Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-06 / 287. szám
HÚSZÉVES VÁGY TELJESÜL Kés tskoÉa — fó eredményekkel FIATAL SZÍNÉSZNŐK Végzős középiskolások és álláshirdetésre válaszoló ismerősök nemegyszer kértek már meg: nézzem az önéletrajzukat, jól fogalmazták-e. Töredelmesen bevallom: némelyik ' olvasásakor elöntött a sárga irigység. Hiszen sokan írják — írhatják le: Az X-i általános iskolában a tanáraimtól kaptam kedvet ehhez és ahhoz, a területhez; az iskola légköre erősített meg abban, hogy pedagógus legyek. .. stb. Hasonló érzés fog el, amikor interjúkban, portrékban a pálya kezdeteiről jó emlékezettel, meleg szívvel adnak képet a megszólal- tatottak. Jómagam középiskolás koromig alig tudok felidézni va_ lamit első iskolaéveimről — pedig 16 osztályos, elég nagy iskolába jártam. A balassagyarmati Petőfi Általános Iskoláról viszont, volt diákjaitól ezt hallottam: „Kicsi,'de jó iskola. ..” X — X — X Gyenes Lajos tavaly ritka jubileumot ünnepelhetett: 20. éve vezeti az iskolát. Mielőtt a 21. évről, azaz aktuális feladataikról, terveikről beszélgetnénk, arra kérem, mondjon valamit az iskola történetéről. — Régi egyházi iskola volt — a falak többsége száz esztendőt is látott. Az államosítás idején négy tantermünk és egy tanári szobánk volt. A Bajcsy iskolához tartozott „fiókiskolaként”, akkor még csak alsós és ötödikes osztályok működtek. 1957. februárjában vált önállóvá iskolánk, és akkor kezdődött az iskolabővítő munka is. Ebben az időben egész Balassagyarmaton váltott tanítás folyt —, de nálunk a termek még így sem elégítették ki az igényeket. A szülői munkaközösség, gél és a társadalmi szervekkel közösen felépítettünk — nem egyszerre... — négy tan. termet, egy tornaszobát, műhelyt. A délelőtti tanítás, az egv műszak előnyei annyira nyilvánvalóak, hogy az eredetileg nem tantermül szolgáló helyiségeket is felhasználjuk, csak ne kelljen váltva tanítani... A múlt és jelen romantikája Le Corbusier, a XX. század építészetének atyja „trubadúr-újságíróknak” nevezte azokat a zsurnalisztákat, akik a sajtó hasábjain újra és újra megéneklik a régi városok és régi vidékek poézisét, miközben gondosan kerülik a jelen gondjait, hallgatnak az urbanizmus „törvénytáblói- ról”. Holott arról kellene írniuk a városépítésben, hogyan lehet orvosolni az idő rombolását, hogy ne. veszítsél! el formájukat, hangulatukat. A jelen kérdése: milyen lesz a holnap? Sikerül-e megőrizni a műemlékegyüttesek antik fényű romantikáját, nem fojtja-e majd el az otrombán föléjük magasló új városrészek gyűrűje? Budapest, Sopron, Eger, Pécs, Kőszeg, s az ország többi „négydimenziós városainak” térbeliségén kívül, létükben fontos meghatározó a történelmet jelentő idő. A különböző korú és stílusú zárt sorban álló épülettömbök, a barokk, gót, reneszánsz hangulatot vegyesen árasztó utcák harmóniáját nem bonthatják meg a foghíjbeépítések. A műemlékek közé beékelődő új házak nem változtathatják meg az utcavonalakat. a magassági arányokat. Homlokzatuk belesimul a környezetbe. A ma építészete mértéktartó, hagyja érvényesülni a múlt örökségét, építészeti értékét, de szerencsére hiányzik belőle a korábbi évek foghíjbeépítéseire irányuló jellegtelen alázat. Egyszerű eleganciájával emeli ki a klasszikus stílusok tisztaságát, emellett azonban nem halványul saját szépsége, a formák könnyed játéka: a fa, az üveg és a nyersbeton összhangja. Képriportunk a múlt és jelen romantikáját idézi a budapesti Várnegyed építészetében. H. A. Klasszikus környezetbe harmonikusan beilleszkedik az új Hilton Szálló. ■Ili lakóház a Tárnok utcában. 4 NŰGRÁD - 1978. decembet 6., szerda — A kiinduláshoz mérve itt tulajdonképpen felépült egy másik iskola... — Valóban így van. Kaptunk persze állami támogatást is hozzá, de a társadalmi segítség nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. Két évvel ezelőtt — a városban utoljára — kicseréltük az olajos padlókat parkettre. Hogy a testnevelés körülményeit javítsuk a legnagyobb tantermünket tornaszobává alakítottuk, a régi tornaszoba lett tanterem. Most folyik az eddigi legnagyobb „akció”, a testi nevelés érdekében (főleg társadalmi munkában) a sportudvar kialakítása. X —/X — X — Ezt nem teljesen értem: bitumenes sportudvar készítésében hogyan dominálhat a társadalmi segítség? Gyenes Lajos mosolyogva szed elő egy dossziét, amely az erre vonatkozó dokumentációkat őrzi. — Húsz év óta vágyunk erre. A tanácstagok is tudták, milyen kegyetlen sár van az udvarokon, ez esős időben jentrekeszti a gyerekeket az épületben, még egy kis futká- rozásra, lazításra sincs lehetőségük. Ezért is kaptunk a „tanácstagok bankjából”, öt tanácstagtól 10—10 ezer forintot a bitumeneztetésre, sportudvarra. Az ötvenezer forint értékből a társadalmi munkával 200—250 ezer forint értéket hozunk ki! A munka szakmai részét az Egri Közúti Építő Vállalat balassagyarmati üzemegysége végzi. — Milyen szakköröknek, tanórán kívüli foglalkozásoknak ad otthont az iskola? — Matematika-, kémia-, tör. ténelem-, oroszszakkör, irodalmi színpad működik rendszeresen. Az a kartársnő, aki az irodalmi színpaddal foglalko. zik, most rendezői tanfolyamra jár. Idén oroszból és angolból társalgási tanfolyamot is kezdtünk. A 11 napos ciklus miatt fennmaradó bérből modellezőszakkörre igényeltünk keretet, valamint korrepetálásra kaptunk nagyobb lehetőséget. Erre szükség is van: az ide járó gyerekeit között többen fokozott törődést, figyelmet, pedagógiai munkát „igényelnek”, mivel otthon nehezebb körülmények között élnek. — Az utóbbi évek sikerei azt mutatják, hogy meg is kapják ezt a pluszt... — A kis tantestület előnyei, vei is összefügg ez. Nálunk valahogy természetesebben adódik a munkamegosztás, mint nagyobb létszámnál. Egymásrautaltság, baráti légkör, otthonosság — ezek egymással összekapcsolódnalc. 1970-től stabilizálódott a testület. A három-négy éve folyamatosan emelkedő tanulmányi versenyeredmények — tavalyelőtt kiugrónak mondható évünk volt — a tanulók küzdőképességével is magyarázhatók. Mindent megtenni az iskoláért — ezt vallják. De végül nem ezek a sikerek a döntőéi!, hanem a mindennapok jó munkája — a jó helyezések persze serkentőek ebben is, diáknak és tanárnak egyaránt. G. Kiss Magdolna 1. Egri Márta nevét filmekről, televíziós játékokból ismerte meg néhány év alatt a nagy- közönség. A Víeszínház ifjú színésznőjének pályafutása szerencsésen alakult, Csehov legszebb nőalakjait játszotta színpadon, Ányát a Cseresznyéskertben és Irinát a Három nővérben. — Csehov színműveit kedvelem — mondja —, mert jó szerepeket írt, nagy szenvedélyeket hordozó figurákat állít színpadra. Színészcsaládban nőtt fel, mégsem készült színésznőnek. — Gyermekorvos, vagy grafikus, jelmeztervező akartam lenni; Néhány évig rajzolni tanultam. Végül is a Színház és Filmművészeti Főiskolára felvételiztem. A felvételi vizsgán Berenice monológját mondtam el Racine drámáiéból, József Attila Ars poeticáját és egy részletet Molnár Ferenc Üvegcipő című színművéből. Amikor lejöttem a színpadról, meg voltam győződve róla, hogy nem vesznek fel. De önkéntelenül azt mondtam: viszontlátásra! Valaki visszaszólt a tanári karból: „Jó napot kívánok”. Felvettek. Négy évig csodálatos szerepeket tanultam, a Vágv villamosa Stelláját, a Tudós nők Henriette-jét és Klütaimnésztrát. A főiskola elvégzése után a Vígszínház szerződtette és egymás után kapta az érdekesebbnél érdekesebb feladatokat. Most esténként az orvosnőt' játsza Déry Tibor.— Presszer Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicaljében és ő Raszkolnyikov testvérhúga a Bűn és bűnhődésben. — Milyen filmszerepben látjuk viszont? — Nemrégiben fejeztem be Berkesi András: Küszöbök című hatrészes televíziós játékát. A második világháború alatt játszódó történetben izgalmas feladatot kaptam: egy német nőt játszom, akinek szerelme egy kommunista férfi... Egri Márta férje szakmabéli. Székhelyi József, a Madách Színház fiatal művésze. Kislányuk két és fél éves. — Fruzsinával töltöm minden szabad időmet, élvezem az anyaszerepet. Nagyon okos kislány és borzasztóan okos... Egri Márta Kánya Kata 2. Kánya Kata délelőttönként a Thália Színházban próbál. Most szerződött át a színházhoz és mindjárt izgalmas feladatot kapott. — Karinthy Ferenc kétrészes drámájában, a Házszentelőben a presszós Jucit játszom. Kis szerep, de nagyon jó. A Kortárs folyóiratban megjelent „A vendégség” című kisregényben csak szó esik a „faros” presszóslányról, aki ,.sikk”-ből a grófból hiva'á- sos vadásszá lett Gyulafy Ta- szilóhoz szeretne férjhez menni. Az író. hoav Gyulafy jellemét árnyaltabbá tegye, behozza a színnadra Juci*. Nem ez az első szerenem a Thál'á- ban, mert a nyáron a körszínházi „Hiawata” észak-amerikai indián enoszban már i-;f- szoriam —. de ez lesz az első nremierem. Kánya Katát az érettségi után nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. A Nemzeti Színház fiatalokat nevelő stúdióiához került, esténként statisztált a színt>adon és második nekifutásra lett főiskolás Simon Zsuzsa oszfálvában. Bordán Irénnel. Andorai Péterrel, Holl Zsuzsával. Blaskó Balázzsal. Papadimitriu Athiná- val együtt végzett és harmadéves volt, amikor már játszott a Vígszínházban és a Pesti Színházban. — Az Eredeti helyszín-ben, az Antonius és Cleopátrá-ban, a Barbárok-ban kaptam kisebb szerepeket, játszottam a Popfesztiválban, a Harmincéves vagyok-ban. Végül mégsem szerződtettek. Ekkor ismét a Nemzeti Színházhoz kerültem. Két esztendeig voltam a Nemzeti Színház tagia — és semmit nem csináltam. Magam határoztam el, hogy eljövök onnan. Érdekelt, tetszett a Thália Színház mun- káia, az hogv sokfélét játszanak, merészek a darab- és a szereplőválasztásban — és főleg: jó közösségi szellemben dolgoznak. Már elmúlt a keserűségem : színpadon vagyok.’ Ez számomra — a boldogság! Havonta 17—18 este játszom. Két nagvon jó szereoet vettem át, Örkénv István Tóték című komédiáiéban Gizi Oé- zánét, a rosszhírű nőt látszom és szerepem van a Gar- gantüa és Pantagrüel-ben. Nemcsak a színpad, a televízió is felfedezte a maga számára az érdekes arcú, fiatal színésznőt. Szerepet kapott Kolozsvári Grandpierre Emili „Nők apróban” című televíziós játékában és játszik abban a hatrészes tévéfilmben — Berkesi András Küszöbök című, a második világháború éveiben játszódó drámájában —, amelyet rövidesen műsorára tűz a Magyar Televízió. Potoczky Júlia Oslorozás, karácsonyozás... BOLGÁR NÉPSZOKÁSOK A bolgár fölklór értékes részét képező népszokások kialakulása a bolgár nép megszületésével együtt ment végbe. A IX—X. század folyamán szláv, trák és óbolgár hagyományok keveredéséből kezdett kialakulni az egységes bolgár kultúra. E folyamatban fontos lépés volt a kereszténység elterjedése is 865 körül. A török több évszázados megszállás alatt a bolgár szokások nem változtak meg lényegesen, sőt sajátos védekeIVSai ló vámján tálunk 17.30: Rólunk van szó! 18.45: Szépen, jól magyarul. Ezen a délutánon két műsor is megjelenik a képernyőn, amelyet Pomezanski György szerkesztett. — A „Ró. lünk van szó!” mai adása — mondja —, szerves folytatása a múltkorinak, amelyben az ifjúsági parlamentekről esett szó. Azóta sok kérdést kaptunk az ifjúsági parlamentek szerepével kapcsolatban. Mivel foglalkozzon; azzal, hogy van-e munkaruha, vagy a termelékenységet akadályozó tényezőkkel? Diszkó, vagy tanulmányi „parlament”? A népes szakértőgárda, reméljük, kielégítő módon választ ad a fiatalok, középiskolások, mun. kások, egyetemisták kérdéseire. A Szépen, jól magyarul mai adásában a nyelvjárások szakértője, Imre Samu akadémikus segít majd eligazodni a Magyarországon honos nyelvjárások között. Példákkal bőségesen illusztráljuk majd a műsort, hiszen Imre Samu sze. mélyében a tájnyelvi atlasz egyik készítője, tehát a téma kiváló ismerője lesz segítségünkre. zési lehetőséget kínáltak a beolvasztási kísérletek ellen. A családi események több népszokást is összefognak. A számos régi elemet megőrzött bolgár lakodalom — amely még a múlt században is 6—7 napig tartott — érzéssel, költészettel teli ünnep, bár a szertartások szigorú előírások szerint zajlanak. Éneklés és táncok közepette dagasztják meg a szükséges kenyeret, verselve adják a násznagy kezébe a lakodalmi vesszőt, s emelik magasba a lakodalmi zászlót. Az ifjú pár új házba költözése, szintén . a hagyományos módon történik. Nem kevésbé költőiek az évszakváltással kapcsolatos népi szokások sem, amelyek, még a pogány hitvilág nyomait is őrzik. A mezőgazdasági munka legfontosabb szakaszainak (vetés-aratás) megvan a maga külön ünnepe. A „kuker” játék például olyan tavaszi népszokás, amelyben a főtáncos és csapatának cselekményei a szántás-vetést, a tornászét újjáéledését jelképezik. Joggal tekinthető a színház egyik elődjének. Különösen szép, lírái a „lazaruvane”. Egy tavaszi népszokás: a lányok énekelve- táncolva járják be a falut, gazdag termést és személyes boldogságot kívánva mindenkinél!. Érdekes, vallásos eredetű, Délkel et-BuIgáriára jellemző szokás az is, amelynek csúcspontja az ázsiai eredetű parázson táncolás. Egy évben csak két alkalommal, Szent Konstantin és Heléna napján (június 3. és 4.) kerül rá sor. Néprajzkutatók ókori indoeurópai mítoszok elemeit is ki tudják mutatni e szokásban. . Az újévi szokások közül legismertebb a karácsonyozás és az úgynevezett ostorozás. Ez utóbbit maszkos táncosok játsszák el, főleg Bulgária nyugati részén találkozhatunk vele. Az álarcok többsége állatokra emlékeztet — medvére, szarvasra, bikára, fantasztikus madarakra. Az ostorozó menet szintén házról < házra járva kíván boldogságot. A hagyományos népi szokásokat Bulgáriában igyekeznek átmenteni a mai élet keretei közé, ezt szolgálják a különböző népművészeti ösz- szejövetelek is. Leghíresebb, az ötévente megtartott folklőrfesztivál Koprivstica városában, Pernikben pedig kétévente külön találkozót szerveznek a kukerik és az ostorozol! részére. jf
