Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ; AZ AASZM P N 0 G R Á D MEG YEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV ÉVF., 289. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. NOVEMBER 8., PÉNTEK MAI SZÁMUNKBAN: A kamarazene remekei Jog és kötelesség Jövő heti műsorok «§ z 9 & gm e m v a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1978. december 6-án, Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának he­lyettes vezetői és a központi napilapok fő- szerkesztői. I. 1. A Központi Bizottság megtárgyalta a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1978. november 22—23-i moszkvai üléséről szóló jelentést, és tel­jes mértékben jóváhagyta a magyar küldöttség tevékeny­ségét. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli és támogatja a po­litikai tanácskozó testület állásfoglalásait, amelyek ki­fejezik a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocia­lista országoknak — köztük hazánknak — az európai bé­ke és biztonság megszilárdí­tásáért, a nemzetközi enyhü­lés további elmélyítéséért folytatott következetes' és konstruktív politikáját. Ez a politika megfelel a magyar nép, a szocialista közösség, s minden nép érdekeinek, mél­tán élvezi a haladó békesze- re*ő erők támogatását. Ezek­nek az erőknek az összefogá­sa, együttes fellépése kénes megakadályozni az imperia­lista, reakciós körök törekvé­sét, hogy visszafordítsák az enyhülés folyamatát. A Központi Bizottság kife­jezte egyetértését a politikai tanácskozó testületnek a nem­zetközi helyzetről adott érté­kelésével. Megállapította, hogy az 1976. novemberi bu­karesti ülés óta Európában további kedvező változások mentek végbe. Földrészün­kön rendszeressé váltak a helsinki értekezleten részt vett államok vezetőinek ta­lálkozói, kiegyensúlyozottab­bak lettek a különböző társa­dalmi rendszerű országok kapcsolatai. Ez elősegíti az egyenjogú, a kölcsönösen elő­nyös nemzetközi együttműkö­dést, a népek közötti bizalom légkörének erősödését; bizo­nyítja, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányában rög­zített hosszú távú program helyesen határozza meg a földrész biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket. A Magyar Népköztársaság kö­vetkezetesen munkálkodik e program valóra váltásán. A Központi Bizottság ismé­telten rámutatott, hogy a bé­két és biztonságot, az enyhü­lést, a népek függetlenségét, gazdasági és társadalmi fej­lődését fenyegető legnagyobb veszély a fegyverkezési haj­sza folytatása, ütemének és méreteinek növekedése. Eb­ből kiindulva a Magyar Nép- köztársaság a Varsói Szerző­dés többi tagországával egye­temben arra törekszik, hogy a fegyverkezési hajsza leféke­zéséről, a leszerelés előmozdí­tásáról folyó tárgyalásokon fordulat jöjjön létre. Síkra- száll azért, hogy tárgyalások A' Központi Bizottság kegyelettel emléke­zett meg elhunyt tagjáról, dr. Orbán László elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi .Bizottság titkárának előterjesztésében az idő­szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoz­tatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről szó­ló jelentést, s az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. 2. A szocialista közösség országaival fennálló sokolda­lú kapcsolatainkat, együtt­működésünket erősítették Lá­zár György elvtársnak, a Mi­nisztertanács elnökének tár­gyalásai a Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köz­társaságban, valamint a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnökének látogatása hazánkban. Az 1977. évi legfelső szin­tű magyar—román találko­zón született megállapodá­sok végrehajtásának elő­mozdítását szolgálták pár­tunk küldöttségének buka­resti megbeszélései. A Köz- ponti Bizottság megállapítot­ta; további kölcsönös erőfe­szítések lehetségesek és szükségesek a magyar—román kapcsolatok népeink érdeke­inek megfelelő fejlesztéséhez. 3. A Központi Bizottság ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztár­saság alapvetően érdekelt a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti széles körű és sokoldalú kapcsola­tok fejlesztésében, a békés egymás mellett élés politiká­jának megvalósításában. Kádár János elvtársnak, a Francia Köztársaságban tett látogatása jól szolgálta Ma­gyarország és Franciaország együttműködésének bővíté­sét, a kölcsönös megértést, az onszágaink, népeink közti jó viszony erősítését és hoz­zájárult az európai biztonság megszilárdításához, a nemzet­közi enyhülés ügyéhez. Ha­zánk kész arra, hogy a talál­kozó szellemében, s annak eredményei alapján fejlesz - sze a kölcsönösen előnyös ma­gyar—francia kapcsolatokat politikai, gazdasági és kul­turális területen. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztését és a békés egy­más mellett élés politikáját segítette elő a Dán Királyság miniszterelnökének magyar­országi látogatása, az ország- gyűlés képviselőinek talál­kozói a görög, a jugoszláv, a norvég, az olasz és, a portu­gál parlament küldöttségei­vel, valamint a magyar— svájci és a magyar—japán külügyminiszteri tárgyalások. Az Amerikai Egyesült Álla­mok szenátusának küldött­ségével Budapesten folyta­tott megbeszélések hozzájá­rultak egymás álláspontjá­nak jobb megismeréséhez és a két ország kapcsolatainak előmozdításához. 4. A Központi Bizottság megerősítette a magyar kom­munisták, a magyar nép szo­lidaritását azokkal a haladó erőkkel, melyek az imperia­lista agresszióval és beavatko­zási kísérletekkel szemben hazájuk függetlenségének kezdődjenek mindenfajta nukleáris fegyver gyártásának betiltásáról és a meglevő készletek fokozatos csökkenté­séről, egészen teljes felszámo­lásukig. Szorgalmazza a nuk­leáris fegyverek alkalmazásá­nak végleges betiltását és azt, hogy minden állam mondjon le az erő alkalmazásáról az államközi kapcsolatokban. A világ sorsának alakulása szempontjából alapvető fon­tosságú, hogy. mielőbb aláír­ják a második szovjet—ame­rikai megállapodást a hadá­szati támadó fegyverek kbrlá- tozásáról. Ez elősegíti, hogy áttérjenek olyan új egyezmé­nyek kidolgozására a fegyver­zetek csökkentéséről, ame­lyekhez a többi nukleáris ha­talom is csatlakozhat. A Magyar Népköztársaság határozott álláspontja,, hogy a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről fo­lyó bécsi tárgyalások előre­haladását jól szolgálják a szocialista országok 1978. jú­nius 8-án beterjesztett javas­latai, amelyek a kölcsönös biztonság elvéből kíndulva, az egyensúlyt a fegyveres erők és fegyverzetek alacso­nyabb szintjén kívánják biz­tosítani. A bizalom légköré­nek erősítését célozza az 1978. november 30-án felújított és kiegészített korábbi javasla­tuk, amelyben a résztvevő or­szágok fegyveres erői létszá­mának befagyasztását indít­ványozták a tárgyalások idő­szakára. Az előrelépéshez az szükséges, hogy a NATO érin­tett tagállamai a kezdeménye­zésekre konstruktív választ adjanak. A Központi Bizottság, pár­tunk, kormányunk, népünk teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés tagállamai­nak kezdeményezéseit a nem­zetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása érdekében. A Varsói Szerződés szervezeté­be tömörült szocialista orszá­gok békepolitiká,iának és vé­delmi erejének meghatározó szerepe van abban, hogy euró- pában szilárd alapokon nyug­szik a béke és világméretek­ben tért hódít az enyhülés. A Központi Bizottság hangsú­lyozta, hogy a NATO-tagálla- mok fokozott ütemű fegyver­kezése miatt szükség van a szocialista közönség védelmi erejének megfelelő színvona­lon tartására, folyamatos tö­kéletesítésére. A Magyar Nép- köztársaság — országunk és a szocialista közösség bizton­sága, békéje érdekében — a jövőben is maradéktalanul teljesíti szövetségesi kötele­zettségeit, tevékenyen részt vesz a külpolitika összehan­golásában és az egyeztetett törekvések megvalósításában. megszilárdításáért, területi sérthetetlenségének megvédé. séért, gazdasági önállóságá­nak megerősítéséért, a nem­zeti társadalmi felemelkedé­sért küzdenek. Hafez Al-Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocialis­ta Pártja főtitkárának, a Szí­riái Arab Köztársaság elnö­kének hazánkban tett hivata­los, baráti látogatása jelen­tősen hozzájárult országaink kapcsolatainak sokoldalú fejlesztéséhez. A Központi Bi. zottság nagyra értékeli, hogy a Szíriái Arab Köztársaság az arab világ imperialistaelle­nes erőivel együtt küzd az igazságos közel-keleti béke megteremtéséért, fellép a haladó arab államok egysé­gének megszilárdításáért, az arab népek jogos ügyét tá­mogató szocialista országok­kal való együttműködés el­mélyítéséért. A magyar nép változatlanul szolidáris az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért, a közel-keleti igazságos és tar­tós rendezésért harcoló arab népekkel. Mengisztu Hailé Mariam alezredesnek. a szocialista Etiópia ideiglenes katonai A Központi Bizottság átte­kintette az ország gazdasági helyzetét, megtárgyalta az idei népgazdasági terv végre­hajtásának eddigi tapasztala­tait, s jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. 1. A Központi Bizottság megállapította; az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelése, a munka termelé­kenysége — várhatóan — a népgazdasági terv előirányza­ta szerint, a nemzeti jövede­lem a tervezettet megközelí­tően nő. Gyarapodtak és kor­szerűsödtek a népgazdaság termelőalapjai. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be, mint a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények, az Ózdi Kohászati Művek acél­gyártó üzeme, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár, a Zalaeger­szegi Hűtőház. Megkezdte termelését a Borsodi Vegyi Kombinát új PVC-gyára, a Ti­szai Vegyi Kombinát polipro­pilénüzeme és a Gyulai Hús­kombinát. Az életszínvonal emelkedé­se némileg meghaladja a ter­vezettet, a lakosság életkö­rülményei javulnak. Ugyanakkor az intenzív gazdasági fejlődés minőségi és hatékonysági követelmé­nyei még nem érvényesülnek megfelelően, a termelés szer­kezete. a gazdálkodás színvo­nala még nem alkalmazkodik kellően a megváltozott és ma­gasabb követelményekhez, a népgazdaság egyensúlyi hely­zete az előirányzottnál kedve­zőtlenebbül alakul. Az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről, a gazdasá­gi fejlődés fő vonásairól az eddigi adatok alapján megál­lapítható : a) A nemzeti jövedelem az előirányzott -5 százalékkal szemben 4—4,5 százalékkal nő. A belföldi felhasználás vi­szont a tervezétt 2 százalék­kal szemben 6—7 százalékkal haladja meg a múlt évit. A felhalmozás — a beruházások kormányzó tanácsa elnökének, állam- és kormányfőnek ma­gyarországi hivatalos, bará­ti látogatása előmozdította együttműködésünk és barát­ságunk erősítését. A tárgya­lásokon ismételten kinyilvá­nítottuk: a Magyar Népköz- társaság, a magyar nép szo­lidáris a fejlődés szocialista útját választó Etiópiával, és azzal a küzdelemmel, ame­lyet az etióp nép folytat or­szága egységének, független­ségének, forradalmi vívmá­nyainak megvédéséért. 5. A Központi Bizottság méltatta azoknak a megbe­széléseknek a fontosságát, amelyeket pártunk vezetői a testvérpártok és más hala­dó, demokratikus erők kép­viselőivel folytattak. A szocialista országok test­vérpártjainak pártszervezés­sel foglalkozó KB-titkárai ok­tóber végén Budapesten hasz­nos és eredményes tanács­kozást folytattak a szocializ­mus politikai rendszere fej­lődésének kérdéseiről.' Pártunk képviselői részt vettek az ausztrál és az NSZK-beli testvérpárt, a Guineái Demokrata Párt, a II. és a készletek — növekedése lényegesen nagyobb a terve­zettnél. A lakossági fogyasztás az előirányzathoz közel álló. — Az ipari termelés előre­láthatóan az előirányzott 5,5 —6 százalékkal bővül. Az ipari ágazatok — az élelmi­szeripar és a kohászat kivé­telével — a számítottnak meg­felelően, vagy azt meghaladó­an növelik termelésüket. A mennyiségi fejlődés azonban több területen nincs összhang­ban a gazdálkodás minőségi követelményeivel. Lassú az előrehaladás a termelés szer­kezetének, szervezettségének javításában, a munkaerő, az anyagok és a? energia taka­rékosabb felha’sználásában. A.z anyagi ráfordítások a terme­lésnél nagyobb ütemben nőt­tek. — Az építőipar termelése várhatóan a tervezett mérték­ben 4,5—5 százalékkal nő. A nagyberuházásokat és a la­kásokat kivitelező vállalatok teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedik, de több fontos létesítmény és a fővárosi lakások építésében el­maradás van. — A mezőgazdaság a terv­nek megfelelően, csaknem 3 százalékkal termel többet mint tavaly, a növényter­mesztés megközelíti a számí­tottat, az állattenyésztés an­nál _ valamelyest gyorsabban fejlődik. Az előirányzottnál több kenyérgabona termett, búzából hektáronként orszá­gos átlagban 42,8 mázsát, ku­koricából 51 mázsát takarí­tottak be. Kukoricából az össztermés — bár a hozamok nagyobbak a számítottnál —a kisebb vetésterület miatt ke­vesebb a tervezettnél. Burgo­nyából és cukorrépából az előirányzottnál valamelyest több, gyümölcsből és zöldség­ből kevesebb a termés. Az állatállomány növekedett. Je­lentősen emelkedett a hús, a tej, valamint az egyéb állati termékek termelése és felvá­sárlása. A takarmánygazdál­kodás és -felhasználás színvo­nala még nem kielégítő, a ter­Madagaszkári Függetlenségi Kongresszus Párt kongresz- szusán. Kádár János elvtárs talál­kozója Georges Marchais-val,’ a Francia Kommunista Párt főtitkárával megerősítette a két testvérpárt internaciona­lista együttműködését és szo­lidaritását. Pártunk Köz­ponti Bizottsága első titká­rának eszmecseréje Francois Mittenrand-nal, a Francia Szocialista Párt vezetőjével hozzájárult a két párt közti jobb megértéshez az enyhülés,’ az európai béke és együttmű­ködés közös érdekű kérdései­ben. Fontos megbeszélésekre k®J rült sor a paraguayi, a spa­nyol, a svájci, a svéd, az új- zélandi testvérpártok vezeJ tőivel. Hazánkban fogadtuk Jushua Nkomot. a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnökét, a hazafias fronti társelnökét. A látogatások, a megbeszéJ lések hozzájárultak az állás-; pontok alaposabb megisme­réséhez, kétoldalú kapcsola­taink fejlesztéséhez, vala-J mint kölcsönös szolidaritá­sunk megerősítéséhez. melési költségek az indokolt­nál nagyobbak. — A közlekedési vállalatok — kisebb fennakadásokkal — kielégítették az áruszállítási igényeket. A ’ személyszállítás a tervezettnek megfelelően fejlődik. b) A beruházások volume­ne a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 4 százalék­kal emelkedik. A túlteljesítés az idén is a vállalati, szö­vetkezeti beruházásoknál kö. vetkezik be. A nagyberuhá­zások megvalósítása nem éri el a tervezettet. A munka szervezettsége nem javul a kívánt mértékben, sok eset­ben indokolatlanul túllépik a költségelőirányzatokat, a kivitelezés ideje gyakran el­húzódik. c) A foglalkoztatottak szá­ma a nem termelő ágaza­tokban, kereskedelemben és a közlekedésben nő, az ipar­ban és az építőiparban lé­nyegében változatlan, a me­zőgazdaságban csökken. cl) A lakosság reálbére és reáljövedelme a tervezettnél valamelyest, nagyobb mérték, ben emelkedik. Az egy lakos­ra jutó nominál jövedelem országos átlagban a terve­zett 7—7,4 százalékkal szem­ben várhatóan 8—8,5 száza­lékkal, az egy keresőre jutó nominál kereset a tervezett 7 százalékkal szemben a mun­kásoknál és alkalmazottak­nál 8—8,5 százalékkal, a tsz- dolgozóknál 8,5—9 százalék­kal nő. A fogyasztói árszín­vonal az előirányzott 4 szá­zalék helyett 4,6 százalékkal emelkedik. Az egy főre jutó reáljövedelem várhatóan 3,2— 3,5 százalékkal nő A mun­kásság és a parasztság re­álkeresete a terv céljai­nak megfelelően, csak­nem azonos ütemben, több mint 3 százalékkal emelke­dik. A reálbérek növekedé­sében szerepük van a közpon­ti bérpolitikai intézkedések­nek. Jelentősen fokozódik a lakosság pénzmegtakarítása. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom