Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-06 / 287. szám

Jogi tanácsadó MUNKABÉR, BETEGSÉG MIATT KÖNNYEBB MUNKAKÖRBE HELYEZÉS ESETÉN B. Antal szécsényi olvasónk barátja problé. majával fordult szerkesztőségünkhöz. Olva­sónk barátja 56 éves, 23 éve folyamatosan dolgozik azonos helyen. A nyáron azonban oly’ súlyosan megbetegedett, hogy orvosi ja­vaslatra régi munkakörét nem tudja ellátni. A gazdaság biztosította részére ■ a könnyebb munkakört, de ott kevesebb a munkabér is. Helyesen járt-e el a gazdaság, amikor ily’ hosszú munkaviszony után régi munkabérét nem hagyta meg — kérdezi olvasónk. A Munka Törvénykönyve és más hatályos jogszabályaink szerint a munkáltató a dol­gozó munkaviszony keretében ért mindazon kárért (vétkességre tekintet nélkül) felel, amelyről nem tudja bizonyítani, hogy a kárt működési körén kívül eső, eláhírthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan ma. gatartása okozta. Bizonyítás hiányában a munkáltató a dolgozó — halála esetén hoz­zátartozói — teljes vagyoni kárát, így a sé­relem folytán elmaradt jövedelmet, a dol­gokban keletkezett károkat, valamint a sé­relemmel kapcsolatos költségeket, kiadásokat köteles megtéríteni. A munkáltató vétkesség nélküli felelősségének szabálya azonban csak n dolgozót munkahelyén, munkavégzésével kapcsolatban ért üzemi baleset, illetőleg jog­szabályban tételesen felsorolt foglalkozási be. térségekből eredő egészségromlás esetére tér, jed ki. A szívinfarktus — legyen az bár ko­runk egyik legsúlyosabb betegsége — nem szerepel a foglalkozási betegségek sorában. Elsősorban azért, mert ezt a betegséget fog­lalkozástól és munkaköri beosztástól függet­lenül bármi más, a munkáltató által elhárít­hatatlan ok is kiválthatja. Ebből természete­sen az is következik, hogy a munkáltatót a dolgozót ért ebből eredő kárért felelősség nem terheli. A betegség előtti és a könnyebb munkakörben elérhető jövedelem közötti kü­lönbözet megfizetésére tehát jogilag nem kö­telezhető. A könnyebb munkakörben az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig megszerzett ala­csonyabb jövedelem azonban várható nyug­díjának összegét nem befolyásolhatja. A TB-törvény 44. § (2) bekezdésében foglaltak szerint ugyanis az, öregségi nyugdíj összegét — kérelemre — az öregségi nyugdíjra jogo­sító, vagy öt évvel alacsonyabb életkor be­töltését megelőző öt év közül az igénylőre degkedvezőbb három évben és a töredék év­ben elért jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, ha az 'igénylő az említett élet­kor betöltéséig legalább tíz év szolgálati időt szerzett. Olvasónk esetében ez azt jelenti, hogy várható nyugdíját kérelmére az 50—55 éves életkora között elért legjobb három év és a töredék év alapján fogják megállapítani. Meg kell jegyezni, hogy ez a szabály csak az öregségi nyugdíjak megállapítására alkal­mazható. Rokkantsági nyugdíjnál változatla­nul az általános szabály, Vagyis a nyugdíja­zás évében ledolgozott töredék év és a nyug­díjazást megelőző öt év közül az igénylőre legkedvezőbb három év egy hónapra eső át­lagjövedelme alapján kell a nyugdíj összegét megállapítani. TSZ-TAGOK FIZETETT SZABADSÁGA H. György érsekvadkerti olvasónk a tsz- ben éjjeliőri beosztásban évi 2200 órát dol­gozik. Sérelmezi, hogy ennyi ledolgozott óra után is csak évi négy nap fizetett szabadsá­got kap. Szeretné tudni, hogyan szabályozza a tsz-tagok fizetett szabadságához való jo­gát a jogszabály. Az egész évi, vagyis a 12 munkanap alap- és a munkaviszonyban töltött kétévenként egy-egy munkanap pótszabadságra, — amely évenként nem lehet több 24 munkanapnál — a munkajogi szabályok szerint is csalt az a dolgozó jogosult, aki egész éven át mun­kaviszonyban állott. Hasonló módon szabá­lyozza a tsz-tagok fizetett szabadságát a tsz- törvény is. A tv. 62. §-át}an foglaltak sze­rint ugyanis a tsz-nek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkavi­szonyban álló dolgozókkal azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. Fizetett szabad­ság szempontjából egész éven át folyamato­san dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a tsz-ben az előző évben túlmunka nélkül 2300 munkaórát teljesített. Ez az óraszám megközelítően azonos az egész éven át mun­kaviszonyban álló dolgozók óraszámával. Minthogy olvasónk rendszeresen évi 2200 órát dolgozik, jogszabály alapján a munkaviszony, ban álló dolgozókkal azonos mértékű fizetett szabadságot nem követelhet. Természetesen ez nem jelenti, hogy olva­sónk fizetett szabadságra egyáltalán nem jo­gosult. A tsz tv. azt is kimondja, hogy a ter­melőszövetkezet az alapszabályban meghatá­rozott feltételekkel és mértékben más tagok részére is biztosíthat fizetett szabadságot. Az előző évben 1000 (férfiak 1500) munkaórát nem teljesítő tagok részére azonban fizetett szabadság nem adható. Jogszabályi előírás szerint az évi 1000, 1500, illetve 2300 munka­óra teljesítményhatárok közötti munkavégzés esetén a fizetett szabadság mértékét a vég­zett munka arányában kell megállapítani. Javasolom olvasónknak tanulmányozza át szövetkezete alapszabályát, amelyben min­den valószínűség szerint megtalálja azt a szabályt is, amely az évi 2200 munkaórát teljesítők fizetett szabadsága mértékét meg­állapítja. Amennyiben több van megállapít­va, mint amit ténylegesen megkapott, három évre visszamenőleg kérheti a különbözet ki­adását. Dr. J. S. Téli vendégek, a sirályok r* ..’»JijJt;­.•* 'V /T1 5 Hazai szikes tavaink és mo­csaras, lápos belvizes terüle­teink környékén fészkelő dankasirályokról úgy tudjuk, hogy költöző madarak. ősz jöttevei többségük átrepül Jugoszlávián, s a dalmát, va­lamint az olasz tengerparton vonul dél felé. Más részük a Duna mentén a Fekete-ten­gerre, majd tovább, Görögor­szág felé tart." A tél végét Spanyolországtól Tuniszig, Olaszországtól a görög szige­tekig szétszórva várják ki. Ám a tél közepén a Duna- parton is láthatunk kavargó sirálycsapatokat, kivált egy- egy csatorna beömlésénél. De a rikácsoló sirálysereg nem­csak a Dunának, hanem a többi, ritkán befagyó folyónk- nak és nagyobb tavainknak — a Balatonnak, a Velencei-, a Fertő-tónak — a téli hangula­tához szintén hozzátartozik. Ezek a sirályok vendégként érkeznek hozzánk télire. Az Odera és a Visztula folyását követve a Balti-tenger part­jairól sőt, néhányan a Jeges- tengerrről húzódnak délre, mások a Duna mentén jutnak el hazánk területére táplálék­kereső kalandozásaik közben a Fekete- és Földközi-tenger­ről. Északról elsősorban az éhínség időszaka kényszeríti őket délre, de ebben az év­szakban a tőlünk délebbre tájakon, sekély tavak kör­élők is könnyebben jutnak nyékén rendszerint telepek­r: ' ~ r-TíX^'''' 4K V *« - ~ ÍpíííMÍÍÍi ‘! !' * % 11*y!lH,Űiiiih .""«•••f ... ..■ Tüíit“*' '“'•»J. í' l 'llü'lítlHiJtlíálkú.l... Ilii . I .. i‘ilil szét. A Duna vonulási útjuk, és amíg be nem fagy, télen is táplálékot adó terület szá­mukra, tavainkkal együtt. A leggyakoribb téli sirály­vendégünk a nálunk is költő dankasirály. Ez a tőlünk a Földközi-tenger vidékére vo­nulók helyébe érkezik a Bal­ti-tenger melletti országok­ból, a Szovjetunió nyugati és középső tájairól. Finnország­ból, Lengyelországból. Ott — a mieinkhez hasonlóan — szintén mocsaras, vizenyős, Hali keringenek körülöttünk, ami­kor a partról, vagy valame­lyik Duna-hídról, kenyérda­rabkákat dobálunk a vízbe, madárvendégeinknek. Az élelemért cserébe bemutatják repülőművészetüket: ügyesen keringve s forogva még a levegőben elkapkodják a fa­latot. Képünkön: telelő sirály­csapat a Fekete-tenger part­ján. Az Egri Cipőipari Szövetkezet az idén százezer pár korcsolyacipőt szállít az NSZK-ba, de jelentős mennyiséget ad el a hazai piacon is. KÚSZÓ SZOBANÖVÉNYEK Sok kúszónövényt haszná­lunk a lakásban. A felhaszná­lás célja különböző: falakat, térelválasztókat futtatunk be, a bútorok szögletes vonalait akarjuk csüngő növényekkel feloldani. A lényeg azonban mindig az, hogy a növény de­koratív legyen, esetleg virágá­val is díszítsen. . A lakásokban használható kúszónövények száma, mind a fajokat, mind a fajtákat te­kintve nagy. Ezek közé tar­toznak a filodendronok. Szép fajta a Philodendron erubes- cens hosszúkás zöld, vagy vö­rös árnyalatú leveleivel. Ezek­kel ellentétes a Ph. lacinati- um, erősen szeldelt és szab­dalt leveleivel. Télen 15°-os hőmérsékleten már teleltethe- tők. A Philondendron scandens leveleit hosszú hajtásokon hozza. Sokoldalúan felhasznál­hatjuk. Tűri a páraszegény le­vegőt, a kissé sötébebb sárkor kát, de tápanyagban gazdag talajt igényel, s nem kell gyakran öntözni. Hasonlóan jó tulajdonsá­gokkal rendelkezik a sárga­tarka levelű Scindapsus aure­us is. Széles körben elterjedtek a különféle szobaborostyánok. A nemesítők változatos levél alakú fajtákat állítottak elő. Az alapfaj Európában és Ázsiában az erdőkben honos. Szobanövénvként a kúszó, il­letve csüngő, színes levelű for­máit tartják, amelyek több meleget igényelnek és lassab­ban nőnek, mint zöld levelű társaik. Ez utóbbiak hűvösebb helyeket és rosszabb fényvi­szonyokat is elviselnek. Pajzs­tetvek és atkák megjelenése leállítja növekedésüket, több levelet nem képeznek. A kiin­duló ok egy termesztési hiba: a túlöntözés. Bőrnemű levele van a vi­aszvirágnak (Hoya). A levelei hónaljában hozza a fehér, vagy halvány rózsaszínes vi­rágbugáit. Természetesen ak­kor, ha nem túl melegen és nedvesen tartották, mert el­lenkező esetben elhal a hajtá­sok vége és a gyökerek is kárt szenvednek. Huzatos he­lyen tetvek lepik el. Télen 14 °C körüli hőmérsékleten telel­tessük. A szőlőfélék családjába tar­tozik a Cissus. Az osztrákok ausztráliai kenguruszőlőnek is nevezik. Tényleg Ausztrá­liából származik. Télen 15° és 5 °C közötti hőmérsékleten tart­ható. Alacsonyabb hőmérsék­leten kevesebbet öntözzük, mert ellenkező esetben gyö­kérkárosodások lépnek fel és lehull a levele. A hajtások le­vágásával visszafiatalíthatjuk a növényeket. Gyakran lepi el az atka. Ilyenkor is célszerű visszafiatalítani. A fikuszok közül a kisleve- lű fikuszt (Ficus pumila) em­líthetjük. Csak akkor vigyük a lakásba, 'ha elegendő páratar­talmat tudunk számára bizto­sítani. Kínából származik, ahol hűvös, félárnyékos helyen él. Kapaszkodó korongjaival megtapad a falakon, a térelvá­lasztó rácson. Csavarodva kúszó növény a Fatshedra tizei. Egy Fatsia ne­vű ujjasán összetett levelű nö­vénynek és a borostyánnak a hibridje. Relatíve gyorsan nö­vekszik és télen elviseli a 8— 10 °C-os hőmérsékletet is. Ka­ró mellett, dekoratív növény- nyé nevelhető. Ezeken a növényeken kívül még sok hasonló jó tulajdon­sággal rendelkező növény van, amelyeket felhasználhatunk a lakásban, Dr. Fodor Béla 4 sokból könnyebb gazdálkodni — ez az egyik nagy előnye a nagy dobozos TOMI mosószereknek Nagy segítség Önnek, hogy nem kell olyan gyakran vá­sárolnia, és pénzt is megtakarít. A TOMI Mat 3 kg-os, a TOMI Sztár 2,5 kg-os, a TOMI Brill 2 kg-os és a TOMI Super 1,8 kg-os csomagolásban kerül az üzletekbe. KÖZÜLÜK A TOMI BRILL NAGYDÍJAT KAPOTT A BNV-n. A TOMI mosószereket gyártja: a TISZAMENTI VEGYIMŰVEK, SZOLNOK. táplálékhoz, ha mennél na­gyobb területen szóródnak ben fészkel. Többnyire ezek a sirályok Apróhirdetések 4 magév miskolci használtgép-osztálya MISKOLC. 320 négyszögöl ház- FŐISKOLÁS lány hely. kis házzal azon- albérletet keres a vá- nal eladó. Érdeklődni roáközpontban. Aján- lehet: Salgótarján, latokat a 12-62 telető- Telefon: 32-94 Martos Flóra út 71. non kérek. 16 óráig. ______________ STEREO Tesla B— 100 magnó és szovjet mérőműszer eladó. PÁSZTÓ ÉS KÖR­NYÉKE LAKOSOK ELADÓ 1 szoba FIGYELMÉBE! HIR­összkomfortos családi DETÉSFELVÉTEL A NÖGRAD c. MEGYEI ház. Érdeklődni: Ze- lapba PÁSZTÓ ke István, Pásztó, ÁFÉSZ-KÖNYVES­BOLT, polh GAS- Nógrádi Sándor-lakó- r.VK.NÉNAL. telep. FIGYELEM! Ma­gánosok, közületek, vállalatok, intézmé­nyek részére rovarok és rágcsálók irtását vállalom. Szerződést is kötök. Uhrin György. Salgótarján, Kemerovo krt. D/i. Szeles út 22. Tel.: 16-638. 17-868. Telex:'62-411, műszaki becslést tart 1978. december 6—7—8-án SALGÓTARJÁN. BALASSAGYARMAT ÉS KORNYÉKE. ÍRÁSBELI BEJELENTÉSÜKET KÉRJÜK: MAGYAR HIRDETŐ VÁLLALAT, SALGÓTARJÁN. PAVILONSOR ALA MEGKÜLDENI! ügyintéző: Hutter László FOGLALKOZUNK: HASZNÁLT GÉPEK, MŰSZEREK VÉTELÉVEL. ELADÁSÁVAL ÉS KÖZVETÍTÉSÉVEL.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom