Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-31 / 25. szám
Jogi tanäcsadö TERHESSÉGI-GYERMEKÁGYI SEGÉLY KÓRHÁZI ÁPOLÁS IDEJÉRE K. Péterné olvasónk 1979-ig volt jogosult gyermekgondozási segélyre. 1978 júniusában azonban veszélyeztetett terhességgel kórházba került, augusztus elején pedig második gyermekét is megszülte. A kórházba kerüléstől a gyest megszüntette és a táppénzt vette igénybe. Olvasónk tudomása szerint a szülés előtti időből 28 napot szülési szabadságként kell figyelembe venni és táppénz helyett terhességi-gyermekágyi segélyt kell fizetni akkor, ha az anya a szülés előtt keresőképtelen állapotban van. Részére azonban 100 százalékos táppénzt számoltak és ennek is csak 90 százalékát fizették ki. Jogos volt-e az eljárás? — kérdezi olvasónk. Az érvényben levő jogszabályok szerint a gyesen levő dolgozó nőnek joga van ahhoz, hogy tartós betegsége, vagy újabb szülés esetén a gyest megszakítsa és helyette táppénzt, vagy a terhességi-gyermekágyi segélyt vegye igénybe. Olvasónk helyesen tudja, hogy táppénzes állomány esetén a szülést megelőző 28 napot szülési szabadságként kell figyelembe venni és a táppénz, illetve a terhességigyermekágyi segély közötti külömbözetel utólag ki kell fizetni. A terhességi-gyermekágyi segély összege azonban nem azonos a 100 százalékos táppénz összegével. A TB-törvény 25. §-ában foglaltak szerint ugyanis a terhességi-gyermekágyi segély a táppénzre vonatkozó rendelkezések alapján kiszámított napi átlagkereset teljes összege, ha a szülő nő a szülést megelőző két éven belül 270 napon át biztosított volt és a napi átlagkereset 65 százaléka akkor, ha ennél kevesebb, de legalább 180 napon át volt biztosítva. Olvasónk esetében nem vitatható a 270 napi biztosítás, így a szülést megelőző 28 napon is a napi átlagkereset teljes összegét kitevő terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult. Ennek ellenére sem követett el jogsértést a vállalat kifizetőhelye. amikor a kórházi ápolás tartamára .a táppénznek csupán 90 százalékát számolta el. A TB-rendelet 40. S-ában foglaltak szerint ugyanez a szabály vonatkozik kórházi ápolás idejére a terhességi-gyermekágyi segélyre is. Mindebből egyértelmű, hogy olvasónk részére kórházi ápolása miatt a szülést megelőző 28 napot szülési szabadságként kell figyelembe venni és erre az időre a 90 százalékos táppénz helyett a terhességi-gyermekágyi segély 90 százalékára jogosult. ÖREGSÉGI NYUGDÍJJOGOSULTSÁG MEGSZERZÉSE J. Fereiic olvasónk (2671 irányítószámról) felesége betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ez ideig még semmiféle állami támogatást nem kapott, pedig vele együtt szerződött napszámosként dolgozott. Kaphat-e valamilyen kis nyugdíjat, és hová kell ezért fordulni? — kérdezi olvasónk. A társadalombiztosítási szolgáltatások állami költségvetésünkben szerepelnek, a nyugdíjat azonban szó szerint mégsem lehet állami támogatásnak nevezni, hanem meghatározott szolgálati idő és jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén a dolgozónak járó társadalombiztosítási szolgáltatásnak. Érvényben levő jogszabályaink szerint öregségi nyugdíjra a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötvenötödik életévét betöltött nő jogosult, ha tízévi szolgálati időt szerzett. Akinek a szolgálati idejében egy hu- zamban öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítás előtti szolgálati idejét csak ak kor lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után újabb öt év szolgálati időt szerzett. E feltétel hiányában is el kell ismerni a megszakítás előtt szerzett szolgálati idejét annak, aki a megszakítás előtt a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt már megszerezte és az ezt követő öt éven belül az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte, vagy megrokkant és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. Amennyiben tehát olvasónk felesége rendelkezik olyan tízévi szolgálati idővel, amelyben öt év megszakítás nincs és az utolsó munkaviszonyától az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig öt év még nem telt el, kérelmével a társadalombiztosítási kirendeltséghez forduljon (Balassagyarmat), ahol megfelelő nyomtatványok kitöltése alapján kérelmét tovább intézik. Bár olvasónk nem közölte, feltételezhető, hogy a szerződéses munkaviszony alatt mezőgazdasági munkaviszony értendő. Szükségesnek tartom ezért a mezőgazdasági munkaviszony beszámításának a szabályairól is tájékoztatni. A mezőgazdaságban (erdőgazdaságban) és rokon termelési ágakban foglalkoztatott dolgozók 1929. és 1948. közötti idejét egykorú bizonyíték alapján szolgálati időként kell elismerni, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági munkaviszony ekkor még nem volt biztosításra kötelezett, a dolgozók tehát erre az időre nyugdíjjárulékot nem fizettek. E tekintetben bizonyító okiratnak kell elfogadni a tanács szakigazgatási szerve által kiállított hatósági bizonyítványt is. Hatásági bizonyítvány alapján azonban mezőgazdasági munkaviszony címén elismert szolgálati idő az évi 150 napot, az összes biztosítási idő pedig évente a 300 napot nem haladhatja meg. Nyugdíj-megállapítás hiányában olvasónk felesége házastársi pótlékra jogosult akkor, ha olvasónk nyugdíja 1979. január 1-től a 2000 forintot nem haladja meg. A házastársi pótlék összege 500 forint, amennyiben azonban a nyugdíj összege az 1500 forintot meghaladja, annyi összeg, amely a nyugdíjat 2000 forintra kiegészíti. A házastársi pótlékot ez esetben külön kell kérni. Dr. J. S. Jégatlasz Szovjet tudósok megkezdték a világ hó- és jégtartalékai atlaszának összeállítását. A Szovjet Tudományos Akadémia, a hidrometeorológiai szolgálat munkatársai és külföldi szakemberek közös munkája 1980 végére készül el. A glaciológusok (a természetes jégképződmények vizsgálatával, a gleccserekkel és a jégkorszakok kialakulásával foglalkozó tudósok) hatalmas anyagot gyűjtöttek földünkről. Ennek rendszerezése, kiértékelése és elérhetővé tétele mind a rokon tudományágak képviselőinek, mind a népgazdasági szakembereknek nélkülözhetetlenné vált. Az atlasz terjedelme 250 oldal lesz, a legkülönfélébb térképekkel és fényképekkel. Az atlasz három alapvető fejezetből fog állni. A bevezető rész földünk kis léptékű térképeit tartalmazza, melyeken a felszíni természetes jég minden formájának eloszlását mutatják be. A regionális fejezetben rendszerezik az alapvető anyagot — a világ különböző területeinek kis léptékű térképeitől az egyes glecs- cserek vázlatáig, melyek nép- gazdasági viszonylatban legfontosabbak és leginkább tipikusak. Részletesebben vizsgálják azokat a területeket, melyek természeti viszonyaiban, a glaciológiai képződmények meghatározó szerepet játszanak. Például ennek a fejezetnek szovjet részében az Északi-sark, a Kaukázus, a Pamír-Altáj, a Tiensan. az Altáj és Kamcsatka gleccsereinek térképei és a Bajkál— Amur vasúti fő vonal speciális térképei lesznek majd. Helyet kapnak az atlaszban a nemzetközi északi-sarki glaciológiai tervezet — a Szovjetunió, az USA, Franciaország, Anglia és Ausztrália vesz részt benne — keretében végzett kutatások eredményei. Az atlasz alkalmazott tudományos fejezetében konkrét lehetőségeket mutatnak be a hó és a jég felhasználására, a katasztrofális következményű jelenségekkel folytatott harc módszereire, a környezet védelmére. Térképek egész sora hasznára válik majd különböző tudományágak szakembereinek, hegyi utak és vízi erőművek építőinek, tervezőknek. gépkocsivezetőknek, pilótáknak, tengerészeknek, folyami hajósoknak, mezőgazda- sági és ércbányászati dolgozóknak, turistáknak és alpinistáknak. Halak áramtermelése Szovjet kutatók megállapítása szerint nemcsak a közismert elektromos áramot termelő halak — a ráják, az elektromos angolna, az elektromos harcsa —, hanem valamennyi halfaj gerjeszt a teste körül gyenge elektromosságot. Az egyedeket körülvevő gyenge elektromos erőtér a halrajokban felerősödik, így válik lehetővé, hogy a halászatban is felhasználják a halaknak ezt a jellemzőjét. Műszerekkel pontosan bemérhe- tők a halászat előtt a nagyobb rajok, sőt tervek készülnek arra, hogy irányított erőterekkel „betereljék” a halakat a hálóba. A, kutatás szerint a raj körül kialakuló elektromos erőtérnek szerepe van abban, hogy a halak egy irányban haladjanak, hogy tartják az azonos úszási sebességet, azaz: ez biztosítja számukra a rajon belüli kapcsolatot. NÖGRAD - 1979. januát 31., szerda HUMOR — Halló, Frank, azt hittem, meghaltál! — Igen, valóban híre terjedt, hogy állítólag meghaltam, de aztán kiderült, hogy másvalakiről van szó. Mihelyt meghallottam, én is nyomban kitaláltam, hogy nem rólam van szó! oOo A rendőr megállítja a kezdő gépkocsin ezetőtö: — Hát nem látta a jelzést? Itt csak egy irányban szabad hajtani! — No és én talán két irányban hajtok? — ellenkezik az éles eszű kezdő autós. oOo — A mosodából úgy kaptam vissza az ingeimet, hogy idegen gombok voltak rávarrva. — Magának szerencséje volt! Én úgy kaptam vissza a gombjaimat, hogy idegen ingekre voltak rávarrva! Csak egy foghúzásra várok ! Ezt a mondatot naponta többször halljuk a fogászati szakrendelésre várakozók között. Sokszor valóban el kell távolítani; de sok esetben bizony gyógyítható lenne a panaszolt fog, ha a beteg beleegyezne a kezelésbe. Amíg sok a fogunk, addig könnyen veszítjük el, egykettőre rászánjuk magunkat kihúzatásukra. Azután eljön az az idő is, amikor a kezelhetetlen, valóban eltávolításra váró fogat is meg szeretnék tartani a páciensek. Annak érdekében, hogy rágószervünket minél tovább épségben megőrizhessük, egy háromtagú „együttes” — szülő, gyermek, fogorvos —, összefogására van szükség. Az együttműködésnek a táplálkozás, a nevelés és az ellenőrzés kérdéseiben szorosnak, egységesnek kell lennie. Legfontosabb gondként jelentkezik a helyes táplálkozás kérdése, a nyers, sok rágást igénylő ételek fogyasztásának megkedveltetése, hiszen a szuvasodás — és az összes ebből keletkező fogbetegség —, elleni védettség szempontjából ez a legkedvezőbb tevékenység. Tehát szükséges megtanulnunk helyesen táplálkozni és minél többet rágni! Az anyai szervezet a terhesség ideje alatt a magzat számára — esetleg a kismama egészségének rovására is —, biztosít mindent, amire szüksége van, s ezért az utód fogcsíráinak fejlődése az anya méhében zavartalanul folyhat. Az újszülött csecsemő optimális táplálási módja a szoptatás, mivel az anyatejjel olyan „összkomfortos” fehérjét fogyaszthat, ami semmiféle tehéntejből készülő keverékkel, tápszerrel nem pótolható! Az anyatej — orvosi szempontból a fél évig tartó szoptatás az ideális’—, biztosítja a kicsi zavartalan fejlődését, a szopás pedig az állkapcsok és a rágóizmok fejlődését Elválasztás után is úgy kell táplálni a gyermeket, hogy megkapja mindazt a teljes értékű fehérjét, amit könnyen meg tud emészteni, mind az összes vitamint (nemcsak a D- vitamint!) és az ásványi sókat is. Ezért van fontos szerepe a táplálkozásban a főzelékeknek, nyers gyümölcsöknek, főleg az almának, majd a kenyérhéj rágcsálásának. Az először fogyasztott csokoládé undort vált ki a gyermekből, ezért igyekezzünk az édességek adását minél idősebbkor^/Ft^S ban elkezdeni és akkor is csak minimális mennyiséget engedélyezzünk. Ahogy nő az apróság, úgy ismerkedik meg egyre több étellel és ízzel, ezért a szülő legfőbb feladata a helyes táplálkozás és a megfelelő táplálkozási mód kialakítása. Az étel nyugodt körülmények között történő elfogyasztása, a fő étkezési idők helyes betartása nemcsak a fogazatra, hanem az egész szervezetre is jó hatással van. Újra megemlítjük a rágásra késztető ételek — nem agyonfőtt hús, hanem keményebb, pirí- tós vagy szikkadt kenyér, répa, alma, fogyasztásának fontosságát. A fogazat épségének szempontjából nagyon veszélyesek ragacsosságuk miatt a sült tészták, cukrászsütemények, mivel ezek nehezen eltávolítható lepedéket képeznek. Jóval kisebb bomlasztó hatásuk van a főtt tésztáknak, sőt az olajjal készített főtt tészta olajtartalma szinte védőburkct képez a fogakon és így mintegy megvédi azokat a szénhidrátok bomlásakor felszabaduló savak károsító hatásától. De ha lehet, akkor ez az étéi is inkább sajtot tartalmazzon, mint tömény lekvárt. A felszabadulás óta az élet- színvonallal párhuzamosan nőtt a szénhidrátok, ezen belül, a cukrok, édességek, cukrászsütemények fogyasztása, sajnos, ez orvosi szempontból nagyon kedvezőtlen jelenség. Elsősorban a fő étkezések között fogyasztott édességek károsak, de rossz szokás az is, hogy vacsora után, tv-nézés közben is állandóan rágcsálunk valamit, esetleg cukorkát, csokoládét szopogatunk. Ehelyett inkább egy-két almát harapdáljunk el apránként, de azt is lehetőleg héjastól! Az egészségügyi szervek propaganda-„hadjárata” ellenére is igen szomorú a lakosság fogkefe- és fogkrém-„fo- gyasztása”, mindenkinek két fogkefére — ami azért kell, hogy mindig száraz fogkefét használhassunk —, és háromszori fogmosásra volna szüksége!. A nevelés terén tulajdonképpen óriásit léptünk előre akkor, ha megtanítottuk gyermekünket enni, rágni, fogat mosni, mivel ezeknek a dolgoknak is olyan természetesnek illene lenniük, mint minden más cselekvésnek, életjelenségnek. De a helyes nevelés elveihez tartozik az is, ha kislányunkat, vagy kisfiúnkat nem ijesztgetjük a fogorvossal, hiszen ma már egyre több helyen nagy fordulatszámú turbinával fúrják a fogakat, s így szinte semmi fájdalmat nem érez a páciens. A fogorvosi kezelésekhez való szoktatás egyik formája az, amikor a rendelőbe induló szülő elkísérteti magát a gyerekkel, aki hozzátartozójának fegyelmezett viselkedését látva bátrabban lép be a helyiségbe. Ebben az esetben már őt is be lehet ültetni a székbe, de csak azért, hogy a fogorvos megnézhesse a fogait! S már megtettük az első lépést: elérkeztünk az ellenőrzéshez, amit öt-hat hónaponként jó lenne megismételtetni, így rengeteg kellemetlenséget lehetne megelőzni, sok-sok fogat megmenteni, és a fogszú, mint népbetegség, nem szedhetne annyi áldozatot! A betegség első tünete a különböző ingerekre — hideg, sós, édes ételek —, jelentkező sajgás, nyilallás, ami az izgató hatás megszűnte után magától elmúlik. Ilyenkor még csak krétaszerű elszíneződést látunk a fogon, ez a kezdődő elváltozás egyszerű töméssel meggyógyítható. Ha a páciens nem vesz tudomást a sajgásról, nem kezelteti magát, akkor a szú a mélybe terjed, s hamarosan kialakulnak a kö- •vetkezményes betegségek; mint például a szinte csillapíthatatlan éjszakai fogfájás, megdagadt fogkörnyék, begyulladt, gennyes íny..., s ekkor már kizárólag a hideg vastól remélhetünk gyógyulást! És nyugodtan mondhatjuk a váróban: én „csak” egy foghúzásra várok! Dr. Gaudi András csoportvezető főorvos Segítséget a rászoruló madaraknak Télen, amikor hópihék kavarognak az utcákon és met* szón dudál fülünkbe az északi szél, mindnyájan a jól fűtött szobáról álmodozunk és gallérunkat felhajtva igyekszünk hazafelé. De mit tegyenek vajon a szegény apró madarak, a cinegék, a csuszkák, a zöldikék és társaik, amelyeknek bizony fűtött szoba nélkül kell átvészelniük a telet és fagyban, hóban kell összekeresgéiniük szűkös táplálékukat? Bizony nehéz a nálunk telelő madarak helyzete és ha azt szeretnénk, hogy tavasz- zal ismét éneküktől legyen hangos az erdő, és a szorgos sárgamellényes cinegék kertünk, gyümölcsfáin tovább folytathassák hasznos rovarirtó tevékenységüket, segítenünk kell rajtuk! Az apró madarak télen elsősorban a táplálék hiánya miatt szenvednek sokat, a hideget — teli gyomorral — egymagában még könnyen elviselik. A megoldás ezek után elég egyszerűnek tűnik: etetnünk kell őket! Igen ám, de mikor és hogyan, mit etessünk cinkével, rigóval? A mindenkori időjárástól főggően kezdjük etetni, de vigyázzunk, hogy madaraink ezután folyamatosan kapják a táplálékot. Többet árt, mint használ az ügynek, ha valaki esetleg éppen a tél derekán, a leghidegebb napokban hagyja abba az etetést, hiszen a környékre csoportosult cinegék nem találhatnak elég természetes táplálékot maguknak és egy részük könnyen elpusztulhat. Tehát inkább kevesebbet etessünk, de folyamatosan! Mivel etessünk? A legjobb a napraforgó, de ez sajnos elég drága, ezért célszerű, ha felolvasztott faggyúba keverjük, s kihűlése után kiakasztva, mint madárkalácsot „tálaljuk” az éhes cinegéknek. Nagyon hasznos az ősszel összegyűjtött tökmag, aminek az az előnye is megvan, hogy a verebek nem eszik meg, s így veszteség nélkül adhatjuk a cinegéknek, csuszkáknak és társaiknak. Az etetőre járó pintyféléknek: zöldikéknek, erdei pintynek, meggyvágónak mindenféle magtörmeléket, ocsut szórhatunk a földre, vagy akár a hóra Is, a feketerigókat és a néhány példányban ittmaradó vörösbegyet, apróra vágott almával, nyers húsdarabkákkal, főtt sárgarépával, vagy húcr«'"'’ékkel etethetjük. Dr. R. M. Apróhirdetések A hidegben vastagra „hízott” balatoni jeget a siófoki Sió Termelőszövetkezet dolgozói több helyen vágják. A húsfeldolgozó üzemekben ugyanis kétezer mázsa jeget hasznosítanak a nyári nagy melegben. Addig vermekben tárolják a „fagyot”. KÉTSZOBÁS ossz- komfortos tanácsi lakásomat Salgótarján, Munkácsy Mihály út 5. sz. alatt elcserélném két egyszobásra, öze István tanár. CSALÁDI ház Baglyasalján. Frankel Leó út 31. szám alatt eladó. Nyerges Zoltán. FŐISKOLAI felvételemhez történelem, orosz szakos tanárt keresek. „Mielőbb 50777” jeligére a salgótarjáni hirdetőbe. TRABANT IP rendszámú. 1981-ig műszaki vizsgázott eladó. Érdeklődni lehet: 14-44 telefonon egész nap. TRABANT UO-S rendszámú, 1980-ig műszakilag vizsgázott eladó. Cím: Holecz Ferenc, Salgótarján. Báthori út. 2. BONTÁSBÓL való éoítőanyagok eladók. Érdeklődni lehet 6—14 óráig a 28—20/44 telefonon. vagy 14—17 óráig Zagyvapálfalva, Déryné út 85. NAPOS- és előnevelt csibe értékesítéséhez bizományosokat keresünk, száz darabtól bárhová szállítunk. Medve. Jászberény. Kürt u. t/a. BALASSAGYARMATI LAKOSOK FIGYELMÉBE! HIRDETÉSFELVÉTEL A NÖGRAD C MEGYEI í APBA BALASSAGYARMAT. LtTTHF.lt UTCA 8. KARD- HORDO MIKLOSNÉ- NAIfc
