Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-28 / 304. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Nagyorosziban, a Favorit Cipőipari Szövetkezet telepén majd negyedszázán elhatároz­ták, hogy szakmunkás-bizonyít­ványt szereznek munkájuk mellett. Lődi Jánosné divat- tervező támogatásával szep­tember 1-től a következő év júliusáig tanulják a lányok, asszonyok a cipőfelsőrész­készítő mesterség alapeleme­it, hogy képzetten feleljenek meg az üzemben rájuk háruló mind magasabb szakmai kö­vetelményeknek. Várható, hogy az elkövetkező években fokozottabban igénylik mhjd a termékek gyártásánál a na­gyobb gyakorlati és elméleti tudást, mert mind több gép segítségét veszik igénybe, és a cipők előállítása is — tetsze­tősségük növekedése miatt — jártasságot igényel. Ké­pünkön Molnár Jánosné és Balogh Kálmánná szakmun­kástanulók, akik szorgalom­mal végezték eddig tanulmá­nyaikat. — kulcsár — Népi ellenőrök vizsgálták Lassan javul a gyermekélelmezés helyzete Kevés a főzelék — Elgörbült kanalak — Tálalásra, ebédre: negyedóra 'A gyermekélelmezés hely­zetét több mint egy esztendeje vizsgálta a Balassagyarmati járási és városi Népi Ellenőr­zési Bizottság. Akkoriban rendkívül kedvezőtlen tapasz­talatokat szereztek: zsúfolt napközikről, az igényeknek nem megfelelő konyhákról, szegényes étrendekről. A népi ellenőrök a közelmúltban Ba­lassagyarmaton, örhalomban és Dejtáron utóvizsgálat ke­retében nézték meg, hogy történt-e változás. Balassagyarmaton az isko­lai központi konyhán csök­kent a zsúfoltság, kevesebb adagot főznek. Az óvodai központi konyha kapacitásá­nak kihasználtsága azonban továbbra is 117 százalék. Az innen étkező felnőttek száma nem mérséklődött. A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat éttermei még mindig csekély mértékben részesednek a gyermekétkeztetésből. A népi ellenőrök az étrend összeállításánál kifogásolták, hogy még mindig kevés a fő­zelékek, tej alapanyagú ételek, baromfi-, halfélék aránya, ez­zel szemben gyakori az édes­ség, a tészta. Az iskolai köz­ponti konyhán főzeléket az előírt tizenkét alkalom helyett havonta csak hatszor adtak, tojásétel, halféleség teljesen hiányzott az étlapról, baromfit mindössze kétszer tálaltak, ra­gulevesként. A dejtári és őrhalmi konyhákon — amióta csökkent a felnőtt étkezők szá­ma — az étlapok összeállítása jobban igazodik a korosztály igényeihez. A nyersanyagnor­mák betartása is sok kívánni­valót hagy maga után. Balas­sagyarmaton például augusz­tus végéig 34 ezer forint volt a túllépés, november végén viszont már 19 ezer forint a megtakarítás, amit csak az élettanilag alacsonyabb érté­kű. ételekkel tudtak elérni. Az ilyen jelenségek a belső ellen­őrzés fogyatékosságaira is rá­irányítják a figyelmet, elsősor­ban a feltárt hiányosságok megszüntetésének következe­tesebb számonkérésére. A népi ellenőrök megállapí­tották, hogy a konyhákban nincs pontos mérlegelés, az anyagfelhasználási ívekből nem derül ki, hogy mihez mennyit használtak fel. To­vábbra is gondot okoz az ebédlők, konyhák felszereltsé­ge: a vizsgálatot végzők ta­lálkoztak elgörbült kanalakkal, berepedt műanyag tányérok­kal. S akad olyan iskola, ahol egy-egy csoport étkeztetésének előkészítésére, magára az ebéd elfogyasztására mindössze ti­zenöt perc jut! A NEB ismét javasolta a gyermekétkeztetés feltételei­nek javítását, a rendszeresebb ellenőrzést. Célszerű lenne, ha az étlapok összeállítása so­rán a konyhavezetők kalória-, zsír-, fehérje- és szénhidrát- vizsgálatokat is végeznének, hiszen ezekből a gyermekek napi szükségletének 60—70 százalékát az iskolai étkezte­tés biztosítja. NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIV EVF 304. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978 DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK A szociális terv egy éve Segítség a fészekrakáshoz — He jár ók 50 faluból — Jövőre fogorvosi szakrendelés A dolgozó embert munká­ján, fizetésén kívül megany- nyi szállal kötik munkahelyé­hez azok a juttatások, kedvez­mények, melyekkel minden­napi életét és nagy terveinek megvalósítását igyekeznek könnyíteni. Ezeknek nagy része a gyári szociális tervekben ölt képet. Gazdag szociális terv össze­állításához azonban kevés a jószándék: elsősorban a gaz­dasági eredményen múlik, hogy belőle mennyit juttat­hatnak vissza ezen a csator­nán a dolgozóknak. A szociális terveknek is egyik sarkallatos pontja a la­kásépítéshez nyújtott támoga­tás. A salgótarjáni öblösüveg­gyár évről évre igen tekinté­lyes összeget fordít erre a cél­ra. A részesedés, illetve a fej­lesztési alap terhére 1975-ben 275 ezer 550 forintot, 1976-ban 2 millió 298 ezer 600 forintot, tavaly 386 ezer 400 forintot fi­zetett ki az igénylőknek a fészekrakás megkönnyítésére. Idén szövetkezeti lakás elosz­tására nem kapott módot a gyár, így csak kislakásépítés­hez nyújthatott segítséget hat dolgozójának 116 ezer 500 fo­rint erejéig. Jövőre 19 szövetkezeti la­kás elosztásában dönthet az öblösüveggyár. A szakszerve­zeti bizalmiak javaslata alap­ján a vállalati négyszög mond­ja ki a végső szót. Igencsak sokat jelent a segítség, hi­szen a legutóbb elosztott szö­vetkezeti lakások ára is 476 ezer forint volt, ami nagy megterhelést jelent a fiatal szakmunkásoknak. Jelenleg 60 fiatal munkás lakástámogatá­si kérelmével foglalkoznak az öblösüveggyárban. A megye 50 községében ül­nek buszra, vonatra műszak­kezdés előtt az öblösüveggyá- riak. Nagylóc a legtávolabbi község, ahonnan naponta utaz­nak. A gyár 743 dolgozója busszal, 134 pedig vonattal jár be. A 750 forintos buszjegy árából mindössze 74,80-at té­rítenek a dolgozók, a többit a gyár vállalja. Utazási költségekre az első háromnegyed évben 2 millió 700 ezer 623 forintot fizetett az öblösüveggyár, a dolgozók térítése több mint 670 ezer forint volt. A bejárók utazási költségeihez évente és fejen­ként átlag 900 forinttal járul hozzá a vállalat. Egészséges fejlődés Szocialista brigádok kulturális vállalásairól \ajjvháion vl>an A Nagybátonyi nagyközségi Tanács művelődési albizott­sága rendszeresen beszámol­tatja a helybeli gazdasági egy­ségek közművelődési bizottsá­gait a területükön végzett kul­turális tevékenységről, s munkájukat javaslatokkal, öt­letekkel segíti. A tanácsi szerv nemrégiben két üzemet szá­moltatott be: a községgazdál­kodási vállalatot és a Buda­pesti Harisnyagyár helyi gyá­rát. A községgazdálkodási vál­lalatnál tizenöt szocialista bri­gád dolgozik 105 taggal. A művelődési bizottság kulturá­lis vállalásaikat művelődési terv elkészítésével igyeke­zett megkönnyiteni, igénybe vette a lehetséges írásbeli és szóbeli propagandát is, de te­vékenységének egyelőre kevés látszatja van. Jelentősen meg­nehezíti a kulturális tevé­kenység szervezését, irányítá­sát, a vállalások teljesítését a bejárók magas száma, a mun­kahelyek szétszórtsága, vala­mint a fizikai állomány erő­teljes fluktuációja. A kulturá­lis vállalások szükségességé­nek és fontosságának a brigá­dok tagjai tudatában vannak, de vállalásaik többségének színvonala még alatta marad a kívánalmaknak, s teljesítésük sem egységes és egyenletes. A harisnyagyárban két év­vel ezelőtt ötéves közműve­lődési feladattervet készítet­tek, s ez alapján éves cselek­vési programot. Az idén fő feladatként jelölték meg a munkahelyi és üzemi nevelé­si feltételek javítását, az ál­talános, szakmai és politikai műveltség emelését, a bri­gádmozgalom kulturális bá­zissá formálását, a nők és a fiatalok művelődési igényei­nek szélesebb körű felkelté­sét, a bejáró és gyesen levő dolgozókkal való foglalkozást. A gyárban 18 szocialista brigád 170 tagja, 5 kiváló munkabrigád 39 tagja és 10 munkabrigád 61 tagja tett vállalást az idei esztendőben. Kulturális vállalásaik — a tu­datos irányító és szervező munka révén — sokat fejlőd­tek az utóbbi években. Meg­tételükhöz és teljesítésükhöz számottevő segítséget kap­tak — és kapnak a nagybáto­nyi Bányász Művelődési Ház­tól; s lényegesen javította a feltételeket a gyár szociális lé­tesítményének tavaszi birtok­ba vétele. Az olvasási kultúra fejlődését jelzi, hogy ebben az esztendőben 13 szocialista bri­gád kötött együttműködési szerződést a helyi letéti könyvtárral, s a Kell a jó könyv olvasópályázatra 20 bri­gád nyújtotta be jelentkezé­sét. Széles körű érdeklődést váltott ki a Kossuth Könyv­kiadó Tudjunk többet! című olvasómozgalma is, a rendez­vények sorából az író-olvasó találkozók. A brigádok kultu­rális vállalásainak további szerves részét alkotják a kü­lönböző témakörben tartott szellemi vetélkedők, színházlá­togatások, képzőművészeti és fotódokumentációs kiállítá­sok, ismeretterjesztő előadá­sok. A harisnyagyárban a kul­turális tevékenységet nehezíti a nők magas száma, ugyanak­kor segíti a fiatalok nagy aránya. A személyi, tárgyi és anyagi feltételek javultak eb­ben az évben, s a- brigádok kulturális vállalásai egészsé­gesen fejlődtek. A közművelő­dési bizottság ezt a folyama­tot szeretné a jövőben gyor­sabbá, kiegyensúlyozottabbá tenni —, az egyén, a gyári kollektíva, az egész társada­lom érdekében. Sok a panasz a járművek késésére, kimaradására. Emi­att az utazókat anyagi ká­rosodás nem éri, a kieső órá­kat megtérítik. Annál több a kára a vállalatnak a késedel­mes munkakezdés miatt. Ezerszemélyes üzemi kony­hát tart fenn az öblösüveg­gyár. A 750 rendszeresen ét­kező dolgozón kívül itt ebé­delnek a nyugdíjasok, az ipa­ri tanulók, s a közelben lakó kismamák is. Kétfajta, erő­sebb „A” és kímélő „B” me­nüt kínálnak. A konyha bő­séges adagjait, finom ízeit vá­rosszerte dicsérik, akiknek ré­sze volt benne. Az első háromnegyed év alatt több mint 2 millió 520 ezer forinttal toldotta meg a gyár a dolgozók 864 ezer forintos étkezési hozzájárulását. Az ebéd 13,60-ba kerül a gyár­nak, az étkezők ebből 5,50-et fizetnek. A megkívánt kaló­ria és a megszokott színvo­nal szükségessé tette, hogy jö­vőre egy forinttal felemeljék a dolgozók ebédenkénti hoz­zájárulását. Berekfürdőn több mint 30 faházból álló saját kezelésű üdülőt tart fenn az öblös- üveggyár. A családos üdülte­tés legjobb lehetősége ez. Idén 413 felnőtt és 146 gyermek nyaralt a saját kezelésű kony­hával is ellátott üdülőben. Az első és az utolsó turnus a nyugdíjasoké, idén hetvenen fordultak meg Berekfürdőn. Bővítik az üdültetési lehető­séget az Üvegipari Művek le­ányfalui és balatonalmádi üdülői, sőt, külföldi csereüdü­lésre is mód van. A SZOT- beutalókkal kapcsolatos leg­gyakoribb panaszt a gyáriak is erősítik: a téli balatoni be­utalók között akár válogat­hatnak is, a keresett helyekre szóló nyári beutaló viszont abszolút hiánycikknek számít: Szakszervezeti segélykeret­ből az első háromnegyed év­ben szülési, temetési és egyéb szociális segély címén 103 ezer 650 forintot fizetett ki az öblösüveggyár. A vállalati szo­ciális segélykeretből évi 220 ezer forintot fizetnek ki. Rend­szeresen támogatják a nagy- családosokat, idén 76 család csaknem 42 ezer forintot ka­pott. Nem feledkeznek el a nyugdíjasokról sem, idén 30 ezer forintnyi segélyt vettek fel. A szociális létesítményekkel jól ellátott a gyár, a MOTI (Magyar Országos Típusterv Intézet) előírásokban megsza­bottaknál minden téren ked­vezőbb a helyzet. Jövő év tavaszán adják át a vállalat új üzemorvosi ren­delőjét. Ezzel lehetővé válik; hogy a gyári egészségügyi el­látás keretében beindulhasson a fogorvosi szakrendelés is. Kimagasló év az országgyűlés nemzetközi kapcsolataiban Mélykúti Attila, az MTI parlamenti tudósítója írja: A napokban véget ért az országgyűlés téli ülésszaka, s a teremben kihúnyó fények az idei törvényhozói munka zárását is jelezték. Az 1978- as esztendő eredményeit mér­legre téve megállapítható: a magyar külpolitika szerves ré­szeként tovább szélesedtek és erősödtek az országgyűlés nem­zetközi kapcsolatai. A magas szintű delegációk utazásai és fogadásai, a világpolitika leg­fontosabb kérdéseit is napi­rendre tűző tárgyalások, vala­mint az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának munkája hasznosan szolgálta Magyarország kétoldalú kap­csolatainak fejlesztését, a bé­kés egymás mellett élés poli­tikáját. Az idei fejlődést érzékelte­tik a magas szintű látogatá­sok: három küldöttségünk tár­gyalt külföldön és kilenc or­szág törvényhozási delegáció­ját fogadták a budapesti Par­lamentben. Mindössze két küldöttséggel járt kevesebb Magyarországon 1978-ban, mint a megelőző két és fél évben együttesen. Apró Antallal az élen, hi­vatalos, baráti látogatáson a Szovjetunióban tárgyalt a ma­gyar parlamenti delegáció. A találkozó újabb fontos állomá­sát jelentette a két testvéri ország legmagasabb szintű népképviseleti szervei, az or­szággyűlés és a Legfelsőbb Ta­nács közötti rendszeres ta­pasztalatcserének. Az idén elő­ször folytattak megbeszélése­ket a magyar törvényhozás képviselői Hollandiában: az országgyűlés elnökével az élen tanulmányozták a szenátus és a képviselőház munkáját. Pé­ter János alelnök vezette azt a delegációt, amely Görögor­szágban nemcsak a parlament, hanem a kormány több ve­zetőjével is hasznos megbe­széléseket folytatott. A szocialista törvényhozás tapasztalatainak kicserélését, az együttműködés legfonto­sabb kérdéseinek megvitatását szolgálta Jugoszlávia és Ro­mánia parlamenti képviselői­nek budapesti tárgyalása. Or­szággyűlésünk vendégei vol­tak a belga, az angol, a nor­vég és az olasz törvényhozás küldöttei is. A külföldi kül­döttségek magyarországi lá­togatásaikra kiemelkedő sze­mélyiségek vezetésével érkez­tek, akik országuk legfonto­sabb politikai pártjaiban is többnyire meghatározó posztot töltenek be. Figyelmet érde­mel, hogy a földrajzilag tá­voli Ausztráliából, valamint az NSZK-ból és Portugáliából először fogadtunk parlamenti küldöttségeket. Ezek a tények, valamint négy más országból a hazánkba érkezett bizottsági küldöttségek látogatásai is bi­zonyítják Magyarország és a szocialista törvényhozásunk növekvő nemzetközi tekinté­lyét. A magas szintű delegációk mellett országgyűlésünk 12 or­szágból 68 képviselőt fogadott tanulmányútra, tapasztalatcser rére. A nemzetközi kapcsolatok bővítéséhez jelentős támoga­tást nyújtott az Interparla­mentáris Unió magyar cso­portjának határainkon túli tea vékenysége. • Az Interparlamentáris Unió szeptemberi, Bonnban meg­tartott 65. konferenciáján a magyar küldöttség egyik aján­lója volt az — egyebek kö­zött — a fegyverkezési ver­senyt elítélő dokumentum elr fogadásának. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom