Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-23 / 302. szám
ev At sporlemlékeiből A megye kosárlabdasportja tartja pozícióit az ország sportéletben. Képűnkön: hazai találat az STC-iányok egyik NB U-cs bajnoki találkozóján. Az oktatási szervek az idén sokat tettek a megye tömegsportjáért. Képünkön: kisiskolások gyakorlata a balassagyarmati OSN-ünnepségen. Több létesítménnyel gazdagodott a megye az idén. Nemrég adták át rendeltetésének a Kohász-stadion tőszomszédságában az STC új futófolyosóját. Képünkön: bemutató jellegű atlétikai cizcs a futófolyosóban. KARÁCSONYI MAZSOLÁK Valóban különleges és a foci történetében talán egyedülálló csúccsal büszkélkedhet a csehszlovákiai veseci Neíund • család. Tizenegy testvérből álló focicsapatot alapítottak, s közülük a legidősebb 46, míg a legfiatalabb 20 éves. Négyüknek már huszonéves fiaik is vannak, akik a klspadon ülve, tartalékként biztosítják az utánpótlást. — Családunk csapatát sokszor és szívesen hívják meg barátságos mérkőzésekre, sőt már külföldön is szerepeltünk — mondotta a „menedzser”-papa. — Együttesünkben kitűnő a kollektív szellem, jó az összjátékunk, a fiúk ismerik egymás gondolatát. Egyszóval: olyanok vagyunk, mint egy nagy család... 0O0 Az olaszországi US Rdaugno labdarúgócsapata egy amatőr bajnoki mérkőzésen 7—0 arányú súlyos vereséget szenvedett a tabella végén kullogó FC Torbidello együttesétől. A vezetőség sehogy sem talált magyarázatot játékosaik gyenge teljesítményére, ök viszont annál inkább: — Egy boszorkány dühös pillantásainak hatása alatt — vallották egyöntetűen — képtelenek voltunk tudásunkat kifejteni, s szinte „bénultan” játszottunk . . . Indokolásukat szokatlanul furcsa, szívet-lelket marcangoló bizonyítékokkal is alátámasztották, amelynek hitelt adtak. Íme: így fér meg egymás mellett a boszorkány, a hit és a foci, a huszadik század Európájában . . . oOo Nem mindennapi, érdekes esetnek lehettek szemtanúi az angol II. ligabeli Millwall— Brighton labdarúgó-mérkőzés szurkolói. A találkozó utolsó perceiben, 0—0-ás állásnál Mike Taylor, egy hozzákerült labdát mellel elegánsan levett és megunva a két csapat vergődését, mintegy húsz méterről kapásból, védhetetlenül vágta a Brighton hálójába. Ennek a ragyogó alakításnak egyetlen szépséghibája volt; Mike Taylor, akiben fellobbant a focistavér, nem a csapat játékosa, hanem a mérkőzés játékvezetője volt! Miután a bíró a szabályok szerint „pályatartozéknak” tekintendő, a gólt a Millwall szurkolók heves tiltakozása ellenére érvényesítette. Míg a Brighton játékosai és szurkolói a mérkőzés lefújása után örömmámorban ünnepelték az „ölükbe hullott” 1—0-ás győzelmet, a szerencsétlen „sípost” a feldühödött Millwall-szurkolók tömege várta, s amint kilépett a stadion kapuján, mi tagadás, alaposan elpáholták... oOo A többszörös BEK-gyóztes angol FC Liverpool, az európai klubok között elsőnek vezetett öltözőhelyiségeibe hajszárító készülékeket. — A szolgáltatást azért vezettük be — mondotta Bob Paisley, a klub menedzsere —, mert játékosaink többsége a mai divatnak megfelelően hosszú hajat hord és sok pénzt adnak ki a fodrásznál hajápolásra. De a fő szempont: miután a mérkőzések után lezuhanyoznak, a szurkolók ápolt külsővel akarják viszontlátni kedvenceiket. Sej, haj . . . Az úgynevezett „bezzeg-korszakban” ezt nem igényelték a játékosok, mégis ragyogóan fociztak. Igaz, rövidebb hajjal... Ügy látszik, hogy a maiaknak a hajukban van az „erejük”, mint Sámsonnak . . . oOo rátságos mérkőzésén játszott egy Kirsten Hansen nevű, dán származású nő, méghozzá nem is rosszul. Az egyik mérkőzésen, miután remek cselsorozat után belőtte a csapat egyetlen és győztes gólját, a mérkőzés lefújása előtt tíz perccel előbb elhagyta a pályát. — Megnyerem nekik a meccset — mondotta —, de azt már ne kívánják tőlem, hogy együtt zuhanyozzak játékostársaimmal! oOo Szinte hihetetlen, de így Igaz: magasságos hatalmak avatkoztak közbe az FC Köln és a Fortuna Köln kevéssé színvonalas amatőr rangadó mérkőzésén. Javában folyt a játék, amikor váratlanul egy vad méhraj lepte el a pályát és üldözőbe vette az előlük futva menekülő játékosokat. A játék félbeszakadt, a játékosok és a játékvezetők öltözőikbe vonultak. Miután az időközben kivonult tűzoltóknak sikerült vízsugárfecskendőkkel a foci iránt nem nagy szimpátiával viseltető méheket eltávolítani, folytatták a játékot. Ügy látszik, hogy ' a gyenge teljesítményt nyújtó játékosokat már nemcsak a szurkolók „csipkedik” epés megjegyzéseikkel, hanem még a méhek is . . . oOo Ray Wilkins, az angol Chelsea 21 éves csapatkapitánya, aki nemrég nősült, „életbölcseletként” így nyilatkozott a sajtóban: — Minden játékosnak fiatalon kell megnősülni —, mert így legalább nagyon korán megy az ágyba . . . oOo A világ talán legrutinosabb „potyalesője” büszke címet minden bizonnyal az angol Barry Clough érdemelné ki. A derék miszter becsvágya arra irányul, hogy minden mérkőzést és jelentős sporteseményt belépődíj nélkül nézzen végig. Természetesen ehhez sok-sok furfangra és fondorlatra van szükség, ami a derék „ánglius” szurkolónál nem hiánycikk! Egy alkalommal az angol kupadöntőre, amelynek jegyeiért a szó valódi értelmében egymást „ölik” az emberek, egy olyan ládában vitette be magát barátaival a Wembley stadionba, amelynek oldalán feltűnően nagy betűkkel ez a felirat volt olvasható: „Vigyázz! Törékeny! Nem fordítható!” . . . Másik alkalommal olyan „hivatalos” pecséttel ellátott írással jutott be Wembleybe a minden hájjal megkent jegyszedők kordonén, mely azt tanúsította, hogy ő az összes stadionellenőrök ellenőre. Miszter Clough kijelentette: — Már erősen készülök az 1980-as moszkvai olimpiára. Hogy miképpen jutok be a stadionokba? Ezt csak bízzák rám! Ez lesz eddigi „pályafutásom” mesterteljesítménye... oOo Ha hinni lehet a híreknek, egy spanyolországi játékvezető eladásra kínálja egyik veséjét: — Mivel állandóan csak falusi meccsek vezetését bízták rám, amivel vajmi keveset keresek és egyébként is rossz anyagi helyzetem miatt, áruba bocsátom 25 ezer dollárnak megfelelő pezetáért egyik vesémet, amelyet egy dúsgazdag katalán kereskedő meg is akar venni a húgának. Ügy látszik, hogy működése során sokat „vesézték” szegény bírót . . . oOo bíróság, Egy müncheni építész beperelte a nyugatnémet labdarúgó-szövetséget, mert az NSZK válogatottja a brazilok ellen 1—0-ás vereséget szenvedve, csapnivalóan, lélektele- nül játszott. A felperes a to- • vábbiakban arra alapítja keresetét, hogy Schön, a válogatott volt edzője nem állította be csapatába két legjobb játékosukat: Breitnert és Sti- elikét Visszaköveteli tehát a belépőjegy árának felét, vagyis 25 márkát. Indokolásában még azt is megemlítette: mint szenvedélyes fociszurkoló Münchenből Hamburgba utazott a mérkőzésre, de, amit ott látott, az — ügyvédje szerint is — minden volt, csak nem futball. A felperes kéri, hogy a bíróság „vádlottként” hallgassa ki Helmut Schönt, a nyugatnémet válogatott akkori edzőjét. Az NSZK labdarúgó-közvéleménye érdeklődéssel tekint a különös fociper kimenetele elé... oOo Egy sportoló baráti társaságban azzal dicsekedett, hogy az ő apjának van egy olimpiai aranya, három ezüstje, ezen kívül tíz serlege, kristályvázái, mint atlétikai első díjak. Mindannyian elismerően néztek rá, majd egyikük megjegyezte: — Milyen csodálatos sportember lehetett az apád!... — Dehogy — vágta rá barátunk — zálogháza van . . . oOo Kilencezer sült csirkével ösztönzött kosárlabda-győzelem! . . .Ilyet sem pipált még az ezerarcú sport . . . Egy texasi étterem tulajdonosát alaposan fellelkesítette kedvenc csapatának, az örök rivális Juston Rapid elleni fölényes játéka, sőt, amikor az együttes már 101—65-re vezetett hangosbeszélőn hirdette ki: ha a fiúk 135 kosarat dobnak, minden néző belépőjegy ellenében ingyen sült csirkét kap vendéglőjében. Az edző nagyot nyelt az ínycsiklandozó étel hallatára, s „vérfelfrissítésként” a legjobb 5 játékosát küldte a pályára, a közönség tomboló lelkesedése közepette. A váratlan taktikai húzás eredménnyel járt, mert a csapat „rátett még egy lapáttal”, végül is 139—87 arányban megnyerte a mérkőzést. A vendéglős szurkoló beváltotta ígéretét és még ugyanezen a napon megkezdte éttermében az ingyen csirkék kiszolgálását . . . oOo , Egy lyoni újságban a következő, meglepő szövegű hirdetés jelent meg: „Egy futball iránt lelkesedő, elvált, csinosnak mondott, kisportolt termetű, 34 éves, 170 centiméter magas nő keresi futballista barátságát életközösség kialakítása céljából. Rossz kapusok, vagy védőjátékosok előnyben!” Az egyik kíváncsi riporter kiszimatolta a különös hirdetést feladó hőig/ nevét és címét, majd megkérdezte tőle: — Mivel magyarázza a szokatlan hirdetést? Az ok egyszerű — válaszolta a hölgy — az első házasságomban egy rendkívül népszerű, klasszis képességű csatár volt a férjem. Házasságunk azonban félresikerült. Ezért úgy gondoltam, hogy most egy kisebb képességű, kevéssé népszerű védőjátékost választok férjemül. Meggyőződésem, hogy mindketten nagyon boldogok leszünk! Egy biztos: a lelkes focirajongó amazonra még a rosszakarói sem foghatják rá, hogy „sztárallürjei” vannak! A világ talán legfurcsább alpinistái közé sorolták Wilfried Crippset, a londoni Szent Pál katedrális harangozóját. Miszter Cripps nem kevesebb, mint 34 éven keresztül húzta fel kézzel a toronyórát. Statisztikusok kiszámították, hogy a most már nyugdíjas „kapaszkodó” összesen 2 millió 250 ezer lépcsőfokot mászott meg. A- szuneralplnistát.,' példamutató teljesítményéért az angol hegymászók örökös tiszteletbeli tagjává választották. oOo A svéd Stadt Hölerayd labdarúgó-mérkőzésén egy valóban szokatlan taleset történt. A játék hevébe’n az egyik csatár bombaerősen lőtte a labdát a kapura, amely a letérdelő kapus térdéről olyan erővel vágódott vissza a rálövő játékos arcához, hogy annak orrcsontja eltörött. Nem véletlen, hogy ettől kezdve a pó- ruljárt csatár a nagyon is találó „bumeráng” becenevet kapta játékostársaitól . . . oOo Milánóban nemrég „Virtus” néven egy valóban eredeti és különös összetételű női focicsapat alakult. Az együttes játékosai kizárólag titkárnők, gyors- és gépírónők lehetnek. Sőt mi több: csakis egy olyan focival játszanak, amelyen feltűnően nagy betűkkel „A főnök” felirat olvasható. A csapat egyik csinos játékosa így indokolta meg a kissé szokatlan elhatározásukat: — Tulajdonképpen ezzel mi semmi rosszat nem akarunk főnökeinkre mondani! De nincs fogalmuk arról, hogy mily földöntúli élvezetet jelent számunkra, ha minden erőnkkel belerúghatunk egy olyan bőrlabdába, amely —, ha tudat alatt is — a főnökünket személyesíti meg . . . oOo Ha valaha kiadnák a „leghűségesebb fociszurkoló” címet, azt nyilván miszter David Beestonnak kellene ítélni. A fiatal, 22 éves hivatalnok oly ízig-vérig lelkes híve klubjának, hogy nevét, csakúgy, mint kedvenc csapatáét, Burnleyre változtatta . . . oOo Egy játékvezető kérkedve meséli kollégáinak: — Képzeljétek, nemrég 100 ezer forintra biztosítottam szemeimet! Meghallja ezt egy közelükben helyezkedő, rosszmájú szurkoló és megkérdi: — És mondja kedves bíró soorttárs, mit csinált azzal a sok pénzzel? oOo — Hallom, milyen óriási összegű „hálapénzt” kapott az ellenfél középcsatárától, miután kigyógyította őt súlyos lábsérüléséből? E szavakkal fordult a helyi csapat egyik védőjátékosa a pályaorvoshoz. — Hát ami igaz, az igaz — válaszolja a doki —, de ő megteheti, hiszen milliókat keres! Mire a játékos: — Jó, jó főorvos úr, de, ha nem tudná, „én tartottam be neki” így engem is megilletne egy kis „jájem”. oOo Egy kissé módosított Szé- chenyi-idézet: „A magyar futball nem volt, hanem nincs!”..,' Másik: — Focistáink nem munka-, hanem játéklassítés- sal „tiltakoznak” annak folyamatossága ellen! Összegyűjtötte: Somos István A labdarúgás történetének A svájci Grasshoppers örftg- eddigi, talán legfurcsább pe- . _ fiúkcsapahátiak számos ba- rét tárgyalja egy nyugatnémet J NOGRÄD — 1973. december 23., szombat í