Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-30 / 24. szám

Labdarúgás Hóban, vízben és jégben A flitokzafo« oklevél ' Dr. Ing. Ciorglo Bernardl, az egykori neves olasz F1FA- játékvezetö mesélte: — A helsinki olimpiai fut- balltorna búcsúbankeltjén, a figyelmes rendező bizottság olimpiai plakettekkel és más értékes tárgyakkal ajándéko­zott meg bennünket. Feltűnt, hogy ameddig játékvezető tár­saim csak magát az ajándék- tárgyakat vették át, addig én — az olimpiai plakett mellé — egy csókolódzó galambok­kal ékesített, művészi kivite­lű, de finn nyelven kiállított „okmányt” is kaptam. Másnap reggel korán útra­keltünk Olaszország felé. Ott­hon — kicsomagolva a sok szép és értékes holmit — új­ból kezembe akadt az „okle­vél", melyet mostmár felesé­gem is érthető kíváncsisággal szemlélt. Menj el drágám a finn követségre — szóltam felesé­gemhez, — kérd meg őket, hogy fordítsák le a szövegét. Este, mikor a munkámból, fáradtan hazatértem, felesé­gem kisírt szemekkel rontott rám. kezében görcsösen szo­rongatva az olimpiai ok­mányt!" — Te aljas kékszakáll! Hát ezt érdemeltem én tőled húsz évi hűségem jutalmául?! A csókolódzó galambpár ugyanis nem az olimpiai esz­mét szimbolizáló békegalamb volt. Az olimpiai okmány pe­dig egy „hivatalosan” kiállí­tott és tanúkkal is hitelesített „házasságlevél" volt, melynek tanúsága szerint én: Dr, Ing. Giorgio Bernardi, olasz ál­lampolgár, a helsinki olimpia idején „örök hűséget" esküd­tem egy Tamara Vinho nevű finn kisasszonynak. Amikor közelebbről is szemügyre vettem „házasság- levelemet” és elolvastam a „tanúk” neveit, két játékveze­tő szobatársam aláírását fe­deztem fel. t Mindent megértettem. ' Feleségemmel együtt jót de­rültünk, és még hosszú ideig emlegetjük játékvezető kol­légáim jól sikerült tréfáját... S. X. STC—Kartali MEDOSZ 1—1 (0—0). Kanal, 300 néző, v.: Tóth T. STC: Szűcs (Póczos) — Cséki (B. Kovács), Kegye, (Balga), Kovács F., Kovács J. — Kiss, Földi, Kajdi (Répás) — Szoó, Bíró, Berindán (Bás- ti). Kartal: Moór — Magay, Gábor, Száraz A., Kiss — Gerhát, Bereczki, Zómbó — Száraz Z., Kovács, Jakus. A jéggel, vízzel, hóval borí­tott játéktéren mindent lehe­tett, csak rendesen labdába rúgni nem. Szünetig az STC játszott „szárazabb” oldalon. Ezt az előnyt a tarjániak nem használták ki. Az ellenfél még kevésbé. Az első percben Szűcs egy távoli lövést bizto­san hárított, majd utána hosszú perceken keresztül nem találkozott a labdával. A tar­Sporthírt’k Biétságról A közelmúltban ülésezett Hátsá­gon az 1979. évi spartakiád- versenyeket lebonyolító szervező bizottság. Sakkban cs asztalitenisz­ben a járási döntő március 4-én lesz Hétságon, a művelődési köz­pontban, Illetve a tornateremben. Megrendezik a ,,Ki tud többet a sportmozgalomról” szellemi sport- vetélkedő járási döntőjét is feb­ruár 24-én, ugyancsak Hátságon a tornateremben. Sakkban, aszta­liteniszben, illetve a szellemi ve­télkedőben a járási döntőt r^eg- előzi a községi és a körzeti ver­seny. x Javulnak a birkózás hely! fel­tételei. A napokban vásárolt a rét­sági sportegyesület a birkózó­szakosztálynak 32 ezer forint ér- t íkben új szőnyeget, szőn-'egborí- tót és egyéb felszereléseket. A feltételek javultak, de a létszám­ban lemorzsolódás van. Főleg az elmúlt hetekben volt ez tapasz­talható. Homolya Sándor edző el­mondotta, hogy a közeli napok­ban újabb tehetségkutató versenyt rendeznek, és az itt feltűnt fiata­lokat szeretnek bevonni a szak­osztályba. Várják továbbá a fiata­lok jelentkezését edzéseken is hét­főn és pénteken 17 és 19 óra kö­zött. járnak fölényét szögletek je­lezték. A 10. percben Kajdi nagy lövése a kapufa mellett hagyta el a játékteret. A 12. percben a léc alól tornászott ki Moór egy váratlan távéit lövést. A jégen az STC alkal­mazkodott jobban a lehetősé­gekhez. A vízben ők is tehe­tetlenek voltak. Sokszor per­cekig harcolt egy-egy játékos a pocsolyában a labdáért, míg végül a játéktéren kívülre rúghatta. Az utolsó percek­ben Földi dönthetett volna, a 35. percben a bal alsó kapu­fa mellé lőtt, a 40.-ben pedig kapáslövése centiméterekkel került a kapu mellé. Szünet után csupán annyit változott a helyzet, hogy a hazaiak Is rájöttek a pálya jobb kihasználására, kiemel­ték a labdát a vízből, s hosz­Február második vasár­napján a legfiatalabb asz­taliteniszezők népesítik majd be a Malinovszkij úti isko-, la tornatermét. Ifjúsági, ser­dülő és újonc korú lányok és fiúk fogják kezükbe az ütőt, hogy eldöntsék: me­lyikük kezeli legjobban a kaucsuklabdát a zöld asz­tal és a háló fölött. A tét a megyei egyéni bajnoki cím megszerzése lesz. 1 A résztvevők a járási baj­nokságok 1—4., valamint Salgótarján város bajnoksá­gának 1—8. helyezettjei lesznek. Az írásos nevezések már be Is érkeztek a me­gyei szakszövetség címére. A bajnokság kieséses rend­szerű, a mérkőzések két nyert játszmáig tartanak majd. Ifjúsági korosztály­ban öt számot, a serdülők­szú távoli lövésekkel indítot­tak, Az 55. percben Szoó megkeverte az ellenfél védel­mét, majd Földitől kapott át­adást futtából, védhetetlenül lőtte a léc alá. 1—0. A tarjá­niak öröme nem tartott soká. Az 58. percben a kapu efőtt pattogott a labda, Száraz A. harcolt a tarjáni védőkkel, Kovács rést/ talált, s kiegyen­lített. 1—1. A gyors két gól után újból „jeges” színvona­lon folyt a küzdelem. Helyze­tek ritkán adódtak, lövések még kevésbé. A szünet után az ellenfél gyakran egyenran­gú félként vette fel a harcot, a játéktér döntően hozzájárult a gyenge színvonal kialakulá­sához. Jó: Kovács J., Répás, Szoó, ill.: Gábor, Száraz A., Bereczki. (mátyus) nek a vegyes párost kivé­ve — négyet, az újoncoknak csak egyéni versenyeket rendeznek. Az első három helyezett minden számban plaketteket, a legjobb külön tiszteletdljat is kap. A benevezettek természe­tesen csak érvényes Igazo­lással és sportorvosi enge­déllyel indulhatnak. A mér­kőzéseket Nittaku labdákkal bonyolítják le. A versenyzők és a kísérők költségeit az egyesületek, a többit a ren­dező szervek fedezik. Indu­lásra jogosultak ifjúsági korosztályban az 1961. júli­us 1. serdülők közt az 1964. július 1., újoncok között az 1967. január 1. napján és azután születettek. A verse­nyek február 11-én reggel 9 órakor kezdődnek, a sor­solás fél órával korábban. Izgalmas csaták lesznek... Asztalitenisz Tizenévesek bajnoksága Labdarúgás Közös célért, közös erővel Csaknem minden jelenle­vő felszólalt azon az ülésen, amelyre Nógrád megye kie­melt egyesületeinek, járási sportfelügyelőségeinek és je­lentősebb labdarúgó-szakosz­tályainak vezetői kaptak meg­hívást a minap a megyei test- nevelési és sporthivataltól. Szűcs Ferenc, a Balassa­gyarmati SE elnöke azt java­solta, hogy sorrendet kellene felállítani a megyei I. osz­tályban szereplő csapatok kö­zött aszerint, hogy melyik áll legközelebb az NB II-be jutáshoz, s azt közösen támo­gatnák. Anyagilag Is meg kell alapozni a magasabb osztály­ban való szereplést, ezt a Bgy. SE a saját tapasztalatá­ból már tudja. Náluk most a pozíció megtartása a cél, nem a feljebbjutás. És bár ifjúsá­gi és serdülőcsapatuk jól szerepel, néhány éven belül itt is utánpótlásgondok le­hetnek. A vezető edzőknek a jövő labdarúgóira is figyelni­ük kell... Továbbá: világos, hogy elsősorban az NB I-es STC-t kell közösen segítenük a tehetséges játékosokkal, de nem szabad megfeledkezni a balassagyarmatiakról sem. A feljutás problémáiról be­szélt Veres László is, a Nagy- bátonyi Bányász elnöke. El­mondta, hogy bár baj nők je­löltek, jelenlegi feltételeikkel azonban még az osztályozó­kon sem vehetnék fel a ver­senyt a többi csapattal a si­ker reményében. Az NB 11-es szereplés márpedig határo­zott feltételekhez van kötve, anyagilag, szakmailag, a csa­patok és a szakemberek szá­mát illetően. E követelmények teljesítéséhez az egész megye összefogására lenne szükség. Ezt hangsúlyozta Gótal Gyula, a Nógrád megyei Lab­darúgó Szövetség főtitkára is. Az osztályozóra készülő csa­patok erősítése valóban álta­lános érdek, közös cél. Amint hogy az is, hogy a már élvo­nalban játszó STC eredményei javuljanak az utánpótlás-ne­velés terén. A tehetségkuta­tás sikeréhez nélkülözhetet­len, de egyben jó szaktanács- adási lehetőség is, ha az NB-s együttesek vezetői rendsze­resen felkeresik a kisebb me­gyei és járási csapatokat. El kell érni, hogy a segítség­nyújtás ne egyoldalú, hanem kölcsönös legyen. Számolni kell a létesítménygondokkal is, és fokozatosan javítani a helyzeten helyi és központi forrásból. A mátranováki Janó János szintén az utánpótlás kérdé­seit feszegette. Tapasztalata szerint a jó sportolók általá­ban rossz tanulók (tisztelet a kivételnek), s többségüket ta­náraik, szüleik azzal büntetik a gyenge osztályzatokért, hogy eltiltiák a sporttól, az edzé­sektől. Gond az is, hogy Mát­ranovákon nincs középiskola, sok az ingázó fiatal. Szeretné­nek most egy sporttelepet lé­tesíteni, ehhez azonban a me­gyei TSH-tól jelentős támoga­tás kellene a szűkös helyi anyagi lehetőségek miatt... A megyei labdarúgó-szövet­ség edzőbizottságát Juhász Gyula képviselte a tanácsko­záson. Elmondta, hogy ilyen összejöveteleknek már évek óta helye volna a program­ban, ez segítené a kapcsola­tok szorosabbá tételét is. Megállapította, hogy valóban időszerű az utánpótlásgondok komolyan vevése, s mindany- nyiuk érdekében sürgősek a szigorú intézkedések. A me­gyei és a járási bajnokságok­ban sokszor még az edzések összehozása, a mindenkinek megfelelő időpont kiválasztása is problémát jelent. Pedig a járási bajnokság színvonalá­nak emeléséhez ez nélkülöz­hetetlen. A hozzászólásokat úgy érté­kelte Szúnyog Tibor, a Nóg­rád megyei Testnevelési és Sporthivatal elnöke, hogy so­kat segítettek olyan gondok feltárásával, amelyek nem­csak a megye, hanem az egész ország sportéletére is jellem­zőek. Való igaz, hogy fontos feladat a megyei bajnokság legjobb csapatainál elérni, hogy minden tekintetben megfeleljenek az N3-s előírá­soknak, követelményeknek. (2) A jelenlegi pozíciók megtar­tása mellett ez a közvetlen cél, amelynek elérésében dön­tő szerepet játszhat az esélyes egyesületek anyagi alapja is. Valós probléma a tehetséges fiatalok helyi bevonultatásá- nak megoldása, a diákok mi­nőségi sportjával kapcsolatos hibás szemlélet, az ingázás, a továbbtanulók elvándorlása. Mindezzel számolni kell, s még azzal is, hogy egyre több csábító lehetőség vonja el a fiatalokat a rendszeres sporto­lástól. Akik mégis emellett döntenek, azoknak össze kell fogniuk, hogy Nógrád megyét méltóan képviseljék az or­szágos sportmozgalomban. Az előbbrelépés jelentős állomá­saként értékelhető ez a ta­nácskozás. Pálfalvai László azt hang­súlyozta zárszavában, hogy nem csupán az anyagi, de a szakmai feltételeket is javí­tani kell a feljebbjutásra pá­lyázó együtteseknél. Jobban kell figyelni a saját nevelésű játékosokra, rendszeresen el­lenőrizni az utánpótlás szak­mai irányítását. Ehhez elen­gedhetetlen egy pozitív irá­nyú változás az edzők szem­léletében. És minden tekin­tetben szükséges az összefo­gás, egymás támogatása a kö­zös cél: a megye labdarúgó­sportjának felemelkedése ér­dekében. V. F. Esőitio§£a lejtőkön A vasárnapra tervezett téli tömegsportversenyeket elmosta az cső. A szervező bizottság úgy elöntött, hogy ha Ismét megfelelőek lesznek a hóviszonyok, egy későbbi időpont­ban rendezik meg a versenyeket. Ezúttal csak a legelszán- tabbak maradtak ott Eresztvényben egy kis „maszek” csúszkálásra, versenyen kívüli felkészülésre.. Nemcsak az eső esett: néhány síelő Is... Így könnyű! Legalábbis föl- Jól lökd meg, anyu, mert ta* felé... pad a hó! Mennyivel jobb ernyő alatt, mint a vizes havon... Barna Sándor felvételei j NÖGRAD - 1979. január 30., kedd 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom