Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

NÁÉV fölkészülés Eflejét ueszik-e a magyarázkodásnak ? Nem sétalovaglás lesz az idei esztendő a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat embereinek. Ha csupán a majd. lakásépítési föladatot vesz­ESUÍKST »ÍXSSS: Nem engedtek a 48 bél is mindössze 238 lakást tu­dott átadni a vállalat, az idei terv evvel szemben ke­rek háromszázzal több otthon átadását tűzi ki célul. Nem szűkölködnek az álla­mi építők az iparral kapcso­latos munkákban sem. A sík­üveggyár Zagyva III., vala­mint a FIM Romhány III. üzemének legfontosabb része­it idén kívánják átadni. Nagy­csarnokot húznak föl ezeken A két jelentősebb szerve- Nagyon fontos a daruk zési módosítás remélhetőleg gyors javítása az építőknek, kézzelfogható hasznot is hajt Mint mondják, 1978-ban az emelők hibái miatt „ültek le” a lakásépítési tervükkel. Ja­nuártól a ÉGV egy szervizt hozott létre a megyeszékhely . , , déli részén, így hát egyszer, s Műszaki fejlesztésben hét- mindenkorra elejét vették a mérföldes csizmával lépett daruk elromlásából követke­előre a vállalat 1978-ban. Nem zö lemaradásnak, kevesebb, mint negyvennyolc­millió forintot költöttek gé­pekre. Kiváltképp az utolsó hónapban „csipkedték magu­kat” a gépbeszerzők, nehogy Clasp Nógrádban munkákhoz kellő doku- a masinákra szánt pénz el- mentációk — hallottuk Szo- ússzon. Természetesen nem póczi Lipót tervosztályveze- estek át a ló túlsó oldalára, tőtől — már a vállalat ren- vaeyis fölösleges gépet egyet delkezésére állnak. Egy kivé­T:ívül — legalábbis a tervek sem vettek, csupán a pénzel- telével: a megyeszékhelyen egy tizenkét tantermes isko­lának az építéséhez kezdenek hozzá idén a második fél év­ben. E munkával egy új tech­nológia lép be a megyébe: a Clasp nevű. Ez a könnyűszer­kezetes építési eljárás —, mint megtudtuk — oktatási intézmények készítésére ki­szerint — Balassagyarmaton a költés végett. „Reméljük, ez- kábelgyárban, meg Budapes- után már nem sírnak amiatt, ten az Izzóban is. hogy nincs mivel szállítani Az ioari beruházásokban a7- anyagot!” — mondták a végzendő munkák értéke 250 vállalatiak, millió forintra rúg. És akkor Persze. nemcsak szállító­még nem is beszéltünk a köz- járműveket vettek a 48-ból. műépítésben rájuk váró te- Gépláncokat alakítottak ki: endőkről — Nagybátonyban, összesen hatot. Közülük há- Salgótarján Beszterce-tele- rom ún. mélyépítő géplánc: váltképp alkalmas, pén stb. —, amelyek 40 mii- töltésépítő, közműépítő és JÓ1 állnak a vállalatiak az lió forintot érnek egybesza- alapozó masinasor. A további anyagrendelésekkel és az al­h árammal betonozni, szerke- válla1 kozói megbízásokkal is. zetet ^ összerakni és telepi így hát remény van arra, munkákat ellátni lehet Ezek- hogy idén mentői ritkábban hez a gépláncokhoz már csak kényszerülnek — a föladatok Fniic£c7íiit*»k o a í^nnivniAir ™ásodrangú kisegítő bérén- nem maradéktalan teljesítése Fölkészülték-e a tennivalók- dezesek szükségelteinek. Va- miatt _ magyarázkodásra az sárollak még kisgépeket és állami építők, anyagmozgatáshoz használa­tos eszközöket is. — molnár — molva. Á népgazdaság januárja Irodisták nem többen 1 ra? Mint megtudtuk: nem ül­tek karba tett kézzel az illeté­kesek. A szervezésben meg a gépesítésben jelentékeny vál­toztatások történtek a válla­latnál. Decemberben létrehozták a műszaki osztályt. A fejleszté­si és a vállalkozási osztályt vpnták össze. „A fejlesztési osztály megszüntetése termé­szetesen nem jelenti' azt —, hívta föl a figyelmünket Lu- da László osztályvezető —, hogy a fejlesztés is megszű­nik!” Nekiláttak a termelési osz­tály átszervezésének is a vállalat evvel megbízott veze­tői. Az a céljuk, hogy ameny- nyire csak lehet, emeljék a termelés-irányítás színvona­lát. Az átszervezés során fö­lülvizsgálják a vezetési mód­szereket és a szervezeti kap­csolatokat. Fölfejlesztik az osztály létszámát is. De! Ez nem jelenti azt, hogy a vál­lalat irodistáinak a száma nö- vekszik! Más osztályokról cso­portosítanak át embereket. Kártérítés gyorsabban Ami természetesen olyan lesz, amilyenre a vállalatok többségének januárja sikerül, egész egyszerűen nem lehet másmilyen. Ahhoz tehát, hogy a népgazdaság januárja jó le­gyen ,— azaz egybeessék a tervcélokkal is, a társadalmi szükségletekkel is — vállala­ti jó januárok tömege kell. Ez utóbbiakhoz viszont elen­gedhetetlen... s itt hosszú lis­ta következhetnék, de hiszen a termelőhelyeken jól tud­ják, mi minden a feltétele a folyamatos munkának, hogy a január olyan legyen, mint a többi hónap. Hosszú évek óta ugyanis nem olyan. Egé­szen pontosan: az iparágak, iparcsoportok tekintélyes ré­szénél nem olyan. Előttünk 1978. hónapjainak ipari termelési adatai. A sta­tisztika tizenkét hónap átla­gából alakít ki egy mutatót, s ehhez méri a havi idősza­kokat. Hegyek és völgyek, olykor már-már szirtek és szakadékok váltakozása ez, s e változatosság az, ami nem gyönyörködtet, sokkal inkább elgondolkodtat. Hiszen elgon­dolkodtató, mi több, meghök­kentő, hogy 1978. januárjá­ban a tizenkét hónap átlagá­nak mindössze 71.5 százalékát érte el a termelés a műszer­iparban, 84 százalékát a gyógyszeriparban, ajiogy a fa- feldolgozásban, a textilruhá­zati iparban is jócskán elma­radt az átlagtól. A szocialista ipar egésze 1978. januárjában kereken kilenc százalékkal teljesített kevesebbet, mint a havi átlag, s azért mert ipar­ágaink többsége akkor fújta ki .magát... De csak a többség, s nem az iparágak mindegyi­ke! Amivel kimondtuk: le­het egyenletesen, szervezetten, nagy eltérések nélkül is dol­gozni. Kézenfekvő: néhány ipar­területtől balgaság lenne ugyanazt várni januárban, mint májusban vagy szeptem­berben. A tégla- és cserép­gyártás, a sörtermelés, a mész- és cementkibocsátás például okkal kötődik az úgy­nevezett szezonális ingadozá­sokhoz. Igen ám, de más­fajta tények is előttünk so­rakoznak, olyanok, ahol a kényszer csikarja ki a folya­matosságot, a nagy teljesít­ménykülönbségek elkerülé­sét. így van ez a villamos- energia-iparban. a kőolaj- és földgázkitermelésben, a szer­ves és szervetlen vegyipar­ban, a papírgyártásban. A kényszer megjelenési formá­ja persze sokféle: hol a tech­nológia. a termelőberendezé­sek működtetésének technikai hogyanja ez a kényszer — például a folyamatos üzemű kőolaj-feldolgjzásban —, hol pedig a fogyasztás, felhaszná­lás diktátuma. A lényeg azonban most nem az ok, hanem az okozat, a folyama­tos, mennyiségében is nagyjá­ból egvenletes termelés, áru­kibocsátás. Ami bizonyíték a szirtek és szakadékok elke­rülhetősége mellett, a hajrák EGY SOKAT TUDÓ DOSSZIÉ Négy hónap és az igazság Heten, mint a gonoszok. s a gépágy és a tengely közé godott bele: kármegosztási ja- tot is odatette a mondat vé- A ZIM salgótarjáni gyára húzta a tmk-műhely esztergá- vaslattal keresetet nyújtott be gére: április 29-én a délutá­munkaügyi döntőbizottságáról lyosát. Hogy a tragédiát elke- a munkaügyi bíróságnak. Az nos műszakot odahagyva, es­ezt a minősítést alighanem rülje, P. L. a térdével tá- elutasította a gyár kérését és te hét órakor távozott a csupán azok adhatják, akik masztotta ki magát. Súlyos P. L-nek adott igazat. gyárból. Április 29-e szombat­csak vélt igazukkal keresked- baleset valóban nem történt. — Alperes a kialakult szó- ra esett! Mindezekért fe­tek. Annyi igaz belőle, hogy térde azonban eltört. Gyógyu- kásos módon esztergálta a gyelmi úton elbocsátották, valóban heten vannak a gyá- lásáig két és fél hónapot töl- munkadarabot. Az ilyen nagy- B. O. azonban nem érezte riak ügyes-bajos dolgaiban tött táppénzes állományban. ságú tengelyre külön techno- igazságosnak a döntést, mert döntők. A táppénz és az átlagkereset lógiai és óvó rendszabályok a munkaügyi döntőbizottság­— Ha csak a két utolsó évet közti különbözet megtérítése nincsenek. A balesetet meg- hoz fordult panasza orvoslá- nézzük, a következő számok iránti igényét a balesetkivizs- előző években is így esztergál- sáért. A szép, iskolás betűk- jelzik a döntőbizottság tény- gáló bizottság elutasította. A ták, a módszert sem a műve- kel telerótt irkalapon elma- kedését. — mondja Sándor panaszos a műveletet elvé- zető, sem felsőbb vezetők nem gyarázta, hogy ő szombati Gyula bizottsági elnök. — gezhette volna a gép másik kifogásolták. A baleset bekö- munkanapokon nem hajlandó 1977- ben 19 ügyet tárgyaltunk, oldaláról is, ezen túl megsze- vétkezése óta is ezt az eljárást dolgozni. Kérte azonban a 1978- ban 23 esetben fordultak gett egy baleseti óvó rendsza- alkalmazzák, ellene semmiféle döntőbizottságot, legyen belá- keresettel hozzánk dolgozóink, bályt is — szólt az indoklás. intézkedést nem tettek. A sé- tással, mivel ő családfenntar- Javarészt fegyelmi ügyekkel, p. L. nem hagyta annyiban, rült nem tartozik felelősséggel tó. tíz alkalommal hoztunk £e- fellebbezett a munkaügyi dön- — indokolta döntését a bíró- A döntőbizottság elnöke gyelmi határozatot. Négy tőbizottsághoz. ság. megkérdezte B. O.-t: esetben selejtkártérítési ügye» — Az a bizonyos tengely egy P. L. végül is kihajtotta — Elismeri a sorozatos tárgyaltunk, kétszer baleseti 1600 mm hosszú darab volt, igazát, megkapta pénzét. Igaz, munkafegyelem-sértést? kártérítést. Előfordultak eze- központosítását csakis forgás- hogy négy és fél hónapi — Én kérem, szombat dél­ken kívül munkaköri besoro- ban levő állapotban lehet el- utánjárásba, pereskedésbe ke- után nem dolgozom! 'Autósoknak, motorosoknak gyakran növeli a bosszúságát, ha egy-egy koccanás során — véletlenül — „közelebbi is­meretségbe kerül” járművük egy fuvarozó vállalat autójá­val. Ilyen esetekben rendsze­rint nagyon elhúzódik a kár­rendezés folyamata. Lehet-e ezen változtatni, tudakoltuk Goes Tibortól, az Állami Bizv tosító megyei igazgatójától. — A közelmúltban sokat ja­vult a helyzet — hangzott a válasz. — Egyre több válla­lat, intézmény tette lehetővé gépjárművezetőinek azt, hogy kisebb károk esetén utólagos felelősségre vonástól nem tart­va nyilatkozzanak a felelősség kérdésében. Az Állami Bizto­sító például nemrég kötött megállapodást a legnagyobb autóparkkal rendelkező fuva­rozóval, a Volán Tröszttel a felelősségbiztosítás gyakorla­ti végrehajtására vonatkozó kérdésekben. Ez azt jelenti, ha a vállalat gépkocsivezetője által okozott kár nem halad­ja meg a 15 ezer forintot és nem okoz személyi sérülést, akkor a biztosítónak ahhoz, hogy rendezhesse azt, nem kell bevárnia a vállalat érte­sítését. A biztosító és a Volán szerződése ugyanis ki­mondja, hogy ilyen esetekben a vállalatnak külön nem kell jeleznie a karambolt. Elég, ha a gépkocsivezető az erre az alkalomra rendszeresített helyszíni nyilatkozatot ponto­san kitölti. Ezt a biztosító el­fogadja kárbejelentőként. A Volán Tröszttel kötött megál­lapodás egyébként 1979. janu­ár 1-vel lép életbe — fejezte be tájékoztatóját az igazgató. — Zenész talán? — Nem. — Esetleg szombatista? — Hogy tetszett mondani...? A döntőbizottság összené­lással, személyi Alapbérekkel, végezni — mondta. rült munkabér-visszavonással, ta- A döntőbizottság tanúként ★ nulmányi szerződésszegéssel hallgatta ki L. K. esztergá­kapcsolatos panaszok. lyos csoportvezetőt. B. O. a nagycsarnoki gáz­Áz 1978-as 23 tárgyalás vé- — Ezt a munkát idősebb tűzhelyszereidében dolgozott geztével 9 esetben helyt ad- szakmunkások végzik, a beál- szerelőként 1977. december zett, ilyen esettel még egyi- tak a dolgozó panaszának, 11 lításnak nagyon pontosnak 12-e óta. A munkafegyelem- kük sem találkozott. A hatá- esetben elutasították. Két al- kell lennie. Ettől függ, hogy mel azonban ugyancsak hadi- rozat azonban nem lehetett kálómmal megszüntették az használható darab lesz-e belő- lábon állt. kétséges: B. O. azonnal le­eljárást, egy ízben a dolgozó le, vagy selejt. A központosí- Március 4-én és 18-án iga- számolt, maga vonta vissza panaszát. táshoz egyenletes forgás szűk- zolatlanul hiányzott. Mindkét * séges. Dolgozónk nem sértett alkalommal szombati műsza- '+ meg semmiféle rendszabályt kot kellett volna ledolgoznia. A mupkaügyi döntőbizott­— szólt a szakvélemény. Írásban is, szóban is figyel- ság dossziéjában most új ol­P. L. tengelyesztergálás köz- A döntőbizottság tehát helyt meztették. Április 1-én és 15- dal kezdődött. Felülre ezt ír­ben a tengely központosítását adott P. L. kérésének, meg- én újra igazolatlanul maradt fák: 1979. Vajon milyen ese- akarta beállítani. A forgásban ítélte a 3160 forint kifizetését, távol. Bárki utánanézhet a tekkel folytatódik a sokat tu- levő tengely elkapta műszá- Ebbe viszont már a baleset- naptárban, ismét szombati dó könyv? . . . lás ingpulóverének gallérját, kivizsgáló bizottság nem nyu- műszakokról van szó. A pon- Szondi Márta és a sétálások időszakának váltakozásával szemben. Illenék az első munkana­pon úgy dolgozni, mint a het- venkilencediken vagy a há­romszázadikon; 1978-ban 306 munkanap volt. Az illemnél azonban fontosabb az érdek: nagyon nehéz, olykor szinte lehetetlen novemberben és decemberben pótolni azt, ami a januári, februári „kiengedés, leeresztés” adósága. S ha si­kerül is, a költségek, a faj­lagos ráfordítások tetemes emelkedése mellett — amit vizsgálatok igazolnak — megy ez végbe, csökkentve a válla­lati nyereséget éppúgy, mint a népgazdasági tiszta jövedel­met. Hallani most olyan véleke­déseket, hogy az 1979. évi terv visszafogottabb, szeré­nyebb célokat megfogalmazó, azaz — ezt sugallja a veszé­lyes okoskodás — tejesítése könnyebb, egyszerűbb, mint a korábbi feladatoké volt. Amit akár el is hihetnők,. ha vál­lalnánk a régi cipőben já­rást, a százalékok mechani­kus összevetését, hiszen igaz, az ipari termelés négy-, az építési szerelési teljesítmény egyszázalékos növekedése 1979-ben kisebb emelkedőnek látszik, mint amit megtet­tünk 1978-ban. Végzetes hi­ba lenne, ha a termelőhelyek a puszta százalékok latolga­tásával jelölnék ki lépteik ritmusát. A mennyiség sze­rényebb tömege a minőség­és hatékonyságjavítás felada­tainak árnyékában állhat csu­pán, s nem a fő helyen! Pontosan a célok átsorolása az, ami megköveteli az ész­szerű tempót, az araszolgatás és a rohanás száműzését a műhelyekből. Amihez gon­dolkodás- és szemléletmó­dunk sokféle elemét is újra kell rangsorolni, észrevenni; az idő alapvető termelési té­nyező! A szocialista ipar 1978. januárjában, egy munkanap­ra vetítve 1.9 milliárd forin­tot kitevő árut értékesített, októberben viszont 2,8 milli- árdnak megfelelőt. Nem -arról Van szó, minden áron és mindem kerhónapot csináljanak nuárból, hiszen ahol baj a gazdaságossággal, ott okvetlen a nagy árutöme megfelelő bizonyítvány a zösség igyekezetéről. Ai van szó, hogy az évet átfo feladatok időarányos rész januárban kell végrehajtat! s nem júniusban vagy de cemberben. Arról van szó, hogy minden munkanapnak megvan a jelentősége, szere­pe, súlya, azoknak a januári napoknak is, melyeket né­mely helyen úgy töltenek, na lássuk, mit csinálunk — majd februárban. Az év január má­sodikén kezdődik. minden munkahelyen, minden foglal­koztatottnak. Ennyi az egész. Ez az ennyi azonban megha­tározója lehet annak, milyen lesz munkánk közege, a munkavégzők közérzete ok­tóber táján, s milyen lesz a népgazdaság decembere, mindannyiunk esztendei mér­lege. Veress Tamás A közelmúltban elkészült gyártócsarnokban KGV-szalag mellett dolgoznak a Váci Kötöttárugyár kazán gyáregységének varrónői. Az új techno­lógia jobb munkakörülményekét es nagyobb termelékenységet tesz lehetővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom