Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

175 éw «ífilpMt Baírn József Történelmi perek győztese Bajza József portréja „Kritika kell közöttünk, meg nem kérlelhető és kemény kri­tika, de részrehajlatlan, de igazságos. Ki kell irtanunk a hízelkedés, a szolgai csúszás lelkét; ledöntögetnünk szob­rait a bálványozásnak; elrez- zentenünk a lelketlenséget; ki­mutogatnunk egymás vétkeit, botlásait, kimutogatnunk az utat, melyen nagy nemzetek példájaként a tökély magas pontjához vergődhetni. Ha mi barátainkat, rokoninkat, mint eddigi csak ölelgetjük, hitsor- sosinkat csal: dicsérgetjük, nagyanyáinknak csak hízelke­dünk, bókolunk, ellenségeinket csak üldözzük, s a jót ben­nük is elismerni nem tanul­juk, s nem akarjuk, ha ret­tegünk az igazat nyilván ki­mondani, ha örökké csak mel­lékes tekintetek szolgarabjai leszünk, úgy a tudományos haladásnak bízvást lemondha­tunk még reményeiről is, úgy örök veszteglésben tespede- jJHSSJS zünk, s egy kínai penész fog­ja elborítani, megemészte- ’•*” ni nemzetiségünket, nyel- jggHjjJ* vünket, tudományos létün- pKHPfci két.” A fenti sorok íróját Négye- | sv László, a nagy Nyugat- i nemzedék századeleji neve- i lője a reformkor tíz „legjobb r.eve" közé sorolta. S mél­tán. Bajza József volta hazai szellemi élet első országos ha­tású polgári publicistája, a magyar kritikai élet — s egy­ben színikritikánk — megte­remtője, az 1830-as évek hí- ___ res-hírhedt irodalmi pőréinek bébí félelmetes vitázója, a Nemze­ti Színház igazgatója, — s mellesleg a megújhodó ma­gyar irodalom egyik első dal­költője. A korban mindinkább tipi­kussá váló értelmiségi pálya alapképlete az övé: lecsúszó szegényedő birtokos nemesi sarj, aki végigüli a pesti kö­zépiskola és egyetem és a po­zsonyi jogakadémia stúdiuma­it. patvarista, majd ország- gyűlési követi írnok — még­hozzá a nevezetes 1825—1827- es országgyűlésen. Ám még­is elcsábítja az irodalom. S ami ekkor még újdonság — ez irányú tevékenységéből igyekszik megélni, s nem kí­ván (nem is tudna) birtokai jövedelméből uraskodva íro­gatni. Egyik első fecskéje an­nak a generációnak — Kisfa­ludy Károly, Toldy, Vörös­marty és mások sorolhatók ide, — amelyik megalapozta áz írói rend egzisztenciáját, az irodalom megélhetést nyúj­tó polgári értelmiségi státu­sát. Barátjával, Toldy Ferenccel (irodalomtörténet-írásunk aty­jával) folytatott irodalmi-kri­tikai magánlevelezése már a pozsonyi húszas években rá­irányítja a kulturális-szellemi elit (Kisfaludy Károly és kö­re) figyelmét. így egyáltalán váttal folytatott vitájában nem véletlen, hogy 1832-ben őrá esik a vláasztás: Kisfalu­dy Károly halála után Bajza lesz az Aurorának a kor leg­színvonalasabb évkönyvének és a Kritikai Lapoknak a szerkesztője. Aurorabeli tevékenysége a nagy „pörök”, s egyben a nagy tisztázások és győzel­mek ideje. Tisztelettel, de kí­méletlen határozottsággal szá­mol le az agg óriás, Kazinczy időszerűtlenné váló nézeteivel (Pyrker-pör). Az úgyneve­zett Conversations lexicon! pörben a konzervativizmust, a kisstílű irodalmi üzletelést, a hozzá nem értést és a ren­di tekintélyt állítja sarokba. Az irodalmi respublikáért emel szót Dessewffy okovetlenkedő beavatkozásával szemben: „Nemes vagy báró, gróf vagy herceg írói világban egyféle jussal bír, elsőségeket itt nem születés, vagy hivatal oszt. hanem ész”. Harcol az irodal­mi ébredés gyermekbetegsége, a mindent elárasztó kontár di­lettantizmus ellen. Az egyik vitában a rendi történész Hor- vát Istvánnal szemben rakja le az alapját „az elmeszüle- ményi jussok és tulajdonok törvényének” — egyszóval a polgári szellemi tulajdon jo­gának. Egy másik, szintén Hor­turális, irodalmi élet elveit, és változtatták meg a haladó szellemi élet javára az erővi­szonyokat. Épp ezért nem volt véletlen, amit a Nemzeti Tár­salkodó írt: „Bajza a literatu- rában, az, ami gróf Széchenyi a politikai pályán”. Az Athenaeum megszűnése után .Bajza visszavonult a kulturális élettől, nem hal­ványuló műveket, éledező iro­dalmi és színikritikát, kor­szerű polgári elvszerűséget hagyva maga mögött. Egyér­telműen Kossuth híve lévén, politikai szereplést vállalt, Kossuth eszméit hirdette az Ellenőr című évkönyvében, a Nyelv és nemzetiség című nagyhatású akadémiai beszé­dében, tevékeny közéleti sze­replésében. A forradalom és a szabadságharc idején pedig a félhivatalos Kossuth Hír­Bajza József egyik versének kézirata délibábos feudális romantika részletekbe vesző historizál- gatását állítja pellengérre: „Én nem elégszem meg an­nak tudásával, mi történt, ha­nem azt kívánom kifejteni fi­lozófiai szellemmel, — mert a história filozófia nélkül csak sovány emlékeztető krónika —, miért történt ez, vagy amaz így és nem másképp, s miért kellett szükségképpen így történnie...” Máig korszerű gondolatok, amelyekhez nincs mit hozzá­tenni. Egyéb történeti írásai, elkezdett Világtörténete bizo­nyítja: historikusnak sem lett volna akármilyen. Bajza József pályájának József 'gróf csúcspontja a 30-as évek vé- tekintélvelvi ge’ a 40_es évek eleje. Áz Au- ' rorát felváltó kritikai irodal­mi folyóiratról athenaeumi triásznak keresztelt Bajza— Vörösmarty—Toldy hármas­nak nagy és jó tekintély, je­lentős kulturális hatalom össz­pontosul a kezében. Irány­adó befolyásuk volt az Aka­démián (Toldy 1835-től „titok- nok”), övék volt a Kisfaludy Társaság, a Pesti Színház, nem beszélve a legendás Athenae- umról és melléklapjáról, a Fi- gyelmezőről. Ezeknek kereté­ben tisztázták az alakuló kul­iapja felelős szerkesztője volt. A bukás után nem tért töb­bé magához. Meghajszolva, el­halkulva, elborult elmével halt meg 1858. március 3-án, Pes­ten. Egy világos pillanatában még elkísérte a rokonsorsú ba­rátot és küzdőtársát, sógorát, Vörösmartyt, utolsó útjára. Dérer Miklós Közös gondolkodás, közös cselekvés Befejeződött a bányász kulturális és sporthetek rendezvénysorozata Országos hagyomány — már kollektívák véleményét, be- nem az „utánam srácok!” A jó ideje megyénkben is — a szélgettünk a szakszervezeti munkahelyi, gazdasági, poli- bányász kulturális és sport- és művelődési bizottságokkal, tikai, társadalmi vezetők is hetek megrendezése, a szép- Egyszóval, igyekeztünk a köz- többet vállalnak a munkából, tember eleji bányásznappal művelődés-politikai kívánal- bár a programjainkon olykor kezdődően az év hátralevő mák és a dolgozói igények nem ártana, ha nagyobb számban- vennének részt. Leg­hogy mindig nekünk — Az üzemék, a lakóhelyek operettbemutatót, vezetői tehát egyre jobb part­nem teljesítettünk, nerei lesznek a közművelő­hónapjaiban. A változatos, összhangját megteremteni, kiscsoportos és nagytermi — Ez nyilvánvalóan nem utóbb sikeresebbek voltak la- rendezvényekben, sportprog- jelentette azt, hogy minden kóhelyi programjaink is, fő- ramokban bővelkedő sorozat kívánságot teljesítettek? ként azért, mert néhány ta­— szerves része az egész éves — Természetesen nem. Hi- náccsal gyümölcsöző kapcso- munkának — december végén szén — megítélésünk szerint latot tudtunk létesíteni. Itt fejeződött be. Eredményessé- — néhol korszerűtlen, vagy csak az a szépséghiba, géről, tapasztalatairól kérdez- lehetetlen kívánságokat is a tanácsokat tűk Czikora Györgynét, ' a megfogalmaztak. Gondolok itt kell megkeresnünk, ők ma- Nógrádi Szénbányák vállalati arra, hogy Nagybátonyban guktól nem kezdeményeznek, szakszervezeti tanácsának többen kértek egy háromfel kulturális, agitációs és propa- vonásos gandaügyekkel megbízott melyet munkatársát, aki nemcsak el- mert egyben tudatos ízlésfor- désben dolgozóknak. Ennek méleti és irányítói szerep- málásra is törekedtünk. Az ellenére — noha összehason- körben tett sokat a négyhó- ismeretterjesztő előadások líthatatlanul kevesebb napos eseménysorozat zökke- többségét viszont kérésre szer- nőmentes lebonyolításáért, ha nem a gyakorlati szervező témát legmélyebben, legala- munkában is. posabban ismerő szakembere­— Lapunk folyamatosan fi- két nyertük meg. gyelemmel kísérte a bányász — A rendezvények gondo- usban adtuk nyomdába, azóta kulturális és sporthetek ren- sabb előkészítése milyen ered- számos változás történhet, dezvényeit, művelődéspolitikai ményeket produkált? emberek egészségi állapotá­szempontból fontos rendezné- — Rendezvényeinknek mint- ban, elfoglaltságában, ugyan- nyeiről rendszeresen tájékoz- egy 20 ezer látogatója volt, akkor újabb aktualitások te- tatta az olvasókat. Első kér- valamivel több mint a meg- remnek,^ melyekre reagálnunk désünk arra vonatkozna, ho- elózó években. De nem is a kell. Műsorfüzetünket nem te- gyan, milyen elvvel, módszer- rendezvények és látogatóik kintjük bibliának; némelyik rel állították össze a progra- szám szerinti növelése volt ígért rendezvénye valóban el- mokat? elsődleges célunk, hanem ren­— Alapvető törekvésünk dezvényeink minőségének ja­volt, hogy programjaink a le- vitása, a résztvevők aktivizá­rábbinál — néhány a ko- rendez­veztük, s előadókként az adott vény elmaradt. Miért? Szerintem természetes, hogy néhány program elma­rad. Programfüzetünket juni­hető legnagyobb mértékben lása. A látogatottság egyéb- tásában. maradt, némelyik viszont nem szerepel benne, mert később egyeztünk meg a megvalósí­segítsék a szocialista brigádok ként is változó; a kiállításo- új rendszerű kulturális válla- kon egyértelműen nőtt a rész- lásainak teljesítését; minél vétel, míg a színházi előadá- szélesebb körben és aktívab- sokon valamelyest csökkent, ban kapcsoljuk be a kulturá- Kiscsoportos rendezvényein­lis tevékenységbe a műszaki ken — például ismeretter- _ ___ ___ é rtelmiségieket; több rendez- jesztő előadásokon, fórumo- kíván az idei bányász kultu- vényt tartsunk a munkahelye- kon — jóval többen szólaltak ralis és sporthetekre? ken, mind nagyobb tömegek- fel, mint előzőleg, ami rész­kel ismertessük meg gazda- ben jelenti a közéletiség, a — Az eseménysorozat ta­pasztalatai egészében kedve­zőek, s úgy tűnik, több éves viszonylatban e legutóbbi volt tartalmában, minőségében, ha­tásában a legsikeresebb. Mit ságpolitikánkat, egyre több demokratizmus — További luinőségjavu­lást, újabb rétegek megnyeré­erősödését, sét a művelődésnek, a demok­ratizmust szolgáló több fóru­dolgozónkban keltsük fel a részben a programok pozitív szabad idő értelmes eltöltésé- tartalmát, közérdekű voltát, mot, az igényesebbek mara- nek igényét. Ugyanígy, jól Örömmel tapasztaltuk, hogy déktalanabb kielégítését. Az kipróbált elveinkhez hasonló- a vállalati és az üzemi műve- üzemek vezetése folytassa kö- an az eddig bevált módszere- lődési bizottságok folyamato- zössége érdekében, amit most ink szerint alakítottuk ki a san segítették a rendezvények elkezdett, ne csak ráálljon a programokat. Figyelembe vet- megszületését, s valódi kö- megtalált útra, hanem követ­tük a vállalati szükségleteket, zösségi összefogásról beszél- kezetesen végig a különböző határozatokban, hetünk. Egymás között úgy törvényekben megfogalmazott szoktam ezt megfogalmazni, társadalmi követelményeket, hogy ma már nem az „előre, nél fontosabb, írásban kértük ki a dolgozó fiúk!” jelszó érvényesül, ha­ís menjen rajta. S ez valóban talán minden­Sulyok László Könyvekről Gordonkázás Honnan ez magyar tartomá­Tamkó Sirató Károly: R O NOCRAD - 1979. január 28., vasárnap Nézed nézed búbánattal bal lábadat — a fagyost megduzzadt benne a rost. Kívánom hogy ama rost — jöjjön rendbe hamarost! Átúszhassad vele vígan — a Tiszát és a Marost! Krúdy Gyula születésének rekszik teljességre, inkább veket . . századik évfordulójára jelent szép és komoly játék azzal a varázs? meg ez a szépséges könyv, a gondolattal, hogy vajon maga Az áldott-cvötört Gordonkázás. Ebben az író az író hogyan írta volna meg nvplv Wmélvebb életét követhetjük végig a életrajzi regényét, ha erre nyainak birtoklásából. „A gazdag irodalmi es publicisz- vállalkozott volna A sajat legszebb ruhája van - írja a lkai hagyatékbo gonddal va- írásokat kiegészítik itt-ott a Feihőben -, egy nagy tehet- lógatott írásokból, az által és róla szóló írások -, s mint ségű irodalom hordja a kinCs- a hozzá írt levelekből. A vá- már mondottuk - levelek, tárába a bányák és fantáziék logatás munkáját leanya, más dokumentumok. A könyv mélyér61 az ékköveket, az új Krúdy Zsuzsa vegezte el. nem filológiai igénnyel ke- magyar szavakat> fősalma- Az író nem hagyott hátra hanem olvasmányt kat» Nem feledkezünk-e meg önéletrajzi regényt. Regényei, yujt‘ gyakorta erről az újabb idők­elbeszélései, egyéb írásai Dehát sokféle olvasmány ben, talán szándékunk elle­azonban olyan bőségesen tar- van. nére is, amikor pongyolán Ol­talmaznak életrajzi vallomá- Akj Krúdyt olvas, mindvé- töztetjük fel —, ha van — sokat, amelyek lehetővé ten- g;g muzsíkát is hall, gordon- gondolatunkat, vagy éppen nék nem csupán egy, de több ka szavát hallja, s ha nem szakmák zárkózott, másokat hasonló könyv összeállítását téveszti meg a stílus varázsa, önmagukból kizáró feszengő is. Amint azt a jegyzetekben valójában jóformán mindent műszavaiba. Hogy a szavak- olvassuk, ez a kötet nem tö- —^ vagy csaknem mindent — kai festeni, muzsikálni, örö­megtud a múlt század végi möt, bánatot okozni is lehet, ■ Tagyarország bújáról, bajá- mintha elfelejtenénk, ról, a század fordulójáról, az Olvasgatva ezt a könyvet, első nagy háborúról, fórra- világot járhat be az „utazó”, dalmakróh az ezután követ- Szitál a nyíri homok a la- kező időről. A nagy varázsló, pok között, ősziesen dereng az az „álombéli lovag” valójá- ipoly .menti hajdani Nógrád ban a földön jár, örül és bán- vármegye, csilingel a Poprád, kódik, muzsikás sorokba önti hajdanvolt emberek járnak- roppant vágyait: „De jó lett kelnek a vasúti restaurációk- volna akkor tartózkodni a ban, Podolin girbe-gurba ut- földön, midőn ’ nem volt há- cáin a Szepességben. Harsogó ború, midőn legfeljebb guta- színekben pompázik a milíe- ütés, végelgyengülés, lovagi náris Pest, kísértetek kelnek párbaj, vagy szerelmi búbánat életre a Bakony vadon erdei­szokott véget vetni az élet- ben, a régi Várpalotán a nek... De jó volna ötven esz- széljárta Balaton partján! Az- tendő múlva élni . . .” (Gór- tán fordul a század, fölfakad- donkázás). nak rejtett sebei. Ügy látszik: Ha élne még, most köszön- v®g nélküli háborúban a teném vidéki hírlapíróként kalendáriumot sohasem innen Nógrádból, amint azt akasztják le a szegről a ve- Szávay Emil, a Vidéki Hír- zerek . . .” S a könyv utolsó lapírók Orsz. Szövetsége el- fejezetében már — négy fe~ nöke tette 1916-ban hozzá írt Jez^ből áll a könyv — sokan levelében imigyen: „Az ön Krúdyval, hogy: „Igazi S T szívének, Krúdy kartárs, meg- e^eJüket álmukban élik az van az a varázsos hatása, emberek . . .” (1920—1933.). hogy tollba tett érzéseivel, (Szépirodalmi Könyvkiadó, ereklyesimogatásaival, han- Magyar Helikon, Budapest, gulatszínezéseivel viszontdo- 1978.). bogásra készteti a rokon szí- Tóth Elemér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom