Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-07 / 288. szám
Labdarúgó MNB Kupa AIj»c«otít színvonal, sok kihagyott helyzet SIC - Gyiinnyö*i Sp. 5 — 0 (2 — 0) Salgótarján, v: Bognár I. STC: Szűcs (Kun) — Csáki, Kegye, Varga, (B. Kovács), Kovács I. — Balga, Földi, Kajdi — Szoó. Bíró, Berin- dán. Edző: dr. Lakat Károly. Gyöngyös: Keller (Kovács) — Eizemann, Adonyi, Ács, Király — Vágó, Gábor, Ulmann, Ivádi, Szabó, Bányai. Edző: Czimmermann Gyula. A csúszós, keményre fagyott, helyenként göröngyös talajon alacsony színvonalon teltek a percek. Az első negyedórát négy nagy helyzet elűszása jellemezte. A 13. percben Bíró a bal sarokba lőtt. 1—0. További kihagyott helyzetek után a 40. percben Kajdi laposan a bal alsó sarokba küldte a labdát. A 44. percben Ács Berindán elől, kézzel ütötte el a labdát. A megítélt büntetőt Szoó a jobb kapufa .mellé lőtte. Szünet után élénkebb lett a Játék. Az 55. percben Szoó a teljes védelmet kicselezve bombázott a hosszúsarokba 3 —0. A 60. percben Szoó duplázott. Ballal nagy gólt ragasztott a jobb felső sarokba. 4—0. A 74. percben kapu előtti kavarodás után a 16-osra perdülő labdát Balga nagy erővel lőtte a jobb felső sarokba. . A sok elemi hibával tarkított kupamérkőzésen Bíróék gólhelyzetkihagyási rekordot állítottak fel. A küzdelem szinte 90 percig a gyöngyösi térfélen folyt. A játék szünet után valamivel színvonalasabb lett, az ellenfél is eljutott egynéhányszor Kun kapujáig. Elsősorban a pálya talaja miatt messzebbmenő következtetést a játékról levonni nem célszerű: Az STC góljai közül sok akciós támadás befejezéseként vcdhetetlenül jutott a hálóba. Jó: Kegye, Kovács I., Szoó, ill.: Ács. Vágó. (mátyus) | Mit ér a 9. hely ? fiéi*lesreii az STC sakkozói Befejeződtek' az 1978. évi sakkcsapat-bajnokság küzdelmei. Az OB II. Keleti csoportjában eldőlt, hogy jövőre a DEAC szerepelhet az az OB I-ben, míg a DVTK. a Bp. Selyemkikészítő és a Bp. MEDICOR búcsúzni kényszerült. Az STC sakkozói 86,5 ponttal a 9. helyen zárták az évet. Mielőtt bonckés alá vennénk az idei teljesítményt, néhány fontos körülményre szeretnénk felhívni a figyelmet. Ebben az esztendőben fokozott érdeklődés kísérte a tarjáni sakkozók immár 18 éves OB-s szereplését. Két ok. ból is az érdeklődés homlokterében állt a 13 fordulóban nyújtott teljesítmény. Először azért, mert az egyesülés óta első ízben nevezett STC néven a küzdelmekre a szakosztály és a hagyományok kö. teleztek. Másodszor, mert több változás történt a szakosztály játékosállományában. Ketten — az éltáblákról — eltávoztak, a tavaly kitűnően szerepelt Balázs és Várad! visszavonult. Ugyanezt tette négy mérkőzés után Klepej. Ez bizony rendkívül érzékeny veszteség volt, s enne,k tudatában máris kijelenthetjük: a csapat kiállta a próbát! Átesett a tűzkeresztségen, s a hagyományok szellemében küzdve biztosította, hogy jövőre 19. évadját kezdheti meg az OB II-ben Salgótarján csapata. Nehezen, de inkább találóbb : katasztrofálisan indult az évad. Az a Szegedi VSE, amely sokáig kiesőhelyen volt és csak jó őszi hajrával maradt benn, 10—4-re „elütötte” az STC-t, s ez bizony egyáltalán nem nevezhető biztató rajtnak. Szerencséire a kisiklást nem követte folytatás, mert összeszedte magát a társaság és a Szolnoki MTE ellen már 7.5—6,5-ös győzelmet könyvelhetett e1. Ezután két fővárosi mérkőzés következett. Itt is derekasan helytálltak a tarjániak, mert a MÉM és a Láng ellen 7—7- es döntetlent értek el. Nem jelentett kudarcot a DEAC — a bajnok — elleni 9—5- ös vereség még akkor sem, ha a találkozót Tarjánban játszották. Ojabb 7 pontot szállí. tott a csapat Miskolcról, majd legyőzte 8,5—5,5-re a DVTK-t, amikor jött a második hidegzuhany. A tavaszi idény utolsó találkozóján a Bp. Selyemkikészítő ellen 9—5-re kikapott az STC. Elbizakodottság? Feltétlen! Mert a fővárosi együttes, amely négy két számjegyű vereséget szenvedett és háromszor is csak a szerencse óvta meg ettől a másik újonccal, a Bp. MEDI- COR-ral a nyitánytól felváltva „bérelte ki” a táblázat 13—14. helyét, tgv aztán — az 1. és a 8. fordulóban történt könnyelműség miatt — kénytelen volt a csapat beérni a 8. hellyel. 56 ponttal, találkozónként 6,5 pontos átlaggal a tavaszi szezonzárást. Össze! sikerült , a tervet teljesíteni. Mindjárt a nvltányon a BKV Előre ellen megindult a henger, s a 9—5-ös győzelem jelezte, hogv szó sem lesz kiesésről, de még annak réméről sem. Tisztes helytállás a Ganz ellen (5.5—8.5) és a bronzérmes Asztalos SE ellen is csak hajszállal. 1 ponttal maradt alul az STC. A másik debreceni csapattól, a Spartacustól is elhozott 5 pontot a tarjáni gárda, majd a szezon végén biztosan lépte le 8,5—5,5-re a sereghajtó Bp. MEDICOR-t. Végeredményben az őszi 5 fordulóban 34.5 ponttal sikerült gyarapítani a pontok számát, s ekkor mindössze 0,5 pont hiány, zott a mérkőzésenkénti 7-es átlaghoz. Nézzük az egyéni teljesítményeket. A csapat éltáblása, Tóth László ezúttal is bizonyította, hogy a legképzettebb nógrádi sakkozó. Példás küz. dőszel'lemű csapatjátékos. Az első táblán szerzett 8 pontjával az STC legjobbjának bizonyult! Ehhez csali gratulálni lehet. A Madách Gimnázium és Szakközépiskola tanulója, Klenóczki Sándor — a csapat ifjúsági játékosa — 7.5 ponttal a második legjobb pontszerző. Ö is egyenletesen fejlődik. Javított tavalyi eredményén. Az idei csapatbajnokság másik kellemes meglepetése Simkó Jenő „visszatérése”, aki 7 pontjával oroszlánrészt vállalt a sikerből. Szarvas, Kánya és Tóth P. 6,5—6,5 ponttal túlteljesítette az 50 százalékot, s ezért dicséretet érdemelnek. Előbbi kettő még pom- pásabb teljesítményt is elérhetett volna, ha nem rontanak ősszel. Gallai 7 játszmából 4,5 pontot szerzett, s ez is önmagáért beszél. Kassai 6.5 pontja őszi teljesítményének köszönhető. Vele le is zárult azoknak a sora, akik „húzták” a csapatot. Érdekes, hogy az 1—4 táblán szerepelt 4 játékos 48 partiból elérte az 50 százalékot, a 24 pontot. Ez is jó teljesítmény! Ide próbált „besegíteni” Frink, játszott is 4 partit, de ma már csupán „vasárnapi játékkal” csapatversenyen nem lehet eredményesnek lenni. (Nem is e'ézedett az 1.5 pont. tál.) Ha már a beugrásnál tartunk, jól segített az örökifjú. mindig „csapatkész” Czakó Béla és Miklós Antal, aki — igaz. három játszmában — veretlen maradt. Sajnos, — értékeléskor ki kell mondani — néhányan nem hozták a „papírformát”. Sok volt az „üresjárat”, s ez azt jelenti a jövőre nézve: feltétlen stabilizálni kel! a középtáblákat és egy ütőképes „ostort” kialakítani. Mert a hátsó táblákon kell elsősorban szállítani a pontokat. Kicsit soknak tűnik a 22 játékos is —, ennyien szerepeltek az OB II-ben. Nézzük. ki hány pontot szerzett. Elöl a játszmaszám, majd a pont. Tóth László 13/8, Frink Ferenc 4/1.5, Ponyi Attila 10/4, Gál Gábor 13/5,5. Kánya Zoltán 12/6,5, Klepej József 4/1, Palla György 13/6, Gallai János 7/4,5. Tóth Pál 12 8.5, Szabó Ervin 8/3, Tóth József 4/1, Czakó Béla 6/3, Simkó Je. nő 11/7, Surányi Gyula 7 2, Szegő Zoltán 3/0, Kassai Sándor 13/6,5. Szarvas Sándor 11/6,5, Miklós Antal 3/2, Ágoston Károly 1/0. I-Ioffmann Pál 13/4,5, Klenóczki Sándor 12/7,5, Kürtösi Attila 1/0. A gyengébb teljesítményekről nem szóltunk. Mert hiba lenne elmarasztalni bárkit is, amikor olyan áldozatváll”- lásról van szó, amelyet kévé» sportág versenyzői mondh?1- nak el. Színtiszta amatőr csapat a tariánlaké a szó nemes érteimében, amelyet ösz- szetart a sakkszerctet. a sportág iránti tisztelet. Naav áldozatot vállal a csapat mindegyik tagja, amikor vasárnap útiakéi, asztalhoz ül az ország különböző városa’- ban, hoav dicsőséget szerezzen városának. egyesületének. önmagának. Ezért függetlenül a pontoktól csak dicsérő szó jár! A tariéni csapat ebben az esztendőben ,,is letette névjegyét és bizonyította, hogy egyik erős bázisa a vidéki sakkozásnak. Szokács László Napirenden a lorés/fomeg^poH A közelmúltban tanácskozást tartottak Pásztón a járási MHSZ vezetőségének székházában, ahol vendégül látták az MHSZ megyei vezetősége lövész-tömegsportbi- zottságának tagjait. A vendégek meghallgatták a pásztói szervezetnek az 1978-as évben végzett munkájáról szóló jelentését — az előterjesztő Odler Ferenc, a járási lövész- tömegsportbizottság társadalmi elnöke volt —. majd Bencsik Géza, a megyei MHSZ lövész- és tömegsportbizottságának főelőadója emelkedett szólásra. Előterjesztésében értékelte mindkét bizottság tevékenységét és ismertette az általános honvédelmi oktatással foglalkozó tanfolyamok eredményességét, valamint az 1979-es képzési évben megoldásra váró feladatokat, tennivalókat. Az értekezlet az MHSZ életét bemutató keskenyfilmek vetítésével ért véget. Balassagyarmaton és környékén Növekvő áruellátás, korszerű vendéglátás Palócország fővárosa, Balassagyarmat és kilenc környező község, település ellátásáról gondoskodik a Balassagyarmat és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Az idei esztendőben alapvető üzletpolitikai célja volt a lakosság minden településre kiterjedő, magasabb szintű ellátása, Balassagyarmaton a munkásellátó tevékenység fejlesztése, az iparcikkek forgalmazásának koncentrálása, az áru- választék bővítése. A vendéglátóegységekben az étel és a jszeszmentes italok forgalmának .emelését, a környezeti kultúra javítását tűzte célul a szövetkezet. A felvásárlás és a mezőgazdasági termeltetés területén a működési körzetben levő kisgazdaságok termelésének sokoldalú segítésével, azok fejlesztését mozdítja elő a szövetkezet. A kistermelői értékesítés biztonságát, a zöldség-gyümölcs ellátás javítását tartja szem előtt. A balassagyarmati ÁFÉSZ ellátómunkájának fejlődését kedvezően befolyásolja a hálózatfejlesztésre, korszerűsítésre kifejtett erőfeszítése. Megépítette a nógrád- marcali vegyesboltot, Balassagyarmaton a Kemerovói úton nyitott önkiszolgáló élelmiszerboltot. Bővítette a 33-as önkiszolgálót, s növelte az üzletek hűtőkapacitását, amellyel lehetővé vált a korszerű táplálkozáshoz nélkülözhetetlen mirelit áruk, vágott baromfi forgalmának növelése. A déli városrészen fekvő ipari körzetben a kerámiagyár és a nyomda területén létesített a szövetkezet két új üzemi boltot. Ezzel ötre emelkedett a munkástagozaton belül működő egységek száma, s tovább szélesedett a munkásellátó tevékenység. Sikeresnek Ígérkezik a szövetkezet idei esztendeje. Különösen az élelmiszerek forgalmában értek el jó eredményeket, ami az áruk igények szerinti összetételét, kiszállítását jelzi, valamint azt, hogy az alapvető élelmiszerek nem hiányoznak az ÁFÉSZ üzleteiből. A vegyes iparcikkek körében az első háromnegyed évben némi lemaradás mutatkozott, s ez a várt közületi forgalom elmaradásának a következménye. De éppen ez tette lehetővé, hogy a lakossági igényeket magasabb * szinten elégíthették ki. A vendéglátásban dolgozóknak különösen sok gondot okozott az esztendő, hiszen a szeszkorlátozás elsősorban őket érintette. A szeszfogyasztás okozta kiesést túlnyomórészt az ételforgalommal, ezen belül a hidegételek forgalmával kellett pótolni. Az úgynevezett egyéb ételforgalöm valóban jócskán emelkedett, az előfizetéses ételforgalomban bekövetkező kiesést azonban — a kábelgyár saját kezelésbe vette át a korábban a szövetkezet által működtetett gyári konyhát — nem tudta ellensúlyozni. Az ételkínálat növelése, főleg a vidéki presszókban, bisztrókban, italboltokban a jövőben is feladat marad. Korábban sok fejfájást okozott a szövetkezet vezetőségének a cukrászsütemények beszerzésének nehézsége. Már-már saját cukrászüzem építésének gondolatával foglalkoztak. Ez azonban meglehetősen költségesnek Ígérkezett, nem szólván a szakképzett cukrászok biztosításának szinte megoldhatatlan gondjairól. A balassagyarmati ÁFÉSZ viszont jó ötletért nem kopog a szomszédba. Öt évre szóló szerződést kötött a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalattal, s ennek értelmében a vendéglátósok gondoskodnak a Balassagyarmat és Érselt- vadkert működési körzetében levő egységek cukrász- süteménnyel való ellátásáról. Az ötlet bevált. Kevés ráfordítással elérték, hogy azóta 35-féle süteményt kapnak a szövetkezet vendéglátóüzletei. A szövetkezet egyik büszkesége a Szügyi úton fekvő Márka presszó. Külsejével is vendégcsalogató nem is beszélve az építés dicséretes gyorsaságáról. A neve nem véletlenül lett Márka. A Budafoki Pincegazdasággal kötött megállapodás eredménye. Cserébe a névért, 9—10-féle Márkaitallal látja el az egységet a pincegazdaság. Ez is egyik alkotóeleme annak a munkának, melynek eredményeképpen az elmúlt évhez képest több mint 50 százalékkal, a tervezetthez viszonyítva csaknem 30 százalékkal emelkedett az alkoholmentes italok forgalma. A sört kedvelőkről sem feledkezett meg az ÁFÉSZ. A Balassa pincéjében felszerelt három sörtank állandóan adja a csapolt sört, s megkönnyíti a sör beszerzését is. Flipperek, zenegépek, biliárd játékok várják a vendégeket az egységekben. A lakosság kedvében járnak azzal is, hogy munkaszüneti napokon tejet adnak el a Balassában a vásárlással elkésetteknek. A Balassagyarmaton és közelében lakók jól ismerik, kedvelik az ÁFÉSZ sütőüzemében készült kenyeret. Öt éve áll a sütőüzem, napi 55—60 mázsa kenyeret szednek ki a kemencékből. S, hogy nem is akármilyet, azt az a hosszú sor bizonyítja legékesebben, amely naponta várja a sütőüzem előtti boltban, a ropogós, illatozó cipókat. Idén korszerűsítették a sütőüzemet. Új kenyérszállító szalagot, dagasztógépet, kenyérformázót helyeztek üzembe. A bővítéssel is együtt járó rekonstrukció egyik nagy előnye, hogy a vártnál jóval kisebb kieséssel ment végbe. A Balassagyarmat és Vidéke ÁFÉSZ felvásárlói tevékenységét jól illusztrálja a következő számsor: két esztendeje évi 6 millió forint, tavaly 10 millió forint volt a felvásárlás értéke. Idén pedig eléri a 12 millió forintot. Csupán az úgynevezett vegyesáruk körében adódott lemaradás. Ennek is megvolt az alapos oka: a szövetkezet hat méhész szakcsoportja két egymást követő rossz évet zárt, az időjárás nem kedvezett a mézgyűjtésnek. Bevételét tekintve nem jelentős a balassagyarmati kölcscnzőbolt, mégis működtetik. mert a lakosság igényli. Főleg lakodalmak alkalmával veszik hasznát. Innen viszik el a násznép ellátásához szükséges, nagy- mennyiségű lakodalmas edényt, poharát, egyéb felszerelést. Az igények fejlődése e kis boltban is lemérhető. Ma már csak a korszerű ízlésnek megfelelő, mutatós, szép holmit kölcsönzik. Az ÁFÉSZ összes árbevétele az év végére meghaladja a 162 millió fjrin- tot, s nem fenyegeti veszély az esztendőre tervezett 6 millió forint nyereséget sem. A jó gazdálkodás egyik mutatója a csökkenő költségszint.. Idén 2 millió 970 ezer forintot fordított hálózatfejlesztésre a szö- vekezet. „Nyomai” szerte az ellátási körzetben láthatók. (X) KOGRAD - 1978. december 7., csütörtök
