Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-13 / 293. szám

Labdarúgás — Megyei bajnokság Őszi finálé korán félben Egy mérkőzés híján befeje­ződött az 1978/79-es megyei labdarúgó-bajnokság őszi idé­nye. A múlt héten nagy hi­deggel beköszöntött tél nem kedvezett a labdarúgóknak, de szurkolóiknak sem. Az őszi finálé (szerencsére nem nagy, de) havas pályákon zaj­lott le. Egy mérkőzés el is maradt, mert Palotás csapata nem érkezett meg Rétségra, a Vörös Csillag HSE elleni ta­lálkozóra. (A mérkőzés sorsá­ról pénteken dönt a labdarú­gó-szövetség I. számú intéző bizottsága). A két fordulóval a befejezés előtt élre tört St. Síküveggyár szerezte meg az őszi bajnoki címet. ötgólos sikerrel búcsúzott az idénytől a végig egyenletes teljesít­ményt nyújtott eevüttes, a so- mosiaknak nem sikerült érté­kesíteniük egyik gólhelyzetü­ket sem. A csaknem végig vezető Nagybátony a Bánya- géo SK-nál vigasztalódott két­gólos győzelemmel. A fordu­ló második vendéggyőzelmét Mátranovák aratta a 2. sz. Volán erősen tartalékos csa­patánál. A 3. helyezett Pász­tó erőteljes I. félidei iátékkal biztosan gvőzte le Karancs- laoujtőt. Bárnán szünet után játszottak eredményesebben a hazaiak Ersekvadkert ellen. A Szőnvi Márton HSE 3—1-re nvei-t Kazárral szemben, míg az Ötvözetgvár 2—1-et ját­szott Szécsénnvel. Egyetlen döntetlen volt: Egyházasgerge szerzett eev értékes pontot a jól szerenlő Romhánvtól. A snortszerű fordulóban kiállí­tás nem történt. Gratulálunk a dobogós csaoatoknak, s ve­lük eevütt a mezőnv egyesü­leteinek kellemes ünnepeket, boldog űi esztendőt kívánunk. Á rövidnek ígérkező „holt idényben” — hiszen június 11-re bajnokot kell neveznie a szövetségnek az NB II-es osztálvzók küzdelmeire — bi­zonyára nyílik alkalom a tel­jesítmények értékelésére min­den egyesületben, hogy a ta­nulságokat levonva folytatód­jék a tavaszi idény küzdelem­sorozata. Addig is jó pihe­nést. jó munkát, s eredményes felkészülést kívánunk. St. Síküveggyár— St Somos 5—0 (3—0) Salgótarján, Sugár út, 400 néző, v.: Cseh. Síküveggyár: Smida — Kasza, Zsédely, Gulyka, Kaszanyi — Fehérvá­ri, Krivanek L., Nagy G. — Szekula, Szabó J. (Vanó), Csőri (Bodor). Edző: Tóth Ist­ván. Somos: Hornyák — Czi- kora T., Tajti, Józsa — Kul­csár, Kaposi — Kovács, Bede, Kese R., Rátóti K., Szikora (Bozó). Edző: Tóth P. Ist­ván. Már az 5. percben meg­nyitották a gólok sorát a ha­zaiak. Hornyák a nagy védé­sekből is bemutatott jó néhá­nyat, Nagy G. mégis kétszer, Gulyka, Fehérvári és Bodor egyszer-egyszer betalált háló­jába. A somosi csatároknak két-három jó helyzetüket nem sikerült értékesíteniük. Jó: Nagy G. (a mezőny legjobb­ja), Smida, Szekula, Kriva­nek, ill.; Rátóti, Tajti, Kul­csár. • St. Ötvözetgyár— Szécsény 2—1 (1—0) Salgótarján, (Zagyvaróna), Tóth Ferenc út, 300 néző, v.: Mezei. ÜMTE: Hulltka K. (Földi E.) — Morva, Römer, Szabó J. — Szabó I., Hulitka 1., Kese P. — Kovács (Sze­keres), Kocsis, Nagy, Bartha. Edző: Kriskó Lajos. Szécsény: Vanya — Korbely, Juhász I., Kuris J., Antal — Kalmár K,, Pénzes, Velkovics — Éliás, Sági D. (Jusztin), Szabó L. Edző: Olaj Dezső. A 3. perc­ben Kocsis Nagy két csel után átadott labdáját 14 mé­terről a jobb sarokba lőtte. 1—0. Kimaradt helyzetek után a 48. percben Hulitka méltat­lankodásáért Szécsény végez­hetett közvetett szabadrúgást 8 méterről, s Juhász I. lőtt a hálóba. 1—1. Változatos küz­delem után a C0. nercben Ko­csis tört kanura, Vanyával üt­között, s az elpattanó labdát Bartha két méterről a kapu­ba juttatta. Jó: Morva, Sza­bó J.. Hulitka I.. Kocsis, ill.: Juhász I., Korbely, Pénzes. Vörös Csillag SE— Palotás elmaradt, mert Palotás csapata nem ér­kezett meg a mérkőzés szín­helyére — Rétságra. Barna—Ersekvadkert 2—0 (0—0) Barna, 200 néző, v.: Gáspár. Barna: Bozó J. (Rátóti Z.) — Répás Z., Oravecz G., Pusuma — Répás B., Bohács — Ra­dies A., Páldi, Tóth L., Ora­vecz I., Farkas Z. Edző: Ta­kács Dániel. É.-vadkert: Sza­bó II. — Keresztes, Gubik, Beke P. — Pálfl (Jamrih), Gyurkovics — Mák, Nógrádi, Adame, Szabó I., Halaj. Edző! Kovács István. A hazaiak kezdeményeztek többet a sportszerű mérkőzésen, de csak a II. félidőben sikerült feltörniök a jól záró vadker­ti védelmet. Az 55. percben Oravecz I., tíz perc múlva pe­dig Radics A. volt a gólszer­ző. Jó: Oravecz G„ Pusuma, Radics A.. Oravecz I„ ill. Gu­bik, Gyurkovics, Szabó I. Szőnyí Márton HSE— Kazár 3—1 (I—1) Jobbágyi, 200 néző, v.: Már­tinké. Szőnyí M. HSE: Mol­nár S. f— Szrena, Kéri, Kot- roczó — Kocsis, Kelemen — Kovács A. (Kosik), Csorba J„ Oláh J., Csorba T. (Sándor I.), Tóth J. Edző: Malik Jó­zsef. Kazár: Gyurkó — Sza­bó B., Tolnai K„ Cecze, Te- legdi — Tőzsér L., Geese T,, Sándor Z. — Telek, Tolnai F„ Naev J. Edző: Bozsik László. A 10. percben Kazár egy sza- badrúgásgóllal vezetést szer­zett. s védekezésre állt be. tá­madósora azonban képtelen volt labdatartással segíteni. Szünet után a hazaiak len­dületes, jó játékkal, biztos gvőzelmet arattak. Góllövők: Kocsis, Oláh J„ Tóth J., ill.: Tolnai K. Jó: Szrena. Kotro- ry.ó. Kocsis. Csorba J„ ill.: Tolnai K„ Sándor Z. Romhány—Egyházasgerge 1—1 (0—0) Romhány, 200 néző, v.: Baksa. Romhány: Jeszenszkl — Koczka, Szentgyörgyi, Fe­jes — Torma, Ivanics — Sza- szovszki J., Sági, Balázs I., Kertész, Kovács J. Cs.: Sza- szovszki Cs., Kaliczki D. Ed­ző: Murányi János. E.-gergc: Herczeg — Gecse A., Szántó Z., Gordos L., Tóth I. ,— Gor- dos O., Pál (Juhász L.) — Somoskői Z., László Z., Si­mon I., Simon L. Edző: Lász­ló László. Az I. félidőben a hazaiak játszottak jobban. So­moskői csúszott el egy nagy gólhelyzetben. A 65. percben tömörülés támadt a vendégek kapujánál, s Balázs I. meg­szerezte a vezető romhányi gólt. Két perccel a befejezés előtt ugyancsak tömörülésből egyenlített a jól hajrázó ven­dégcsapat, miután Jeszenszki kétszer is kiütötte a labdát — László Z. lőtte a hálóba. Jó: Szentgvörgyi, Sági, Balázs I., a vendégek valamennyien dicséretet érdemelnek szünet utáni játékukért. Nagybátony—St. Bányagép SK 2—0 (1—0) Horváth F., Dóra, Orosz L. — Kiss Gy„ Szabó L.. Do- lencz. Edző: Baranyai Gyula. St. Bánygép! Varga r- Rapi, Schwarcz, Blaskó, Grúz — Andó, Ecsegi, Dávid — Bozó, Longauer, Molnár. Edző: Ben- ke János. Az első félórában jobban játszó hazaiak három helyzetét Molnár elhibázta, aztán feljött a vendégcsapat. A 43. percben belőtt labdát Varga kiejtette, s Dolencz megszerezte a vezetést. Az 53. percben Kiss Gy. leszerel­te a cselezgető Blaskót, s be­állította a végeredményt. Jó: Berták, Kiss Gy., Szabó L., ill.: Ecsegi, Schwarcz, Dávid, Longauer. Pásztó—Karancslapujtő 3—0 (3—0) Pásztó, 300 néző, v.: Ágos­ton. Pásztó: Kodák — Szőke, Németh Z., Nágel — Szabó I., Nagy S. — Kovács A., Alapi K. (Almási T.), Bedő, Szeles (Székely), Varga Gy. Edző: Bulyovszky Tibor. K.-lapujtő: Molnár I. — Földi (Fazekas), Juhász M., Novák — Juhász L., Osgyáni — Lacz- lcó S., Tőre M„ Hor­váth L., Gáspár T., Juhász I. Edző: Kozik Elemér. A len­dületesebben játszó hazaiak mér az I. félidőben eldöntöt­ték a mérkőzést. A vendégek­nek szünet után volt több szé- pítési lehetőségük. Góllövők: Varga Gy. (2) és Kovács A. Jó: Kodák, Kovács A., Varga Gy., ill.: Juhász M., Novák T., Osgyáni. Mátranovák—2. sz. Volán 2—1 (1—0) Salgótarján, Csizmadia-telep, 200 néző, v.! Benkő. M.-no- vák: Domonkos — Kilczin L., Mihály, Simon, Bakos — Mé­száros, Tóth I. — Kilczin J., Farkas T., Lakatos B. (Nagy L. ), Kovács J. (Tóth L.). Ed­ző: Szoó Miklós. 2. sz. Volán: Angyal — Tátrai, Póczos, Szo- mora — Tőre, Domonkos, Pusnik — Horváth, Iványi G„ Rátkai, Demeter. Edző: Balga Károly. A sportszerű mérkő­zés egyenlő erők küzdelme volt. Egyénileg nem lehet ki­emelni egy játékost sem, csak a vendégek érdemelnek dicsé­retet igyekezetükért. Góllö­vők: Kilczin J„ Farkas T„ ilh: Iványi G. (11-esből). A bajnokság illára A hagyomány oa i értékelés szerint 1. St. Síküv. 17 15 2- 61— 7 32 2. N.-bátony 17 14 2 1 68—11 30 3. Pásztó 17 11 2 4 40—12 24 4. M.-novák 17 9 4 4 25—14 22 5. St. ötvözet. 17 8 4 5 36—18 20 6. Romhány 17 8 4 5 35—27 20 7. Bárna 17 9 1 7 33—42 19 8. K.-lapujtő 17 7 4 6 22—26 18 9. Szőnyí M. 17 7 3 7 22—28 17 10. E.-gerge 17 6 4 7 22—23 16 11. Szécsénv 17 5 5 7 25—36 15 12. 2. sz. Volán 17 5 3 9 23—27 13 13. St. Somos 17 5 2 10 27—41 12 14. St. Bányag. 17 4 2 11 24—32 10 15. Kazár 17 3 4 10 1»—44 10 16. V. Cs. HSE 16 2 5 9 13—32 9 17. É.-vadkert 17 3 3 11 14—42 9 18. Palotás 10 4­12 1»—«» S A versenykiírás alapján azonos pontszámnál az Ifjúsági csapatok „ . , , „ , , helyezése dönti el a sorrendet. A Salgótarján, Szánasi ut, 300 hivatalos táblázatot és a sport­szerű ségi versenyt később kö­zöljük. néző, v.: Mihalovics. Nagybá tony: Palchuber — Csikós, Bordás, Orosz L., Bertólc — Összeállította: Andó Miklós Kosárlabda Mindkét találkozón az utolsó percek döntőitek Kőbányai Sár—STC 76—75 (42—40) Budapest, v.: Horváth E., Nemessányi. STC: Lajgut (12), Balogh (10), Tóth (24), Ju­hász (25), Palla (4), Cs.: No­vák. (—), Szlivka (—). Edző: Boronyai Tamás. A férfitalálfcozón végig szo­ros küzdelemben egyik csapat sem tudott döntő fölényt ki­harcolni. Az 5. percben 12—11-re állt a találkozó. A legnagyobb pontkülönbség a félidőben a 15. percben 32—26 volt. A szünetig az STC lefaragta hátrányát két pontra. Majd a szünet után öt percig csak ők találtak a há­lóba. Váltakozóan pár pontos előnyüket csak a 14. percig tudták tartani. Hosszú fej-fej melletti harc után 65—65 volt a mérkőzés fordulópontja a 19. percben. Egy támadó­fault fordított ítéletével a mér. kőzés egy ponttal „elúszott”. Mezőberény ÁFÉSZ—STC 53—50 (24—31) Mezőberény, v.: Tolnai. STC: Miskolci (25), Nagy (—), Kővágó (1), Anda (6), Válóczi (6), Cs.: Krenács (6), Belinyák (4), Hegedűs (2). Edző: Szarvas József. Az első félidőben szoros volt a nők küzdelme. Közepes szín. vonalon folyt a találkozó. Az első félidő végére az STC fel­lángolását 7 pontos előny kö­vette. Az STC szünet után túl­ságosan fölényeskedő játékkal az ellenfélnek adta át az irá­nyítást. Nagy hibaszázalékkal játszottak a piros-feketék. A fej-fej melletti küzdelemben a lelkesen játszó hazaiak öt- i pontos előnyt szereztek. Az STC nem tudott újítani, és végül is kis pontkülönbségű vereséggel hagyta el a játék­teret. — mátyus — Olvasólevél flakacs szülők? Hallatlan! Hogy mire képe­sek egyes szülők! Vannak, akik gyermekük Iránti rajon­gásukban odáig elmennek, hogy fénekestől fel akarják forgatni a városban kialakult szokásokat, túlságosan is ko­molyan véve az egészséges életmódra, a testedzésre neve­lésre serkentő felszólításokat. „Edzett ifjúságért!”, így az egyik, „Mozdulj”, emígy a má­sik. Makacsul úgy vélekednek, hogy bizony nem ártana, ha például az Arany János utcai bölcsőde és óvoda — ahová a gyermekeik járnak — ud­vara alkalmas lenne a moz­gásra. De mit csináljanak, ha ezt az illetékesek huszadrangú kérdésként kezelik (pedig az a bizonyos omlásveszély már rég elmúlt) és a járdaszélessé­gű tér még egy kis futkáro- zásra sem alkalmas? Néhá- nyan makacsul a mozgás mel­lett kardoskodnak és J. I. ba­lettiskolájába hordják cse­metéjüket egy kis testedzésre. Mások az óvodások számára állítólag működő sportkör mellett törnek lándzsát. Az egyik szülő vállalta, hogy utánanéz, hol működik ez a sportkör és milyen fel­tételekkel lehet oda beíratni a kis, mozgásra éhes lurkó­kat. Először egy 15 éve az isko­lai testnevelés irányításában tevékenykedő szakemberrel beszélt, akinek úgy rémlett, hogy az egyik általános isko­la ügybuzgó testnevelő tanára valamikor tartott a mellettük működő óvodában iskolára előkészítő, játékos sportfog­lalkozásokat. Ezután a makacs szülő fel- híyta a városi művelődési osztályt, ahonnan rövid ta­nakodás után a sportiskolához utasították. A sportiskola dol­gozói nem tudtak felvilágosí­tást adni. Az igazgató közölte, hogy az óvodásokkal, sőt az alsó tagozatos iskolásokkal va­ló foglalkozás sem profiljuk. De készségesen vállalta: utá­nanéz, hogy a már fentebb említett tanár foglalkozik-e még óvódásokkal. A kutatás sikerrel járt. Az általános Is­kola igazgatója közölte, hogy hetente egy alkalommal tar­tanak óvodások számára sportkört, egy-két gyermeket talán még be tudnak szoríta­ni a foglalkozásokat kitartó szorgalommal ^látogató, szép számú „sportoló” ovisok kö­zé. Megemlítette azonban, hogy szeretné, ha az érintett szülő személyesen beszélne N. S. testnevelő tanárral, mert így is nagy a létszám, és ko­rábban már utasítottak el kérelmeket. A makacs szülő foglalkozás közben kereste meg a tanárt. Percekig gyönyörködött a pöt­tömnyi teremtések örömmel és fegyelmezetten végzett munkájában. Mozgásuk biz­tonsága. labdakezelési techni­kájuk lenyűgözte. Szinte látta saját hároméves gyermekét is, aki egy hét múlva majd meg­próbál beilleszkedni e 30 fő­nyi közösségbe... Azután nemsokára meglehetősen le- hangoltan távozott. A szim­patikus tanár közölte vele, hogy ezek a gyerekek már haladók, nagycsoportosak, Bármilyen ügyes Is a 3 éves kisfiú, sajnos nem tudja be­fogadni, ami érthető. Meg­említette ugyan,1 hogy az egyik óvodában testnevelést szak­szerűen tanítanak, oda azon­ban különböző okoknál fogva nem járhat a gyermek. így hát, ha a balettiskolát nem választja, marad az a le­hetőség, hogy esetleg a 10 emeletes bérház negyedik emeleti lakásában tornatermet rendeznek be, bordástalat sze­reinek fel, rúgják a labdád vetik a bukfencet („sajnos” már csinálja is a gyermek, és a szülő nem tud szaksze­rűen segíteni). — „Mozdulj!” — szól az akció címe. Igen! Sokan moz­dulni szeretnének, de nincs lehetőség! Vagy túlságosan extra igény, hogy az átlagos­nál ügyesebb (vagy ügyetle­nebb) picinyük számára spor­tolási lehefőséget keressenek? Úey tudom, hogy a város jó • néhány tornaterme, sőt még a snortcsarnok sincs megfele­lően kihasználva. Ha a város minőségi sportját komolyan fel akarjuk lendíteni, azt hi­szem, van bőven tenniva­lónk. A magyar sportmozga­lomban — sokak szerint —az a legnagvobb probléma, bogv az alapokról megfeledkezünk, Enélkül pedig nincs tömeg­sport és nincs minőségi sport sem, bármilyen akciót hirde­tünk. Ügy vélem, vannak jó szak­embereink, akik szívesen vál­lalják a legkisebbekkel való foglalkozást is. Meg kellene próbálni! Vagy egyes szülők túlságosan elszakadnak a realitásoktól? Valahol, valaki csak tudja, hogy mi az igaz­ság ! ? e. a. Ököl \í vóhírek Farkas Sándor, az STC har. matsúlyú fiatalja, tagja volt annak a magyar ökölvívó­együttesnek, amely ötnapos versenyen vett részt Moszkvá­ban, a szocialista országok fő­városainak tornáján. A fia­tal tarjám ökölvívó igen de­rekasan helytállt ezen a talál­kozón, hiszen mint Füzesi Zol­tán, a válogatott csapat edző­je mondta, egyedül neki sike­rült három ellenfelét legyőz­ve első helyen végezni a ma­gyarok közül. Farkas Sándor az 54 kilo­grammosak között indulva el­sőnek egy lengyel ellenfelet kapott, s ez nem jelentett kü­lönös nehézséget neki. Bizto­san győzte le. Másodikként A salgótarjáni Anda ezúttal is biztosan talál a kosárba. Herbst Rudolf felvétele szovjet ökölvívóval került össze. Farkas ezt az akadályt Is jól vette, s legyőzte a ha­zai versenyzőt is. A döntőben pedig bolgár sportoló volt az ellenfele. Farkas ezen a talál­kozáson is okosan, keményen harcolt, s biztos fölénnyel pontozásos győzelmet ara­tott. így csapatának legjobb­jaként súlycsoportjában meg­szerezte az első helyet, s igen szép ólomkristály vázát ka­pott a tarjáni fiú. * Mint Pintér János, az STC ökölvívóinak vezető edzője újságolta, Botos András tagja lett a magyar olimpiai ököl­vívókeretnek, melybe hivata­los meghívást is kapott. Je­lenleg Botos András a keret tagjaival Budapesten, a Sza­badság-hegyi edzőtáborban van. Ez az edzőtáborozás der cember 12-től 22-ig tart, mely egyben az idei levezető edző- táborozásnak is betudható, hi­szen az idén már nem lépnek szorítóba válogatott ökölví­vóink. Nyíregyházán négynapos küzdelmekben vettek részt az STC serdülő ökölvívói, ahol 188 versenyző 51 sport­egyesületből lépett szorítóba, hogy összemérje erejét, tu­dását az „országos egyéni baj­nokság” keretében. Ezen a nagy erőfelmérőn az STC fia­taljai közül nyolcán léptek szo­rítóba, s közülük öten értek el dobogós helyezést a népes mezőnyben. A legkellemesebb meglepetést az alig egy éve öklöző Szabó Sándor nagybá- tonyi szakmunkástanuló ér­te el, aki imponáló öklözéssel utasította maga mögé ellenfe­leit. s magyar serdülőbajnok lett. Az első helyezést elér? fiatal az eddigi versenyzése során 15 alkalommal állt a rinffben tétmérkőzéseken, s ebhői mindössze egvszer ma­radt vesztes, a többi mérkőzését megnyerte. Ez szép teljesít­mény. Farkas János és Pásztor János súlycsoportjukban a második helyezést értéli el, míg Oláh Lajos és Oláh Nán­dor harmadik lett. Ezzel az STC ökölvívó-szakosztálya éves szinten 32 olimpiai pon­tot szerzett, mely nagyon szép eredmény. S ehhez mi is ez­úttal gratulálunk úgy a fiatal salgótarjáni ökölvívóknak, mint azok oktatóinak, akik fárad­ságot nem kímélve segítették hozzá a fiatalokat a szép eredményeit eléréséhez. * Botos András, az STC sok­szoros ökölvívó-válogatott­ja felvételt nyert a TF két­éves szakoktatói képzésére, melynek elvégzése után meg­oldódik az STC ökölvívóinál a szakedző-utánpótlás kérdése. * December 18-án Pintér Já­nos, az STC ökölvívóinak ve­zető edzője Budapesten a vá­logatottak edzőtáborozására kapott meghívást, ahol egv- napos foglalkozáson és szak­mai megbeszélésen vesz részt. Hranek Sándor és Botos Ti­bor tagjai voltak annak a magyar ifjúsági ökölvívó­válogatottnak, mely az NSZK_ ban két mérkőzést vívott a hazai fiatalokkal. Az első ta­lálkozón Dertmundban 12—10 arányban nyertek a magyar fiatalok, míg a második mér­kőzésen Brémában az NSZK fiataljai győztek ugyanilyen arányban. Erről a túráról ha­zatérve az igen tehetséges Bo­tos Tibor, az STC ifjúsági ököl­vívója Budapestre utazik a magyar felnőttválog.atott le­vezető edzőtáborozására. Ugyanis az olimpiára kész'Vő felnőttválogatott-kervstbe ka­pott meghívást az idén utolsó éves ifjúsági tarjáni ökölvívó. — gregor — KÓGRAD - 1978. december 13., szerda 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom