Nógrád. 1978. december (34. évfolyam. 283-307. szám)

1978-12-16 / 296. szám

Megkezdődött a visszaszámlálás Az nagy napjai Kollár József igazgatóval ugyan hol is találkozhatnánk mostanság, meglehetős gya­korisággal. ha nem az épülő R—III. monumentális, gé­pektől, emberektől hemzsegő csarnokában. Nem rendhagyó hát az „összefutás” ott, s nem „ritka látvány” az ém't- kezésen a Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatója, ami. ha belegondolunk, érthető. Hiszen a vezetése alatt álló, immáron régi hírnevét vissza, követelő, s azt tudni tudó gyár jövője is függ az új nagyberuházás megvalósulá­sától. Amely, ha elkezd ter­melni, hazánk legnagyobb csempegyártó üzemévé emeli a "omhányit. Kivitelezőkkel történő hely­színi beszélgetésre siet az igazgató, de meg nem állja, hogy kérdésünkre ne vála­szoljon. Igaz, a néhány rövid perc alatt is minduntalan órájára tekint, de nagyjából körvonalazza az építkezés je­lenlegi helyzetét. — Magamban már meg­kezdtem a visszaszámlálást. Hiszen hónapokon múlik csak, hogy megkezdhetjük a pró­baüzemelést. Bár fogalmaz­hatnék úgy is: mindössze százhúsz nap van hátra addig, s tudja, ilyenkor hogy szalad az idő. — Biztosítottnak látja az jíprilisi termelésindítást? — ... Nekem más elméle­tem van; egyetlen nagy célt kell jövőre megvalósítani, de azt mindenképp: hogy a Rom­hány III. üzem 1979. végéig ötszázezer négyzetméterhyi csempét termeljen. Aztán hogy „március végén indulunk-e”, avagy május első hetében, ha ez a teljesítmény sikeredik, szerintem teljesen mindegy. Persze, ez nem a határidők­ről való teljes lemondást je­lenti. Mi azt tartjuk: inkább késsen az néhány napot, de utána úgy mozduljon a gépe­zet minden egyes porcikája, ahogyan kell! De, hogy úgy mozdul-e majd a gépezet? Vári László a generálkivite­lező Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat ottani legfontosabb személyisége bi­zakodik. Még azok ellenére is, hogy — mint mondja — egy­általán nem nyugodt, sok na­pi gondja akad és így, év vé­ge előtt, „sűrűsödnek a dol­gok”. — Egy azonban bizonyos — hangsúlyozza —: az idei évre a beruházók-; a gyáriak által kért és programozott terveket teljesítjük. Ami, ha így lesz, jelentős eredménynek számít. Ismer­tek ugyanis az év eleji, s közbeni nehézségek, a kivi­telezésben résztvevők közöt­ti viták, a megmagyarázott, de levő lemaradások. Melyek most is vannak, de korántsem olyan élességgel jelentkez­nek, mint annak előtte. Hiszen a NÁÉV dolgozóinak, s az őket irányítóknak az' a- cél lebegett szemük előtt; a pró­baüzemelés megvalósításához szükséges üzemek, a gyártást biztosító technológiai sor, legyenek megfelelő állapot­ban. Éppen ezért csoportosí­tották át embereiket az e szempontból döntő fontosságú helyekre: a csarnok, a tmk- épület, a nyersanyagtároló és fill ■ '''1 Az égetőkemencén dolgoznak terei a nyersanyagőrlő malomház kivitelezéséhez, s hagytak szánt szándékos lemaradást másutt. Bár ez utóbbi is, fogalmaz­hatunk akármilyen árnyal­tan, már gondokat takar. „Megszaladtak” az egyik mun­kával, de tág rés maradt a beüzemelés szemszögéből ugyan lényegtelen, de a má­jus végén megkezdődő átadást döntően befolyásoló építke­zéseknél. Ami most még nem okoz feszültséget, de Vári László látja: később megkér­dőjelezheti eddigi sikereiket, összhangba kellene hát hozni a fontost, a kevésbé fontos­sal, mivel munkaerőgondok is vannak, s ezek még na­gyobb nehézségek előidézői is lehetnek. — Huszonöt-harminccal ke­vesebb most a létszámunk a kelleténél — mondja a főépí­tésvezető. — És éppen a kulcsszakmabéliek hiányoz­nak: a vas- és fűtésszerelők, az ácsok, a bádogosok. Akik — tesszük hozzá mi, a számok ismeretében, az össz- létszám csaknem egynegyedét tennék ki. Ha lennének. Az építésvezető azonban opti­mista. Az elmúlt hónapok alatt ugyanis jelentős szerve­a Hőtechnika Vállalat mes­zési intézkedéseket vezettek be — közöttük a rugalmas munkás-átcsoportosítást —, „meghonosították” a minőségi béresést, minek eredménye, hogy eleddig kifogás nem me­rült fel munkájukkal kapcso­latban. Magyarán: hanyagul végzett tevékenység miatt egyetlen forinttal sem lett rövidebb semelyik munkás fizetése sem. Mi több, az utóbbi két hónap alatt az építkezésen résztvevő szo­cialista brigádok tizenegy olyan értékelhető felajánlást tettek, mik nagyban elősegí­tik a pontosságot, az ütem tar. tást. A NÁÉV salgótarjáni telepén pedig egy tmk- brigád állandó ügyeletet tart, a váratlanul Romhány- ban meghibásodott gépek ja­vítására* Hiszen nekik mond­hatni „éltető elemük” a beton, szállító és -keverő, valamint az emelőgépek és berendezé­sek jó állapota. .December végéig százmil­lió forint értéket kellene az állami építőipari vállalat szakembereinek „beépíteni” a Romhány III. üzembe. Töb­ben bizonygatják: ez sikerül. Nagy napoknak néz elébe a hajdan volt csempegyár... — karácsony — A képviselőcsoport tárgyalta A büntető eljárások érvényesülése Amiként arról egy rövid tudósításban már említést tet­tünk, az országgyűlési képvi­selők Nógrád megyei csoport­ja soros ülésén az országgyű­lés téli ülésszakára készülve foglalkozott a büntető eljárá­sok érvényesülésének megyei tapasztalataival. Megyénk or­szággyűlési képviselőit dr. Csonka Tibor megyei főügyész tájékoztatta erről a fontos té­máról. Az MSZMP XI. kongresszu­sa speciális feladatként szabta meg a hatóságok számára a szigorú és következetes fel­lépést minden társadalomelle­nes magatartással szemben, különösen ami a társadalmi és a személyi tulajdon bűnös megkárosítását, a spekulációt és a társadalmi együttélést sértő magatartást illeti. A me­gye bűnüldöző és igazság- szolgáltató szerveinek ez irá­nyú tevékenységét elősegítet­te a törvényesség fogalmának új . értelmezése, a módosított alkotmány által, amelyről népszerűén szólva megállapít­ható, hogy a törvények meg­tartása saját területén min­denkinek alapvető kötelessége. A képviselőcsoport ülésén a részletekbe menően szó volt arról, hogy milyen ten­denciák jelentkeztek me­gyénkben a legutóbbi évek­ben a törvényesség érvényesü­lésének legszámottevőbb fok­mérőjét, a bűnözés alakulását tekintve. Ezzel összefüggésben a képviselőcsoport megismer­kedett azzal is, hogy milyen­nek tekinthető a büntető eljá­rások hatásfoka a megyei gya­korlatban. A legfontosabb megállapítást, azt ugyanis, hogy 1977-ben valamelyest csökkent a bűncselekmények száma Nógrád megyében, kép­viselőink örömmel fogadták. Különösen örvendetesnek ítél­ték meg azt a körülményt, hogy a vagyon elleni bűnö­zésben bekövetkezett 10 száza­lékos csökkenés az igen sok­rétű és egybehangolt intézke­dések nyomán jöhetett létre. Ezeket az intézkedéseket a megyei párt-végrehajtóbizott­ság által kezdeményezett és meghatározott irányelvek és szempontok alapján tették meg az illetékesek. A bűn- megelőzésre is kiterjedő in­tézkedéseknek — miként a képviselőcsoport ülésén erről hangsúlyozottan szóltak —, feltétlenül részük van abban, hogy tavaly például sikerült megállítani a társadalmi tu­lajdonban okozott károk hosz- szabb időn át emelkedő ten­denciáját, sőt azt jelentősen visszaszorítani. A helyzetet jól érzékelteti néhány adat, amely szerint három évvel ezelőtt 5,3 millió forintot tett ki ez a kárösszeg, két éve megközelí­tette a 10 milliót, 1977-ben pe­dig 1,4 millió forintra csök­kent. A vagyon elleni bűnözés azonban változatlanul jelentős helyet foglal el megyénkben az összbűnözés területén, minthogy az még mindig 44 százalék, s jelentős, pontosab­ban számottevő azoknak az ügyeknek a száma, amelyek elkövetői a közös vagyon el­len intéztek támadást. A megyei képviselőcsoport ülésén ezzel összefüggésben részletesen szóltak arról is, hogy milyen fontosabb okok játszanak közre a társadalmi tulajdont károsító bűncselek­mények elkövetésében. Képvi­selőink közül többen is java­solták, hogy a társadalmi tu­lajdon védelme, a megelőzés érdekében a különböző szer­vek és az ítélethozó igazság­ügyi szervezetek, intézmények közreműködésével a legin­kább veszélyeztetett területe­ken ankétokat is tartsanak. Miután a képviselőcsoport e témában csupán ajánlási jo­gával élhetett és a konkrét intézkedéseket a büntető eljá­rásokat lefolytató intézmé­nyektől várja — érdekes lehet az, milyen választ kaptak képviselőink javaslataikra. A megyei főügyész elmondta, hogy az e tekintetben különö­sen számba jöhető területe­ken az éves munkamegbeszé­léseket a jövőben valóban fel­használhatják a magatartás­kötelességek ismertetésére. A büntető ügyekben eljáró hatóságok számára visszatérő gondot jelent az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmé­nyek számának folyamatos emelkedése. Ezen belül szinte minden, évben előfordul egy- egy kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény is. A fiatalkorú bűnözés általában kedvezően alakuló összképét rontotta né­hány nemi erkölcs elleni bűn- cselekmény, amelynek elköve­tői között számos fiatalkorú szerepel. Itt is érdemes hang­súlyozni, hogy ezeknek az ügyeknek többségében a sér­tettek — többnyire középisko­lás, kollégista lányok köny- nyelműsége, elővigyázatlansága jelentős mértékben közreját­szott a bűncselekmények elkö­vetésében. Bíróságaink a ki­emelkedő tárgyi súlyú bűn- cselekmények elkövetőivel szemben szigorú büntetéski­szabási gyakorlatot folytatnak. Képviselőinket különösen ér­dekelte, hogy mi az oka a bűnügyek emelkedésének a pásztói járásban. A területi bűnözés statisztikáját nézve feltűnő, hogy amíg 1976-ban a pásztói járásban 287 ismertté vált bűncselekmény szerepelt, addig a tavalyi adat már 370- ről szól. A járásban különösen nagy gondot okoz a fiatalko­rúak nagy számának italozó életmódja és a cigány szár­mazású lakosság egy részé­nek helytelen életmódja. Ez­ért ezen a területen különösen fontos a megelőzés munkájá­nak erősítése, a gond társadal­mi megoldása. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy me­gyénk erkölcsi-társadalmi, po­litikai arculata az utóbbi években tovább javult, nincs ok különleges intézkedésekre. A bűnüldöző szervek mun­kájukat a törvényesség betar­tásával, a jogpolitika helyes alkalmazásával végzik — ál­lapították meg a képviselő- csoport ülésén. A büntető el­járás törvényességét, a vád­emelések megalapozottságát jelzi a váderedményesség ala­kulása. Ez a mutató évek óta igen kedvező, tavaly például 98,6 százalék volt, ami meg­haladta az országos átlagot is. Mindezek arra utalnak, hogy a büntető ügyekben eljáró ha­tóságok következetesen mun­kálkodnak a XI. kongresszus határozataiból adódó speciális feladataik végrehajtásán. E te­vékenységük hatékonyságát várhatóan növeli majd a jövő évben hatályba lépő új Bün­tető Törvénykönyv is, amely jobban tükrözi a társadalom fejlődésének eredményeit, tö­kéletesíti a jogi eszközöket és egységesíti a büntető jogelve­ket — ily módon számottevő hozzájárulást jelenthet a bű­nözés visszaszorításához, az eredményesség növeléséhez. TPL Szécsényi szerelők Ä szécsényi termelőszövet­kezet gépudvarán, mint a dísz­század a fogadáson, sorakoz­nak az MTZ-erőgépek. Velük szemben, mintha párbajra ké­szülnének, pedig csak a hol­napi munkára, állnak némán az IFA-tehergépkocsik. A las­san hulló esőcseppek kis pa­takokban a plató hajlatából csorognak a fölázott udvarra. A szürkületben nagyokat lé­pünk, de cipőnk orra elmerül a locs-pocsban. A műhely egyik ablakán fény szivárog át, s jelzi, hogy ott még talál­hatunk valakit. Kísérőm, Fii­kor Bertalan műhelyvezető elő­Beépítettck már az olasz gyártmányú gépsorokat .......| l lllllllHM*. . .... . ___ Bábel László felvételei re lép, s a sok ezerszer kinyitott műhely ajtaja nyikorogva nyí­lik és előttünk a szerelők ottho­na. Egy félig szétszedett MTZ várja, hogy felszereljék fül­kéjét és kijavítsák a hibás se­bességváltóját. Ezután csak a levegő hiányzik a kerekek gu­mitömlőjéből. A szomszéd szerelőakna fölött egy rakodó­gépet javítottak, de még kü­lön áll az eleje a hátsó futó­műtől. Épp annyi hely ma­radt, e csarnokban, hogy be­préseltek egy Camion-pótko- csit. A sarokban 100-as izzó fehér sugarainál munkaaszta­la fölé hajolva töpreng egy alkatrész fölött Rádi Pál autó­szerelő. — Mi a baj? — Bedugult a festékszóró pisztoly. Kitisztítom és lefú­jom ezt a nagy dobozt —, jegyzi meg és hozzáteszi: — legalább az alját jó lenne még ma lefújnom, de nem tudom, lesz-e belőle valami — mutat a pótkocsi alsó részére. Próbaüzemet tart és a hí­gítót annak rendje-módja szerint porlasztja a kis szóró- pisztoly. A szomszéd helyiség­ben két érdekes vasszerkezet, az egyiken már dolgozik is egy szerelő. Kalapáccsal a ke­zében óvatosan egyenget egy tengelyszerű rudat és drótke­fével letisztítja a rászáradt sa­rat az alkatrészekről. Köze­lebb lépve kiderül, hogy bur­gonyaültető rendbe tételén fá­radozik , Sárközi Béla lakatos. — Hányadik telét tölti itt? — Több mint tizenkét éve jöttem haza, hogy közelebb legyek családomhoz. A fizeté­semmel is elégedett vagyok. Négy óra. — Túlóráznak? — Nem. öt éve vállaltam, hogy reggel hattól délután öt­ig bennmaradok. így délután is van ügyeletes, aki az eset­leges kisebb meghibásodáso­kat kijavítja. Vállaltam a tíz­órát és le is dolgozom — mondja Sárközi Béla. A műhelyvezető szerint Sár­közi Béla az, aki legjobban ragaszkodik munkahelyéhez, szereti és érti is feladatát. Nincs véleménykülönbsége munkatársaival és a lakatos­műhely csoportvezetője is. Emellett a traktorostanfolya­mok szakoktatója és sokat se­gít a mezőgazdasági szakkö­zépiskolásoknak is. Huszonkét társával — villanyszerelők, bá­dogosok, lakatosok, szerelők — együtt dolgozik a II. Rákóczi Ferenc nevét '-viselő szocialis­ta brigádban, akik ha kell, szívesen végeznek társadalmi munkát, szépítik környezetü­ket. Októberben, munkaidő után a műhelyátalakításban segítettek. A jelenlegi lelke­sedés még nem az igazi, van min javítani még a brigádta­goknak. Az eddigi eredmé­nyek azt bizonyítják, tudnak jól dolgozni az itteniek, a még néhol hiányos és nem a kí­vánt műszaki felszereléssel, berendezéssel. A téli gépjaví­tás az eddigieknél előrelátha­tólag göröngyösebb, nehezebb lesz, de bíznak abban a szé­csényi közös gazdaság szerelői, hogy derekasan helytállnak, időben kijavítják, a meghibá­sodott gépeket és üzemképes berendezésekkel várják a ta­vaszi kampánymunkák kezde­tét. K. I. NÓGRÁD - 1978. december 16., szombat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom