ba — lehetőleg széllel szem­ben kell a veszélyes területet elhagyni. A romos területek elhagyá­sa után (vagy még előbb) kapcsolatot találunk a men­tést végző polgári védelmi erőkkel, akik az esetleg szük­séges mentesítést és ellenőr­zést elvégzik. A polgári védelem szervezetei felkészültek az élet- és vagyonvédelemre BESZÉLGETÉS GRESINA ISTVÁNNÁL, A RÉTSÁGI JÄRÄSI HIVATAL ELNÖKÉVEL, A POLGÁRI VÉDELEM JÄRÄSI PARANCSNOKÁVAL A polgári védelem szakszol­gálatainak alegységei befejez­ték az 1978. kiképzési évet a rétsági járásban. A korszerű­sítés végrehajtása után az alakulatok létszámban keve­sebbekké, de mozgékonyab­bakká és jobban felszereltek­ké váltak az elmúlt évekhez viszonyítva. Sikeres gyakor­lattal fejezték be a felkészí­tést, amelyről néhány kérdés­ben érdeklődtünk a járás pol­gári védelmi parancsnokától: — Milyen fejlődést jelentett a polgári védelmi alakulatok korszerűsítése a rétsági járás­ban? — A korszerűsítésnél maxi­málisan figyelembe vettük, hogy kisebb létszámú, de job­ban felszerelt szervezetek álljanak rendelkezésre. Az alegységek képesek legye­nek bonyolult körülmények között — elemi csapás, ipari és egyéb katasztrófa esetén béke idején is — a védeke­zés, a mentés, a mentesítés és fertőtlenítés végrehajtására. Ezeknek az alapelveknek meg­felelően hajtottuk végre a PV-szer vezetek korszerűsíté­sét, illetve átszervezését. A tervezés időszakában polgári védelmi konzultációs napot tartottunk, melyen az üzemek és tanácsok vezetői, polgári védelmi parancsnokok, vala­mint az üzemek törzsparancs­nokai vettek részt. Vélemé­nyem szerint a megalapozott és jól előkészített korszerű­sítés meghozta gyümölcsét, mivel a szervezetek megala­kítása. felkészítése, kiképzé­se zökkenőmentesen folyik. Jelentős változás, hogy a pol­gári védelmi szervezetek 70— 75 százalékát üzemeknél szerveztük meg. Ezek kikép­zésénél, felkészítésénél a minimálisra csökkent a mun­kából való kiesés. Csökkent a kiképzésekről hiányzók szá­ma. — A lefolytatott gyakor­lat alapján hogyan értékeli az alegységek hadrafoghatósá­gát? — A gyakorlat Rétság nagy­községi közös Tanács szerve­zésében történt a községi ön­védelmi parancsnokság és törzse, valamint az igazgatá­si területén szervezett vala­mennyi szakszolgálati alaku­lat részvételével. A rendőrség és munkásőrség egy-egy raja, a forgalomirányítás és rend- fenntartás feladatait látta el. A gyakorlaton résztvevő állo­mány először az alkalmazási készenlétbe helyezés felada­tait hajtotta végre, majd egy komplex, gyakorlat keretén belül erőcsoportba szervez­ve hajtott végre konkrét fel­adatot. A gyakorlat tervezé­sénél figyelembe vettük azon irányelvet, hogy a gyakorla­ton a valóságot legjobban megközelítő helyzetet idé­zünk elő, s ezt a népgazdasá- gilag hasznos tevékenységgel kössük össze. A résztvevők mintegy 80 ezer forint érté­kű munkát végeztek. A gya­korlaton résztvevő parancs­nokságok és alegységek ta­núbizonyságot adtak arról, hogy szakszerűen és szerve­zetten hajtják végre a rájuk háruló feladatokat. — Az alegységek politikai felelősei milyen ségítséget nyújtottak a felkészítéshez? — A polgári védelmi alegy­ségek politikai felelőseit az üzemek, községek pártszervei egyetértésével nevezték ki és pártfeladatként kapták a beosztással járó feladatokat. A járási pártbizottság terve alapján évente egy alkalom­mal a pártalapszervezetek tit­kárainak összevonásán szere­pel a polgári védelmi fel­adatok helyzete és pártpoliti­kai biztosítása. A politikai felelősök a pol­gári védelem helyét, szere­pét ismerik és ennek érdeké­ben az alegységeknél igen ak­tív propagandamunkát fejte­nek ki. Ebben a tevékenység­ben a pártalapszervezetek ve­zetőségétől, az alapszervi tit­károktól konkrét segítséget kapnak. A kiképzések, gya­korlatok előkészítésénél és végrehajtásánál nélkülözhe­tetlen a politikai felelősök felvilágosító tevékenysége. — Milyen eredmények vol­tak az ifjúság PV-felkészíté-. seben az 1978. kiképzési év- l>en? — Járásunk általános isko­láiban a. járási úttörőgárda- parancsnoksággal közösen a honvéd, tűzoltó, közlekedési, munkásőr és egészségőr rajok mellett megszerveztük a polgári védelmi rajokat. A já­rási úttörőgárda-parancsnok- ság munkaterve alapján 1978. május 6—7. napján úttörő­szemle keretén belül honvé­delmi és polgári védelmi ver­senyekre került sor. A ver­senyen a járás összes általá­nos iskolája képviseltette ma­gát. A honvéd, a közlekedé­si, a tűzoltó, a munkásőr, az egészségőr és a polgári védel­mi rajok felkészültsége, a versenyen való jó szereplése tükrözte az általános isko­lákban folyó honvédelmi ne­velés eredményét. A korsze­rűsítés után a rétsági járás polgári védelmi szervezetei felkészültek a feladatok vég­rehajtására, az élet- és a va­gyonvédelemre — fejezte be a beszélgetést Gresina István. A veszélyez! etettségi időszak feladatai A felkészülés teladaiai a városokban A veszélyeztetettségi idő­szákról történt értesítés vé­tele után azonnal kapcsoljuk be rádiókészülékünket és ál­lítsuk a Kossuth adó hullám­hosszára. Mivel a további közlemények a magyar tele­vízió útján is sugározhatók, kapcsoljuk be a televíziót is az I. műsor vételére. Értesítsük a közvetlen szomszédokat a veszélyezte­tettségi időszak bevezetéséről, hátha nem szereztek még arról tudomást. Haladéktalanul készüljünk fel az önvédelemre és csalá­dunk védelmére. Készítsük elő az egyéni védőeszközöket. Abban az esetben, ha ipari­lag gyártott védőeszközök ott­hon nem állnak rendelkezés­re, azonnal szerezzük be, vagy házilag készítsük el azo- kunt/ Testfelületünk védelmére r- szükségvédőeszközként ké­szítsük elő a ruhatárunkban levő esőköpenyt, overállt (ke­zeslábast), műbőr kabátot, gu­micsizmát, sár- és hócipőt, valamint a háztartásban ta­lálható bőr- és gumikesztyű­ket. Csomagoljuk össze a saját és a család tagjainak legfon­A létfenntartáshoz nélkü­lözhetetlenek a különféle élel­miszerek, de különösen lét- fontosságú az ivóvíz. Az em­beri szervezet a táplálékot 5 —8 napon át is képes nélkü­lözni, míg a vízhiányt csak 2—3 napig viseli el. tosabb okmányait: személyi igazolványt, a katonakönyvet, a párt-, a KISZ- és szakszer­vezeti tagsági könyveket, a házassági és születési anya­könyvi kivonatokat, takarék­betétkönyvet, a munkaadói igazolványt stb. Készítsük elő a család min­den egyes tagja részére az óvóhelyen történő tartózko­dáshoz szükséges két-három napi élelmiszercsomagot, el­sősorban konzervekből vagy légmentesen zárt csomagolá­sú élelmiszerekből. Az élel­miszercsomagok összeállítá­sánál elsősorban azokat az élelmiszereket vegyük figye­lembe, amelyek hűtés vagy főzés nélkül fogyaszthatók. Az élelmiszerek mennyiségét a kalóriaszükséglet figyelem- bevételével állítsuk össze. Normális körülmények között egy ember napi igénye 3000— 3500 kalória tápértékű élel­miszer. Készítsünk elő és csomagol­juk össze minden, a tisztál­kodáshoz és a személyi higi-r éniához szükséges anyagot, eszközt. Pontosan ismerjük meg a legközelebbi óvóhely helyét és az oda vezető leg­rövidebb útvonalat. A lakásban (lakóházakban) tárolt élelmiszereknek a hű­tőszekrény megbízható védel­met nyújt. A nem hűtőszekrényben tá­rolt élelmiszereket megfelelő csomagolással tegyük védetté. A különféle konzervfélesége­ket különösebben nem kell óvni, de hogy csökkentsük a doboz esetleges szennyeződé­sét, célszerű, ha papírba cso­magoljuk az egyes dobozokat. A különböző ömlesztett élelmiszereket fémdobozok­ban, üveg- vagy a háztartás­ban használt egyéb edények­ben tároljuk. A megóvás ér­dekében a legfontosabb az, hogy a tárolóeszköz jól zár­ható legyen. , A kenyér és a kétszersült védelmére elegendő, ha — a gyári csomagoláson felül — műanyag zacskóban helyez­zük el és a zacskó száját szo­rosan lekötjük, vagy szigete­lőszalaggal leragasztjuk. A tejet legbiztosabban bá­dogkannában őrizhetjük, de a A veszélyeztetettségi időszak bevezetése után — ha azt ad­dig nem tettük meg — ha­ladéktalanul szerezzük be a gyermekek vegyivédelmi fel­szerelését, illetve készítsünk részükre szükséglégzésvédő és bőrvédő eszközöket. Az óvodás korban levő, va­lamint az általános iskola al­só tagozatába járó gyerme­kek részére fehér ruhaanyag­ból vagy vászonból készítsünk egy körülbelül 4x6 centiméte­res csíkot, amelyre tussal vagy rostirónnal tüntettük fel a gyermek vezeték- és ke­resztnevét, születési évét és helyét, a lakás és az óvoda vagy az iskola címét. Ezt a kis „névkártyát” varrjuk be a gyermek kabátjának bélé­sébe, illetve ruhája elülső belső oldalára. Az iskolában vagy óvodá­„zacskós” tej csomagolóanya­ga maga is véd (külön mű­anyag, vagy papírcsomago­lással fokozhatjuk a védő- képességet). A friss zöldséget föld alat­ti helyiségekben (pincékben, vermekben) őrizhetjük meg a legjobban. Az élelmiszerek­kel együtt védjük az edénye­ket is a szennyeződéstől. Az ivóvíz megóvására jól zárható - edényzetet (üvegeket, műanyag kannákat) használ­junk. Az ivóvíz, illetve a vi­taminok pótlására tároljunk különféle gyümölcsleveket, paradicsom ivóiét stb. Az esetleges tüzek oltására a fürdőkádban és nagyobb, le­hetőleg lefedhető edényekben képezzünk víztartalékot. ban tartózkodó gyermekek — a helyzettől függően — taná­raik, nevelőik utasítása sze­rint cselekedjenek. A kétévesnél fiatalabb gyermekek részére szerezzünk be pár napra elegendő papír- pelenkát, egy-két gumipelen­kát, gumi vagy műanyag kis- nadrágot és megfelelő ápoló­szereket. Ezeket a gyermek részére szükséges ruhanemű­vel, takaróval együtt tároljuk. A készlet biztosítsa több na­pon keresztül a szükséges cse­rét, mivel az óvóhely elfog­lalása után mosásra nincs le­hetőség. A család élelmiszerkészleté­nek összeállításakor fordít­sunk különös gondot a cse­csemők és kisgyermekek táp­lálkozásához szükséges éte­lek. tán- és gyógyszerek biz­tosítására. Óvjuk meg élelmiszer- és vízkészleteinket Különös gonddal óvjuk a gyermekeket Szocialista brigádok PV -versenye a BIJFI balassagyarma­ti gyáregységében üzemi önvédelmi alegység tevékenysége légiriadó elhang­zása után. Magatartási szabályok a légiriadó után A légiriadó-jelzés elhangzá­sakor azonnal cselekedni kell, nincs idő késlekedésre. Általá­nos szabályként kell elfogad­nunk, hogy mindenki haladék­talanul rejtőzzön el, illetve keressen védelmet ott, ahol éppen a légiriadó érte. Minden késlekedés életveszélyt jelent­het. Ha a légiriadó-jelzés a la­kásunkon ért, azonnal tegyük meg a legszükségesebb védel­met, a nukleáris robbanás, il­letve a hőhatás által előidéz­hető tüzek ellen. Kapcsoljuk ki az összes villanyórát, zárjuk el a gázt. A vedreket, mosdót, fürdőkádat engedjük tele víz­zel. Engedjük le az ablakok redőnyeit, oltsuk ki a kályhá­ban, tűzhelyen levő tüzet. A család öltözzön fel az évszak­nak megfelelően. Vegyük ma­gunkhoz az előre elkészített felszerelést, élelmet, vizet, ér­téktárgyakat, és siessünk a kijelölt, vagy a legközelebbi óvóhelyre. Az óvóhelyre történő indu­lás előtt értesítsük szomszé­dainkat, mert esetleg nincs tu­domásuk a veszélyről. Az óvóhelyre haladva segít­sünk az idősebbeknek, bete­geknek és ne engedjük el ma­gunk mellől gyermekeinket. Ha a légiriadó-jelzés, vagy közlés gépkocsiban ért ben­nünket, haladéktalanul álljunk meg a járda mellett, ügyelve arra, hogy ne akadályozzuk az útkereszteződés forgalmát. Ha óvóhely van a közelünkben (jelzés mutatja), siessünk oda. Ha erre nincs lehetőség, húz­zuk le a gépkocsi ablakait, fe­küdjünk a gépkocsi aljába, fe­jünket, arcunkat karjainkkal vagy a gépkocsiban levő taka­róval fedjük be. Vannak olyan tapasztalatok, hogy a gépkocsi a nukleáris robbanás pontjá­tól bizonyos távolságra megfe­lelő védelmet nyújt. Amennyiben a légiriadó köz­épületben ér bennünket, hala­déktalanul hagyjuk el az épü­letet és a polgári védelem szerveinek utasítása szerint vonuljunk a legközelebbi óvó­helyre. A tömegközlekedési eszkö­zök (villamos, autóbusz, troli­busz) a légiriadó jelére azon­nal leállnak. Ebben az eset­ben pánik, illetve tolongás nélkül, de gyorsan hagyjuk el a járművet és vonuljunk óvó­helyre. Megtörténhet, hogy a nuk­leáris robbanás, amelyről a felvillanásból szerzünk tudo­mást, a lakásban ér bennün­ket. Azonnal feküdjünk a padlóra, távol az ablaktól, a belső falhoz, vagy egy nehéz bútordarabhoz húzódva. Véd­jük arcunkat, fedetlen testré­szünket a fénysugárzás káro­sító hatásától. A nukleáris robbanás érhet bennünket az utcán, vagy a szabadban is. Ne veszítsünk egyetlen másodpercet sem, ha­ladéktalanul keressünk rej­tekhelyét (árkot, kőkerítést, földhányást, csatornát, lefo­lyót, gödröt, vasúti töltést, fás, bokros területet stb), ahol azonnal feküdjünk arccal a földre és fedjük be fejünket. Legalább öt percig maradjunk így, várjuk meg a lökéshullám elhaladását, majd mielőtt a radioaktív kiszóródás megkez­dődnék, gyorsan vonuljunk a legközelebbi kiszóródás elleni védőlétesítménybe. Csak a legvégső esetben rej­tőzzünk el épületek külső fa­la mentén, mert az ránk omol­hat és eltemethet. Ha mezőn tartózkodunk a robbanás idő­pontjában, akkor rejtőzzünk el a szakadékokban, gödrök­ben, horhosokban. Ha erőgép­pel (traktor, kombájn, vonta­tó) végzett munka közben ér a légiriadó, akkor a gépet vi­gyük a legközelebbi védelmet nyújtó erdőbe, széles, de nem mély árokba, horhosokba, a hajtóművet állítsuk le, majd gondoskodjunk saját védel­münkről. A légiriadó elhangzása után a háziállatokat gyorsan terel­jük be az ólakba, istállókba, vagy, ha azok a mezőn tartóz­kodnak, akkor a legközelebbi szakadékba, mélyedésbe és magunk is rejtőzzünk el. Üzemanyagot, vagy más gyúlékony anyagot szállító gépjárművet horhosban, sza­kadékban, vagy erdőben rejt­sünk e], magunk részére a járműtől távol keressünk meg­felelő védelmet, hogy a szál­lított, gyúlékony anyag láng- i alobbanása, vagy robbanása ne veszélyeztessen bennünket. NÓGRÁD — 1979. január 3., szerda 5 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom