Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)
1978-12-20 / 299. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 'MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGÍEI. TANACS LAPJA XXXIV. ÉVF.. 299. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. DECEMBER 20., SZERDA Következetesebb összhangot az elvek és gyakorlat között Alapvető föladat a népgazdasági egyensúly javítása Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság ' Kibővített ülést tartott tegnap Salgótarjánban, a megyei pártbizottság, amelyen részt vett és felszólalt dr. Gergely Isván, az MSZMP Központi Bizottság tagja, az Országos Vízügyi Hivatal vezetője. A megyei pártbizottság a napirendi pontoknak megfelelően elsőnek megvitatta azt a jelentést, amely az 1977. december 1-i határozatból adódó feladatok végrehajtásának tapasztalatait és az 1979. évi cselekvési programot tárgyalta. Az előzőleg Írásban kiküldött anyaghoz Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést, az MSZMP KB decemberi határozata alapján. A megyei pártbizottság beszámolója Megyénk 1978. évi gazdasági fejlődése főbb vonásaiban megegyezik az országos tendenciákkal. Ránk is érvényesek a Központi Bizottság december 6-i határozatában foglalt elemzések és megállapítások. A megyei pártbizottság, a Központi Bizottság 1977. december 1-i határozata alapján ebben az esztendőben fő feladatának a népgazdasági A főbb területeken A megye gazdasági fejlődése a főbb területeken a tervezettnek megfelelően alakul. A népgazdaságot érintő kedvezőtlen hatások, a megye gazdasági fejlődésével együttjáró korábbi ellentmondások, a gazdaságpolitikai gyakorlat hiányosságai, a munka szervezettségének fogyatékosságai miatt, néhány feszültségpont, fejlődést gátló tényező a korábbi éveknél nálunk is élesebben jelentkezik. A megyei pártbizottság gaz- daságirányító munkájában a Központi Bizottság 1978. április 19—20-i határozatának megfelelően előtérbe került a következetesebb végrehajtás, az ehhez szükséges politikai feltételek megteremtése. A párt-, állami és tömegszervezetek munkájuk során nagyobb figyelmet fordítottak a gazdasággal összefüggő kérdésekre, a cselekvési programban kiemelt feladatok megoldására, az ehhez szükséges politikai és személyi feltételek megteremtésére. Több kezdeményezés született az erőforrások koncentterv célkitűzéseinek helyi végrehajtását tekintette. Munkájában kiemelt figyelmet fordított a termelés hatékonyságának és minőségének javítására, a gazdálkodás színvonalának emelésére. Ennek megfelelően határozta meg a helyi politikai feladatokat, szervezte, segítette és ellenőrizte a megvalósítás folyamatait. rálására, a dolgozók fokozottabb bevonására, a feladatok megoldására. Javult az ellenőrző munka hatékonysága, a végrehajtott tervszerű kádercserék eredményesen, jól szolgálták a vezetés színvonalának emelését. Fejlődésünk alapjában tervszerű, több olyan feladatot sikerült megoldani, amelyek hatása a következő évek fejlődését jelentősen befolyásolhatják, azaz a hatékonyság növelését és a termelési szerkezet átalakítását meggyorsíthatják. Nagyobbak lehetnének eredményeink, ha a pártmunkában és a gazdasági tevékenységben kevésbé hatott volna a mennyiségi szemlélet. Az új követelmények megértetésekor nem mindenütt sikerült kialakítani a szemléletbeli és cselekvési egységet. Egyes gazdasági vezetők még mindig túlhangsúlyozzák a külső tényezők szerepét. Ezzel megpróbálják palástolni a reájuk bízott gazdasági egység fejlődésének ellentmondásait, munkájuk fogyatékosságait. gektől és az irányító szervektől. Az ipari üzemek fejlődése, a gazdálkodás hatékonyságának javulása mellett ebben az esztendőben több üzemben csökkent a nyereség. Az idei termelőtevékenység árnyoldalai közé sorolhatjuk a készletek növekedését. Nincs még teljes körű értékelés, de a ZIM salgótarjáni gyárában 60, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységében pedig 35—40 millióval lesz nagyobb a készlet a tervezettnél. Figyelmet érdemel a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat és a Nógrádi Szénbányák ez irányú gondja. A megye ipari üzemeinek exportja előreláthatólag 5—6 százalékkal növekszik, értéke meghaladja a 2,7 milliárd forintot. Szocialista exportkötelezettségeinket a kontingensnek megfelelően teljesítjük. A nem rubel elszámolású export az országosnál dinamikusabban — 8—10 százalékkal növekszik. Az export több mint 50 százaléka gépipari, 20—22 százaléka kohászati, 6—7 százaléka építőanyag-ipari, 4—5 százaléka pedig könnyűipari termék. Kiemelkedően teljesítették exporttervüket a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a balassagyarmati kábelgyár, a salgótarjáni síküveggyár. Az exportált termékek hatékonysága, gazdaságossága megfelelő, annak ellenére, hogy a devizakitermelési mutatók jelentős eltérést jeleznek az ágazatok között, azon belül, sőt vállalatonként és gyártmányonként is. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 27 forint 12 fillértől 52 forint 77 fillérig, az öblösüveggyárban 17 forint 52 fillértől 43 forint 53 fillérig terjed egy dollár kitermelési költsége. Az export gazdaságosságának reális megítélését megnehezíti az állami támogatások rendszere, mivel a gazdasági egységek 20—25 százalékos támogatásban részesülnek. Emiatt, valamint az árrendszer fogyatékosságainak hatására egyes termékek indokolatlanul gazdaságtalanok, — néhány tűzhely, síküveg — mások — könnyűipari termékek egy része — jövedelmezőnek tűnnek. Ráadásul néhány gazdasági egység gyártmányában magas a tőkés importanyagok, alkatrészek aránya. Az építőiparban meggyorsult a műszaki fejlődés, növekedett a korszerű technológiák aránya, fokozódott a kiemelt beruházásokra való erőkoncentrálás. A rétsági és balassagyarmati építőipari szervezetek összevonásának kedvező hatása már érezhető. A munkatermelékenység valamennyi helyen növekedett. Ugyanakkor nem sikerült az elvárható szinten biztosítani, elsősorban a két állami vállalatnál, — a technológiai és szervezettségi fegyelmet, a gazdálkodás stabilitását. A mezőgazdaság és a beruházások Nem mindenütt nőtt a hatékonyság Megyénkben az ipari termelés növekedési üteme az előző évinél mérsékeltebben, négy-öt százalékkal haladja meg az 1977. évi szintet. A szénbányászat nélkül a növekedés üteme 5,5—6 százalék körül várható. A növekedést teljes egészében munkatermelékenységgel biztosították. Kedvező, hogy ott növekszik a termelés — kohászatbán, építőanyag-iparban és köny- nyűiparban —, ahol javult a termelés hatékonysága, növekedett a gazdaságos export nagysága. A hatékonyság követelményének fokozottabb előtérbe kerülésével tovább erősödött az egyes ágazatok és üzemek közötti differenciáltság. Előrelépés történt a gyártmányszerkezet korszerűsítésében, az eszközök kihasználásában, elsősorban a kiemelt nagyüzemekben, a Salgótarjáni Kohásza'i Üzemekben, a balas- sytvarmaH kábelgyárban, a VEGYÉPSZER salgótarjáni faárában, FÜTŰBER nagybátonyi gyárában, a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. Meggyorsult az üzem- és munkaszervezés, a korszerűbb módszerek és az új technológiák alkalmazása. Néhány területen azonban az indokoltnál lassúbb az előrehaladás, ami a korábbi fejlődés ellentmondásai, a jelentkező külső körülmények kedvezőtlen hatása mellett döntően a vállalati belső gazdálkodás hiányosságaiból, helyenként a tervszerűtlen és fegyelmezetlen munkából adódik. A hatékonyabb munka feltételeinek megteremtésére, a gyártmányszerkezet átalakításának gyorsítására tett intézkedések nem minden területen bizonyultak elégségesnek. Emiatt néhány gazdasági egységnél nem javult kellően a hatékonyság. Az intézkedések elmaradása miatt néhány vállalat termelési és értékesítési gondokkal küszködött. Az előbbiek tevékenységének reális megítélése alapos elemző munkál kíván a gazdasági egyséA megye mezőgazdasági üzemeinek fejlődését az országos tendenciák jellemzik. Az üzemek termelési értéke várhatóan 5 százalékkal haladja meg az 1977. évit, szerkezete alapvetően a terveknek megfelelően alakul. A növénytermesztésben kedvező az őszi búza és a burgonya hektáronkénti átlagtermése. Az állat- tenyésztésben a tehénállomány 3 százalékkal, az anyajuhlétszám 8—9 százalékkal növekszik. Javultak a tenyésztési, a hozam, valamint a fajlagos abrakfelhasználási mutatók. Az egy tehénre jutó tejtermelés eléri a 3100 litert, a gyapjúhozam a 4,1 kilogrammot. Tíz-tizenként százalékkal nőtt a tej, 25 százalékkal' a vágó- juh, és 5 százalékkal a gyapjú értékesítése. Az üzemek vezetői és dolgozói jelentős erőfeszítéseket tettek a kedvezőtlen időjárás hatásainak ellensúlyozására. Növekedett az üzemen belüli és az üzemek közötti szervezettség, csökkent az indokolatlan differenciáltság. A tartalékok azonban továbbra is jelentősek, mivel nem minden üzem tett hathatós intézkedéseket a belső lehetőségek kihasználására. Ezt mutatják a termésátlagokban — cukorrépa, kukorica — és az állat- tenyésztési hozamokban meglevő indokolatlan eltérések. Indokolatlanul lassú volt az előrehaladás a rét- és legelőgazdálkodásban. a tömegtakar- mány-termelésben. Nem mindenhol vált a gazdálkodás alapelemévé az anyag- és energiatakarékosság, a költségelemzés, az optimális hozam-ráfordítás arány kialakítására irányuló törekvés. Több gazdaságban a költségek emelkedése meghaladja a tervezettet, az üzemek egy része továbbra is feszített pénzügyi helyzetben gazdálkodik. A megyei pártbizottság ebben az esztendőben is döntő feladatának tartotta a beruházási folyamatok tervszerűségének fokozását. 1978-ban csaknem 2,7 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. Az iparban már termel a Balassagyarmati Fémipari Vállalat bányatámgyártásának első ütemét jelképező részleg. Átadták a Váci Kötöttárugyár új kazári üzemcsarnokát, befejeződött a salgótarjáni erőmű rekonstrukciója. Várhatóan felépül a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kisterenyei cső- és görgőspályagyártó üzeme. Rendeződtek a salgótarjáni síküveggyár és a Rom- hányi Építési és Kerámiagyár fejlesztésénél jelentkező pénzügyi problémák. Megkezdődött a Salgótarjáni Ruhagyár új, balassagyarmati telepének építése, a kábelgyár beruházása. Tervszerűbb lett a mező- gazdasági beruházások kivitelezése. A tett intézkedések ellenére sem sikerült a beruházásoknál levő ellentmondásokat (Folytatás a 3. oldalon.) „Az otthont adó város életét tegye még szebbé, gazdagabbá felavatták a Pénzügyi és Számviteli főiskola új épületét > M A vendégek — közöttük dr. Polinszky Károly oktatási miniszter —, az ünnepség után megtekintették a főiskolát. — kulcsár-felv.— Nemes és szép alkotással gazdagodott Salgótarján fel- szabadulása 34. évfordulóján. Tegnap délután átadták rendeltetésének a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatának új épületét, amely minden tekintetben megfelel a marxista—leninista szellemben történő szakember- képzés, a tudományművelés igényeinek, kielégíti a korszerű felsőfokú oktatás követelményeit. Köszönet illeti az épület tervezőit, építőit, beruházóit, köztük a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatot munkájukért. A főiskolai komplexum több mint hatvanmillió forintba került, korszerű előadó- és gyakorlótermek, gépterem, tizenkétezer kötetes könyvtár, tornaterem stb. fogadja a 185 nappali és 240 levelező tagozatos hallgatót. Az ünnepségen részt vettek a megyei és városi párt-, állami, társadalmi szervek, a tervezők, építők, beruházók, a város dolgozóinak képviselői az üzemek, intézmények vezetői. Jelen volt dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Géczi János, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes, Hoffer István, a Nógrád megyei Tanács elnöke, Kővári Tibor, az MSZMP KB tudományos, közoktatási, kulturális osztályának munkatársa és dr. Tétényi Zoltán, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola főigazgatója. Dr. Lonsták László tagozat- vezető, főiskolai docens köszöntötte a jelenlevőket. Mint mondotta, külön öröm számunkra, hogy főiskolánk épületének avatása egybeesik a város felszabadulásának 34. évfordulójával. Salgótarján valójában a felszabadulás után lett igazán város, ezekben az évtizedekben az ipari központ mellett egyre inkább kulturális centrummá, a megye szellemi életének központjává vált. E folyamat szerves része a kihelyezett főiskolai tagozat létrehozása, az elmúlt hat évben történő fejlesztése, s az új oktatási épület átadása. Az ünnepi beszédet dr. Polinszky Károly oktatási miniszter mondotta. — Mai ünnepi összejövetelünknek kettős feladata van — kezdte ünnepi beszédét. — Ma emlékezünk Salgótarján fel- szabadulásának 34. évfordulójára, és a városnak e jeles napján avatjuk fel a megye- székhely új felsőokatási intézményét, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni kihelyezett tagozatát. 1944. december 25-én a felszabadító szovjet hadsereg eldöntötte Salgótarján népének évtizedek óta folyó harcát, amelyet a forradalmi hagyományokban nagymúltú város bányászai, gyári munkásai, az értelmiségiek legjobbjai vívtak a nagyobb darab kenyérért, a szabad életért. Azóta nem volt szinte olyan év, hogy ne örültek volna Salgótarján lakói egy-egy új létesítménynek. Ma, a fel- szabadulás 34. évfordulóján is gazdagabb lett a város: egy felsőfokú intézmény oktatási épületét avatjuk ma fel. A város felszabadulásának évfordulóján meghajtjuk a tisztelet és az elismerés zászlóját azoknak a szovjet katonahősöknek, akik életüket adták, hogy új életet teremtsenek; megbecsüléssel szólunk azokról, akik a szocializmusba vetett hitükkel, példamutató munkájukkal lerakták ennek a szép városnak új alapjait és elindították a szocialista fejlődés útján. A következőkben az oktatási miniszter szólott arról, hogy a város képével együtt alakult, formálódott lakóinak életmódja, gondolkodásmódja is, majd pedig néhány adattal érzékeltette a művelődés fejlődését. Például 1945-be« csupán az acélgyári iskolában és az úgynevezett II. körzeti (Folytatás a 2, oldalon)
