Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

Jogi tanácsadó MŰSZAKPÓTLÉK ÉJJELIŐRÖKNEK, PORTASOKNAK K. István kisterenyei olvasónk több éjjeliőri, vagyonőri és portási beosztásban foglalkoztatott nyugdíjas munkatár­sa megbízásából is kérdezi, jár-e részükre műszakpótlék. Ugyanúgy három műszakban dolgoznak, mint bármely más dolgozó. Vállalatuknál azonban egyetlen ilyen beosztásban foglalkoztatott sem kap műszakpótlékot. Ezzel szemben Is­mer olyan vállalatot, ahol az aktív portások kapnak, a nyugdíjuk mellett foglalkoztatott portások viszont nem kap­nak műszakpótlékot, azzal indokolva, hogy az részükre nem jár. Olvasóink szeretnének tisztán látni ebben a kérdésben, ezért részletesebb tájékoztatást kérnek. , ’ Érvényben levő jogszabályaink szerint, műszakpótlékra a több műszakos munkaidő-beosztásban, valamint a folyto­nos munkarendben foglalkoztatott fizikai foglalkozásúak és közvetlen termelésirányítók, továbbá a szállítás és a hír­közlés forgalmi végrehajtói szolgálatban, valamint a keres­kedelmi hálózatban foglalkoztatott, az ágazati miniszter által meghatározott munkakörben dolgozók jogosultak. E rendelet alkalmazása szempontjából több műszakos munkaidő-beosztású az a munkahely, ahol a napi üzemelési ioo meghaladja a dolgozók törvényes munkaidejét és ezért a dolgozók egy-egy napon belül rendszeresen egymást vált­va végzik azonos tevékenységüket. Folytonos munkarend­ben végzett munkának pedig a megszakítás nélkül (éjjel- nappal, szünnap nélkül) üzemelő munkahelyen munkában töltött időt kell tekinteni, ha a dolgozó munkabeosztása rendszeresen változik. Nem számít folytonos munkarendben végzett munkának az a munkahely, amely részben, vagy egészben ügyeleti jellegű. A FEOR (a Foglalkozások Egységes Osztályzási Rend­szere) szerint a portások, az ipari őrök, vagyonőrök, vala­mint a gépkocsivezetők is fizikai dolgozók. Ezért több mű­szakos munkavégzés esetén műszakpótlékra jogosultak. Nem jár viszont műszakpótlék az éjjeliőröknek. Ha viszont az éjjeliőr portási feladatokat is ellát, ennélfogva nemcsak éjjel, hanem nappal is teljesít szolgálatot és munkaidejének na­gyobbik részében portási teendőket lát el, s ez a munka­köri leírásából is egyértelműen kitűnik, akkor műszakpót­lékra az ilyen éjjeliőr is jogosult. Az ilyen éjjeliőröknek javasoljuk, kezdeményezzék átsorolásukat, hogy műszak- pótlékra jogosulttá váljanak. Besorolásuk elutasításának ese. tén a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhatnak. TSZ-TAGOK HETI PIHENŐNAPJA F. János olvasónk gyermekeinek egészsége érdekében alig egy éve költözött megyénkbe. Minthogy régi lakhelyü­kön is termelőszövetkezeti tagok voltak, feleségével és egy nagyobb gyermekével új lakóhelyén is belépett a helyi ter­melőszövetkezetbe. Az első időkben mind a termelőszövet­kezet vezetősége, mind olvasóink elégedettek voltak mun­kakörükkel, díjazásukkal. Olvasóink most sem változtak, becsületesen dolgoznak, de a termelőszövetkezet egyes ve­zetői akadékoskodóknak, rendbontóknak minősítik, mert többször szóvá tették a heti pihenőnapokon rendszeresen végzett munkák magasabb díjazását, mint volt az régi szö­vetkezetüknél. Olvasóink szeretnék tudni, más jogszabályok vonatkoznak új szövetkezetükre, vagy a tsz eljárása tör­vénysértő? Tudomásuk szerint ugyanis eddig még nem fi­zettek magasabb munkadíjat, de a heti pihenőnapokat sem adták ki rendszeresen. Nincs külön jogszabály. A szövetkezeti tv és végrehaj­tási rendeletéi az egész ország területén érvényesek és egy­ségesen szabályozzák a tsz-tagok heti pihenőnapjának a kérdését is. E jogszabályok szerint az állandó beosztású dol­gozó tsz-tagok részére hetenként egy pihenőnap jár. Egy­huzamban teljesített hatnapi munka után egy pihenőnap (beosztásra tekintet nélkül) megilleti a tsz minden tagját. A pihenőnapot általában vasárnap kell kiadni. A munkakör, tői, illetőleg a beosztástól függően a heti pihenőnap a hét bármely napján kiadható, mint pl. az állattenyésztésben folytonos munkarendben dolgozó tsz-tagoknak. A vezetőség a halasztást nem tűrő, sürgős munkák el­végzése, elemi kár megelőzése, vagy elhárítása, valamint a személyhez kötött állandó beosztásban dolgozó tagok helyet­tesítése céljából adhat utasítást vasárnap, pihenőnap, vagy munkaszüneti napon való munkavégzésre is. A heti pihenő, napon, illetőleg a munkaszüneti napon teljesített munkáért másik pihenőnapot kell biztosítani. Ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges (a teljesítményért járó rendes mun­kadíjon felül) a munkarend előírásától függően legalább 25 és legfeljebb 100 százalékos pótlékot kell fizetni. Nem ré­szesülhetnek pótlékban a vezetők, illetve azok a tagok, akik munkaidejük beosztását és felhasználását maguk határoz­zák meg. Egyes termelőszövetkezetek azzal igyekeznek kivédeni a heti pihenőnapon foglalkoztatott tsz-tagok pótlékfizetése iránti kérését, hogy munkadíjukban a heti pihenőnapon végzett többletmunka díja is benne van. Ez az eljárás hely­telen és jogszabályt sértő. Részben mert az ilyen díjazási formából nem tűnik ki a pótlék összege, részben mert a díj összege akkor sem változik, amikor heti pihenőnapon a tag nem végez munkát. Olvasónk a szövetkezeti döntőbizottság­hoz fordulhat panaszával, elutasítás esetén pedig a bírósá­gon keresse igazát. Dr. J. S. Mind magasabb minőségi kö­vetelményeknek felelnek meg a Budapesti Finomkötöttáru­gyár balassagyarmati gyárá­nak termékei. A dolgozók szakmai ismeretének gyara­podása mellett jelentős szere­pet játszik a minőség javulá­sában a korszerű gépek hasz­nálata, a berendezések magas műszaki színvonala. Cserődi Magdolna — képünkön — egy újonnan beszerzett gépen dol­gozik, mellyel nemcsak gyor­san, hanem jó minőségben le­het a munkát végezni. — fotó: kulcsár — Szovjet segítséggel A forradalom előtt Kubá­ban húsz, elavult berendezé­sekkel és technológiával dol­gozó kis műtrágyagyár volt. Ezek importfélgyártmányok felhasználásával évente össze­sen 195 ezer tonna kevert mű­trágyát állítottak elő. Ma a szocialista ipar két hónap alatt gyárt ugyaneny- nyit. Ebben az évben a fal­vaknak 1 227 000 tonna műtrá­gyát adnak. Az iparág fejlesz­téséhez nagy segítséget nyúj­tottak a szovjet szakemberek. Műszaki közreműködésükkel helyezték üzembe az évi 360 000 tonna kapacitású ke- veréktrágyagyárat, és az új nitrogénműtrágya-gyárat, Szovjet szakértők részvételé­vel tárták fel a foszfáttartalé­kokat, amelyek lehetővé tet­ték, hogy Kuba beszüntethes­se ennek a nyersanyagnak az importálását. Eredményes az if'dségnelitSIiai határozat, az ifjúsági törvény végrehajtása A fiatalok parlamentié a Volán 2 es sz. Vállalatnál A VOLÁN 2-ES SZÁMÚ Vállalat dinamikus fejlődését a számok bizonyítják a leg­jobban. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában egyenletes a felfelé ívelésük. Nézzük a számokat. A vál­lalat termelési értéke 1976- ban 425,5 millió forint volt, tavaly már 494,3, az idén vár­hatóan elérik az 534,3 millió forintot. Az elszállított utasok száma a tervciklus első évé­ben 42,6 millió volt, tavaly 46, ebben az évben 50 millió­ra emelkedik a szállított uta­sok száma. S talán még egy adat. Az 1976-os évi elszál­lított 4 millió tonna meny- nyiség az idén 5 millió ton­na fölé emelkedik. És ha eh­hez mindjárt itt elöljáróban hozzátesszük, hogy a vállalat dolgozóinak 45,9 százaléka fi­atal, vagyis 30 éven aluli, ak­kor mindjárt érhető is az a nagy érdeklődés, amelyet a vállalat fiataljai, vezetői, s más szervek képviselői tanú­sítottak a közelmúltban meg­tartott vállalati ifjúsági par­lament iránt. A salgótarjáni ifjúsági ház­ban ott volt a vállalat csak­nem 150 fiatalja, mozgalmi és gazdasági vezetője. A me­gyei pártbizottságot Godó Györgyné osztályvezető, a Vo­lán Trösztöt Gábor Zoltán ve­zérigazgató-helyettes, a Köz­lekedési és Szállítási Dolgo­zók Szakszervezetét Sóskúti Péter, az elnökség tagja kép­viselte. Valljuk be, az érdek­lődés nem volt hiábavaló. Szoó Béla, a vállalat igazga­tója beszámolójában, de az a 18 fiatal, akik részt vettek a parlament munkájában fel­szólalásukban azt hangsúlyoz­ták, hogy a vállalatnál ered­ményesen folyik az ifjúságpo­litikai határozat, az ifjúsági törvény végrehajtása. Gazda­sági téren pedig éppen az ed­dig elért eredmények bizo­nyítják, hogy a fiatalok a tő­lük elvárt lendülettel, tenni- akarással kivették részüket a munkából, ugyanakkor meg­felelő politikai érettségről tettek tanúságot. Nemcsak a vállalat igazgatója, de a fel­szólalók szinte mindegyike, ak'ár Holecz Bertalan balas­sagyarmati ál lomás vezető, vagy Medve Ferenc művezető megállapították, hogy a leg­utóbbi ifjúsági parlament óta, az elmúlt két esztendőben tett intézkedések erdeménye­ként tovább javult a fiatalok élet- és munkakörülménye, szociális ellátottságuk színvo­nala. Ami pedig igen fontos: a vezetők többsége ma már érzi a fiatalokkal való foglal­kozás jelentőségét és azoknak a feladatoknak a végrehajtá­sát, amelyek a vállalati in­tézkedési tervekben kaptak megfogalmazást. A vállalat igazgatójának Írásos előterjesztése, szóbeli kiegészítése hangsúlyozta, hogy a vállalatnál folyó mun­ka gyakran bonyolult, sokré­tű, nagy figyelmet kíván. Ezért is tartják igen fontos­nak a fiatalok munkahelyi körülményekbe való beillesz­kedésük segítését, szakmai képzettségük fokozását, az oktatás kiszélesítését. Ádám László, vagy éppen Hajas Gyula tanuló is ezt hangsú­lyozta felszólalásában, azt erősítve, amit az igazgató mondott: öröm, hogy jelenleg is 165 fiatal folytatja tanul­mányait rendes napi munká­ja mellett, s ami nagyon fon­tos, az oktatásban zömmel fi­zikai munkások vesznek részt. MÉG ELÖLJÁRÓBAN hang­súlyoztuk a Volán 2-es szá mú Vállalatának eddigi ered­ményeit, s abban a fiatalok helyét, szerepét. Nos, Szoó Béla igazgató ezt úgy sum­mázta: A vállalatunknál dol­gozó fiatalok nagy többsége becsületesen dolgozik. Fiatal­jaink számottevő récze szoci­alista brigád! ag, 60 százalé­kuk valamilyen formában részt vesz a szocialista ver­senymozgalomban, 37 ifjúsá­gi brigád működik, 41 a fia­tal brigádvezetők száma. Azt pedig, hogy pozitívan fejlő­dött a fiatalok munkaszere­tete, bizonyítja, hogy 1976- ban 16, tavaly pedig már 36 ifjúmunkás részesült kitünte­tésben. De ezt igazolja az is, hogy az 1976-os vállalati 6 százalékos bérfejlesztésből a fiatalok 7,2, a tavalyi 6,7 szá­zalékos ugyancsak bérfejlesz­tésből az ifjú dolgozók 8 szá­zalékban részesültek. Nem szeretném untatni a kedves olvasót, de feltétlen ide kí­vánkozik, hogy a fiatalok egy­re nagyobb helyet követelnek maguknak a vezetésben is. Az ifjúsági parlament ezt meg­erősítette. A vállalatnál a 137 vezető beosztású dolgozó kö­zül. 38 fiatal, ez középvezetői A fogyasztók érdekének védelmében Az esztendő során több mint 14 témában vizsgálta a fogyasztói érdekvédelem ke­reskedelmi hálózatban való ér­vényesülését a Nógrád megyei Tanács kereskedelmi osztályá­nak kereskedelmi felügyelősé­ge. Kiemelt témaként kezelte a tejtermék- a zöldség-gyü­mölcs, a termény- és takar­mányforgalmazást, a gyermek-, diák- és üzemi étkeztetést, a belső turizmus feltételeinek, a szeszkorlátozás érvényesülésé­nek, a kis települések és pe­remkerületi boltok áruellátá­sának vizsgálatát. Az ellenőrzések száma csak­nem 30 százalékkal emelke­dett, amit előnyösen befolyá­solt az üzemi és a társadalmi ellenőrök fokozott igénybevé­tele. A minőségvizsgálatok szakszerűségét a megyei élel­miszer- és vegyvizsgáló inté­zet biztosította. A megállapí­tások szerint a kereskedelmi dolgozók zöme általában be­csülettel és helytállással segí­ti a kereskedelempolitikai cél­kitűzések megvalósítását. Meg­nyilvánul ez mind az árube­szerzési munkában, mind a magatartásban, a kulturált kö­rülmények megteremtésében. Továbbra is gond viszont több szubjektív eredetű probléma. A vizsgálatok átlag 18 száza­lékánál fordult elő kisebb-na- gyobb szabálytalanság, mely­ből néhány példát említek. A lakosság ellátását zöld­ség-gyümölcsből elsősorban a ZÖLDÉRT-vállalatnak kell biztosítani. Már a raktározás­nál jelentkezik osztályozásból, az átválogatás elmulasztásá­ból eredő probléma, ami a boltban közvetlen fogyasztói megkárosításban mutatkozik, mert nincs összhang az ár és a minőség között. Megyénkben az egy főre eső tejfogyasztás nem kielégítő. Közrejátszik ebben a rendeléseknél tapasz­talható tartózkodás, a kiala­kult szokások, a gyermek- és üzemi élelmezésnél megnyil­vánuló passzivitás. A kereske­delem a termény- és takar­mányértékesítéssel segíti a kis­állattenyésztő szakcsoportokat. Az ellátás azonban nem volt kielégítő sem mennyiségben, sem összetételben. A vizsgálat több tárolási, szavatossági és áralkalmazási problémát, sza­bálytalanságot tárt fel. A belső turizmus feltételei­nek vizsgálata során az élel­miszerszakmában elsősorban a szavatosság esett kifogás alá, míg a vendéglátószakmában a színvonal az erőfeszítések el­lenére sem fejlődött a kívánt mértékben. Kifogásolható az ételkínálat és nem érvényesül kellőképpen szórakoztató funkciója sem. A magatartás, a kulturáltság is kritika tár­gyát képezi, melyben közre­játszik a létszámgond is. Az iparcikkeknél sok esetben hiá­nyos a vásárlók tájékoztatása a használati-kezelési utasítás­ról, mind a belföldi, mind az importcikkek esetében. Ruhá­zati cikkeknél előfordult, hogy az osztályos árut elsőosztályú­ként értékesítették. A felügyelőség a feltárt sza­bálytalanságok esetében ható­ságként jár el. A felelősségre vonások alakulása a nagyobb szigort tükrözi. A szabálysér­tési eljárás során 152 ezer fo­rint bírság kiszabására került sor, ami az egy főre eső bír­ság összességében 50 százalékos emelkedést jelent. Fegyelmező eszköz a figyelmeztetés és a fegyelmi indítvány is, a gaz­dálkodó szervek esetében pe­dig a jogtalan többletbevétel elvonatása, mely ebben az év­ben a balassagyarmati, a sal­gótarjáni ÁFÉSZ-t és egy me­gyén kívüli tsz-t érintett, ösz- szegszerűségében meghaladva a 270 ezer forintot. A fogyasztói érdekvédelem érvényesülését elsősorban a vállalati-szövetkezeti ellenőr­zésnek kellene biztosítani. Ezt az osztály azzal is igyekezett elősegíteni, hogy tanfolyamot szervezett a vállalati-szövetke­zeti ellenőrök részére. A tár­sadalmi ellenőrzés folyamatos oktatását is biztosítjuk a szak- szervezetek megyei tanácsával közösen. Nem a célt szolgálta viszont a szécsényi szövetke­zet intézkedése, amikor nem ellenőröket küldött a tanfo­lyamra. A jövőben tovább növekszik a kereskedelem feladata a kulturált áruellátásban. Az életbe lépett belkereskedelmi törvény hangsúlyozza és egy­értelműbbé teszi a vásárlói ér­dekek védelmét, az ezzel kap­csolatos kereskedelmi és ellen­őrzési feladatokat. Molnár Tibor meg vei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője szinten 20. alsó vezetői szin­ten pedig 28 százalékos arányt jelent. Ez pedig nem rossz, amit maga Gábor Zoltán ve­zérigazgató-helyettes is hang­súlyozott hozzászólásában. Ami igen nagy helyet ka­pott az előterjesztésben és a vitában egyaránt, az néhány szociális intézkedés helyessé­ge volt. Az ösztönzőbb bér alkalmazása, amit Gurszki Károly gépkocsivezető hang­súlyozott, a szociális ellátott­ság további javítása, amit Nagy János menetirányító tol­mácsolt, vagy Szabados Lász­ló kérése, a fiatalok lakás­gondjának az enyhítése, amit ugyan a vállalat már eddig is kölcsönök nyúitásával, kedvezményes fuvar biztosítá­sával is elősegített. De azt is kevés ifjúsági parlamenten hangsúlyozhatták, mint a Vo­lánnál, hogy erre az évre már megoldották a dolgozók gyermekeinek bölcsődei és óvodai elhelyezését, ilyen gonddal sem a vállalat, sem a dolgozók nem küzdenek! E témakörben sok szó esett a szabad idő hasznos eltöltésé­ről, a sportolás, a kulturális élet megteremtésének biztosí­tásáról. Ami nagyon tetszett ezen a fórumon, az, hogy a fiata­lok igen gyakran hangsúlyoz­ták kötelezettségüket, első­sorban azt, hogy a feladatok végrehajtásában milyen teen­dő hárul a KISZ-bizottságra, a KISZ-szervezetekre. Hiszen nem elég csak aláírni a KISZ jogosítványainak gya­korlásáról szóló együttműkö­dési megállapodást, annak si­keres megvalósításáért közö­sen kell tenni, ahogyan azt Sóskúti Péter, a KSZDSZ el­nökségének tagja is hangsú­lyozta felszólalásában. MEGÉRDEMELNÉ VALA­MENNYI fiatal, hogy leírjuk a nevét, aki részt vett az ifjúsági parlament munkájá­ban. Hiszen valamennyien sok-sok hasznos javaslattal se­gítették a tanácskozás, a vál­lalat gazdüígi vezetésének, KISZ-szervezetének munká­ját. Viszont az is örvendetes, hogy mindaz, amit kértek, ja­vasoltak, szinte kivétel nél­kül benne van az ifjúsági törvény vállalati végrehajtá­sára készített intézkedési tervjavaslatban és az együtt­működési megállapodásban, amit éppen az ifjúsági parla­ment hagyott jóvá a vállalat vezetése és a KISZ vállalati szevezeíe között. Az intézke­dési tervjavaslat és az együtt­működési megállapodás sike­res végrehajtása pedig biztos, hogv úiabb eredményeket hoz a fiatalok munkájában, ami­vel tovább öregbítik a Volán 2. számú Vállalat eddigi jó hírnevét. Soniogyvári László Inífrsigma Az atomenergia békés cé­lokra történő felhasználása az egyik sokat ígérő területe a KGST-országok együttműkö­désének. E téren a Szovjet­unió és Csehszlovákia szolgál­hatnak példaképül. Csehszlovákiában szovjet közreműködéssel felépült az első atomerőmű. Ugyanakkor a csehszlovák szakemberek szovjet dokumentáció alapján atomenergetikai berendezése­ket gyártanak és szállítanak a Szovjetunióba. Így a múlt év­ben az Intersigma egyesülés a voronyezsi atomerőműhöz 36 tonnás szivattyút szállított. Ebben az ötéves tervben a csehszlovák vállalatok több reaktorberendezést szállítanak a WER—440 típusú reaktor­ral üzemelő atomerőművek számára. Gyors ütemben folyik a pil- seni Skoda Művek rekonstruk­ciója. A gyár már most gőz­túlhevítő szeparátorokat, táv- irányítású szerelvényeket, al­katrészeket gyárt a KGST-or- szágokbeli atomerőművekhez. NÓGRÁD — 1978. december 20., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom