Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-05 / 286. szám
Pletyka volt csak. hogy a japánok... (??!í) Síküveggyár — zökkenőkkel, eredményekkel (I) zött, ugyanakkora gázfelhasználással működik, mint akkor... Fél évvel, ezelőtt még szenzációszámba ment a salgótarjáni síküveggyárban megépített japán, ASAHI-rend- szerű kemence. Mondták, a világ egyik legjobb technológiáját vásárolták meg, ami — no, majd meglátjátok! — olyan lesz, amitől elképzelni sem lehet jobbat. Hiszen Magyarországon ezen kívül nincs még egy ilyen, s paramétereiben, gazdaságosságában mesz- sze meghalad minden más, hasonló jellegű húzottüveg- gyártó berendezést. A kemence megépült, s japán szakemberek ottlétével, meg is Mondom először Gyula igazgatónak, aztán pedig Fejérvári Géza gazdasági igazgatónak, azt az el terjedt, mende-mondát, ami állítja : elmentek a japánok, kezd „meghalni” a híres Zagyva III. Fejérvári Géza erre mondja, hogy: — Nézze! A termelés a japánok elmenetele után egy hónappal kezdett visszaesni. Én nem látok összefüggést a két dolog között. Tény: tőlük vásároltuk meg a technológiát, s ők, saját kérésükre, igaz, a mi súlyos pénzünkön, itt is voltak a berendezés beüzekezdte biztató teljesítményt melésekor, s még azt követőmutató üzemelését. A kezdeti eredményekkel még az „asa- hisok” is roppant elégedettek voltak. Nem kevésbé a síküveggyáriak. Aztán a japánok eltávoztak, s egy hónap múlva, az olyan^nagy reményekkel kecsegtető berendezésen kezdtek kiütközni a hibák. A napi 24 ezer négyzetméter húzott síküveg termelésére „betáblázott” berendezés kezdett hullámzó teljesítményeket produkálni. Péládul, egy tíznapos deen is. Az igazsághoz tartozik, hogy náluk már négy éve működik ez az üveghúzó rendszer, de ők ezt a technológiát egy működő, meleg kemencére építették rá. Nekik is friss élmény volt egy vadonatúj kemence beindítása. Nem akarom azt mondani, hogy tapasztalatszerzés végett jöttek ide... Juhász Gyula igazgató: — Érdemes megnézni ezeket a számokat! — Kis noteszt vesz elő. — 1976-ban, a be — teljesen rendjén mennek a dolgok? Arcát kezébe temeti az igazgató, a szeme keskeny, Juhász nyílásán át nézi könyvecskéje adatait. Nem sieti el a választ. Gondolkodik egy sort, s csak azután mondja: — Nem! — És sorolni kezdi gondjaikat. Közötte is legnagyobb részt szentel a veszteségeknek. Amik — mikor kimondja, szinte mellbe vágják az embert. Hiszen kilencmillió négyzetméternyi üvegből, mire piacra kerül, több mint 1,8 millió négyzetméternyi (! !) megy tönkre, válik használhatatlanná, eladhatatlanná. Ami nagyrészt abból ered, hogy jelenleg öt helyre viszik a gyártóüzemből feldolgozásra, vágásra az üveget. Hossz utakon, nem megfelelő szállítóeszközökön — gyakran gondatlan emberek. — Húszszázalékos veszteség — mondom az igazgatónak. — Fogalmazhatok úgy is: félelmetesen magas arány? — Sajnos, fogalmazhat. Jelenleg ez van. — És később? — Épül már a feldolgozó- üzemünk, ami megoldja gondjainkat. Mert mi is lesz, ha az elkészül? — kérdi önmagától. — Egy helyen, korszerű Milliók mozgalma Beszélgetés Gál Lászlóval, a SZOT főtitkárhelyettesével Húsz éve, 1958 őszén, a meghatározása, a munkaver- gyárakban, az üzemekben is- seny-mozgalom rendszerének mét fellendült a munkaver- megszervezése, segítése, irá- seny-mozgalom. Ahogy ezt ak- nyitása, koriban sokat —, talán túl sokat is — hangsúlyozták: a kád alatt messze meghaladta harmadik negyedév során, egy- körülmények között, a minia gépekről letört üveg meny- nyisége még a 25—26—27 ezer négyzetméternyit is, a következő periódusban viszont alig-alig érte el, vagy mint ezer négyzetméternyi húzott millió 27 ezer, 1977. hasonló mális veszteséggel tudjuk elő- időszakában már egymillió állítani, helyesebben a piac- 556 ezer, idén, pedig, a kilenc hónap alatt, egymillió 813 mostanság — messze alatta van a normának. Pedig ugyanazon kezelőszemélyzettel, .ugyanolyan körülmények kösíküveget állítottunk elő. Mindenki látja: a fejlődés — töretlen, sőt...! — Egyszóval — vágok koznak kikészíteni az üveget. Ami egyébként, s ez vonatkozik az ASAHI-kemencére is, számítógépet igényel. Miért?- (Folytatjuk) Karácsony György Szolgáltatás a futballnál valamelyest fon- tál horgászúszók tosabb...) illetve botgyűrűk Nem vitás, hogy a szolgálta- bérmunkában. készítésére, kötözésére, Robur és egy IFA-gépkocsink van erre a célra. Jövőre még Horgászúszók és divatos frizura ' Varinak' témák,' ámelyékhez ‘le{javítő, -karbantartó mun. kásáink száma évről évre nő. úgymond mindenki ért, na- kákát végzünk, kőművestől Jelentősen emelkedett a bér. ponta szóba kerülnek; csak ácsig jó néhány szakma kép- színvonal mértéke is. úgy röpködnek a vélemények, viselve van nálunk. _ Melyik szolgáltatásukat hol megalapozottak, többnyi- , — A horgászok sem panasz- fogadta a lakosság a legszíré azonban — enyhén szólva! kodhatnak — veszi át a szót vesebben? — felületesek. Az egyik téma ismét a főkönyvelő —, szer- _ Márciu<, ófca váMaHuk . például a futball még jobb ződést kötöttünk a budapesti tüzeIŐM építőanyag hálhoz szállítását, örömmel fogadta a lakosság, annak ellenére, hogy egyelőre nem tudtuk tások színvonala a kultúrált — Egy fontos adatot ki ne megrendelésekét ^eíenleTegv életmód egyik fontos mércéje, hagyjunk — mondja Pincze ® ® Ha bármi „hibádzik” ezen Nándor — 1974. január 1-től a téren, az emberek felszisz- szövetkezetünk úgynevezett venni szénnek, s azt sem hajlandók „kijelölt fogyasztói szolgáltaészrevenni, ami jó. tó szövetkezet”. gyors közbeszolas Sári — Divatba jöttünk — mond- — ... ami annyit jelent — Boldizsár parttitkantol: ja némi éllel a hangjában magyarázza a főkönyvelő — — ... bízunk a megyei taKjnetty Lajos, a Balassagyar- mert ezúttal a műszaki veze- nács támogatásában. Négy mati Szolgáltató Szövetkezet tőnek csörren az „átkos” tele- gépkocsival már biztosan tel- főkönyvelője. Pár évtizeddel fon —, hogy a munkások ál- jesíteni tudjuk a lakosság igé. ezelőtt, az ötvenes évek elején tál ledolgozott összes évi óra- nyeit. Kevesebb lesz a pa- jóformán nem is használtuk a számból 2/3-os óraarányt kell nasz. kifejezést: szolgáltatás. Igaz, biztosítani a lakossági szol- Vajon lesz idő, amidőn a akkoriban más gondokkal gáltatásokra. Magyarán: óvó. szolgáltatás és a panasz két küszködött az ország. A, mi dák, iskolák, diákotthonok különböző fogalomnak szá- szövetkezetünk is szerény „cé. karbantartási, javítási mun- mit? A balassagyarmati szö- gecske” volt. 1951. május 1-én kaira kell erőteljesen kon- vetkezet munkájára gondolva: alakultunk, 25 fodrász, és fény. cantrálnunk. A fennmaradó van remény! képész-kisiparos együttes el- 1/3-os óraarány a felújítási, (sárközi) határozásából. Kár szépíteni: beruházási munkákból tevődik akkori munkánkat alacsony össze. Célunk természetesen j--------------------------------------------s zínvonalú eszközellátottság, az, hogy a kijelöléshez, illetve korszerűtlen, bérelt épületek- annak megtartásához szüksé- ben levő üzlethálózat, egész- ges 2/3-os óraarányt biztosí- ségtelen munkakörülmények tani tudjuk. Eddig sikerült, jellemezték. A gazdaságosság- Ami pedig a saját beruházóról szólva pedig maradjunk sainkat illeti: tavaly közel egy- annyíbajn: a mai helyzethez vi- millió forintot fordítottunk gé- szonyítva bizony mosolygásra pék vásárlására, korszerűsíté- késztető számokról beszélhet- sere. Mikrobuszt is vettünk, nénk... hogy dolgozóink kényelmesen A főkönyvelő parányi dől- járhassanak munkába, gozószobájában .az „ideges te. — :\ szakember-utánpótlásion minduntalan megzavar. ról esett szó? _ kezdi mind- ja beszélgetésünket. Szeren- járt kérdéssel Sári Boldizsár cséré a belépő műszaki veze- párttitkár. — Nem tagadjuk: tő, Pincze Nándor megmenti a vannak gondjaink. Az 1977/78. helyzetet. yvmíg a főkönyvelő tanévre 27 tanulót iskoláz- telefonál. ő veszi át a szót: tunk be. Az idén még többet. — A fejlődés 1973 első ne- Elsősorban fodrászokat és gyedévében gyorsult meg. A fényképészeket. Sajnos, az balassagyarmati pártbizottság órás szakmára nincs jelentke- és városi tanács segítségével, ző. Ügy látszik, ma már nem a Nógrád megyei KISZÖV ja- számít „elit” szakmának, pe- vaslatára tetőfedő, és lakatos- dig szükségünk lenne ügyes részleggel bővültünk. A bőví. órásokra. Akadt néhány „hűt. tés hasznosnak bizonyult. Nem. len” fodrászunk is. Kitaníttat- csak a lakosság járt jól. ha- tűk őket, aztán mégis más pá. nem a mi bevételeink is nőt- lyára mentek szerencsét pró- tek. További bővítésre nyílt bálni. Beszélhetnénk még a lehetőség, 1974-től építő, javí- „vándormadarakról”, is. Se- tó,' festő-mázoló, és szállítási gédmunkásaink között akad- szolgáltatásokat is vállalunk, nak ilyenek, bár úgy vélem, A hagyományos személyi sj»l- ez nemcsak a mi szövetkeze- taltatásolspn kívül főleg épü- tünknél van így... Szakmun. — A munkaverseny-moz- galom irányítói miért nem lépnek fel az ilyen törekvésekkel szemben? — A sokat emlegetett hár- — Mert ez nem olyan egymás jelszó mintha háttérbe szerű. Adminisztratív módsze- szorult volna az utóbbi rekkel gátoljuk a kommunista években; pontosabban: ke- szombatok szervezését? Utasít- vesebb szó esik arról, hogy suk a vállalati szerveket, hogy „szocialista módon élni . . . minden ilyen akció szervezc- és tanulni’’, s mintha — a séről előzetes jelentést ké- gyakorlatban is — nagyobb rünk? Ez megengedhetetlen hangsúlyt kapna a termelő- lenne. Az ilyen akciókról minmunka. Vannak, akik ebből dig csak utólag szerzünk tuazt a következtetést vonják dqmást, s nagyon nehéz helyle, hogy a szocialista élet- zetben vagyunk, mert csak át- mód, mint fogalom, megle- tételesen —, a politikai agitá- hetősen tisztázatlan . . . ció eszközeivel — próbálkoz- - A mozgalom céljait, tö- h,atu"k az .üy?n jelenségeknek lóban a svárakban született s rekvéseit frappáns módon tö- a'e'et ve.nni- ^e kf" vallanom, lóban a gyárakban született, s . - . , , attól válik hogy sajnos, kévés sikerrel, hogy az első munkabrigádok mor . Jelszó nem auoi vaun - ugyanis húsz évvel ezelőtt ártalmassá, ha azt a landoan még nem létezett a szocialista 'dezgetik. Továbbá. lehetnek cím, illetve megjelölés, — szó- emelet1 viták arról, hogy mit val, hogy az első brigádok va- ls Jelen<; a szocialista életmód, lóban a munkások kezdemé- va^’ *?ogy milyen ismerteto- nyezésére alakultak, ez ma lf§Fek jellemzik a szocialista már történelmi tény - mond- t,‘Pusu embert, de meggyőző ja munkások kezdeményezésére, minden központi, vagy „felsőbb” intenció nélkül. Egyesek még ma is kételkednek abban, hogy így történt, ám ez mitsem változtat a tényen: a szocialista brigádmozgalom ma több mint kétmillió embert tömörít, mozgósít, több mint kétmillió ember napi munkájának jelent mozgalmi, szervezeti kereteket. * — Hogy a munkaverseny újjászületésének gondolata va— Nem kerülhetem ki a kérdést: elégedett-e ön azzal a magatartás-, illetve gondolkodásmóddal, ahogy a gazdasági vezetők a munka- verseny-mozgalmat kezelik? — Az iménti dohogásom elbeszélgetésünk kezdetén desem’. a fogalmak elvi lenére is azt kell mondanom. Gál László, a SZOT főtitkár- tisztázásához a szocialista bn- hogy lényegeben igen. Az helyettese. — Visszapillantva 8adok ,s hozzájárulták, hozza- anomáliák eppen azt bizonyítás akkori időkre, ma már >®™f“k , ,.a ma?Í módján jak, hogy a munkahelyek ve- nyilvánvaló, hogy nem is lett Pe'daul: felismertek - es ezt zetoi nagyon is tisztában van- volna szükség a munkaver- a felismerést a gyakorlatban nak a szocialista bngadmozga- seny-mozgalom bármiféle ls. érvényesítik -, hogy a ko- 'ómban rejlő lehetőségekkel, erőltetésére. Az ellenforrada- F08“» elet nem korlátozód- Gondunk csak az, hogy a bn- lom után voltunk, sajátságos bat a közvetlen munka- gádok eredményes működését korszakot éltünk, amikor az ar??k egymást segítő maga- meghatározó feladatrendszer emberek egymással való szeli- tartására, hogy a szocialista meghatarozasa kijelölése nem daritása, a megvalósítandó "}odon elm jelszó megválón- elegge egyértelmű nem eleg- nagy társadalmi és gazdasági tasa nem jelentheti az „épít- ge határozott Sokszor halla- feladatok különös hangsúlyt e^utt bazat • ■ • • va^ m ~ s leggyakrabban eppen kaptak az életünkben. A munkaverseny-mozgalom megjelenése és rohamos terjedése, érzett felelősség megnyilvánulása volt a munkásság legjobbjai részéről. S gyorsan kiderült, hogy az úttörők — talán nem is egészen tudatosan, de a korábbi hibákból, torzulásokból okulva — egészen „látogassunk közösen egy árva a gazdasági vezetők hangoz- kisgyermeket . . .” típusú val- tátják —, hogy a munkaver- lalásokat. Sietek megelőzni az seny-mozgalomban résztvevők íénveeéhen ar nr<i7áp TrtvöTáéri esetleges félreértést: az ilyen vállalásai formálisak, legtöbb- lenyegeoen az ország jövőjéért elhatározások nem iebecsülen- szőr a munkaköri kötelezendők; ám az igazi közösség ségből adódó feladatokra koregyik jellemzője, hogy felélős- látozódnak. Miért? A brigádok séget érez, s valami módon vállalásait — és ezt senki sem cselekszik a nagyobb közössé- vitathatja! — az önkéntesség gért is. Ez a felismerés fi- jellemzi, önként vállalják bi- gyelhető meg a szocialista bri- zonyos tennivalók elvégzését a más típusú, más Telíegű pdok mai életében és tévé- szóban forgó munkahelyre versenymbzgalmat kezdemé- kenysegeben akkor, amikor el- megszabott termelési program- nyeztek mint ami a vallal3ak egy-egy iskola patro- bol. S, ha ezt a munkahelyi munka versenyt az ötvenes ?alását’ amikor társadalmi cé- programot csak úgy nagyvo- évek elején, közepén jelle- ok megvalósítása erdekeben nalakban körvonalazzak? S, mezte. A termelési feladatok kommunista szombatokon dől- ha az erre epulo, ugyancsak teljesítése mellett, rendkívül Sóznak, amikora munkahelyi nagyvonalú altaanossagokban fontos szerepet kapott a kö- vagy a lakóhelyi környezet mozgo brigád valla asokat a zösségi élet a mozgalom em szePltescert vállalnak munkát, munkahelyi vezetők jóváhagy- berformáld ’hatása, azok a tö- egy«óyal amikor a tágabb Ják? Ez esetben milyen törekvések amelyek később a kozosse§ erdekeierf dolgoznak, gok teszik szóvá a megalapo- híressé vált hármas jelszóban . Ho^ , a termelőmunkával zatlan, vagy éppenséggel sem- fogalmazódtak meg* Szocia kaPcsolatos feladatok mintha mitmondo brigadvallalasokat? lista módon élni, dolgozni, ta- naP°bb, 1han§sdlJt kaP™nak Joguk lehetőségük, sőt köte- nulnil» a brigádok vallalasaiban? Le- lesseguk a bngadvallalasok elA példa adva volt: akkori- bet' “a *'g,y- is™n- S°nd°- bírálásalom, ertheto. A termelési felben jöttek az első hírek, hogy " termelési ieia Szovjetunióban olyan kom- adaf°k egyrészt konkrétabban, a Szovjetunióban olyan kom munista munkabrigádok alapontosabban körülhatárolhaa termelési í°k’ másrészt: ne feledjük, kén7Ps«í.l hogy a munkabngadokrol van közösségek szó’ akiknek legfontosabb fel- KozossegeK adata mégiscsak munkájuk le. kultak, amelyek versengés mellett önműveléssel a tagjainak nevelésével foglal- , , , koztak. S az csak természetes, beto 'e§3°bb elvegzese. hogy az első brigádok vezetői, — Mire, illetve tagjai közül sokan jöttek ta- gondol? nácsokért, információkért, s — Azokra, akik nyakra-főre gondolom az is természetes, szervezik például a kommu- hogy amennyire tudtunk, se- nista szombatokat, mert így gítettünk ezeknek a közössé- próbálják a munka rossz meg- geknek. Ha ez jelentené a szervezéséből adódó lemara- „felsőbb” beavatkozást, ükkor dásokat behozni, vagy azokra, . , azt alighanem nyugodt lélek-, akik hangzatos jelszavakkal komplexitás elvének gyakorló kel vállalhatjuk. Később, ami- érvelve arra kényszerítik a megvalósítása . . . kor kiderült, hogy országos brigádokat, hogy erejükön fe- — A komplexbrigádok méretűvé tágítható mozgalom lül vállalva segítsenek kikec- gyarapítására gondol? van kibontakozóban, s hogy meregni a vállalatnak az év — . . .ahol szükséges, ott ezt a kezdeményezést a műn- vége felé fenyegető lemara- igen. Ahol pedig az egymás kahelyek gazdasági vezetői is dásból. Egyszóval azokra, akik közötti kooperáció jelentheti szívesen fogadják, már elke- a munkaversenyben rejlő erő- az eredményesebb gazdasági rülhetetlenné vált a helyi kéz- két és lehetőségeket saját mu- munkát, ott erre kell töreked- deményezések összefogása, a lasztásaik elkendőzése érdeké- ni. szükséges szervezeti keretek ben használják fel. V. Cs. — Időről időre rendre visszatérő megállapítás, hogy tovább kell fejleszteni a szocialista brigádmozgalmat. Napjainkban mit jelent a „továbbfejlesztés” követelménye? _— A szocialista brigádveze- kikre tők V. országos tanácskozása óta eltelt időszak tapasztalatait a SZOT decemberi ülésén értékeljük. S itt akarjuk felhívni a figyelmet például olyan tendenciák erősítésére, mint az egyes brigádok közötti együttműködés javítása, a Az őszi szállítások sikeres lebonyolításában segít az őrhalmi termelőszövetkezet. Bérfuvarban áruszállítást Völgyi Gábor gépkocsivezető Csábi Mihály és Danyi Jónás rakodókkal napokon keresztül az érsekvadkerti vittek korpát a dejtári állomásra, ahol vagonokba rakták a terményt. végeznek, rnalouiMl
