Nógrád. 1979. január (35. évfolyam. 1-25. szám)
1979-01-20 / 16. szám
IDEGENFORGALOM = Kerekaszfal-beszélgelés az idegenforgalmi irodákról = Meszlényi Géza, Felsen Tamás, a Budapest Aranyossy Imre, Kiss Sándor, Darvas Judit, a MALÉV Rezsnák Miklós, a Volántourist igazgatója Tourist igazgatóhelyettese az IBUSZ beutazási a Cooptourist osztályveztője ' Airtours referense az Express propagandafőosztályvezetője osztályvezetője Sokakat foglalkoztató téma: az idegenforgalom. Hazánkat az elmúlt évben 16 millió turista kereste fel. Közülük sokan csak átutazók voltak, egy-két éjszakát töltöttek Magyarországon, mégis hírét vitték szolgáltatásunk színvonalának, ízelítőt kaptak látnivalóink kínálatából. Több mint 5 millió magyar állampolgár járt külföldön 1978- ban, részben egyénileg, részben utazási iroda vendégeként. Utazásról hazatérők, utazást tervezők, hazai és külföldi turisták érzik, tapasztalják az idegenforgalommal kapcsolatos gondjainkat, problémáinkat. Napi téma, ezért meghívtuk a. legnagyobb utazási irodák képviselőit, hogy együtt beszélgessünk idegenforgalmunkról. Kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői: Meszlényi Géza, a Volántourist igazgatója, Felsen Tamás, a Budapest Tourist igazgatóhelyettese, Aranyossy Imre beutazási főosztály- vezető az IBUSZ, Kiss Sándor osztályvezető a Cooptourist, Darvas Judit referens a MALÉV Airtours, és Rezsnák Miklós propaganda-osztályvezető az Express képviseletében. Szerkesztőségünket Vasvári Ferenc és Kádár Márta képviselte. ' KÖZPONTI SAJTÓSZOLGÁLAT: — Idegenforgalmi holtszezonban vagyunk. Télen, kora tavasszal az emberek kevesebbet utaznak, üdülnek. Ilyenkor tehát könnyebb szálláshelyet biztosítani, könv- nyebb programot szervezni. Mit tesznek az utazási irodák a szezon széthúzásáért, mit ajánlanak a hazai és külföldi turizmus keretében a magyar utasoknak? ARANYOSSY IMRE: — Az IBUSZ már februárban, márciusban indít országjáró túrákat. A „Tájak-korok- múzeumok” rendezvény jegyében több napos utakat, ahol az utasok múzeumokat, műemlékeket, várakat, történelmi emlékhelyeket tekinthetnek meg. Ugyancsak télen is szervezzük egynapos város- látogató túráinkat, vártúráinkat — a kirándulás színhelyére vonattal érkeznek turistáink. „Természeti értékeink nyomában” címet viselő útjaink arborétumokba, botanikus kertekbe vezetnek, szervezünk kirándulást népi, kulturális eseményekre vagy a busójárásra, téltemetésre. Lesz tanácsköztársasági emléktúránk, és ínyenceknek való kirándulás, s olyan 2—3 napos túrák is, amelyek a szomszédos szocialista országok egy-egy városát, tájegységét érintik. Belföldi üdülési ajánlataink is vannak előszezonra, a hegyvidékekre, gyógyüdülőkbe — a nyugdíjasoknak és az 1979-es nemzetközi gyermekév alkalmából a 3-tól 14 éves korú gyerekek részére kedvezményes áron. FELSEN TAMÁS: — A Budapest Tourist két éve lépett szorosabb kapcsolatba a megyei idegenforgalmi hivatalokkal. Ezekben az irodákban is árusítják programjainkat, s a megyei ajánlatokra a Budapest Tourist is szervez utakat. Téli kínálataink közül a sportprogramokat és a téli üdüléseket emelném ki. Sítanfolyamokat szervezünk decembertől március elejéig Nagyhideghegyen, Bánkúton — több helyen az Alacsony- és a Magas-Tátrá- ban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, a szlovák sí- paradicsomban. Üdülésre, kirándulásra a Mátrát, Bükk- szentkeresztet, Hajdúszoboszlót, Harkányt, Parádot ajánljuk belföldön. Külföldön pedig ugyancsak a Tátrát, az NDK városait, néhány szovjet idegenforgalmi helyet. KISS SÁNDOR: — A Cooptourist téli kínálatában már minden elkelt, népszerűek voltak a karácsonyi, szilveszteri ajánlataink. A belföldi útjainkat megyénként külön-külön szerveztük, s minden megyének összeállítottunk önálló programfüzetet. Ezeket összesítve is kiadjuk. Harkányban az idén kezdtük meg a téli üdültetést. A legismertebb gyógyüdülőhelyeken állandó szálláshelyeink vannak, ezekre a helyekre tehát egész évben tudunk üdüléseket, kirándulásokat szervezni. Külföldi programjaink összeállításánál a szövetkezeti, szakmai utakat részesítjük előnyben. A termelő- és fogyasztási szövetkezeteknek szervezett utak mellett újdonság, hogy most már az ipari szövetkezetek tagjainak is szervezünk szakmai programokat. MESZLÉNYI GÉZA: — A Volántourist 30 belföldi programot kínál az utasoknak. Karácsonyra, szilveszterre Leningrádba, Garmisch Partenkirchenbe, a jugoszláv Alpokba, a Szlovák-Tátrába — síelési lehetőséggel színesített utakat. Valamennyi elkelt. DARVAS JUDIT: — A MALÉV Airtours profiljának megfelelően magyar utasokat csak külföldre utaztat. Kora tavaszi ajánlataink között szerepelnek a háromnapos city túrák — Párizsba, Athénbe, Londonba, Isztambulba, Rómába, Szófiába, Varsóba. Üdülő- és sítúrát szerveztünk februárra és márciusra a bulgáriai Maliovi- cára. Folytatjuk a nagy sikerű leningrádi és moszkvai színházi túrákat, az orosz építészettel ismerkedni kívánóknak is ajánlunk utakat. REZSNÁK MIKLÓS: —■ Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, mint a neve is mutatja, a fiatalok utaztatásával foglalkozik. Az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi támogatásával most szervezzük a dolgozó fiatalok — elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók — üdültetését Budapesten, Kőszegen, Egerben. Az egyhetes tavaszi üdülés részvételi díja teljes ellátással 250 forint! Téli sítanfolyamokat, kulturális programmal kiegészítve Királyréten és a Szlovák-Tátrá6 NÓGRÁD - 1979. január 20., szombat ban indítunk. Az „Aranyjelvényesek az olimpiára” tömegsportakció országos próbái januárban kezdődtek. 5 sportág szervezésében, lebonyolításában is részt vállal az Express. S most alakítjuk ki sportturisztikai elképzeléseinket is, amelyekhez az Edzett ifjúságért mozgalom ad keletet. Tavasszal külön gondot jelent, hogy a középiskolák mind egyidőben — a tavasa szünetben — akarnak kirándulni, országot járni. Ehhez pedig sem elég autóbusz, sem szálláshely nincs az országban. Valahogy oda kellene hatni, hogy az iskolai kirándulások időpontja széthúzódjon, ne minden iskola a tavaszi szünetre tervezzen kirándulásokat. MESZLÉNYI GÉZA: — A Volán felajánlotta, hogy azok az iskolák, amelyek nem a tavaszi szünetet használják fej iskolai kirándulásokra, 50 százalékos utazási kedvezményt kapnak. Eddig sajnos nem vették igénybe. KÖZPONTI SAJTÓSZOLGÁLAT: — Nemrégiben hatályba lépett egy törvény, amely az idegenforgalmi irodák felelősségét és kártérítési kötelezettségét szabályozza. Az önök irodáiban azóta hogyan alakultak a panaszügyek? FELSEN TAMÁS: — A törvény — nagyon helyesen — az idegenforgalom területén is a fogyasztói érdekvédelmet szolgálja. Most az utasok ugyan tisztában vannak jogaikkal, de nem ismerik az utazási irodák felelősségét. Mert például van egy olyan kitétel, hogy ameny- nyiben az utazási iroda a legnagyobb gondossággal jár el az előkészítés szakaszában, és ez* dokumentálni tudja, akkor már a felelőssége csökken. KÖZPONTI SAJTÓSZOLGÁLAT: — Az utast nem az érdekli, a magyar iroda vagy a partneriroda a felelős-e az elrontott utazásáért, nyaralásáért. A befizetett pénzéért bizonyos szolgáltatásokat vár. FELSEN TAMÁS: — Világos, ha én vagyok az utas, nem örülök, ha lemegyek Jugoszláviába, és az első osztályú szálloda helyett fizetővendég-szolgálatot kapok. És amikor azt mondta — nagyon helyesen — kívülállóként, hogy az utast nem érdekli, hogy ez a partneriroda hibája, mást nem tehetünk, de beszélnünk kell róla. 1978-ban — a panaszok zöme jugoszláv és bolgár vonatkozású volt, ezekben az országokban egyszerűen — helytelenül — túltölttöték a szállodákat. REZSNÁK MIKLÓS: — Az utaspanaszok kivizsgálásával, orvoslásával nálunk az ellenőrzési osztály foglalkozik, s ha jogos, visszatérítünk az utasnak, csoportnak, KISZ- szervezetnek. A panaszügyekben sok esetben a külföldi partnereink a hibásak. MESZLÉNYI GÉZA: — Azt soha nem mondtuk, hogy egyáltalán nincs panasz, és hogy a jövőben úgy tudunk dolgozni, hogy panaszlevél egyáltalán ne érkezzék. De a panaszok száma elenyészően kis százalék az utakhoz viszonyítva. S ha a panaszok minőségét nézem, akkor is óriási különbségek vannak. Akad, aki azt kifogásolja, hogy a szállóban az északi szárnyon kapott szobát és nem a délin. ARANYOSSY IMRE: — Az utazási irodák általában már a rendelet megjelenése előtt is — ha az utas panaszkodott, s ha panasza indokolt volt — fizettek. Ám most sokszor olyan dolgokért teszik felelőssé az utazási irodát, amikért egyszerűen nem képes felelni. Mert az a magyar állampolgár, aki felveszi a devizakeretét és a zsebébe teszi a dinárcsekket, elindul Jugoszláviába, és az egész tengerparton nem talál szobát, hanem csak 50 kilométerre, kihez mehet panaszra? Senkihez. Elkölti a pénzét, aztán visszajön és mérgelődik. Az utazási iroda nem tehet arról, hogy a külföldi partner időközben elcseréli a szálláshelyet. Visszaadjuk az utasnak a pénzét. De az utazási iroda nem tud többet visszaadni, mint amennyit az ügyfél befizetett. Persze az utasok nem érik be a teljes összeggel, olykor azt követelik, fizessünk átlagkeresetet, szabadságpénzt, stb. Nálunk, az IBUSZ-nál csak ezrelékben lehet mérni a panaszokat, és akkor még nem is mondtuk, hogy jogosan-e vagy sem. KÖZPONTI SAJTÓSZOLGÁLAT: — Beszéljünk az önök szolgáltatásának egyik kulcsszereplőjéről, az idegenvezetőkről. Hozzájárulhat egy-egy út sikeréhez, jó hangulatához. Az utas az idegenveztő és az irodai pultnál ülő informátor közvetítésével kerül kapcsolatba az utazási irodával. Ha kedvesen, udvariasan tájékoztatják, ha kezébe nyomják az iroda programfüzeteit, —' szívesebben, jobb kedvvel indul útnak. De udvarias informátorból, propagandafüzetből és jól tájékozott, képzett idegen- vezetőből meglehetősen kevés van! FELSEN TAMÁS: — Egyre több idegenvezetőre van szükség, és ezért egyre jobban felhígul az idegen- vezetői gárda. Vizsgaidőszakban és szeptemberben örülünk, ha találunk valakit, aki elvállalja a csoport vezetését. Ez nem jelenti azt, hogy az utazási irodák nem követnek el mindent a metodikában, a továbbképzésben, a vizsgáztatásban, az intenzív nyelvtan- folyamok szervezésében, de ettől még nem feltétlenül javul az idegenvezetői gárda. Változatlanul az a törekvésünk, hogy az idegenvezetők nagy része megfeleljen a követelményeknek. REZSNÁK MIKLÓS: — A kívülállók esetleg úgy látják, hogy kevés á propagandaanyag. Szerintünk kevés is, meg sok is! Sok azért, mert kilenc utazási iroda évente körülbelül 180 millió forintot költ propagandára. Ugyanakkor kevés a propaganda azért, mert lehet, hogy a Budapest Tourist vagy az Express kevés füzetet ad ki, viszont ugyanazt a térképet kiadja az IBUSZ, az Express, a Cooptourist stb., valamint az Országos- Idegenforgalmi Hivatal is, és még mindig nincs a határátkelőhelyeken elegendő információ. ARANYOSSY IMRE: — Elhangzott, hogy nagyon kevés az idegenvezetőnk. De az utasok joggal vetik fel, hogy nekik mégiscsak jó, képzett kísérő kell. Valamennyi idegenforgalmi vállalat képez idegenvezetőket, azonban idegenvezetőnek lenni főfoglalkozásban nem kifizetődő dolog. A kívánalmak vele szemben: politikailag legyen magas képzettségű, legyen diplomatája a Magyar Népköztársaságnak a külföldiek előtt külföldön és belföldön. Szakmailag legyen kiválóan képzett, legalább két nyelvet beszéljen stb Viszont, ha valaki ilyen kitűnő képesítésű, akkor az általában nem megy idegenvezetőnek, hiszen másutt is tíz körömmel kapnak utána. Ezért nincsenek idegenvezetők. A követelmények magasak, az anyagi dotáció viszont ennek nem megfelelő. És amellett a fárasztó utazások, az állandó vándorélet. MESZLÉNYI GÉZA: — Feladataink állandóan növekednek, és nyugodtan merem állítani, hogy ebben az országban az idegenforgalom munkatársai az átlag felett dolgoznak. Itt idény van, és ha csoport jön, akkor este 10- kor is ott kell lenni a repülőtéren, vagy ha reggel 8 órakor 500 ember áll sorban a pénzváltóhelyen, akkor az idegenforgalmi dolgozóknak is ott kell lenniük. — De honnan vegyünk kádereket? Magyarországon nincs idegenforgalmi szakmunkásképzés. A vendéglátóipari főiskola az egyetlen hely, ahonnan a számunkra is képeznek kádereket. * Az idegenforgalom sokágú szolgáltatás, s mint beszélgetésünk résztvevői hangsúlyozták, politikai tényező is. Hiszen nem mindegy, milyen színvonalú szolgáltatásban részesítjük a hazánkban járó külföldieket, mit mutatunk meg nekik országunkból, mire hívjuk fel figyelmüket — milyen hírünket viszik szét a világba. A beszélgetés bepillantást engedett egy fontos népgazdasági ág, ezen belül az utazási irodák terveibe, mindennapos gondjaiba. Idegenforgalmunk eredményei, számos sikeres kezdeményezése mellett még sok a finomítani-, javítanivaló, s ez az utazási irodákra is nagyobb feladatokat ró. 1979. évi programjukban a minőségi követelményeken, a kulturáltabb szolgáltatáson lesz a főhangsúly, melynek az összehangolt munka, a jó szervezés az alapja. Mindez elengedhetetlen a hazai és a külföldön kivívott jó hírnév megőrzéséhez, növeléséhez. Ereflöegc5zal«ai6cc»df«is Az erdő, amelynek faanyaga — a szén és a kőolaj mellett — legfontosabb nyersanyagok közé tartozik, "2,95 millió hektár területet borít a Német Demokratikus Köztársaságban, ami nagyjából a közép-európai átlagnak felel meg. A szocialista táboron belül Magyarország után az NDK rendelkezik az egy főre jutó legkisebb erdőterülettel. Az NDK erdei — 78 százalékban tűlevelű, 22 százalékban lombos fákkal — mégis 12—15 milliárd márka nép- gazdasági értéket testesítenek meg e természeti kincs sokoldalú és célszerű hasznosításával. Évente 20 ezer hektár területen telepítenek új erdőket. Csupán 1977-ben a Keleti-tenger és a thüringiai erdő közötti területen 445 millió tűlevelű és lombos csemetét ültettek. A korszerű technológiák alkalmazására csupán egy példa: az erdőgazdaságban is megszervezték a repülőgépes növényvédelmet. A régi és az új erdőállomány felett féltő gonddal őrködnek a szakemberek. Azon fáradoznak, hogy az erózió által veszélyeztetett parti és i természetvédelmi területek faállománya ne csökkenjen, ellenkezőleg: gyarapodjék, hogy a nagyvárosok, ipari központok zöldövezetei, a szanatóriumok és üdülők parkjai a felfrissülést, pihenést szolgálják. A hallei erdészeti kutatóintézet feladata az erre vonatkozó tervek kidolgozása. A védett és az üdülőterületeknél jóval nagyobb kiterje- désűek a gazdasági művelés alá tartozó haszonerdők. A haszonfa-felhasználás 1960 és 1976. között 11 százalékkal emelkedett, s a szakemberek becslése szerint a szükséglet e téren évről évre nő. Jelenleg a csaknem kétmillió hektáros haszonerdőterületről évente 8,5 millió tö- mör-köbméter fűrész- és furnérárut, valamint farostanyagot szállítanak a különböző iparágaknak. Ezenkívül az NDK 72 állami erdőgazdasági üzeme számos faárut szállít a falusi családi házak építéséhez is. Az országban 12 ezer olyan cikk készül napjainkban, amelynek az alapanyaga a fa. A korszerű erdőgazdálkodást jól segíti a szocialista gazdasági integráció, amelynek keretében az NDK szakemberei szovjet, lengyel, csehszlovák, magyar, bolgár román és kubai kollégákkal közösen oldanak meg jelentős kutatási feladatokat. A magyar szakemberek a gyorsan növő fafajták és a minőségi vetőmagvak kutatásában vesznek részt.
