Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
54 kilogramm súlyú repülőgép, amelyet japán egyetemi hallgatók építettek és „Ibis” névre kereszteltek. E gép néhány évvel ezelőtti elődjével már sebességi világrekordot állítottak fel az emberi erővel hajtott repülőgépek kategóriájában, 4 perc 47 másodperc alatt 3093 méternyi utat téve meg a levegőben. Az „Ibis” már a nyolcas alakú pálya vegigrepü- lésére, manőverezésre is alkalmas lesz, ha befejezi a próba- repüléseket Mintegy negyedszázaddal ezelőtt egy angol gyáros tekintélyes összead jutalmat tűzött ki ónnak, aki emberi erővel hajtott repülőgéppel két, egymástól 800 méter távolságban letűzött rudat megkerül egy nyolcas alakú pályán anélkül, hogy fel- és leszálláskor bármi segítséget venne igénybe, vagy útközben megállna. A feltételekben az is szerepelt, hogy induláskor és leszálláskor még egy 3 méter magas akadályt is át kell repülnie gépével a pályázónak. Bármilyen hihetetlen, csupán 1977. augusztus 25-én tudott először megfelelni a kiírásnak egy amerikai munkacsoport alkotta kerékpárpedál-meghajtású, légcsavaros, egyfedelű repülőgép. amelyben pilótaként egy kerékpárversenyző foglalt helyet. A mindössze 32 kilogramm súlyú, 27 méter szárnyfesztávolságú, 9 méter hosszú, 78 négyzetméter szárny felületű repülőgépnek és 63 kilogrammos pilótájának 7 perc 23 másodperc alatt sikerült végigrepülnie a 2,1 kilométer hosszú pályát. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ember hosszabb időn keresztül is ki tud fejteni másodpercenként 10 kilopond munkát. Elméletileg tehát nincs akadálya, hogy izomerővel lebegésben és haladásban tarthasson egy repülő szerkezetet, ha annak eléggé nagy a szárnyfelülete és megfelelően kicsi a súlya. Jól tudták ezt azok is, akiknek különleges anyagok felhasználásával sikerült a díjnyertes gépet 32 kilogramm súlyúra megépíteniük. Az Antarktisz kincsei nyomában A legutóbbi évek során az Antarktisz-expedíciókban részt vevő tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a hatodik kontinens mintegy 1700 méter vastag jégpáncélja alatt a jövő leghatalmasabb, egyelőre még pontosan fel sem mért nyersanyagtartaléka nyugszik. Azt máris tudják, hogy a jégtakaró alatt a világ legnagyobb szén- és vasérckészletére lehet számítani. Szovjet becslések szerint a Deli-sarkon több olaj van, mint Alaszkában, egy amerikai felmérés mintegy 3 milliárd tonnára becsüli csupán a kontinentális talapzat olaját. A kontinens földgázkincsét egyelőre 400 milliárd köbméterre taksálják, de — és az az ösz- szes ásványi kincsre és energiahordozóra egyaránt érvényes megállapítás — a tényleges mennyiségek bizonyosan jóval nagyobbak a jelzett értékeknél. 1959-ben a világnak az Äntarktiszhoz közel fekvő vagy az ottani kutatásokban különösen érdekelt tizenkét országa aláírt egy egyezményt, amelyben úgy döntötték el a földrész egyes részeinek birtoklása feletti vitát, hogy 30 évre „befagyasztották” az összes területi igényeket. Ugyanakkor kinyilvánították, hogy a hatodik kontinens minden kutató vállalkozás előtt nyitva áll, annál kevésbé katonai akciók és nukleáris kísérletek számára. Nagyon valószínű, hogy a mérhetetlen gazdagságú természeti kincset az iparilag legfejlettebb, leggazdagabb országok fogják kiaknázni, ők lesznek csak képesek megvalósítani az ásványi vagyonnak az eddigiektől eltérő, különleges felszín- rehozási technológiáját. Persze lehet, hogy jó ideig még nem lesz kifizetődő az ott folytatandó bányászat, de az egyre fokozódó „nyersanyagéhség” majd nyilván változtat a helyzeten. Képünkön: Az Antarktiszon jelentős súllyal jelenlevő és ott repdszeres kutatásokat folytató Szovjetunió egyik tudósa műszeres vizsgálatra készül fel a dermesztő hidegben. ílegesztés robbantásai ' A kontaktvezetékek robbantás- Bal való hegesztésének új, hatékony technológiáját dolgozták ki. A * vezetékeket különleges csatlakoztató elemben helyezik el, amely belül robbanóanyag-réteggel van bevonva. A mikrorobban- tás eredményeként szilárd hegesztett kötés jön létre, amely szilárdságban jelentősen felülmúlja a színesfémekből készült szorítok felhasználásával történő rögzítést. Ezenkívül a hegesztett kötés kisebb elektromos ellenállást biztosít és a vezetékek huzamos üzemeltetése esetén natryobb a kontaktus megbízhatósága. Ezer hegesztett kötéssel évente körülbelül 1.2 tonna színesfémet lehet megtakarítani. Tudomány — technika í j utak a kohászaiban A villamos kemencék teljesen megváltoztatják a kohászat évezredek során kialakult arculatát. Az utóbbi években a Szovjetunióban az elektrotermikus berendezések gyártása — más iparágak fejlődésének ütemét messze felülmúlva — 75-szörösére emelkedett. Az elektrotermikus berendezések széles távlatokat nyitnak a kohászatban. Az elektromos ívkemencék teljesítménye háromszor akkora, mint a Martin-kemencéké. Ugyanakkor lényegesen javul a minőség, nem szeny- nyezik az acélt az égéstermékek. így lényegesen könnyebb kielégíteni a gépipar, az elektronika és más ágazatok minőségi követelményeit. Az elektromos kemencében a külső környezet hatása teljesen kiküszöbölhető, védőgázban, vagy vákuumban is folyhat az acélgyártás. A hőmérséklet + 1 C°-fok értékeléréssel pontosan szabályozható, ugyanakkor a technológiai előírásoknak megfelelően igen magas hőmérsékletek is előállíthatok. Ezért olyan tulajdonságú anyagok gyárthatók elektrokemencében, amilyent és színesfémekre egyaránt vonatkozik. A szovjet kohászatban jelenleg 50—100 tonnás ívkemencékben gyártanak elekt- roacélt. Ilyen kemencék sikerrel üzemelnek Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában stb. Minden szükséges segédberendezést, elektromágneses keverőt, ti- risztoros üzemszabályozót stb, gyártanak hozzájuk. A jó minőségű acélok gyártásához nélkülözhetetlen fer- roötvözetek nagyméretű, hermetikusan zárt, termikus kemencékben készülnek. Közöttük vannak a világ legnagyobb szilikomangán-gyártó kemencéi is. Az igen tiszta fémeket mély és igen mély vákuumban alakítják ki. Az indukciós és íves vákuumkemencékben speciális acélokat, igen tiszta titánt, wolframot, molibdént, cinket és niobiumot állítanak elő. Világszerte elismerést váltott ki az elektrosalakos acélgyártás eljárása. Számos ország szakemberei úgy tartják, hogy ez a jövő acélgyártási technológiája. A sorozatban nek a hagyományosakban gyártott elektrosalakos kemen- nem készülhetnek. Ez acélok- cékben 1700 milliméter átméA biokémia „kísérleti állatai a baktériumok 97 A baktériumok láthatatlan élőlények, mégis mindenütt jelen vannak hasznos vagy káros tevékenységükkel. Felfedezésük óta a kutatók ezrei foglalkoznak velük, mindig újabb területekre terjesztve ki a vizsgálatokat. Legismertebb káros tevékenységük, hogy betegséget okozhatnak. Felismerték azonban, hogy hasznos tevékenységet fejtenek ki a baktériumok az emberi és állati emésztőrendszerben. Fontos szerepük van a szennyvizek tisztításában, a nitrifikáló baktériumokkal „biológiai trágyázást” végeznek. Baktériumok segítségével előkészítjük az állatok takarmányát, fontos nagyipari termékeket állíthatunk elő. Ma már minden iparágnak és mezőgazda- sági területnek megvannak a maga bakteriológiai problémái. E szerteágazó kutatásoknak a gyakorlati és elméleti eredményei, valamint a biokémiai fejlődés újabb területen biztosított fontos szerepet a baktériumoknak. Az élet jelenségeinek a megismerésében az utóbbi 20 év legfontosabb eredményeit baktériumok segítségével érték el. Kísérleti eszközökként lassan elárasztották a biokémiai laboratóriumokat, ahol korábban elsősorban az állati sejteket, az ezekből kivonható fehérjéket, és enzimeket vizsgálták. Ezzel egyidőben a bakteriológiai laboratóriumokban is fokozatosan elterjedtek a biokémiai módszerek. A baktériumokkal végzett kísérletek . segítségével sikerült felderíteni az anyagcsere számos Ismeretlen folyamatát, e folyamatok egymással való kapcsolatát, az anyagcsere szabályozását. Baktériumok segítségével tisztázták az öröklés molekuláris mechanizmusát is. Ezek a jelenségek képezik az élet alapját, és valószínűleg kevés eltéréssel az egész élővilágra érvényesek. Ezek a vizsgálatok tehát a bakteriológián túlmenően döntően befolyásolták az egész biológia fejlődését is. Az elmúlt évtizedek alatt az elektromikroszkópia fejlődése révén a baktériumok testéhek finom részletei is láthatóbbá váltak. A gyógyító víz A betegségek gyógyításának leggyakoribb esete, amikor az orvos valamilyen gyógyszert rendel, a szervezetben beállt rendellenességet tehát valamilyen vegyszer hatásával igyekszik kiküszöbölni. Sokszor azonban valamilyen fizikai hatásnak teszik ki a szervezetet, fizikai energiát alkalmaznak. Régebben természetes gyógymódoknak nevezték ezt, mert csak a természetben rendelkezésre álló energiák (napfény, éghajlat, gyógyfürdő) gyógyító hatását használták fel. A technika és az orvostudomány fejlődésével azonban ez a megjelölés már a múlté, mert a mesterséges energiaforrások egész sora áll a gyógyítás szolgálatába. A fizikai gyógymódok nem a betegséget kiváltó kórokozókra hatnak, hanem ingert gyakorolnak a beteg szervezetére. mozgósítják védekezőerőit, növelik ellenállóképességét. Ugyanazon fizikai gyógymód tehát többféle betegség ellen hatásos, de ugyanazon betegség esetén is többféle fizikai gyógymód alkalmazása lehet eredményes. A fizikai és a gyógyszeres kezelést természetesen gyakran kombinálják. A vízgyógyászat közönséges csapvizet vagy gyógyvizet használ gyógykezelésre. Vízgyógyintézetekben a kezelést orvosi rendelés alapján szakképzett fürdősök végzik. A vízgyógyászati kezelések csaknem minden szerv működését befolyásolják. Hatásukra változik a szivműködés, a vérnyomás, a gyomornedv-, az epe- és a vizeletelválasztás, az izmok és az idegrendszer állapota. A hőmérséklettől és a behatás időtartamától függően ellentétes hatások válthatók ki. Melegre az erek kitágulnak, hidegre összehúzó- danak. A hideg rövid ideig tartó hatása esetén azonban az erek működését értágulat követi a bőr kipirulásával és felmelegedésével; ez az érreakció nagy szerepet játszik a vízgyógyászatban. A gyógyvizek esetében a víz fizikai hatásaihoz a gyógyvízben oldott anyagok hatásai tevődnek. rőjű, akár 60 tonnás öntecsek is gyárthatók. Napjainkban két irányba folytatnak kutatómunkát. Az egyik a teljesen új utak, a plazma-, az elektronsugaras, az ionos hevítések eljárásainak a kidolgozása. A közelmúltban egy NDK-beli megrendelésre Novoszibirszkben elkészült a világ első — 30 tonnás — plazmakemencéje. A másik irányzat a már bevált típusok méreteinek, termelékenységének a fokozása. A méretek növelése nemcsak a termelékenység emelését, a beruházási költségek csökkentését, a kisebb fajlagos helyigényt jelenti, hanem a minőség javulását is. Egyetlen, 200—300 tonnás öntecsben jó minőségű és, ami legalább olyan fontos, egynemű acél található. Az elektrosalakos öntésnél a munkadarab minősége jobb mint a kovácsolásnál, ugyanakkor a mérete maximálisan megközelíti a végső formáját. Az elektrosalakos öntés nem más, mint az elektrosalakos acélgyártó kemence és a kristályosító kombinációja, ahol az acélt elkészülése után azonnal méretre öntik. Már kialakították a 2, 5, 10 tonnás, gépesített és automatikus üzemű elektrosalakos kemencék sorozatát, és megkezdődött sorozatgyártásuk. Hozzájuk hasonló nagy teljesítményű és kiváló minőséget biztosító kemencék még nem dolgoznak jelenleg sehol a kohászatban. Ugyanakkor ez a gyártástechnológia szinte teljesen megszünteti a környezetszennyezést. D. S. Próbapálya — autógumiknak A* U ni royal gumikonszerit Európában óriási autógumipróbapályát épít. E célból megvásárolta a rocroi (francia-belga határ) 2 négyzetkilométer területű használaton kívüli NATO-repülőteret. A próbapályákon különböző jellegű útszakaszokat, laboratóriumokat és műszeres vizsgálati helyiségeket létesítenek. Egy 3000 méter hosszú és 50 méter széles, valamint egy 2500 méter hosszú és 25 méter széles, 100 méter átmérőjű körpálya (ennek fele vízzel permetezhető) szolgál majd a „normális” vizsgálatokhoz. A különleges vizsgálatokhoz 4 darab 100 méteres csúszásvizsgáló pálya épül, különböző felületkiképzéssel és aquaplaning (a vízzel borított pályán mesterségesen csúszást előidéző) lehetőséggel. Külön pályák épülnek nagy sebességű gumikoptató és tartós fárasztási próbákhoz, durva felületű útszakaszokon kényelmi és zajvizsgálatokhoz. Később „veszélyes” kanyarokkal tarkított útszakaszokat is építenek. A tehergépkocsik gumijainak a vizsgálatához csúszási hajlam és tapadóképesség tekintetében különösen nehéz terepszakaszokat alakítanak ki. Minden útszakaszon elektronikus érzékelők rögzítik az eredményeket, amelyeket a laboratóriumokba továbbítva komputerek dolgoznak fel. Lajka szán Az egyik habarovszki gyár megkezdte a Lajka típusú, sarkvidéki rendeltetésű motoros szánok gyártását. Az új terepjáró, két utassal és az általa vontatott 200 kilogramm felszereléssel terhelt pótszánnal óránként 40—45 kilométeres sebességgel halad a havas pusztaságban. Kétszer olyan gyors, mint hasonló típusú elődjei. Szükség esetén a szántalpakat rövid idő alatt kerékkel cserélhetik fel. A naperőműteké a jövő? Hogy miért és mennyire ér- leghatékonyabban. A kutatá- demes a földünkre érkező sok világszerte egyre nagyobb napsugárzást energiaforrás- lendülettel folynak. A napként számításba venni, jól éri- energia felhasználása rendkízékelteti egy egyszerű fizikai vül csábító lenne, mert ez az mennyiség, az ún. napállandó, energiaforrás mindenütt jelen Ez a földünk légkörén kívül, van és hasznosításához nincs annak külső „határán” az szükség olvasztóhálózatra. Ha egységnyi felületre bizonyos a naperőmű már elkészült, a idő alatt merőlegesen érkező „tüzelőanyag” ingyen áll ren- napsugárzás összenergláját je- delkezésünkre. Ezenkívül a lenti. A napállandók átlagos napenergia kis egységekben is értéke 2 kalória négyzetcenti- hasznosítható: egy-egy csalód méterenként és percenként, vagy kisebb közösségek ener- ami 0,14 watt teljesítménynek szükségletének a kielégítésére felel meg. Az egész földünkre ily módon eljutó energiamennyiség szinte elképzelhetetlenül nagy, de a szerepe is rendkívüli (légköri folyamatok, tengeráramlások, párolgás, növényi a is alkalmas, még az egyéb energiaforrásoktól távol eső területeken is. Végül a napenergia felhasználása nem jár szennyezési és hulladéktárolási problémákkal. A napenergia összegyűjtésé- életfolyamatok stb.) A föld- nek egyik hagyományos módfelszínt egy perc alatt elérő ja az arkhimédészi megoldás, napenergia elég volna egy A hagyomány szerint az idős egész évi kőszénnel, kőolajjal, tudós Szürakuza városának földgázzal és egyéb energia- ostromakor napfénygyűjtő hordozókkal (víz-, szél-, mag- tükrök összpontosított fényé- energia) fedezett földi szűk- vei gyújtotta fel az ellenség ségletek kielégítése. hadihajóit. Ezt az elvet haszCsakhogy a napenergiát ősz- nősítják a különféle napfőzősze kell gyűjteni és el is kell raktározni, mégpedig a lehető edények, napkohók. napmelegítők és j|||j|| NwWÄi ! I . |l Ilii Mm. ii ll ‘Mill í 'I . I] ■ SB» A müncheni egyetemen különböző gyárak berendezéseit minősítik. A különböző típusú napkollektorok teljesítményét hasonlítják össze 6 hónapon keresztül, változó hőmérsékleti viszonyok (0,7—18,7 C°) között. NÓGRÁD — 1979. január 23., vasárnap H
