Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-24 / 303. szám

Bűvös négyzet

fiiatok be az ábra üres négyzeteibe az ‘5-től 20-ig terjedő számokat úgy. hogy a számjegyek összege' valameny- nvi vízszintes és függőleges sorban, valamint a két átlóban egyformán 50—50 legyen! Könnyítésül négy számot már beirtunk.

Csigavonal

i j#m. .

u

ifi D D

o

R

c

b

B

.BjjwB.1

! E.

A

/ti

M;

BBB

Ili'iíijliíiliiii1 í!

pl

ill

u

n

:LJ

Mnp'J!

A ■

ff'

f1*1*

..*7?

G ■

D

1

.|tf

0

N

1' i 11 ! 1 i'- fi

[[Il

J 1

1A

|

.il

T

A

L

j

n

1

A

ii

0

Vf|F''1

A

r~\

A I

1-5=

o

||||#

m

A

Jpe»!

A

! jl Cl |”m(| 1

1

Az ábra mértani középpont- végig, Petőfi Sándor egyik Jóból kiindulva, csigavonalban verséből kaptok részletet, olvassátok össze a betűket!

Ha helyes útvonalon haladtok Hogy szól ez az idézet?

A tengerek színe

Azt mondják, hogy minden tengernek megvan a maga sajátos színe. Nem egyszer éppen ebből a színárnyalatból származik a tengerek neve.

A növényekben és állatokban gazdag Fekete-tenger,

feltűnő vörös algák okoznak, de ugyanakkor a középső részeken a víz — egyike a legmelegebb és a legsősabb vizeknek — kékeszöld színű.

A Sárga-tengerbe olyan folyók ömlenek, amelyeknek vize nagy mennyiségű löszt

nagy mennyiségű kénhidrogént tartalmaz. Különösen a

tartalmaz, ami körülbelül 200 méter mélységen túl a szerves élet megszűnését idézi elő. A tenger fenekén épp ezért sötét iszap van és ez okozza azt, hogy a víz helyenként feketének tűnik.

A Vörös-tenger annak a szinhatásnak köszönheti elnevezését, amelyet az Itt-ott

Huang-ho ilyen, az úgynevezett Sárga folyó, amelynek lösztartalma világviszonylatban a legnagyobb. Innen a tenger neve.

Ne feledkezzünk meg a Fehér-tengerről sem, amely nevét onnan kapta, hogy a fehér hó és jég világa veszi körül.

Melyik énekel a legszebben?

A szünetben a gyerekek azon vitatkoztak, vajon a fülemüle, vagy a sárgarigó énekel -e szebben. Előzőleg biológiaóra volt, az énekesmadarak hangadó szervéről tanultak. Ez volt a szenvedélyes vita kiváltója.

Jóska makacsul védte a maga igazát a fülemüléket illetően, Laci ellenben továbbra is a sárgarigó mellett tört pálcát. A vitatkozókhoz Marika is csatlakozott, aki elmesélte, hogy nyáron a Balaton mellett az üdülő kertjében minden reggel egy fekete sapkás barátka hangos énekére ébredt. Ott ült az ablak előtt egy magas bokor ágain, néha még lüktető torkocskáját is látni lehetett éneklés közben.

— Azt hiszem, a barátka még a fülemülénél is szebben dalol — mondta Marika mély meggyőződéssel.

— Hát azt tudjátok-e — állt meg a vitatkozók mellett Márta néni, hogy Magyarországon két fülemüle faj él? A közönséges kis fülemüle mindenfelé elterjedt, sötétebb színezetű és mellén foltos rokona, a nagy fülemüle, azonban csak az ország északkeleti részén, főként a Tisza ligeterdeiben fészkel. Érdekes különbség a két faj között — folytatta a tanárnő,

— hogy a kis fülemüle főként alacsonyan, a bokrokon ülve énekel, fajtestvére a folyóparti magas nyárfák koronájába is felrepül és onnét énekel. Hangja mélyebb, lassúbb ütemű és ércesebben csengő, mint a kis fülemüléé.

Jóska a tanárnőhöz fordult:

— Márta néni szerint melyik a legszebben éneklő madár?

— Azt hiszem, valójában nincs is ilyen, — válaszolta a tanárnő elgondolkozva — helyesebben mindenki a saját Ízlése szerint döntheti el, hogy a fülemüléket, az énekes rigót, a barátkát, vagy éppen a sárgarigót teszi az első helyre. Végeredményben minden madár éneke szép és szorosan hozzátartozik az erdőhöz, mezőhöz, a szabad természethez. Nélkülük üres lenne a határ és nem nyújtana örömet, ki- kapcsolódást számunkra a kirándulások során. Többek között azért kell védenünk énekesmadarainkat. Vigyáznunk kell arra, hogy soha be ne következhessen az oly sokat emlegetett „néma tavasz”.

Schmidt Egon

Karsztvizek, cseppkövek, barlangok

A mészkő- és dolomithegy- A függő, vagy csekély karszt szottak elődeink életében, biz- ségek, azaz a karbonátos kő- vízrendszere gyakran a fel- tos menedéket nyújtottak sok- zetek anyaga vízben nehezen színre tör forrás alakjában, féle természeti viszontagság oldódik. A széndioxidban gaz- ilyenkor karsztforrásról van ellen. Az emberen kívül már dag víz azonban erősen, nagy- szó. Ezek többsége tág üreg- lakói is akadtak a barlangok - mértékben oldja ezeket. A víz rendszerben felgyülemlett víz- nak és fülkéknek például a az említett széndioxidot a leve- bői származik, ezért e fórrá- barlangi medvék a jégkorszak gővel való érintkezés alkalmá- sok rendszerint bő vízűek. Ml- emberével egyidőben létező lévai fogadja magába. Ha az vei a karsztvíz, a kőzetek bel- nyék.

ilyen víz mészkövekkel és do- sejében nagy tömegben mo- cseDnkőkéoződés folvama- lomitta! érintkezik azokat a ^va nem mindrgmeg5- át A W

repedeseken beszivárogva old- te™é«etes szűrőrétegeken mészkőben szivárgó víz

ja, mely járatokat es üregeket vizet ívas előtt fertőtlenítem széndioxid-tartalmáképes létrehozni, olykor üreg- kell, például forralni. Nagy a‘ ^vego széndioxid^tartalma

rendszereket, barlangokat. A tömege miatt főképp ipartele- ™1_szé)^Sa^°^f,t‘ák7ÍÍÍnát8tarkiváit üregekben elhelyezke- pék vízellátására alkalmas. , Jc^lciuI71^ar®on®t"t^

Kivajt uregeKDen emeiywRe ^ talmát kalcium-hidrokarbonátfnWamlta't A karsztos területekre hulló tá alakítja át. Ez az oldat a karsztosodásnak hívluk csapadékvizek szinte állandó repedéseken keresztül a barA karsztosodás ielensését és beszivárgása nagymértékben langüreg mennyezetéig szivá- mibenlétét először Jugoszláviá- old^a a kőzeteket* tágítja a rog, ahol kibukkan, majd leföld alatti járatokat, ezekből csöppen. Ekkor felületnagyobfülkéket és na^ m<*etü üre- b0dás következlk be- a szén* Jusoszlávia területének fava- %eket képez. Rendszerint a na- dioxid elillan, kis mészkéreg Sf„zA*^ uipfvp dolomü gy°bb vízelnyelők, felszínre jelenik meg a mennyezeten, a kinézik1 dolomit törő források mögötti részeken fölös víz lecsöppen a barlang hegységek képezik. alakulnak ki olyan üregrend- aljára, ahol is a folyamat

A kialakult üregek és vízja- szerek, amelyek barlangnak megismétlődik. A mennyezet- ratok révén a felszínre hulló tekinthetők. Feltárásukkal, fel- ről egy függő — belül csöves csapadékot csaknem teljesen mérésükkel és térképezésük- — cseppkő az úgynevezett elnyelik a karbonátos kőzetek, kel a szpeleológia tudománya sztalaktit, a barlang alján a így a karsztos vidékek vízben foglalkozik. Egyénileg senki felsővel szemközt egy ugyanszegény területnek látszanak. ne vállalkozzon barlangnak ilyen, úgynevezett sztalagmit Egy-egy esőzés után ugyan v£j(. üregek feltárásával, mert jelenik meg. A folyamat igen megduzzad a patakok szintje, megfelelő szakértelem és fizi- lassú, eredményeképp végül a de csak átmenetileg, aztan kai állóképesség nélkül köny- két cseppkőoszlop összeér, osz- sokszor teljesen elapad. A ta- nyen szerencsétlenül járhat. 1°P keletkezik. A cseppkőkép- roló kőzetek mélyebb szintjei ződmények alakja változatos,

viszont karsztvíz formájában A barlangi üregek tágításá- romantikus elképzelésekre annál több vizet rejtenek. ban az áramló víz által vitt készteti a szemlélőket. Ha- A leszálló vizek egy bizo- törmelékek is szerepet játsza- ónkban a legnagyobb csepp- nyos ponton megállapodnak, nak, az ilyeneket aktív barezt nevezzük a karsztvíz szint- lángnak nevezzük. A függőle- kobarlang Aggteleken tala jének. Attól függően, hogy ez gesen leszálló szélesebb jára- tó, 22 km-nyi bejárható hosz- hol van, beszélhetünk függő, toknak zsomboly a neve. A bar- szúsággal. vagy csekély karsztvízről, il- lángok már az emberi kor hajletve mélykarsztról. nalán is jelentős szerepet ját- Csáky Ida

Miért Túr a Túr?

Hol volt. hol nem volt. a nasv hegyen innen, a kerek erdőn túl. de nem is túl. hanem a kerek erdő kellős közepében élt egv csíkos kis - malac. Ez a kismalac azon- ben más volt, mint csíkos hátú testvérei. Naponta el- csavargott. hiába kérték, hogy ne meaign messzire, bíz a szép szó nem használt. Maid elfeledem, hogy ez a kismalac nagyon szeretett túrkálni. Túrt. túrt. szüntelen. A fák hiába kérték, hogy tövük alatt ne túrkál- ia ki a földet, mert már régen nem esett eső. így gyökereikből elpárolog a maradék víz is. s ők szórni an pusztulnak. Vaddisznóma- ma szigorúan megtiltotta, hogy a fák alját kitúrkália. hanem máshol, az avar alatt keressen tavalyi makkot. A kismalac elhatározta, hogy világgá megy. Ott aztán azt csinál, amit akar. Nem fogiák mindig szidni, korholni állandó rosszalkodásáért.

— A pillangóról mesélj, amelyik nagyon szerette a szabadságot — kérte a kisfiú a papáját az esti lefekvés után. A szemét Is jól összeszorította, mert tudta, hogy így mindent jobban lát majd a sötétben.

S a pillangó máris ott repkedett fűszálról fűszálra, virágról virágra, és énekelt. Ezt a dalt nem hallotta senki, csak a pillangó és a kisfiú. A pillangó örömében dalolt és boldogságában, mert nagyon szerette a rétet, az erdőt, a friss illatokat, meg a napfényt, amely onnan zúdult le a hegy orma felől, a magasból felkerekedő játékos szellők társaságában.

Egyszer azonban a pillangó nagyon messzire merészkedett. Túl a völgyön, és túl a hegyen a zöld, virágos réten. Elfáradt és meggondolatlanul leszállt egy sötét, fekete, nagy virágra, hogy menedéket találjon magának.

Ám a virág gonosz virág volt. Hirtelen összezárta kelyhét és foglyul ejtette a szegény kis sárga pillangót.

Eltűnt körös-körül minden fény. Nem ragyogott már többet a nap sem. Csupán homályos derengést látott börtönének eresztékein, az összezáródott szirmok között. Kívül rekedt a csodálatos napfényes világ, az erdő, a madarak, a rét és minden illat.

— Sohasem gondoltam, hogy ennyire fognak nekem hiányozni — gondolta elbúsultan. — Eressz el — kérlelte a Hallgatag Fekete Virágot.

— Ezentúl a foglyom vagy! — jelentette ki kemény hangon a Fekete Virág. — Már nagyon unatkoztam itt a magányomban. Ezentúl te szórakoztatsz.

A PILLANGÓ

Szegény kis pillangó egészen elcsüggedt. Minden jókedve odaveszett. Nem dalolt, nem nevetett többé. Búskomorrá változott. Naphosszat gubbasztott a Fekete Virág kelyhében.

— Kérlek, — könyörgött többször is a virágnak. — Ne légy ilyen gonosz velem. Engedj ki, vissza a fénybe, a mezőre. Különben elpusztulok . . .

— Ugyan mit nyafogsz — dühöskö- dött a gonosz virág. — Mi bajod Itt neked ?! Ételedről, italodról én gondoskodom. Csak ülnöd kell nyugodtan és beszélgetned velem. Se el nem fáradsz, se el nem tikkadsz. Csönd van és hűs a kelyhem mélyén.

— Sötét van — jajdult fel szegény kis pillangónk.

— És nem tudom, miért kell itt lennem. Nem szeretem ezt a mozdulatlanságot sem. Segítsetek! Segítsetek!

Jajdulását messzire repítette a szél, át a völgyön és a magas ormú hegyen, eljutott egészen a távoli kis erdőbe, ahol meghallotta jó barátja, a szelíd őzike is.

— Jaj! — riadt meg. — A sárga pillangó nagy bajban van.

És már dobogott is karcsú lába a föld felett, úgy száguldott versenyt a széllel, hegyen-völgyön, meredélyen és patakon át.

— Megmentelek pillangőcska '— kiáltotta. — Ne félj!

Sohasem láttatok még ilyen gyors száguldást. Oda is ért. Csak későn. A sárga pillangó már becsukta a szemét, ételt nem/evett, italt nem ivott régóta. Feküdt a Fekete Virág sötét börtönében mozdulatlanul. Ereje is elhagyta és szava sem volt már.

Fekete Virág ingerülten figyelte ezt a mozdulatlanságot. Hiába kínálta bármivel, a pillangőcska nem is válaszolt.

— Hol vagy pillangó! Hol vagy! — szólítgatta az őzike.

A pillangó azonban nem felelt. Már nem felelhetett.

A sötét virág ekkor végre kinyitotta zárt szirmait és kivetette magából foglyát. A sárga pillangó lehullt a földre, ott hevert a fűben mozdulatlanul. Nem repkedhetett többé.

Ott találta meg őzike és sírva fa kadt. Szelíden végigsimogatta nyelvével gyönge szárnyait és keserű könnyekkel öntözte kis barátja testét.

S akkori Talán a szelek kapták fel szárnyaikra, fel a végtelen, szabad magasságokba. Máris fent suhant az ég alatt a gyönyörű verőfényben, a tündöklő, villogó kék ég tengerében.

— Repülj, repülj! — kiáltott utána örömmel a barátja.

Aztán eltűnt a pillangó az őzike csodálkozó tekintete elől.

— Tudjátok, azért ment el, mert any- nyira szerette a szabadságot — mesélte később az őzike az erdő lakóinak.

— De most már szabad. Senki sem bánthatja többé.

Szémann Béla

Egv kora hajnalban, amikor méfi a nap is csak nyújtózkodott az és alján, a kismalac óvatosan, lopakodva, ne- hosv felébressze mamáját és testvéreit, elindult vilásfíá. Amerre ment. mindenütt árkok, sodrok jelezték útját. Ahósv ísv túrkál. hát látja, hogy a fák között esv anyóka rőzsét gyűjtöget. Az anyóka, mikor összeszedett esv ölrevaló rőzsét. odaszólt a kismalacnak:

— Kismalac, szépen kérlek. svere sesítsd fel a hátamra a rőzsét!

— Vedd csak fel a hátadra masad! Miért szedtél annyit, hosv nem bírod? Különben sem érek rá. Túrkálok jelentette ki a kismalac.

— Mesállj. mesbánod més ezt! — szólt az anyóka, s azzal már el is tűnt a fák között. A kismalac csak túrkált tovább, s haladt előre. Ment. mis esv másik tisztásra nem ért. Hát ott esv másik anyóka is rőzsét gyűjtögetett Na. több sem kellett a malacnak. Már messziről röföste.

— Hiába is kérlelsz, úsv- sem sesítek feladni a hátadra a rőzsét!

— Mesálli. kismalac, mesbánod ezt més — mondta az anyóka, azzal ő is eltűnt a fák között.

A malac pedis túrkált tovább. Amerre csak elhaladt, panaszkodtak a fák. sirat - ták a szétrásott svökereiket. Igv ért az erdő széléhez. Az erdőn túl fekete földek, szép vetések sorakoztak. Az

erdő szélén esv kunyhó állt.'

Esvszerre csak kilép belőle esv anyóka, s ísv szól a kismalachoz:

— Kismalac, svere segíts! Tudom, hosv szeretsz ió mélyre túrni. Kérlek, túri le nekem ió mélyre, hosv vizet kaphassak, mert a ku- tam kiszáradt, s víz nélkül szórni an halok.

— Hosv is ne! — röföste a kismalac. — Majd bolond leszek — mondta, s már indult is a csábítóan zöld vetések felé.

Ebben a pillanatban az anyóka svönvörű szép tündérré változott, s isv szólt.

— Gonosz a lelked, kismalac! Háromszor nem segítettél nekem és hatalmas károkat okoztál az erdőben. Gonoszsásod, önzésed határtalan. Ísv arra ítéllek, hosv sohase nvushass! Csak túri szüntelenül, de már nem a masad kedvére, hanem a fák. a növények, s az emberek örömére.- Innen az erdőtől kezdi el túrni, s addig túri. mis csak esv nasv folvóhoz nem érsz. Mert víz kell itt minden élőlénynek. Csak ha odaérsz, akkor oldódik fel a varázslat! — mondta a tündér.

Varázsszavára a kismalac ió mélven tűrni kezdett, s ahosv haladt előre, masa mögött mélv csatornát ha- svott.

Ezért olvan mélv a Túr. és keskeny is. mert egv kismalac túrta: Aki nem hiszi, iárion utána.

Budaházi István

Miki egér jubilál

A bajusza sem őszült meg, születésnapi tortával és sok - pedig már ötven év is eltelt sok léggömbbel, azóta, hogy Miki egér elő- A hollywoodi legenda sze- ször lépett a közönség elé. rint Walt Disney a figurát Születésnapját több mint két- 1928-ban egy utazás során ta- ezren ünnepelték ugyanabban lálta ki, amikor egy kisegér a broadway-i színházban, ahol sétált1 ót a fülkén. Otthon Dis. fél évszázada Amerika ked- ney nyomban rajzolni kezdett, véne rágcsálója bemutatkozott s feleségének azt javasolta, az első hangos rajzfilmen. A hogy nevezzék Mortimernek színház jelenlegi társulata dal- a hatalmas fülekkel rendelke. lal köszöntötte születésnapja ző, pókhasú kisegeret. A figu- alkalmából a híres egereket. Az ra keresztanyja aztán mégis előtérben nagy tömeg, nevető Disney felesége lett, aki úgy gyerekek ünnepelték Mikit, vélte, hogy egy ilyen vidám, A vidám kisegér 50. szüle- kis teremtéshez jobban illik tésnapja alkalmából több vá- a Miki név. Miki 113 filmje rosba is ellátogat. közül a legtöbb az 1930-as

A Fehér Házban estélyt ad- években készült, az utolsót tak Miki egér tiszteletére több mint húsz éve rajzolták.

I NóGRÁD - 1978. december 24., vasárnap 1g