Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-24 / 303. szám
Az év karikatúrái Rövid tudományos hírek Drágám, gyere gyorsan! Végre valaki hajlandó dollárt is elfogadni! (Time) TAPINTATOS ELBOCSÁTÁS Biztos vagyok benne, hogy maga is sokat hallott már a mikro technika előnyeiről! A LOMBIKBÉBI HATÁSA Ugyan drágám, csak papás-mamást játszanak! (Time) /ÉRNYOMÁSMÉRÉS — VEZETÉS KÖZBEN Oxfordi orvosok egészséges egyének, valamint magas vérnyomásban és szívkoszo- rúér-betegségben szenvedő betegek artériás vérnyomását és szívműködését vizsgálják 24 órán keresztül. A vizsgált egyének megszokott napi te* vékenységüket végezték a vizsgálat alatt. A vérnyomás folyamatos mérésére egy 0,9 milliméter átmérőjű csövecskét vezettek a kar artériájába. Ezt egy méter hosszú teflon cső kötötte össze a vizsgált személyek testével, a szív magasságában felerősített érzékelő műszerrel és a műszer adatait rögzítő különleges magnetofonnal. A nap folyamán mindegyik személy vezetett autót az oxfordi városi forgalomban. Az eredmények értékelése közben kiderült, hogy sem az egészségeseken, sem a betegeken nem emelte az autóvezetés a vérnyomást. Illetve két esetben, előzéskor megfigyeltek igen rövid ideig tartó vérnyomásemelkedést. Egyik beteg vér. nyomása pedig emelkedett, amikor felesége vezette a kocsit. * 'FAGYASZTOTT SEJTBŐL — NÖVÉNY Olyan növényi csírasejtek szövettenyészetei, amelyeket megfelelő feltételek mellett megfagyasztottak és hosszabb időn át megőriztek, a felolvadás után viszonylag magas százalékban tartalmaznak élő sejteket. Ezeknek a sejteknek a befagyasztás után is megmaradnak mindazok a legfontosabb tulajdonságaik, amelyek a be nem fagyasztott egészséges csírasejteket jellemzik — állapították meg a leicesteri egyetem kutatói. Vad- és főzelék-sárgarépa csírasejtjeinek tenyésztésével végeztek fagyasztá- si kísérleteket. A sejtek túlélése döntően egy hidegvédő anyag jelenlététől függött. A legnagyobb túlélési arányszámot akkor érték el, ha a hűtés percenként 1,8 C-fokos sebességgel történt, a fagyasztott sejteket mínusz 196 C-fokon tárolták, és gyorsan, percenként 120 C-fokkal emelve a hőmérsékletet olvaszották fel. A felolvasztás után az első sejtosztódás minden esetben a szokásosnál lassabban ment végbe. A csírasejt további fejlődése azonban a megszokott ütemben folytatódott. Mintegy 7 hét múlva a csírasejtekből fejlődött növénykék komposztföldbe ültetve egészséges növényekké fejlődtek. METEORITKRÁTEREK A VÍZ ALATT A liverpooli egyetem geológus kutatói két feltehetően meteoritkrátert azonosítottak Angliában. A víz alatti medenceként fennmaradt St. Magnus Bay-ról és a The-Firth-ről van szó. a Shetlend-szigetek térségében. Mindkettő a közepén mintegy 165 méter mély., és eredetileg 11, illetőleg 14 kilométer átmérőjű volt. Valószínűleg a késői harmadkorban, néhány millió évvel ezelőtt keletkeztek. nem sokkal a jégkorszak előtt. Ilyen kráterek képződéséhez az kell, hogy egy kb. millió tonna tömegű — mintegy 40 méter átmérőjű — meteorit csapódjék be. Feltételezik, hogy mindkét kráter egyidejűleg keletkezett, mégpedig egy nagyobb meteorittől, amely a földi atmoszférába való behatolása közben kettévált. MADÁRVÉDELEM Az Egyesült Államok nyugati vidékén az elmúlt négy év során mintegy 1200 elhullott aranysast találtak a nagyfeszültségű vezetékek mentén. Kizárólag fiatal állatokat, amelyek a vezeték- oszlopokra akartak rárepülni, s eközben két villanydrótot érintettek és az áramütéstől elpusztultak. A szakemberek filmfelvételekkel kimutatták, hogy a felnőtt sas, ha le akar szállni valamelyik oszlopra, a külső drót alatt átrepül, testét behúzott szárnyakkal felrántja, és utána leszáll a keresztrúd- ra. így szárnyai sohasem érintenek két drótot egyszerre. A fiatalok még nem uralják felnőtt társaik leszállási technikáját. Túl későn húzzák be szárnyaikat és közben két drótot egyszerre érintenek. ' E vizsgálatok alapján az oszlopokat „ártalmatlanná” tették, hogv meghosszabbították őket úgy, hogy a távköz a drótok között nagyobb legyen, vagy szigetelőréteget alkalmaztak. Nem kellett minden vezetékoszlopot átépíteni. mert a sasok csak néhány oszlopot választanak ki és mindig ugyanazokat. A madarak 95 százalékát meg lehet menteni az oszlopok 2 százalékának átalakításával. ÉPÍTÉSZET ÉS BŰNÖZÉS A New York-i rendőrség statisztikusai kimutatták, hogy a magas épületek előmozdítják a bűnözést. Egy 13 emeletes épületben kétszer annyi erőszakos bűncselekményt követnek el, mint azonos számú lakásokkal rendelkező háromemeletes házakban. Ugyanis rablótámadás esetén kétszer akkorák a bűnöző esélyei a megmenekülésre egy magas épületben, mint az utcán, vagy olyan épületben, amelyben a lakók inkább érintkeznek egymással. Megállapították, hogy négyzetes alaprajzú épületek viszonylag kevéssé biztonságosak. A legjobbak e tekintetben az L alaprajzú épületek, amelyek az utca felé nyitottak és amelyeknek a hosszabbik oldal közepén van a bejáratuk. Rendkívül fontos a bejáratok, a lépcsőházak és a felvonók helyének megfelelő tervezése, mert ezekben követik el a házakban a legtöbb erőszakos bűncselekményt. Háromszor annyi támadás történik a nem az utcára nyíló bejáratokban, mint az utcára nyílókban. Az utca középsávján elhelyezett parkolóhelyek biztonságosabbak, mint az útszélen levők. Megállapították azt is, hogy a legbiztonságosabbak a hosz- szúra nyúló, 80—100 méternél nem szélesebb parkok. 1 d i nap A princetoni egyetem magfúziós berendezése. Takarékos bolgárok A Bolgár Takarékpénztárban a lakosság takarékbetéteinek az összege eléri a nyolc és fél milliárdot. Az ország legjelentősebb hitel- és betél- intézményének számító bank fiókjaiban hatezer dolgozó áll a lakosság rendelkezésére. Naponta átlagosan 300 ezren keresik fel a fiókintézeteket. A takarékosságnak különböző. népszerű formái vannak. Egyik ezek közül, bogy a takarékbetét-tulajdonosnak a havi jövedelméből meghatározott összeget automatikusan átutalnak a számlájára. Az összes takarékbetétek 73 százalékát így gyűjtik. A betétek felett vagy azonnal, vagy meghatározott időtartam eltelte után rendelkeznek tulajdonosaik. eszerint váltakozik a kamattétel. Kedvelt az ifjúsági takarékbetét, a lakástakarékossági betét, az átutalási betétszámla. Az urbanizációval, áz igények növekedésével együtt iár az áruvásárlási hitelek terjedése. Ma már a bolgár háztartásokhoz szinte mindenütt hozzátartozik a televízió, a különféle háztartási gépék, amelyek egy részét a hitelből veszik. Sokan igénybe veszik az építési kölcsönt. Az elmúlt évben 529 ezer építési takarékbetétkönyv volt a takarékpénztárban. amelv ugyanakkor 1238 millió leva építési kölcsönt is nyújtott. F ö A villamos energia termelése a múlt század legvégén kezdődött meg, s akkor még csak nagyon kis hányadát képviselte az energiahordozóknak. De 2000-ben a becslések szerint az akkor felhasználandó több mint 30 milliárd tonna energiahordozónak mintegy a feléből villamos energiát termelnek majd. Hosszú távon a hagyományos energiahordozó-készletek nem elegendőek a világ energiaéhségének a csillapítására. Az emberiség energiagondjainak a leküzdését az új energiatermelési technológiáktól remélhetjük. Az atomerőművek ilyen szempontból már nem számítanak új technológiának. A „végleges” megoldást a fúziós atomerőművektől remélik. Ezekben deutériumot (nehéz hidrogént) és triciumot (hármas atomsúlyú különösen nehéz hidrogént) egyesítenek héliummá, E reakcióhoz hasonló játszódik le a Napban is és nagyon nagy energia felszabadulásával jár együtt. A tengervízben levő deutériumkészletekből kapható energia a hagyományos energia- hordozókból kaphatónak több tízezerszerese. Ez olyan meny- nyiség, amellyel szinte véglegesen megoldódna az emberiség energiaproblémája. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban folynak a kísérletek a fúziós reaktorok megépítésére és a kísérleti eredményei? ígéretesek. Sok kutató véleménye megegyezik abban, hogy az ezredforduló után általánossá válik a fúziós reakció elvén működő óriás erőművek energiaszolgáltatása. Az atomenergiából nyert olcsó villamos energiával az emberiség hosszú távon biztosíthat magának motorhajtó anyagot, s vegyipari alapanyagokat is; a villamos energiával a vízből — annak lebontása révén — hidrogénhez juthat, amely közvetlenül felhasználható robbanómotorok üzemanyagául. A hidrogén és a levegő széndioxidjának a reagáltatásával pedig vegyipari alapanyagokat, szénhidrogéneket állíthat elő. A közelmúltban érkezett a hír, hogy Amerikában, a princetoni egyetem tudósainak sikerült magfúziót végrehajtaniuk. A Napban lejátszódó folyamathoz hasonló jelenség előállításához 60 millió Celsi- us-fokos hőmérsékletet kellett előállítani. ELÖADÄS a neutronbombáról r.I'ndlg ?•» pm- bon állítjuk figyelmünk középpontjába! (Die Waarheit) „EGYENLŐ ELOSZTÁS” — TŐKÉS MÓDRA. Ami a fejlődőknek jtri. (Novoje Vremja) NÓGRÁD — 1978. december 24,, vasárnap 13
