Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-05 / 3. szám

Szociálpolitika — 1979 Nyerésre áll a mérkőzés Akik zárnak, nyitnak is A szakma szeretete — Havonta egymillió Csúcsforgalom reggelt délután Ketten a Palócz Imre brigádból. (Bábel László felvétele) Ha kiemelkedő sikerrel zá­rul az első félidő, igen nagy valószínűséggel elmondhatjuk, hogy nyerésre áll a mérkő­zés. A sportból vett példa a Nógrádi Szénbányák 1979-es szociálpolitikai tervét lapoz­gatva jutott eszembe. Többek között ez olvasható benne: ......röviden jelezzük, h ogy az V. ötéves tervet idő­arányosan mind értékben, mind pedig naturáliában túl­teljesítettük. Túlteljesítésünk tröszti támogatással valósul­hatott meg.” A többletre ugyancsak nagy szüksége volt a szénbányák­nak, hiszen a visszafejlesztés mostoha ével a szociálpolitika számos terén hátravetették a fejlődést. Van tehát mit pótol­ni, különösen az öltöző- és fürdőellátottságban, a védő­ruha-rendszer bevezetésében és az orvos-egészségügyi ellátás javításában. Ezek lesznek egyúttal az új esztendő sláger­témái is. Az óesztendő nyarán adták át Nagybátonyban a 48 sze­mélyes munkásszállást. A csekély, havi 85 forintos térí­tési díj ellenében igénybe ve­hető szobák lakályosak, szé­pek, az otthoniasság érzetéhez azonban mindez kevés. A sza­bad idő hasznos eltöltése, ér­deklődést kiváltó, kedvcsináló programok is kelenek ahhoz, hogy a szállólakók valóban kellemesen érezzék magukat ez otthonpótló szobákban'. A nagybátonyi művelődési ház és a sportegyesület bizonyára nem lesz rest segítő kezet nyújtani ehhez. A bányászok üzemi étkezte­tésének gazdái az egri üzem­étkeztetési vállalat és a Kis- terenye és Vidéke ÁFÉSZ. Az A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dróthúzó részlegé­ben dolgozik Lukács Irma, aki több mint 200. fiatal társa­ságában igyekszik az üzem gazdasági feladatait teljesí­teni. Tagja a helyi KISZ- alapszervezetnek, valamint az Alkotmány Szocialista Bri­gádnak: a kollektívák fel­ajánlásokkal, a kötelezőn fe­lüli vállalásokkal segítik elő a célkitűzések megvalósítá­sát. Az 1979. évi feladatokról, teendőkről váltottunk né­hány szót. — A fiatalok többségében tudatosult az — mondta Lu­kács Irma —, hogy a jobb életvitelhez, a magasabb élet- színvonalhoz szorosan hoz­zátartozik, pontosabban: meghatározója a gazdasági eredmény, a termelés növe­lése. Az is nyilvánvaló, hogy az évről évre változó körül­mények magasabb követelmé­nyeket is támasztanak elénk. Természetesen ez máskép­pen jelentkezik a különböző korosztályoknál, nekünk, fia­taloknak különösen sok ten­nivalónk akad e téren; az MSZMP Központi Bizottsá­ga decemberi ülésén is szólt arról, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség sorakoztas­sa fel tagságát, az ifjúságot népgazdasági tervünk végre­hajtására. — Hogyan reagáltak erre a dróthúzó üzem szűkebb kol- lektíváj ának tagjai ? — Tisztában vagyunk a kí­vánalmakkal. A múlt évben 4000 tonna huzalt gyártot­tunk. A hangsúlyt ez évben az anyagtakarékosságra, a munkafegyelemre helyezzük, hiszen ezek nélkül nem lehet tervet teljesíteni. Egyébként, az idén megpályáztuk a Vállalat kiváló brigádja cí­met, amelynek elnyeréséhez, ezt tudjuk, nagyon sokat kell tennünk a „közös asztalra”.. elmúlt esztendőben naponta 1400 dolgozó fogyasztotta az üzemi ebédet, létszámuk idén újabb százzal emelkedik. Je­lentősebb létszámbővítésre csak jövőre nyílik mód Szo­rospatak és Tiribes aknaüze­mek bekapcsolásával. Gondolt a vállalat azokra is, akik a kisterenyei építési üzem mát- ranováki munkálataiban dol­goznak: étkeztetésüket a Nóg- rád megyei Vendéglátó Vál­lalat segítségével tervezi meg­oldani. A kányási aknaüzemnél már tavaly védőruhává minős­tették át a munkaruhákat. Ez azt jelenti, hogy a védőruhák mosatásáról kéthetenként a vállalat gondoskodik. A Há­nyáson dolgozó csaknem ezer bányász már megszokta, hogy kéthetenként tiszta rendbe hozott védőruhában indul munkába. Az igen jelentős pénzösszeget felemésztő intéz­kedést 1980 végéig mind a négy aknaüzemben bevezetik. Az ötéves szociálpolitikai terven túl külön programot fogalmazott meg a szénbányák vállalat az öltöző-fürdő ellá­tottság elmaradásának meg­szüntetésére. A kányási akna­üzem bányászai már korszerű, 420 személyes öltözőben, für­dőben tisztálkodhatnak. Kész­ben elkészült a régi öltöző­fürdő rekonstrukciója, idén 500 ezer forintos költséggel fe­kete-fehér, külön szeüőzteté- ses rendszerré fejlesztik to­vább. A szorospataki akna­üzem öltözőjének és fürdőjé­nek bővítésével jövőre végez­nek, s idén befejezik a kiste­renyei építési üzem új fürdő­jének első ütemét. Januárban elkészülnek a ménkesi akna­üzem fürdőbővítésének kiviteli tervei, kezdődhet hát ott is a munka! Valamennyi egységnél fel­épültek az orvosi rendelők, ki­teendő...” — Melyek ezek a pluszok? — A kommunista műsza­kokon kívül 32 óra társadal­mi munkát vállaltunk sze­mélyenként. De a gazdasági, termelési feladatok mellett nagy teret szenteltünk a kul­turális munkánknak, az álta­lános, szakmai-politikai mű­veltség fejlesztésére is. Az elmúlt évihez képest többet akarunk elérni e területen. — KISZ-es feladat a gaz­dasági propaganda is... — A többi között, hiszen a jó munkaszervezés, a gazdál­kodás minőségi követelmé­nyeinek javítása elképzelhe­tetlen a népgazdasági tervek, célkitűzések, feladatok isme­rete nélkül. A közeljövőben készítjük el az 1979—80-as mozgalmi évi akcióprogra­munkat, ebben kiemelt he­lyet kap majd a gazdasági építőmunka, azon belül is a propagandatevékenység. Az a tapasztalatunk, ha a fejekben világos a teendő, akkor a ke­zek azt gyorsan, könnyedén valósítják meg. (t) alakultak az elsősegélynyújtó- helyek. Nagy gond viszont, hogy főállású üzemorvos csak Hányáson dolgozik, így a bá­nyászok rendszeres orvosi el­lenőrzése, a munkaegészség­ügyi vizsgálatok mindmáig megoldatlanok. Németh Tibor, a szakszer­vezeti bizottság bér- és terme­lési felelőse is ott volt azon a tanácskozáson, ahol a szo­ciálpolitikai tervről döntöttek. A bizalmiak véleményét tol­mácsolta: — Sok a bajunk a munkás- szállítással. Az idő hidegre fordulása után különösen gya­koriak a késések a járatki­maradások. Tudom, hogy a vállalat állandó párbeszédet folytat a Volánnal ez ügyben, továbbra is sürgetni keli a javulást. A nagybátonyi étkez­dében ebédelők kifogásolják az ételek minőségét, gyakran mennyiséget is. S még valami: nagyon szépek az új fürdők, öltözők. Csupa csempe, csupa csillogás. De lehangoló lát­vány, ha piszkosak. Figyeljünk jobban, vigyázzunk új értéke­inkre! Huszár László, a nagybáto­nyi gépüzem szakszervezeti bi­zottságának tagja a kistere­nyei telep vízellátása miatt aggódik: — Napi 90 köbméteres a vízkapacitás, az igény csak 50 köbméter, mégis gyakori a vízhiány. A hiba feltehetően a nyomóvezeték-hálózatban rejtőzik. Ügy látom, csak 700 ezer forintot terveztek az új hálózat építésére. Nem lesz ez kevés? A válasz megnyugtatta. Az összeg már csak a munka befejezésére kell, s arra fut­ja is. — Minden reményünk meg­van, hogy az idei tervünket is többlettel zárhassuk — tet­te le voksát Vincze Imre, a szakszervezeti bizottság mun­kavédelmi és szociálpolitikai megbízottja is. — Következe­tesek legyünk a végrehajtás­ban, ne engedjük csúszni az építési határidőket! Lipták Sándor szociálpoliti­kai igazgatóhelyettes kapcso­lódott hozzá: — Valóban, vannak gondja­ink a kivitelezői kapacitások­kal. Mégis azt kell monda­nom, hogy a tervet most már tekintsük törvénynek. Nem lehetetlen, amire vállalkoz­tunk, ragaszkodnunk kell tel­jesüléséhez. ★ Már csak azért is, mert el­sősorban azok munkáját könnyítik, életét szépítik, akik a csillogó fekete kincset naponta felhozzák a föld alól. Szendl Márta Január bén életbe lépett a köz­lekedés- és postaügyi miniszter két intézkedése, amely az ország­gyűlés tavalyi márciusi és júliusi ülésszakán elhangzott interpellá­ciók nyomán született. Káli Ferenc képviselő, a MAV- kedvezményes utazási igazolvá­nyok érvényesítésének egyszerű­sítése érdekében szólalt fel, mondván, hogy az egymillió arc­képes igazolványt felesleges eljá­rással két hónapon át száz dol­gozó érvényesíti. A miniszter el­ismerte, hogy a bizalmatlanságot is tükröző eljárás bonyolult, túl­zott adminisztrációval járt, s ígé­retet tett megszüntetésére. A Pénzügyminisztériummal és a MAV-val egyetértésben kiadott rendelkezése szerint ezentúl az alkalmazottak kedvezményes uta­zási igazolványait a munkahelye­ken érvényesítik. A MÁV hivatalos lapjában meg­jelent, s a különböző költségve­tési, közalkalmazotti szervek köz­lönyeiben, értesítőben — pél­dául a Művelődésügyi Közlöny, a Munkaügyi Közlöny — is közzé­tették az 1965-ben kiadott rende­letet, s a módosítást, egyben is­mertetve az ezzel kapcsolatos te­endőket is. Eddig — mint isme­retes — az érintett intézmények az érvényesítéshez szükséges bé­lyegigénylő lanpal együtt az arc­képes igazolványokat is leadták az illetékes vasútigazgatóságokon. Az igazolványokba ott ragasztot­ták bo a bélveget, amelyet le­pecsételtek. Ez az eljárás leg­A vállalatok, gyárak, üze­mek többet termelnek. Jó­val többet. Ha egy nagyvál­lalatnál havonta egymillió forintról beszélnénk, az nagy baj lenne. A nagyáruházak — példá­ul a salgótarjáni Pécskő — vezetői, akalmazottai csak mosolyognának a milliónyi összegen. A Nógrád megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat salgótarjáni 230-as számú kis boltjának kollektívája fö­löttébb büszke a szóban for­gó számjegyre. Joggal Igaz, az egymillió forint nem stabil összeg. Ingado­zik. Van, amikor a bolt ha­vi forgalma meghaladja ezt a számot. Előfordul, hogy nem éri el. Egy biztos: Brunczer Já- nosné boltvezető-helyettes szerint az utóbbi évek tapasz­talata azt bizonyítja, hogy a havonkénti pénzforgalom még sohasem volt 700 ezer forint alatt. A bolt felirata: CSEMEGE. Így, csupa nagybetűvel. Mind­eddig azt hittem —, lehet na­jobb esetben is több napot, egy­két hetet vett igénybe, s addig az igazolvány tulajdonosai csak teljesárú menetjeggyel utazhat­tg&ke Ezentúl rövidül ez a munka, miután az intézmények az igény­lőlapra megkapják a bélyegeket, s közvetlenül a munkahelyen — a bélyeg beragasztásával és a munkahely pecsétjével — érvénye­sítik az igazolványokat. A koráb­bi gyakorlatnak megfelelően feb­ruár 1-én kezdődik és március 31- én fejeződik be az érvényesítés. Változatlan az is, hogy az új arcképes igazolványokat tovább­ra is a vasútigazgatóságok adják ki. A júliusi ülésen Karkus Sán­dor képviselő a nyugdíjasok ér­dekében javasolta a kedvezmény további bővítése nélkül, s vi­szonylag kevés családot érintő, de azoknak számottevő segítséget nyújtó — vasúti kedvezmény mó­dosítását. A miniszter rendelete — a ja­vaslatnak megfelelően — lehető­vé teszi, hogy a nyugdíjasoknak biztosított évi négy menettérti vagy nyolc egyszeri utazásra szó­ló 50 százalékos vasúti kedvez­ményt ezentúl a nyugdíjas és házastarsa, illetve élettársa egy­más között megosztva is igény­be veheti. Erre a kedvezmény­re azonban csak az a házastárs vagy élettárs jogosult, aki a nyugdíjkorhatárt, elérte, de mun- kaviszonvb^l származó rendszeres jövedelme nincs. iv módon —, hogy a Cseme­ge-áruházakban fűszert, édes­séget, netán dohányt, külön­féle szeszes italokat és ha­sonlókat vásárolhat az ember. Ebben a kis üzletben szin­te minden kapható: a fentebb leírtak, illetve felsoroltak mellett szalámi, szalonna, pa- rizer, disznósajt, tej, tejter­mékek. Minden, mi szem­szájnak ingere. És milyen jó presszókávét főznek! Min­denkinek, nem csupán az új­ságírónak, hogy — Komlósi Tiborné boltvezető tréfás szavait Idézzük — „jót írjon rólunk.. No, de félretéve a viccet, folytassuk a bolt bemutatá­sát. Ebben Brunczer Jánosné, boltvezető-helyettes sietett segítségünkre. — Mi nagyon örülünk an­nak, hogy nem vagyunk ön- kiszolgáló egység. Igaz, úgy könnyebb lenne a munkánk, de így, a pult mögött állva érezzük igazán azt, hogy el­adók, kereskedők vagyunk... — Szólna néhány szót a bolt történetéről? — Nem volt valami sikeres­nek mondható az indulás — emlékezik a boltvezető-helyet­tes. — 1975-ben nyitottunk, februárban. Akkor még tízen dolgoztunk itt. A terv havi félmillió volt, 300 ezret, ha elértünk. A régi társaság közben szinte teljesen kicse­rélődött; a hajdani gárdából ma már csak hárman va­gyunk. Név szerint Komlósi Tiborné, boltunk vezetője, egyik pénztárosunk, Juhász Marika, s jómagam... — És a többiek? — Nemrég kerültek ide. Mindnyájan szorgalmasak, igyekvők. Igaz, nálunk nem lehet leállni, egy percre sem. Huszonhárom éve dolgozom a szakmában, de ilyen mun­kaigényes üzletben, mint ez, még nem voltam. — Minden bolt forgalmában vannak csúcsidőszakok, önöknél ez hogy néz ki? — Nagy ünnepek előtt ter­mészetesen nálunk is nagyobb a forgalom. Ha egy-egy na­pot vizsgálunk, a következő a helyzet; reggel hét és nyolc óra között van az első „vevő­roham”. Ilyenkor jönnek azok, akik nyolcra járnak. A második csúcs délután kettő­től este hatig tart. Kettő után jönnek a tarjáni gyárak első műszakosai. Ilyenkor nagyon gyorsan kell dolgoz­nunk, hiszen a gyári munká­sok zöme bejáró; igyekszel nek a buszra, vonatra. Dél-J után háromtól este hatig 3 háziasszonyoké a „terep...” — Milyen a munkaidő-be-J osztásuk? Jelenleg hány dől-; gozójuk van? Kérdésemre az időközben megérkező Komlósi Tibomá boltvezető válaszol: — Két műszakban dolgo-J zunk. . Délelőttösben és dél­utániban. Reggel hattól este hatig tartunk nyitva. Az el­ső műszakban dolgozók nyi­tástól délig, a második mű­szakosok pedig déltől zárá­sig vannak itt. Bevezettük azt a helyes gyakorlatot, hogy akik zárnak, nyitnak is. Ma­gyarán: akik előző nap dél- utánosok voltak, másnap délelőtt dolgoznak.. I Összeg sen nyolcán vagyunk. A he­lyettesem csoportjába tarto­zik Hajdosa Ferdinándné, Pintér Sándorné eladók és Szabó Jánosné pénztáros. Az én csoportomban dolgozik Badics Imréné és Szegedi Má­ria eladók, valamint Juhász Mária pénztáros. Sikerült néhány szót válta­nom Szabó Jánosné pénztá­rossal is. Megtudtam tőle,' hogy csupán két hónapja dol­gozik a pénztárgép mögött; korábban eladó volt 5 is. Munkájáról így vélekedett: — Eladó koromban mindert árunak megtanultam az árát. Ezt a pénztárgép mö­gött jpl tudom kamatoztatni.' Felelősség? Ügy vélem, kö­zös. Mindnyájunké. Nyolc dolgozó közös felelőssége. Brunczer Jánosné boltve-: zető-helyettes még hozzáfű­zi: — Ezt a munkát csak szív­vel lehet jól csinálni. Egész nap talpon lenni, többfelé figyelni, minden vevőhöz egyformán udvariasnak, fi­gyelmesnek lenni. Minderre csak az képes az eladók, ke­reskedők közül, aki valóban szereti a szakmáját... ök nyolcán szeretik. Mind­egyikük azt mondta, nem is tudna mást csinálni. Csak ezt. Végül egy adalék. A Nóg­rád megyei Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat salgó­tarjáni 230-as boltja a Palócz Imre téren található. A bolt kollektívája — stílszerűen — Palócz Imre nevét vette fel. Az idén megkapták a „Kiváló munkabrigád” címet. Céljuk: szocialista brigád­dá lenni. Molnár Lóránt NÓGRÁD — 1979. január 5., péntek ö Hői szemmel a gazdasági feladatokról „Ha a fejekben világos a Intézkedett a miniszter A munkahelyeken érvényesítik a kedvezményes vasúti igazolványokat — A nyugdíjas házastársa is igénybe veheti a félárúkedvezményt

Next

/
Oldalképek
Tartalom