Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-11 / 266. szám
Ahol a mosoly ingyen van Ügy mondják az Idősebbek: valaha a kereskedő a bolt ajtajában állva az utcáról húzta be a „kunosaitokat”, s az, ha akart, ha nem, vásárolt, mert a kedves erőszaknak nem tudott ellenállni. Ez ma már nem divat. De a vérbeli eladó szótárából ma is törli a „nincs”-et, mert most is alapszabály: ne menjen ki a vevő üres kézzel az üzletből! A salgótarjáni ÉVI Áruház kötöttáruosztályára kerülő fiatalokat először erre az aranyszabályra tanítják meg. Kevés az a vásárló, aki pontosan tudja, hogy mit akar. Legtöbben kicsit határozatlanok, tanácstalanok, s bizony jóleáik, ha az eladó nem sajnálja a fáradságot, s elé- tesz mindent, amiből választani lehet. Az itt dolgozó Martos Flóra Szocialista Brigád eladóiról kabarészerzők aligha mintázhatnák meg az unott, a kérdezősködést zaklatásnak minősítő kereskedőt. A mosoly ingyen van, minek hát spórolni vele? S vajon nem szívesebben tér be a vevő oda, ahol szolgálatkészen fogadják, visszaköszönnek, mint oda. ahol puszta jelenléte Is nyűg? 18 éve dolgozik együtt a brigád. Kevesen költöztek ez idő alatt oly’ gyakran, mint ők. A volt „parasztbolttól” kezdve számos stációt megjártak, s közben megtanulták, hogy gyengén fűtött, rosz- szul világított, zsúfolt boltokban Is lehet jó eredményt elérni. A jelenlegi, leértékelt üzlet helyén levő boltjukban már az Ágazat kiváló brigádja voltak. Két éve pedig az elismerés egyik legnagyobbikát kapták meg, a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. Abban az esztendőben az ország öt kollektívája vette át... Ilyen kitüntetés után nehéz már újabb „lapáttal dobni a tűzre”. Nem könnyű kiválót produkálni, de ettől már csak egy a nehezebb, még kiválóbbnak lenni. — Pedig az a bekeretezett oklevél a falon erre kötelez bennünket — mondja Selmeci Györgyné brigáüvezető. — A tavalyi 153 ezer 400 forinttal szemben az idei év első három negyedében 175 ezer 500 forint volt az egy főre jutó termelékenységünk. Ezzel vállalaton 1 belül a megye kötöttszakmájában elsők vagyunk. Persze tudom, hogy a bevásárlót elsősorban az érdekli, hogy megkapja-e, amit keres. Pestre, Egerbe, Debrecenbe járunk áruért, ezenkívül háziipari, kisipari szövetkezetekkel tartjuk a kapcsolatot, hogy hozzájussunk a legutolsó divat szerinti áruhoz is. S ami sok vevőnk szerint fő kérdés, igyekszünk minél több olcsó cikket beszerezni, elsősorban gyermekholmit. Nem mindegy a tálalás sem. Ebben az üzletben nem „dugják” az árut. A pangó júliust nagyszabású férfiingvásárral tették sikeressé, s ezen felbuzdulva tanévkezdésre megrendezték a gyermeknadrág-vásárt is. A „toronyban” most éppen ingekből és nyakkendőkből állítottak össze versenykirakatokat, mellyel a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat felhívására válaszoltak. — Terveket fontolgatunk a decemberi finisre is — mosolyog a brigádvezető. — De ez még titok, nem szeretném, ha mások megelőznének bennünket. .. Ez az asszonyokból álló kollektíva akár jelszavaként is megfogalmazhatná: vegyék észre, hogy vagyunk! Évek szorgalmával, szakmaszeretettel immár nemcsak ész- revétették magukat, hanem meg is szerettették! sz. in. Nagyközség;! pártbizottság tárgyalta Településfejlesztés Pásztóit ma és holnap A nagyközségi pártbizottság Pásztón a .közelmúltban tárgyalta a tanács településfejlesztő tevékenységét. A pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt Vincze István, az MSZMP járási bizottságának titkára. A párttestület megvitatta a nagyközség településfejlesztését. Sok szó esett a lakásépítés ütemének fokozásáról, az infrastruktúra fejlesztéséről, s különösen a nagyközség útviszonyairól. Többen felvetették, hogy a várossá fejlesztés során fordítson nagyobb göndöt a tanács a községközpont tervszerű kialakítására, feleljen meg a leendő városközpontnak. Külön hangsúlyt kapott a vitában az iparszerkezet átalakítására vonatkozó párt- és állami döntések végrehajtása, a még jobb együttműködés a nem tanácsi szervekkel. Az ipari üzemek széles körű társadalmi munkaakció kibontakozását kezdeményezték, különösen a gyermekintézmények (60 személyes bölcsőde, általános iskola) 'építésénél javasolták fokozottabb mértékben a társadalmi munka szervezését. A pártbizottság állást foglalt abban is, hogy a hatékony településfejlesztés érdekében a tanács szervei törekedjenek az ötödik ötéves terv maradéktalan végrehajtására, különösen a lakótelepi lakások építésének időbeni befejezése ércekében, valamint a lakásokhóz kapcsolódó gyermekintézmények megvalósítását tekintsék alapvető feladatuknak. A Nógrádi Sándor-lakótelepen az 50 célcsoportos lakás építését 1979. decemberéig be kell fejezni, és 36 munkáslakást is fel kell építeni. A kommunális beruházások közül a bölcsőde építését 1979-ben kell befejezni és a sokat emlegetett 12 tantermes általános iskola és 200 személyes kollégium építését 1979-ben meg kell kezdeni. Ezen túl a pártbizottság foglalkozott az utak további építésének igényével, a 24-es számú főútvonal Pásztőn átvezető szakaszának felújításával és egy sor kommunális feladattal, amelyet még az ötödik ötéves tervben kell a városiasodás érdekében megvalósítani. A pártbizottság a jövőre is gondolt. Állást foglalt abban a kérdésben, hogy a tanács sokoldalúan készítse elő a VI. ötéves tervet, tűzze napirendre az V. ötéves tervben Pásztó belterületi központjának rendezését, a VI. ötéves tervben megvalósuló lakások kiviteli terveit a tanács rendelje meg és fordítson még nagyobb gondot az infrastruktúra fejlesztésére és természetesen újabb gyermekintézmények építésére, bővítésére is gondolni kell. A pártbizottsági ülés margójára kívánkozik, hogy a párt testületé külön foglalkozott a jobb környezeti kultúra kialakításával. A pártbizottság tagjai úgy látták, hogy a tanácsi szerveknek nagyobb gondot kell fordítani a köz- tisztasági feladatok ellátására. Környezetünk szebbé tétele érdekében a tanácsi dolgozók kezdeményezőkészségét fokozni szükséges és jobban kell támaszkodni a társadalmi szervekre. A nagyközségi pártbizottság behatóan foglalkozott a lakosság életmódjának formálásával, a szocialista embertípus kialakításával. A település előtt álló feladatok végrehajtása mellett a városiasodásnak érződni kell a kulturális életben, a közösségi életforma kialakításában, az üzemek támogatásában. Az életmód kialakításában jelentős szerep hárul a nagyközség értelmiségére. A pártbizottság úgy döntött, hogy a nagyközség településfejlesztésére vonatkozó feladatokat széles körben ismertetni kell a lakossággal, a tanácstagi beszámolókon, falugyűlésen és rétegtalálkozókon. A nagyközségi párt- bizottság irányítása alá tartozó alapszervezetek még ebben a fél évben megtárgyalják a településfejlesztéssel összefüggő állásfoglalást. A tanácsi pártalapszervezet külön feladatot kapott, hogy a tanács által hozott intézkedéseket félévenként vizsgálja, és adjon feladatot a tanácsapparátus kommunistáinak a településfejlesztés eredményesebb végrehajtására. Dr. Farkas Miklós Képzeletbeli riport e§*y dézsmálásai — Kedves hallgatóink! Az újságokban önök is olvasták, hogy Szepetneki Slampos Ervin, a Hacacáré Művek egyik vezető beosztású dolgozója, pozíciójával visszaélve rendszeresen dézsmálta a vállalati vagyont, gazdasági bűncselekmények sorát követté el. Szepetneki Slampos most bíróság előtt felel tetteiért. A tárgyalás szünetében beszélgetünk a vádlottal. Szeretnénk megtudni tőle, hogyan jutott el idáig. Kedves Slampos úr, hogyan kezdődött ez az egész bűncselekmény-sorozat? — öt évvel ezelőtt a Hacacáré Műveket egy afgán kereskedelmi küldöttség kereste fel. Nagy hacacárét rendeztünk a tiszteletükre a Margitszigeti Nagyszállóban, és a vacsora végén maradt még két felbontatlan üveg tokaji az asztalon. Kérem, amikor senki nem nézett oda, én azt a két üveget bedugtam az aktatáskámba és hazavittem Hát így kezdődött. — Elnézést, a vádiratban az áll, hogy ön a lánya esküvőjének sok ezer forintos Költségeit is a gyár kasszájából fedezte. — Az egy másik alkalommal történt, kérem. Akkor japán delegáció járt nálunk, és a küldöttség egy tokiói földrengés miatt hirtelen hazautazott, nem vett részt a búcsúvacsorán. Viszont a vacsorát már előzőleg ötven főre megrendeltük. — Hát hányán voltak a japánok? — Ketten. Mi lettünk volna negyvennyolcán . . . Szóval, hogy ne menjen kárba az egész, hát a lányom esküvőjét tartottuk meg azon a pénzen. — A gyár vezetői a vacsorán nem keresték a japánokat? — Keresték és meg is találták. Szereztem két, hazánkban tanuló mongol diákot, ők voltak a japánok, hiszen annyira hasonlítanak egymásra, mint két tojás. — Ugye, a balatoni villáját is a gyár mérnökei tervezték? — Igen. — Hogy tudta őket rábeszélni? — Egyszerűen. Magamnoz hívattam a tervezöcsoport vezetőjét, azt mondtam neki, hogy a palotási. Fehér Ló Termelőszövetkezet megbízásából tervezni kell egy versenyistállót. Amikor a tervek elkészültek, megint szóltam neki. Közöltem vele, a Fehér Ló Tsz meggondolta magát, nem istállót épít, hanem emeletes villát, balatoni nyaralót a dolgozóinak. S amíg a tsz megfelelő ingatlant vásárol, kísérletképpen az objektumot az én telkemre építjük fel. És felépítettük. — Kedves Szepetneki Slampos, az idő rövidsége miatt nem tudjuk tovább sorolni a disznóságait, azonban van még egy kérdésem. — Parancsoljon. Fogták a forintokat A tanácselnök sokat futkosott Segítségükre sietett a társadalmi ' munkaverseny Három esztendővel ezelőtt megyei elsők lettek, ez ötszázezer forintot jelentett. Egy évvel később a második helyet szerezték meg. ez négyszázezer forinttal járt. Volt már tehát újabb ki- lencszázezer. A községi tanács kétszázezer forint hitelt vett fel a banktól. Hozzáadták a fejlesztési alapot. Ennek ellenére jó néhány százezer még mindig kellett volna. Ügy tettek, ahogy a régi közmondás diktálja: ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel. Módosították kicsit, ha kevés a pénzed, toldd meg társadalmi munkával... A két községben meg is tették ezt alaposan. Kishartyán- ban hetvenhét tavaszán, Sós- hartyánban augusztusban szehoztak egy pedagógusházat is. A két óvoda teljesen egyforma külsőleg is, belsőleg is. Illetve annyiban különböznek, hogy magán viselik az ott dolgozó óvónők keze nyomát. Bár a hivatalos átadást november hetedike tiszteletére tartották, több mint egv hete birtokba vették a legilletékesebbek, a gyerekek. Hogy egyetlen nap se menjen veszendőbe. A kicsik egy-kettőre odaszoktak a nagyon szép, kénvelmes óvodákba. Az óvó nénik állítják, alig-alig volt sírás az első időben. A sóshartyáni óvoda konyhájában éppen ebédet főznek. Langa Béláné szakácsnő kavargatja a paradicsomlevest meg a pörköltet. Innen látják el a harmincöt napközis Kívülről mindkét óvoda ilyen Sokáig zsörtölődtek a két község lakói, mert a salgótarjáni járásban csak Kishar- tyánban és Sóshartyánban nem volt óvoda. Mondogatták eleget a kisgyerekes szülők, nagyon kellene, miért vagyunk mi mostohagyerekek?... A válasz rendszerint az volt, hogy bizony nagyon kellene, de sajnos nyújtózkodni csak addig lehet, amíg a tanács takarója ér. A mostani november 7-ére gyökeresen megváltozott a helyzet a két Hartyánban. A társközségben csakúgy, mint a tanács székhelyén, óvodát avattak. Sirkó Ferenc tanácselnök állítja, hogy jó néhány ősz hajszálat összeszedett ez alatt a másfél év alatt, amíg az építkezés tartott. Miért? Elsősorban azért, mert jóformán a két kezük munkájával szedték össze a rávaló forintokat. — Adott a megyei tanács másfél millió forintot. Igen- ám, de a két óvoda több mint háromilliót ér. Honnan szerezzük meg a többit? Evés előtt kötelező a kézmosás — Maga évekig dézsmálta a gyár vagyonát, pénzét, költekező életmódjára nem, figyelt fel senki, mert laza volt az ellenőrzés. Mondja, hogy bukott le végül is? — Kérem tisztelettel, a szakszervezeti' bizalminak feltűnt, hogy már nyolc hónapja nem fizettem ki a tagsági díjat. Ezen csúsztam el, mert elkezdtek utánam szaglászni! — Most önt börtönbe csukják. Bizonyára már valami megfogalmazódott magában, hogy ha kiszabadul, hogyan fog élni, mit fog csinálni, igaz? — Igen kérem, már gondolkodtam a dolgon. — Ezek szerint már elhatározta, hogy ha kiszabadul, nem lop többet, nem sikkaszt, nem herdálja a nép vagyonát. — Ilyen konkrét dolgokban még nem döntöttem. De egyet megígérhetek. / — Mit? — Ha újra szabadlábon leszek, isten bizony, rendszeresen fogom fizetni a szakszervezeti tagdíjat!! Kiss György Mihály kezdték a munkát. Segített a termelőszövetkezet is, a többit pedig adták a szülők. Alapot ástak, betonoztak. A kőművesekre már csak a falazás várt. Sóshartyánba még a téglát is odahozatta a tanács, csak haladjanak az építők. Segített a Nógrádi Szénbányák : ingyen megtervezték mindkét óvodaépületet, beleértve a villanyszerelési munkákat is. Mindez lelkesítőén hatott a beruházókra, de még az ÉMÁSZ Bláthy Ottó brigádjára is. Ök is kijelentették, hogy társadalmi munkában csinálják a tennivalókat. A tanácselnök úgy fogalmaz, szinte nem is lehet felsorolni a neveket, ki mit tett a két óvodáért, mert akkor megtöltene két újságoldalt... Hozzátette azt is, hogy amíg épültek az óvodák, ösz* Bábel László felvételei iskolást is. Gál Imréné vezető óvónő a konyhásokat külön dicséri. A kishartyáni óvodában tízóraiznak a gyerekek, jólesik a vajas kenyér és a tea. A falakon sok-sok pingált tányér, népművészeti minták. Saxinger Gyuláné ügyességét dicsérik. Ennyi a kát óvoda története. örülnek nagyon mindkét Hartyánban. Mert még az olyan „aprónak” tűnő dolgok sem vették el az emberek kedvét, hogy nem lehet füstcsövet kapni, nincs mosogató. Füstcsövet csatorna-horganylemezből csináltak, a mosogató után még most is szaladgálnak. De egv a lényeg, a gyerekek jól érzik magukat mindkét helyen. Csatai Erzsébet NÓGRÁD — 1973. november 11., szombat •>
