Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
TÉL Ä H Havas túra Salgóbányán. — fotó: lej — Az Országos Anyag- és Árhivatal KÖZLEMÉNYE egyes termékek fogyasztói árának felemeléséről Az 1979. évi népgazdasági iterv előirányzatával összhangban január 8-an, központi elhatározás alapján sor kerül egyes fogyasztói árak emelésére. A fogyasztói árak emelését a világpiaci árak és a hazai termelési költségek növekedése, a keresletkínálat összhangjának elősegítése, a költségvetési egyensúly javítása teszi szükségessé. A motorbenzin fogyasztói éra átlagosan 25 százalékkal nő. A normál benzin ára literenként 5 forintról 6,40 forintra, a szuperbenziné 6,50 forintról 8 forintra, az extrabenziné pedig 8 forintról 9.60 forintra emelkedik. A benzin, olaj keverék ára a benzin fogyasztói árával arányosan Változik. A dohányáruk fogyasztói ára átlagosan 30 százalékkal emelkedik. Az egyes választékok ára differenciált mértékben változik. A Kossuth cigaretta dobozonkénti fogyasztói óra 4,20 forintról 5,60 forintra, a Symphoniáé 5,60 forintról 7,40 forintra, a Sopianae 8 forintról 10 forintra nő. A Csongor szivarok ára csomagonként 12 forintról 15 forint, ra, a pipadohányok közül a Clubé 2 forinttal, a magyaré pedig 60 fillérrel emelkedik. A sör fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik: a hazai, valamint a szocialista importból származó választékok ára az átlaghoz közelállóan, míg a tőkés relációból beszerzett söröké nagyobb mértékben drágul. A rizs fogyasztói ára átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Az előrecsomagolt rizs kilogrammonkénti ára 16 forint helyett 24 forint lesz. A vas-műszaki cikkek közül a hazai gyártmányú kerékpárok fogyasztói óra 20 százalékkal, a 303-as típusú keverőtárcsás mosógépé 9 százalékkal, a Komfort gáztűzhelyeké 14 százalékkal, az akkumulátoroké pedig átlagosan 27 százalékkal emelkedik. Az építőanyagok közül az égetett darabos mész fogyasztói ára 20 százalékkal, a húzott síküvegé mérettől és minőségtől függően átlagosan 22 százalékkal, egyes egészségügyi finomkerámiai cikkeké 40 százalékkal, az azbesztcement hullámpaláé 9 százalékkal, a szigetelő fedél, lemezé pedig 7 százalékkal emelkedik. Február 1-től átlagosan 40 százalékkal, ezen belül differenciáltan emelkedik az újságok, időszaki sajtótermékek ára, például a napilapoké hétköznap 80 fillérről 1,20 forintra, a vasárnapi napilapoké 1,20 forintról 1,60 forintra. Ä központi árintézkedések a fogyasztói árszínvonalat 1979-ben — a tavaly végrehajtott szeszáremelés ez évben is érvényesülő hatásával együtt — 2,8 százalékkal emelik. Ezenkívül az év folyamán vállalati kezdeményezésre és piaci hatásokra az általános fogyasztói árszínvonal átlagosan mintegy 2 százalékkal emelkedhet. A fogyasztói áremelések összhangban vannak az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt életszínvonal-politikai célkitűzésekkel. (MTI) Fidel Castro és Biszku Béla eszmecseréje Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács és a miniszter- tanács elnöke pénteken délután felkereste Biszku Bélát, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a magyar pártós állami küldöttség havannai szálláshelyén. Biszku Béla átadta Kádár János és a Központi Bizottság üdvözletét. Fidel Castro és Biszku Béla a találkozó során baráti eszmecserét folytatott. MAI SZÁMUNKBAN: A „tovább- szolgálatos” titkár Szép volt, fiúk! Mennyi a munkaidő? Az NB I. sorsolása Színházi esték Hegedűszó a vonaton Világ proletárjai, egyesüljetek! & / MOGRAD kt m'SZm'-p noGóá o míicvE' űizorf 9 ága cS a míí XXXV. ÉVF„ 5. SZÁM ARA: 1 FORINT 1979. JANUÁR 7., VASÁRNAP A politikai munka az eredményesebb gazdálkodást segítse Järäsi p&rf&rS©ic«easte% Rendkívüli járási pártértekezletet tartottak tegnap Balassagyarmaton. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára. Többek között elmondotta, a XI. pártkongresszus hangsúlyozta: tovább kell szélesíteni az állami élet demokratizmusát, korszerűsíteni a közigazgatási munkát. Ennek a folyamatnak része a Nógrád megyében bekövetkezett változás, a járások összevonása. A Politikai Bizottság 1978. május 3-i határozata alapján, az Elnöki Tanács döntött néhány járás — így a szécsényi járás — megszüntetéséről, területének más járásokhoz csatolásáról. A döntés 1979 január elsejével lépett hatályba. Ennek megfelelően a szécsényi járás területének mintegy kétharmada a balassagyarmati, további része pedig a salgótarjáni járáshoz került. A járások lakossága megértéssel fogadta a változást. Hiszen érzékelte, hogy az átszervezést gondos előkészületek előzték meg a megyében és az érintett járásokban. A cél az volt, hogy az állami, a társadalmi szervek munkája folyamatos legyen. Eredményeként az összevont járásokban , tovább javuljanak a lakosság élet- és munkakörülményei. Ezt követően a pártértekezlet megválasztotta a járási pártbizottságot, amelynek tagjai a következők: Batta László, Bereczki Imre, Ber- tók Ferencné, Bodor .János, .Cserháti Zoltán, Fábián Já- nosné, Ferencz Béla, Forgó Imre, Földesi István, Gólyán Tibor, dr. Győri Sándor, Hegedűs András, Hegedűs Mihály, Hugyecz János, Huszkó Sándor, dr. Hütter Csaba, Jánvári Andrásné, Káposzta Antal, Káplár János, Kepes Károlyné, Klug Nándor, Kökény Jánosné, Kramlik István, Lászlók Árpád, Máté Sándor, Márton Ferenc, Mender Bertalan, Miklósik IgVárosavató ünnepség Lentiben Németh Károly mondott ünnepi beszédet Szombaton várossá avatták Lentit, a hetési tájegység köz- igazgatási, kulturális és gazdasági központját. A városi tanács ünnepi ülésén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság első titkára, dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke. A művelődési központban megtartott ünnepségen ott voltak a zalai városok, Lenti lakosságának, gazdasági szervezeteinek és intézményeinek képviselői, s a szomszédos Jugoszláviából Lendva város tanácsának küldöttei. Az ünnepi tanácsülésen Horváth József, a városi tanács elnöke (az eddigi nagyközségi tanácselnök) köszöntötte az új tanács tagjait és vendégeket. Ezután Németh Károly mondott ünnepi beszédet. Utalt arra, hogy immár 2 évtizede töretlen hazánkban a szocialista építés útja, fejlődik népgazdaságunk, emelkedik népünk életszínvonala, javulnak az életkörülmények. Ez tette lehetővé azt is, hogy 1979. január elsejével kilenccel gyarapodjék hazánk városainak száma. A Központi Bizottság titkára ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából átadta a városalapító oklevelet Lent: város tanácselnökének. A továbbiakban Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte Zala megye negyedik városának tanácstagjait, a testület vezetőit. A megye többi városa, Keszthely, Nagykanizsa és < Zalaegerszeg tanácsai képviseletében Kustos Lajos, a Zalaegerszegi városi Tanács elnöke üdvözölte a városavató ünnepség résztvevőit. nác, Mikus András, Mód József, Molnárné Gerhát Anna, Molnár Gábor, Nagy István, Papp László, Pál Ferencné, Pálfalyi Pál, Pénzes Sándor- né, Pongrácz Ferenc, Sándor József, Slachta József, Szel- csik Pál, Szigeti Lászlóné, Taskó András, Tomis István, Trubiánszky Pál, Varga András, Varga Katalin, Vanya Éva és Viszmeg Jánosné. A járási pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a végrehajtó bizottság tagjának, a járási pártbizottság első titkárának Forgó Imrét, a végrehajtó bizottság tagjának, a járási pártbizottság titkárának ■Batta Lászlót és Miklósik Ignácot. A végrehajtó bizottság tagjai továbbá: dr. Győrt Sándor, Bertók Ferencné,’ Huszkó Sándor, dr. Hütter Csaba, Jánvári Andrásné; Cserháti Zoltán, Káposzta Antal, és Tomis István. A járási pártbizottság megválasztotta a fegyelmi bizottságot; amelynek elnöke Földesi István lett. A testület végezetül munkabizottságokat választott és kinevezte a pártbizottság csoportvezetőit, majd elfogadta a járási pártbizottság, valamint a fegyelmi bizottság münkatervét. A balassagyarmati és szécsényi járás elmúlt három esztendejéről, az 1978-as eredményekről, gondokról, az 1979-es cselekvési programról Forgó Imre, a járási párt- bizottság első titkára adott számot. A számvetés bizonyította, hogy az elmúlt években a balassagyarmati és a szécsényi járásban eredményesen munkálkodtak a XI. pártkongresszus, a pártértekezletek határozatainak végrehajtásán. Az ipari termelés mintegy 7—7.5 százalékkal emelkedett 1978-ban, jórészt a munka termelékenységéből. Korszerűsödött a gvárt(Folyiatás a 2. oldalon) Emlékezés és köszöntő Lovász József-emlékülés Salgótarjánban Folytatni a KIVISZ hagyományait Hatvan esztendővel ezelőtt, 1918. december 30-án alakult meg hazánkban a KIMSZ. Ezekben a napokban országszerte e jelentős politikai évfordulót ünnepük a magyar fiatalok, a KISZ-tagok, az ifjúkommunisták. Az évforduló alkalmából Kádár János, az MSZMP KB első titkára levelet Intézett a magyar ifjúsághoz, melyben méltatja a KIMSZ, a DISZ, a KISZ tevékenységét. Tegnap délelőtt az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága székházában rendezte meg a KISZ Nógrád megyei bizottsága a Lovász József-emlék- ülést, a KIMSZ megalakulása 60. évfordulója tiszteletére. Az ünnepség elnöke, Ponyiné Oszvald Katalin, a KISZ megyei bizottsága titkára bevezetőjében minden kommentár nélkül Kádár János leveléből idézett. Íme: „Pártunk Központi Bizottsága nevében sok sikert, erőt, egészséget, eredményekben gazdag munkát, magánéletükben sok boldogságot kívánok minden magyar ifjúkommunistának!” Ezt követően az elnök köszöntötte dr. Gordos Jánost, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkárát, Deák Gábort, a KISZ-kb titkárát, Hegedűs Lászlót, az MSZMP KB munkatársát, valamint a meghívott díszvendégeket, a megyénkbeli kommunista ifjúsági mozgalom egykori vezetőit, veteránjait. Az emlékülés szónoka Füs- sy József, a KISZ Nógrád megyei bizottsága első titkára volt. Beszéde elején röviden méltatta az évforduló politikai és történelmi jelentőségét. Ezután a megyénkbeli munkások forradalmi harcairól szólva a többi között elemezte, hogy a Horthy-korszak idején Nógrád megyében, de különösen Salgótarjánban igen fontos, vezető szerepet töltöttek be az akkori ifjúkommunisták, az ellenforradalom, a fehérterror, a közelgő II. világháború elleni megmozdulásokban, a politikai agitáció- ban. Szólt arról, hogy mekkora hatással volt a megyei kommunista mozgalomra a KMP megalakulása; ezt bizonyítja az a tény — mutatott rá az előadó —, hogy a KIMSZ megalakulását követően, alig pár hónap múlva, 1919. júniusában megyénkben, Balassagyarmaton létrejött a megye első KIMSZ- szervezete. A szónok a továbbiakban méltatta a Nógrád megyei ifjúkommunisták II. világháború alatt kifejtett forradalmi, háborúeilenes tevékenységét, majd azokról a feladatokról szólt, melyeket az újjáépítés heteiben, hónapjaiban a fiatal megyénkbeli kommunistáknak meg kellett oldaniuk. Egyebek között beszélt az 1950-ben megalakult DISZ Nógrád megyei tevékenységéről, majd méltatta az 1957ben kezdődött, s napjainkig is tartó, évről évre egyenletesen fejlődő KISZ tevékenységét. Beszéde végén a mai KISZ- fiatalok kötelességeiről, munkájáról szólt. Elemezte az elmúlt esztendő Nógrád megyei KISZ-munkáját, s röviden vázolta a következő tennivalókat. Dr. Molnár Pál, a salgótarjáni számviteli főiskola marxista—leninista tanszékének vezetője a KIMSZ első Nógrád megyei vezetője, Pásztó szülöttje Lovász József hősi életútját ismertette, Tóth Erzsébet, a? MSZMP Oktatási Igazgatósába munkatársa a Nógrád megyei fiatal kommu- pisták. 1945?—1957. közötti te-' vékenységét - méltatta. Az emlékülés záróakkordjaként a résztvevők közösen elénekelték „A párttal a néppel egy az utunk” című mozgalmi 'dalt, majd egyperces némá felállással áldoztak Lovász József ' és mártírtársai emlékének.
