Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD-NOXUiA ^ Of raiAGA ES. Avm£GY-feP TAN A-CS-.LA4íU,A xxxtv pvf- 285. SZÁM ARA: 1 FORINT 1978. DECEMBER 3., VASÁRNAP Befejeződött a IX. magyar békekongresszus Szombaton az Országos Béketanáes beszá­molójának vitájával, hozzászólásokkal folytat­ta munkáját az Országház kongresszusi termé­ben a IX. magyar békekongresszus. Az elnök­ségben foglaltak helyet: Benke Valéria, a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnö­ke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, va­lamint politikai, társadalmi és kulturális éle­tünk más, ismert személyiségei, a termelő- munka élenjáróinak képviselői. Timmer József, a SZOT titkára, az Orszá­gos Béketanács tagja a magyar szakszerveze­tek több mint négymillió szervezett dolgo­zója nevében köszöntötte a tanácskozást. ' Somlyó György Kossuth-dí- nagyszabású tömegdemonstrá- íjas költő saját, a kongresszus- cióval tiltakoznak a háborús ra írott versét mondta el, mesterkedések ellen. A határ- amelyet a két nagy író: Jó- széli kisközség, Nemesmedves kai Mór és Victor Hugó em- harangjának hangja ma a bé­lékének ajánlott. ke hangja és ez nemcsak a Puskás Sándor tanár, Vas kis faluban, hanem az or­tnegyei küldött arról számolt be, hogy szűkebb hazájában a békehónap megnyitóján év­ről évre autós békemenettel, szág határain is túl hallatszik. Ezután Benke Valéria emel­kedett szólásra. hoztak, de vereségeket is. 1973-ban Chile népének de­mokratikus útválasztását fullasztotta vérbe az imperia­lizmus, CIA-ügynökök és he­lyi fasiszta tábornokok ke­zével. De 1975. már a viet­nami nép történelmi győzel­mének és a nagy horderejű, helsinki konferenciának az esztendeje. A fájdalmas veszteségek és a nagy jelentőségű sikerek, amelyeket a dolgozó osztályok és harcoló népek elértek, erő­sítenek és tanítanak. A nem­zetközi békemozgalom, amely ezen népi ár sodrásában nőtt naggyá, maga is tényezője volt a fejlődésnek. Első sikeres akcióját, a stockholmi felhívást, és az akkori világpolitikai helyzetet felidézve óhatatlanul emlé­keznünk, összehasonlítanunk indokolt. A békeharcosokat akkor üldözték a tőkésálla­mokban, sok helyen börtön- büntetés, de mindenütt diszkrimináció volt az osz­tályrészük. Mostanra a bé­kemozgalom nemzetközi te­kintélye általános, a Béke­világtanács az ENSZ fórumán is hallatja szavát. Ennek je­lentőségét nagyra értékelve, mégis azt kell hangsúlyoz­BALETTOZNAK Szívesen és eredményesen pártfogolja a mű­vészeti csoportokat a salgótarjáni Bányász Művelődési Ház. A férfikórus és a rézfú­vós zenekar az ország legkiválóbb együttesei közé küzdötte fel magát. Az elmúlt hetekben újabb művészeti ág támogatását kezdték meg az intézményben: 6—14 esztendős lá­nyok, fiúk részvételével mozgásművészeti csoportot szerveztek. A gyerekek egyelőre a nunk, hogy a békemozga­lom valódi tekintélyét a köz­véleményben, az emberek gondolkodására, megnyilat­kozási készségére gyakorolt hatásán mérhetjük igazán. A békemozgalom már meg­indulásakor azt hirdette, hogy sem világnézeti, sem a társa­Beitlic Valéria: Kedvező a magyar békemozgalom munkájának mérlege Tisztelt békekongresszus! Kedves barátaink! A beszámoló és a fölszóla- lások— amelyeket eddig hal­lottunk — okkal és joggal idézik fel az öt év fejlemé­nyei mellett a nemzetközi és a magyar békemozgalom 30 evét. Amikor fölszólalásomban én is csatlakozom a beszá­moló és az eddigi felszólalá­sok megállapításaihoz, a ma­gyar békemozgalom munká­jának egészében véve pozi­tív mérlegéhez pár­tunk Központi Bizottságának köszöntésével együtt azt a kívánságot is tolmácsolom: folytassák a magyar békemoz­galom résztvevői munkáju­kat az eddigiek szellemében, de időszakunk követelménye­inek megfelelő sokoldalúság­gal. A Szovjetuniót, az egész emberiségért érzett felelős­ség vezérelte, amikor a bé­kés egymás mellett élésnek megfelelő nemzetközi kapcso­latok normáinak kidolgozá­sát javasolta az elsőrendű kérdés, a háború érdekében. Erről va, tanácskozva két kérdésre kell a választ keresnünk. Az első: van-e reális lehetőség a háborúk kiiktatására. A má­sodik: mit keli tennünk azért, hogy e lehetőség valósággá váljék. A világ közvéleménye a 30 évvel ezelőtti wroclawi értel­miségi találkozót — jóllehet, az emberi kultúra és tudo­mány nemzetközileg kiemel­kedő, ismert és nagy tekinté­lyű személyiségei fordultak, felrázni akaró szavukkal a népekhez — kezdetben nem tekintette fordulatnak, még mérföldkőnek is alig. Volta­képpen nem is kezelhette másként, mint a felelősség indította, clült megnyilatkozásnak, amelynek az lesz a sorsa, ami a második világháború előt­ti hasonló figyelmeztetések­nek, akcióknak, például Thomas Mann és Romain Rol­land írásainak, vagy az értel­miségi szervezkedéseknek. A jelenkori béketörekvések sikerének előfeltétele az a történelmi fordulat volt, amely Októberrel, a Szovjet­unió megszületésével kez­dődött és a szocialista orszá­gok sorának létrejöttével 'foly­tatódott. Majd ezekhez ’ já­rultak és járulnak a nem­zeti függetlenségi mozgalmak karcai és eredményei, a vi­lágszerte erősödő munkás- ményeket, nagy győzelmeket i Sándor partizánegység létre- veres ellenállási akcióját balett alapelemeivel ismerkednek, egyszerű koreográfiájú tánclépéseket tanulnak. A foglalkozásokon — melyet Geczkó Ilona, a megyei művelődési központ munkatársa ve­zet — nem csak a fiatalok mozgáskultúrájá­nak emelését, hanem a résztvevők fizikai erőnlétét is növelni szeretnék. A sport és a mozgásművészet összekapcsolásával egész­séges, arányos testalkatúvá válhatnak a cso­port tagjai. világhatalmi céljaik vagy ha­diipari profitérdekeik miatt fegyverkeznek és háborús fe­szültségeket idéznek elő. Hogy a két érdek miképpen fonó­dik össze és micsoda profi­tokról van itt szó, azt egyet­len példa is jól jellemzi. Egyedül a neutronbomba be­mostanában kihasználják azt, hogy újabban a haladás erői­nek táborában is viták kelet­keztek az egyes társadalmi kérdések eltérő megítélése miatt. Az úgynevezett harma­dik világban, a fejlődő or­szágokban nagyon sok helyen a szocializmus különféle út­dalmi rendet illető nézetek vezetésétől az ebben érdekelt jait hirdetik meg, és több or- nem lehetnek akadályai an- trösztök tízmilliárd dolláros nak, hogy osztályok és népek, hasznot várnak, egyének és szervezetek, val- Minderre azért hívom fel a lások hívői és materialisták figyelmet, mert a hideghábo- összefogjanak azok ellen, akik rú zsoldjában tájékoztatók szág valóban szocialista irá­nyú fejlődésére törekszik. Itt a nemzetközi békemozgalom új, fontos bázisai jönnek lét- (Folytatás a 2, oldalon) mozgalom, a szocialista esz­me vonzásának nagy kiterje­désű növekedése. Ennek a történelmi áram­lásnak része és felerősítője lett a békemozgalom. A Wroclawban összegyűlt öt­százak felrázó és bátorító • üzenetére, Párizsból, az első békekongresszus cselekvést kiiktatása sürgető szavára, váratlanul, gondolkod- rövid idő alatt sikerült azt a tömegmozgalmat létrehozni, amely már megszületése má­sodik évében — 500 millió aláírással — az akkori embe­riség egynegyedének szavát tette hallhatóvá a nemzetkö­zi közvéleményben. E harc váltakozó kimenete­le, viharos eseményei néha nehezen áttekinthetővé te­szik az erővonalakat. Annyi már mégis világos, hogy az imperializmus egyeduralmi helyzetének vége; a gyarmati rendszer fölbomlott, a népek a kiszolgáltatottság burkol­tabb formáit is felismerik, harcolnak ellene. A 60-as évek nagyívű fej­morális lődése, a gyarmati iga lerá- megren- zásának folyamata kudarcok­tól sem volt mentes. Lumum­ba tragédiája, a kongói nép sorsa szimbólum is: az im­perializmus erői még jelentő­sek, módszereik rafináltak, alkalmazkodnak a változó vi­szonyokhoz. A Vietnam el­leni háborút kivéve, nyílt fegyveres beavatkozást rit­kábban, de helyi szakadárok névtáblája alatt, európai és amerikai zsoldosokkal végre­hajtott beavatkozásokat a népek ellen, amelyek függet­lenségre, a saját erőforrásaik feletti rendelkezés vissza­szerzésére törekszenek, an­nál többet tapasztaltunk. A 70-es évek további ered­Befejezte munkáját a salgótarjáni konferencia Realitás, történelmi hűség talaján Salgótarjánban a megyei pártbizottság székházában két rámutatott azokra a helyi sa- ha nem volt előttünk prob- napon át ülésezett az a tudományos konferencia, amelyet játosságokra, amelyek ezt a léma, hogy magyar hazánkért, A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom a II. harcot elősegítették, lehetővé vagy a világ haladásáért har- világháborúban címmel december 1-én és 2-án rendezett a tették. Korreferátumában ér- colunk-e”. Ennél kifejezőbben Magyar Partizán Szövetség és a Magyar Történelmi Társu- tékelést adott a karancslejtősi meghatározni aligha lehet a lat. A konferencián, miként arról beszámoltunk, az ország bányászok harcáról és beszá- hazafiságot és az internacio­minden tájáról érkezett történelemtanárok és szakfelügye­lők, valamint a témakörökben kutatást végző tudományos munkatársak és az egykori harcok részesei, magyar ellen­állók és partizánok vettek részt. A konferencia második, be- jöttét, harcait máig mutató ta- fejező napján megyénk három pasztalatként így összegezte: molt az egykori esemény má- nalizmust egy cselekedetbe öt­ig ható jelentőségéről. vözve. A konferencia második nap- Vass Henrik, a Magyar Tor­ján került sor a hozzászólá- ténelmi Társulat elnökének sokra. A konferencia résztve- általános helyettese, a Párt- vői közül kilencen kértek és történeti Intézet igazgatója a kaptak szót. Hozzászólásaik- konferencia munkáját össze­tudományos kutatója tartott egyszerre volt hazafias és in- k&n a konferencián elhangzott foglalva egyebek között ki korreferátumot az ellenállás és ternacionalista, a nyelvi ne- előadásokhoz újabb gondola- emelte, hogy a tanácskozás partizánharc Nógrád megyei héz.Qégek ellenére a legtelje- tokkal, kiegeszitesekkel járul- legfőbb jellemzője a komp­történéseiről, azok jelentőségé- sebb egységben harcolt a kő- hozzá. Számos, eddig ke- lexitás volt. Két nap alatt 15 ről és az országos mozgalom- 70s ügyért, a függetlenségért, véssé ismert, vagy csak szűk előadás és 9 felszólalás hang­körben számon tartott magyar ellenállási eseményre és cso­rnai, valamint a szomszédos a társadalmi haladásért. Em- ország, Csehszlovákia parti- lékük, harcuk megőrzése meg- zánmozgalmával összefüggő tisztelő kötelesség számunkra portra hívták fel a közfigyel- kapcsolatairól. — hangsúlyozta Bandur Ká- met. Példa erre a temesvári önkéntes katonai alakulat esete is, amelyről az alakulat Bandur Károly, az MSZMP roly' Nógrád megyei Oktatási Igaz- Molnár Pál, a Nógrád gatóságának vezetője a Nóg- megyei bányászok és rádi Sándor vezette partizán- munkások ellenállásáról tar­egység megalakulásának, szer- tott előadást a konferencia veződésének és harcainak, va- résztvevőinek. Ismertette azo- lamint jelentőségének a ma- kát a szervezett akciókat, gyár partizánmozgalomban té- amelyekben a munkások, bá- ma ismertetését végezte el. nyászok például az üzemek, Korreferátumában megmutatta így az Acélgyár teljes lesze- azokat az összefüggéseket is, relését hátráltatták a hábo­egykori tagja számolt be. Töb­ben szóltak arról — utalva Pintér István tudományos elő­zött el. A tanácskozás jelen­tőségét — nem a formális je­gyei? alapján — abban fogal­mazta meg, hogy először fordult elő kutatók és közvetítők közös tanácskozá­sa. Ez a komplexitás azon­ban c'sak a kezdetnek tekint­hető, hiszen a magyar törté­adására, amely a konferencia nelemtanárok segítése tovább első napján hangzott el —, ra is kulcskérdés. Szükséges- hogy népünknek nincs szé- nek látszik az ifjúság nevelé- gyenkeznivalója, nem érheti se érdekében a kutatási ered- az a vád, hogy az antifasisz- mények folyamatos és az ed- ta ellenállásban, partizánmoz- diginél jóval gyorsabb eljut­amelyek Nógrád megyében és rú utolsó szakaszában, rámu- ®a!o,nll,:)a'1 *ler? t®tt mef tatása a pedagógusokhoz. A ___i.1__i ••__________j -)____... npnr. An d ent lehetőségeihez képest. Foglalkoztak a történelemta­nítás jelenlegi, szűkre szabott lehetőségeivel. A hozzászólók többsége régi harcok, szen­vedések, megkínzatások részt­szóbeli és gyors közlés old­hatja csak meg a problémát, más szóval fel kell használni a különböző tanfolyamokat, a történelemtanárok nyári egye­temeit és minden olyan le­közvetlen környezetében lehe- tatott a munkások sok for- tővé tették a fegyveres ellen- mában megnyilvánuló pasz- állás ^ megszervezését és elin- szív és aktív ellenállására dítását._ Ismeretes, ho"y a Nóg- a széntermelés folyamatának radi Sándor vezette partizán- akadályozásában, a gépek le- egyseg rövid idő alatt mint- szerelésében, a leventemozga- egy négyszáz főt számlált - a lom háborút kiszolgáló te- korreferatum kitért annak is- vékenységének megakadályo- mertetesere is, hogy a csoport zásában, a hadifoglyok segí- ílyen aranyu megerosodeseben f milyen szerepe volt a helyi adottságoknak, megyénk és Horváth István a közvetlen környezetünk közis- aljai lejtaknán 1944-bén tör- állás és partizánmozgalom jelentetése is, amely a ma- merten erős munkásmozgalmi tént eseményekről számolt be jelentőségét, fontos megálla- gyár antifasiszta ellenállásról hagyományainak és a harcot a konferencia résztvevőinek, pítás volt az is, amelyet az és partizánmozgalomról eddi® szervező illegális kommunista Részletesen Ismertette a ka- egykori szovjet vezetés alatt megjelent több mint 200 mun- part szerepének. A Nógrádi rancslejtősi bányászok fegy- harcoló magyar partizán a kát megfelelő formában egye­_és konferencián elmondott: „So- sítve jut el a közönséghez," vevője, saját élménye alapján hetőséget, amelynek felhasz szólt arról az igazságról, hogy nálásával közelebb kerülhe- a realitás talaján, a történél- tünk a célhoz. Vass Henrik mi hűség jegyében kell meg- említést tett arról is, hogy ismerni és megismertetni fia- sürgető szükség egyclyannép- karancs- táljainkkal is a magyár ellen- szerű összefoglaló mű meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom