Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-27 / 22. szám
„Hideg államcsíny” Iránban? Tüntetések — ellentüntetések r Khomeini ajatollah iráni iellenzéki vezető csütörtökön, rögtönzött párizsi sajtóértekezletén nyugaloméra szólította fel az iráni népet. Nem zárta ki azonban annak lehetőségét, hogy harcra buzdítsa honfitársait, amennyiben a teherá- ni kormány továbbra is akadályozná visszatérését Iránba. A főpap szóvivője megerősítette, hogy Khomeini hazatéréséhez más utazási módot is választhat, ha az iráni repülőtereket továbbra is zárva tartják. Határozottan tagadta, hogy a vallási vezető fogadta volna Baktiar miniszterelnök személyes megbízottját, vagy átvette volna a kormányfő levelét, amelyben utazásának háromhetes elhalasztására kérte Khomeinit. Nyugati hírügynökségek (csütörtökön Teheránból, a Khomeini-ellenes mozgalom élénküléséről adtak hírt. A je- lengi kormánnyal rokonszenvező több ezres tüntetés r— megfigyelők szerint — mutatja, hogy a tervezett iszlám köztársaságnak elsősorban a kereskedők és mesteremberek körében sok az ellenzője. Az iráni rádió az ajatollah ellen és mellett tüntetők összecsapásairól adott hírt lAhwaz és Kermansah városból. Sebesülésekről nem érkezett jelentés. Az idős főpap hívei — egy diákokból álló, mintegy ötvenfős csoport — csütörtökön elfoglalta és hat órán át megszállva tartotta Irán londoni nagykövetségét. A fegyvertelen akció résztvevőinek kívánságlistáját a nagykövetség alkalmazottai teljesítették: Khomeini arcképeire cserélték ki a sah fényképeit az épületben és engedélyezték a tüntetőknek, hogy átvizsgálják a követség bizalmas katonai és hírszerző dokumentációját. Irán washingtoni nagykövetségének tizenkét diplomatája újságírókkal közölte, hogy a jövőben „összehangolja” tevékenységét az ajatollah érdekeit az Egyesült Államokban képviselő „ideiglenes bizottsággal”. Jalil Zarrabi, a bizottság elnöke bejelentette, hogy az amerikai kormány és a nagykövetség közti mindenfajta együttműködést „az iráni nép elleni akciónak” tekintenek. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője — személyes megbízottja útján — levelet küldött Kho- meininek, amelyben támogatásáról biztosította a vallási vezetőt. Az iráni katonai hatóságok pénteken ellenzéki személyiségeket és újságírókat tartóztattak le. Az AP teheráni értesülése szerint a feszült helyzetre való tekintettel a hadsereg egységeit riadókészültségbe helyezték. A főváros repülőterének irányító épületénél, a katonaság sorfala mintegy százezer tüntetővel néz farkasszemet. A teheráni egyetemnél a katonák rálőttek a gyülekezési tilalom ellenére tüntető, mintegy ezres tömegre. Az AP a főváros kórházaiból származó adatok alapján legkevesebb öt halottról tesz említést. Az ellenzékiek letartóztatásának hírét egy katonai szóvivő Teheránban megerősítette, adatokat azonban nem volt hajlandó közölni. Újságírói körökből származó hírek szerint a baloldali író- és újságíró-szindikátus legalább hét tagját a reggeli órákban lakásukon vették őrizetbe, a szeptember óta érvényben levő statáriális rendelkezések értelmében. Az újságírók mellett — meg nem erősített hírek szerint — vallási és értelmiségi vezetőket is letartóztattak. A Reuter helyszíni tudósításában arról számol be, hogy Teherán lezárt nemzetközi repülőteréhez. valamint a közelben levő Sayad-emlékműhöz. Khomeini egyházi vezetőt éltető hatalmas tömeg vonult. Ezrek gyülekeztek a korábbi zavargások áldozatait befogadó központi muzulmán temetőben is, ahol Khomeini az eredeti tervek szerint pénteken beszédet mondott volna. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a republikánus párt vacsoráján Port Chesterben „részben” az Egyesült Államokat tette felelőssé azért, hogy az iráni sahnak távoznia kellett országából. Mint mondotta, Réz» Pahlaviban az Egyesült Államok egyik leghűségesebb szövetségesét veszítette el. A La Stampa című olasz lap pénteki számában azt állítja, hogy Iránban a katonai vezetés „hideg államcsínyt” hajtott végre. A forradalmi mozgalom egyfajta direktóriummal találja magát szemben, amelyet négy tábornok vezet. Valamennyien a sah közeli barátjai, ugyanazok a tisztek, akik 1953-ban a Mo- szadik elleni államcsínynél is mögötte álltak. Keddről szerdára virradó éjjel határozták el az államcsínyt és vették ki az irányítást Baktiar miniszterelnök kezéből. A tábornokoknak azonban még szükségük van Baktiarra, hogy biztosítsák a sahrendszer folyamatosságát. (MTI) Carter levele Brezsnyevhez Carter amerikai elnök levélben tájékoztatta Leonyid Brezsnyevet, hogy az Egyesült Államok nem készül fegyvereket eladni Kínának, de nem fogja akadályozni, hogy nyugat-európai szövetségesei kössenek ilyen üzleteket — jelentette pénteken a The New York Times. Mint ismeretes, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke korábban levélben fordult a nyugati hatalmak vezetőihez — amelyben felhívta figyelmüket: Kínának szánt fegyverszállítások veszélyeztetnék az enyhülési politikát. Az amerikai kormány korábban szigorúan tiltotta, utóbb hallgatólagosan tudomásul vette, a Pekinghez való közeledés óta pedig kifejezetten bátorította szövetségesei fegyvereladásait Kínának. Jóllehet a hivatalos washingtoni álláspont szerint amerikai cégek nem szállítanak hadianyagot Kínának, behatóan tárgyalnak hadászati jelentőségű üzletekről. így szó van nagy teljesítményű, katonai célra is alkalmazható számítógép-rendszerek, valamint távközlési mesterséges bolygó eladásáról. Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes jövő heti washingtoni látogatásáról széles üzleti kapcsolatok megnyitását reméli mindkét fél. (MTI) Magyar—szovjet megállapodás Tovább nő a yálasztékcsere Kongresszusra készíti az FLN Algírban szombaton kezdő- idik a Nemzeti Felszabadítási Front, az FLN IV. kongresz- szusa. A több mint 3000 küldött a független Algéria dinamikus fejlődésének 14 évét összegezi majd és egységes zó személyisége, Bumedien elnök meghalt és a kongresz- szusnak kell köztársasági elnökjelöltet állítania. Területén 26 Magyarország férne el, de gondokat okoz az élelmiszer-termelés. E nagy pártot teremt. Korszakot zár feladat megoldása a mezőgazle és korszakot nyit az ország Itörténetében. E korszakváltásnak drámai jelleget ad, hogy az ország 14 évi történelmének meghatárodasági szövetkezetekre vár. A fejlődés üteme az utóbbi időszakban lassult, mert nem kielégítő a termelékenység, befejezésre vár a földreform, Penn Nouth küldetése Nyolc hónap múlva Kubában rendezik meg az el nem kötelezettek csúcstalálkozóját. Ahogy közeledik a tanácskozás időpontja, úgy sűrűsödnek a problémák az el nem kötelezettek táborában. Valószínű, hogy a küszöbönálló maputói összejövetel — az összekötő bizottság ülése — már bizonyos ellentétek jegyében zajlik majd. Erre utal például a Kambodzsa ügyében megnyilvánult egyet nem értés, Az el nem kötelezettek egy csoportja fogalmazta meg a Biztonsági Tanács határozattervezetét, amelyet a Szovjetunió álláspontja végül is meghiúsított. Ebben az okmányban nyíltan ugyan nem ítélték el Vietnamot, de lényegében az amerikai és a brit állásponthoz állt közel a tervezet szelleme. Sajnálatos, hogy a Pol Pot-rezsim szétzúzásában egyes államok — amelyek pedig következetes imperialistaellenes politikát folytatnak és a haladás elkötelezett hívei — nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a külső segítség szerepének, mint a népirtással szembeszegült, a törvénysértések miatt fegyvert ragadott kambodzsai hazafiak felkelésének. Érezhetően megnövekedett Kína érdeklődése a tiszteletre méltó célja révén a világpolitikában jelentős szerepet játszó mozgalom iránt. Peking nyilvánvalóan növelni kívánja befolyását, s ezért igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait a mozgalom néhány befolyásos tagállamával. Kettős érdekből: egyrészt szeretné megbélyegeztetni Vietnamot, másrészt megkérdőjeleztetni Kuba afrikai jelenlétét, Havanna internacionalista segítségnyújtását a fekete földrészen. Annál is inkább, mert Afrikában sokasodnak a latin-amerikai kontinens első szocialista államának őszinte barátai, akik nyíltan szembehelyezkednek a kínai demagógiával. Peking nemrég újabb tanújelét adta annak, hogy az el nem kötelezettek mozgalmában zavart akar kelteni. Sziha- nuk egykori miniszterelnökét: Penn Nouth-ot a megbuktatott kambodzsai rendszer képviseletében Maputóba menesztette. Kína szeretné elérni, hogy a törvényes Kambodzsával szemben az elűzött Pol-Pot-rendszer is valamilyen módon jelen legyen a tanácskozáson. Megfigyelők szerint a pekingi vezetés egyben azt is meg akarja akadályozni, hogy Maputóban az összekötő bizottság tárgyaljon a dél-afrikai aoartheld-rendszerről, s állást foglaljon a rhodesiai Smithék ellen fellépő hazafiak erkölcsi-politikai támogatásáról. Sokféle erő hat tehát napjainkban az el nem kötelezettekre. Márpedig a világpolitika, a haladás és nem utolsósorban a fejlődő országok érdeke azt kívánná, ha a mozgalom megőrizné egységét és betöltené nemes hivatását a nemzetközi életben. Gyapay Dénes lakást és élelmet, munkát kell adni a növekvő népességnek. A kongresszusnak kell programot adni a mennyiségi fejlődés utáni „minőségi szakaszra”. Az új pártnak kézbe kell vennie a gazdasági, politikai, társadalmi fejlődés irányítását, s közben a demokratikus párbeszéd révén lehetőséget kell adnia a tömegeknek, hogy részt vegyenek az út kijelölésében. Az FLN hármas célt tűzött maga elé: erős „jól szervezett élcsapatpárt” kialakítását — a tömegek politikai tudatának fejlesztését és összefogást a világ haladó erőivel. A független, el nem kötelezett politikát folytató Algéria nemzetközi síkon mindig kiállt a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása mellett. Következetes politikájával egyik meghatározó ereje lett a fejlődő világnak. Algírban a kongresszus színhelyét körülvevő lobogók még félárbocon vannak. — Az ország nem szűnt meg gyászolni elnökét. A párt most lefekteti szervezeti szabályzatát, megválasztja vezetőit, és kijelöli a köztársasági elnök személyét. Algíri értesülések szerint a megválasztandó pártvezető lesz egyben a párt jelöltje a február 7-i népszavazásra. NÓGRÁD - 1979. január 27., szombat — A magyar—szovjet belkereskedelmi munkacsoport 10. ülésén részt vett magyar küldöttség pénteken hazaérkezett Moszkvából. A tárgyalások eredményeként Laután Ferenc és Sz. E. Szuharov miniszterhelyettesek aláírták az 1979. évre szóló belkereskedelmi választékcsere- és műszaki-tudományos együttműködési megállapodást, amelynek alapján a két ország kereskedelmi együttműködése az idén tovább fejlődik. A megállapodás szerint kölcsönösen húszmillió rubel értékű árut szállít egymásnak a két tárca és vállalataik. 35 százalékkal többet a tavalyi v álaszték csere-f o rgalomn ál. Az ülésen foglalkoztak a Moszkvában és a Budapesten működő nemzeti boltok és éttermek fejlesztésével, intézkedtek gazdagabb áruellátásukról, választékuk bővítéséről. Megállapodtak abban is, hogy az idén kölcsönösen gasztronómiai heteket rendeznek, ízelítőt adnak nemzeti konyhaművészetükből a budapesti Bajkál és a moszkvai Budapest étteremben. A műszaki-tudományos együttműködés keretében kijelölték a kutatóintézetek és a két minisztérium közös kutatási témáit, s elhatározták, hogy a két ország belkereskedelmi együttműködésének továbbfejlesztése érdekében hosszú távú <'A'—■%- ramot dolgoznak ki. (MTI) Fasiszta agresszió madridi egyetemen Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Csuklyával álcázott fasiszták vasrudakkal, pisztolyokkal és pajzsokkal felfegyverzett 15 főnyi csoportja pénteken délben behatolt a madridi egyetem jogi karának épületébe, füstbombákat dobált és bántalmazta a diákokat. Hét diák pisztolylövésektől súlyosan, 5 másik az ütlegelésektől köny- nyebben megsérült. Az agresz- szorok a rendőrök elől három gépkocsival elmenekültek, az egyik autót azonban egy madridi utcán feltartóztatták és négy utasát letartóztatták. Személyazonosságukat egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az EFE spanyol hírügynökség időközben bejelentést kapott egy fasiszta szervezettől. A bejelentő szerint ez a szervezet hajtotta végre a támadást „marxista diákok” ellen, bosszúból, mert az „Atocha-ügy” vádlottal nem kaptak amnesztiát. Mint emlékezetes, 1977. január 23-án egy fasiszta fiatalokból álló fegyveres csoport behatolt haladó ügyvédek Atocha utcai irodájába, az ott talált ügyvédek és tisztviselők közül ötöt hidegvérrel legyilkolt és többet pedig megsebesített. A gyilkosokat a főkolompos kivételével elfogták és most börtönben várják bíróság elé állításukat. A két „Peking-politíka” Az amerikai kárlva A „szovjeten enesség” biztos belépő a nyugati arzenálokba (A Pravda karikatúrája) Egy-egy tévériporterben már felmerült a kérdés, milyen öltözékben lép majd Amerika földjére Teng Hsziao- ping? Nem valószínű ugyan, hogy a 74 esztendős Teng, aki pár esztendővel ezelőtti párizsi, tavalyi tokiói útján viselt különféle színű, de azonos szabású Mao-öltönyeit szolid egysoros zakóra cserélje fel —, de a kínai miniszterelnök-helyettes január 29-én kezdődő amerikai látogatásának különben sem a külsőségei a fontosak. Nyilvánvaló, hogy a diplomáciai kapcsolatfelvétel után az Egyesült Államokba látogató magas rangú kínai személyiség minden protokolludvariasságot megkap a díszszázadtól a luxuslakosztályig, páncélozott autóig és elnöki integetésig a Fehér Ház lépcsőfeljáróján. Ám, amikor a protokoll emberei háttérbe húzódnak, nyilván megsokasodnak a redők a tárgyalópartnerek homlokán. Carter elnöknek és tanácsadóinak el kell dönteniük, hogy egymással szöges ellentétben álló két amerikai „Pe- king-politika” közül melyiknek jegyében feleljenek a kínai vendég igényeire, kívánságaira. Az egyik politika Carter elnöknek abban a mondatában fogalmazódott meg, amelyben azt magyarázta: nem kívánja harmadik fél —, azaz a Szovjetunió — ellenében kihasználni a Pekinggel való viszony továbbépítését. A másik az a Brzezinski-nézet, amely szerint Peking és Tokió szerződése után (ebbe kínai nyomásra belekerült az a „hegemóniaellenes” szakasz, amelyről Peking nyíltan megmondta: a Szovjetunió ellen irányul) Washingtonnak afféle'„baráti háromszöget” kell velük kialakítani. Ennek a nézetnek a hirdetője Haig tábornok, a NATO egyesített európai erőinek hamarosan távozó parancsnoka is, aki Washingtonban kíván politikai főszerephez jutni. Több magas rangú kínai vezető, közöttük Fang Ji és Ku Mu miniszterelnök-helyettes múlt év őszi nyugati útjainak nyíltan hangoztatott célkitűzései jelzik, milyen igényekkel jelentkezik majd Teng Hsziao-ping Washingtonban. A párizsi látogatáson Mirage vadászbombázókat, a londoni megbeszéléseken Harrier-típu- sú helyből felszálló repülőgépeket és mindkét NATO-tag- tól különféle rakétákat kívánt vásárolni a kínai vendég. Egyelőre még nincs végleges válasz. Mindkét fővárosban „a nagyobb kínai üzlet” jegyében gondolkoznak: fegyvert egyelőre csak nagy összegű más vásárlások részeként hajlandóak eladni. A nyugati Kína- szakértők azt állítják, ez az „árukapcsolás” csak időhúzás. A NATO-partnerek arra várnak, miként foglal állást a fegyverszállítás kérdésében Washington. Másként lehet ugyanis üzletet kötni, ha Carter megismétli az egyszer már félig kimondott állásfoglalást: az Egyesült Államok, ha ad, nem közvetlenül, hanem szövetségesei közreműködésével juttat nyugati fegyvert Pe- kingnek. A washingtoni döntés a világpolitika egész irányát megváltoztathatja. Egy „nem hivatalos kínai NATO- tagság”, nyugati fegyverekkel bővülő pekingi arzenál, azaz a mai kínai vezetés vágyainak valórqjváltása egyszerre jelentené a fegyverkezési hajsza milliárdos gyorsabb pergését és az enyhülés tendenciáinak talán csak nagyon sokára gyógyuló sérülését. De hát a kínai holnap Teng- féle tervében nemcsak fegyvervásárlás szerepel, ipari beruházási javak ezer meg ezer hajórakományszám; a mező- gazdaság fellendítéséhez szükséges gépek légiója, a jobb terméseredmények eléréséhez szükséges vegyi anyagok millió tonnája is kell. S aligha feledhető, hogy a „kulturális forradalom” és éppen a minap gigantikus visszalépésnek minősített Mao-féle „nagy ugrás” szűk esztendei után végre valamivel többet kívánnak a fogyasztók is. A fogyasztók, akiknek száma közel van a kilencszázmillióhoz. Itt rögtön felmerül a kérdés: miként indította útnak Tenget a kínai külkereskedelem? A válaszhoz jó alap a nyugati gazdasági sajtó elemzése, amely leszögezi: mindenféle nyugat-európai fogadkozások, kísérletek ellenére sem sikerült Japán és Hongkong túlsúlyával és állandóan növekvő Kínába Irányuló szállításaival eredményes versenyre kelni. (Kínai kőolaj — japán acéláru, ez az árucsere-volumen több mint 30 százaléka. De a Tokió—Peking kapcsolat szinte havonta újabb és újabb ágazatokban hoz üzleteket). A magyarázatot abban látják a gazdasági szakemberek, hogy japáni vásárlásaira esztendőkre előre megvan a fedezete a kínai félnek. Bank- szakemberek szerint a pekingi devizatartalék jelenleg há- rommilliárd dollár körül van; arról még becslés sincs, hogy a világgazdaságtól oly sokáig elszigetelt Kína honnan és mennyi hitelre és kölcsönre számíthat. Tengnek tehát, ha amerikai—kínai gazdasági kapcsolatbővításről kíván tárgyalni, meg kell mondania, mi az, amit Peking az amerikai piacon eladásra tud felkínálni. Az amerikai sajtó arra a következtetésre jut: Kínának nincs mit ajánlania, legalábbis komoly mennyiségben. Azaz felmerül a kérdés: tud-e fizetni a belátható jövendőben a kilencszázmilliós kínai piac . . . A Teng-utazást sajnos már nem lehet úgy vizsgálni, mint két hosszú időn át igen rossz viszonyban volt ország, Kína és az Egyesült Államok kísérletét — a diplomáciai kapcsolatok felvételének lényegében formális lépése után — az együttélés teljes normalizálására. Régóta nem egyszerű kapcsolatjavításról van szó; a pekingi politika megjátssza szovjetellenes játszmájában az amerikai kártyát is. A kínai vendég washingtoni > napjai majd megmutatják, hogy a két amerikai „Peking-politi- ka” közül melyiket választották. G. M. Rekordöv«zeg fegyverekre Haroid Brown, amerikai hadügyminiszter csütörtökön a kongresszus elé terjesztette a Pentagon 1980-as pénzügyi évre szóló költségvetésének tervezetét. Eszerint az Egyesült Államok 1979. október 1- től egy év leforgása alatt minden eddiginél hatalmasabb összeget, 138,2 milliárd dollárt költ katonai célokra. (MTI)
