Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

Az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat 2. számú gyáregysége az idén több mint hatvanmillió forint értékben állít elő szemléltetőeszközöket. A hazai igények kielégítésén túl exportra is gyártanak. A képen: Szarvas bogarak preparálás után. Hz iskolák gazdái: a tanácsok ALSÓTOLDI ESTÉK Születéstől a halálig, éle­tünk minden fontos állomásá­hoz közük van a tanácsok­nak, a napi ügyes-bajos dol­gainkról nem is beszélve. Sok más „kommunális ellátás” szervezésén kívül az ifjúság iskoláztatása is rájuk hárul. Az 1971. évi I. törvény meg­alkotása óta ugyancsak meg­növekedtek idevágó feladata­ik. hiszen — az üzemi óvo­dákat, a gyakorlóiskolákat, s néhány kisegítő jellegű intéz­ményt leszámítva — az isko­lák egyedüli gazdái a taná­csok lettek. Jogi szóval: is­kolafenntartó hatáskört lát­nak el. Jó GAZDÄK a tanácsok Az új helyzetet egyetlen szó jellemzi leginkább: az önálló­ság. A nevezetes 197i-es tör­vény ugyanis a helyi tanácsok kötelességévé teszi — többek között — az alapfokú mű­velődési szükségleteket kielé­gítő intézmények, óvodák és általános iskolák létesítését és fenntartását is. Ma már a középiskolákról való gon­doskodás is tanácsi hatáskör­be tartozik. Hét esztendő telt el az új tanácstörvény életre hívása óta, s ennyi idő már elégsé­gesnek látszik ahhoz, hogy megbízható véleményt mond­hassunk a tanácsok és az is­kolák kapcsolatának alakulá­sáról. Röviden azt állapíthat­juk meg az eltelt időszakról, hogy a tanácsok jó gazdá­nak bizonyulnak, lelkiismere­tesen törődnek a gondjaikra bízott oktatási intézmények­kel. Ez persze korántsem je­lenti azt, hogy ezalatt mind­végig felhőtlen lett volna a tanácsok és az iskolák viszo­nya, hogy ne lettek volna ki- sebb-nagyobb súrlódások egyes tanácsok és iskolák, ki­váltképpen pedig egyes ta­nácselnökök és pedagógusok között. Oktatásügyünk nagy ered­ményei — például, hogy a tízéves tankötelezettségen be­lül a gyerekeknek több mint 90 százaléka elvégzi az ál­talános iskolát, és az itt vég­zetteknek átlagosan 85 száza­léka tovább tanul középfokú oktatási intézményekben — elválaszthatatlanok a tanácsi irányítástól. Csupán össze­hasonlításképpen említjük meg, hogy 1938-ban a fiata­loknak mindössze 19 százalé­ka szerzett tanköteles kor­ban a mai általános iskolá­nak megfelelő végzettséget, s 17 százalékuk jutott be közép­iskolába. Óriásit fejlődött az isko­lák felszereltsége is a felsza­badulás után, leginkább az utóbbi öt évben, amikor is 570 millió forint értékű tan­eszközzé!, oktatógéppel stb. gazdagodtak iskoláink. Ebben az oktatásügyi kormányzat támogatásán kívül igen nagy része volt a tanácsok erőfe­szítéseinek is. Most már el­mondhatjuk, hogy minden magyar általános iskolában ott vannak az alapvető audio­vizuális és más technikai esz­közök. Hozhatunk oéldát a pedagógusok életkörülmé­nyeinek javításával kapcso­latban is: a negyedik ötéves tervben 4600 nedagóguslakás épült kedvezményes kölcsön­nel, s ezalatt 600 úi szolgála­ti lakást is építtettek a taná­csok. GYENGE PONT: AZ ELLENŐRZÉS Tennivaló persze mindig akad bőségesen a tanácsokon. Emelkedőben van újra a gyer­meklétszám, kopnak a régi iskolaépületek, ezért a taná­csoknak bővítésről, új isko­lák építéséről kell gondoskod­niuk. Az oktatás tárgyi fel­szereltségének fejlesztésén kí­vül az elkövetkező időben nagy figyelmet kell fordítani az iskolai nevelés tartalmi kérdéseire. Ez megköveteli a művelődésügyi szakigazga­tási dolgozók továbbképzését. Ma még az oktatásirányítási tanácsi tevékenységnek falun és városon egyaránt az el­lenőrzés az egyik leggyengébb pontja. Még a nagyobb vá­rosokban is nehéz feladat jól fölkészült tanulmányi fel­ügyelőt találni. A pedagó­gusokat nem vonzza a taná­csi munka, mivel az iskolai lehetőségek sokkal kedvezőb­bek annál, mint amit a taná­cson nyújtani tudnak. Gond az is, hogy a tanácsok és az iskolák érintkezésében gyak­ran sok az adminisztráció, a bürokratizmus. A feladatok azonban nem megoldhatatla- nok. KÖZSÉGI VEZETŐK — PEDAGÓGUSOK Kulcskérdés a tanács és az iskola kapcsolatának alakulá­sában a pedagógusokhoz való viszony. Annak idején, ami­kor életbe lépett az új tanács- törvény, sok nevelő attól tar­tott, hogy a helyi tanács ön­állóságának kiszélesedésével egyenes arányban növekszik majd a pedagógusok kiszol­gáltatottsága a községi veze­tőknek. Mitagadás, időnként előfordultak efféle visszaélé­sek, s hellyel-közzel még ma is hallunk egy-egy kirívó esetről; akadnak még elha­nyagolt iskolák az országban, avagy esetenként az elsietett iskolakörzetesítésnek is rossz visszhangja támad a lakosság között, de egészében véve a higgadtság, a jó viszony jel­lemző a tanácsok és az isko­lák együttélésére. Egymásra vagyunk utalva. A tanítás­hoz szükséges tárgyi és sze­mélyi feltételek megteremté­se tanácsi feladat, az iskolá­ra viszont a nevelőmunka vár, és ebben az iskola telje­sen önálló. Nagyon ritkán fordul elő. hogy egy tanács­elnök az iskola belső életébe próbálna beavatkozni. Az együttműködésnek há­rom fontos feltétele van: a kölcsönös bizalom, a magas fokú szakmai-politikai tájé­kozottság és a jó munkameg­osztás. Ahol megvannak ezek a feltételek, ott a tanács nem­csak az iskolafenntartói munkában kiváló, hanem a lakosság egyéb szükségletei­nek kielégítésében is elöl jár. Az ilyen helyeken az embe­rekkel való kapcsolatokban a hivatalnoki ridegség helyébe a törődés, a megértés, a fi­gyelmesség 'ép. P. Kovács Imre 16.30: KEDVES EGYÜTT- LAKÚK. ,,A muzsikus” címmel folytatódik ma délután a tele* vízió színes, humoros tv- tilmsorozata. Wolfgang Ude- rer rendező Bärenburg asz- szonysógot, a szerző jóvoltá­ból, új albérlővel hozza ösz- sze. A fiatalembert a kedves szomszédasszony ajánlja Ka­rola néninek, akiben már a bemutatkozáskor felébred a A klubkönyvtárban /íz egyik ablak világos. Amikor kíván­csian bekukkantunk (az ajtó ugyanis zárva), egy minitár­latban gyönyörködhetünk: el­ső pillantásra néhány francia impresszionista festő poszter­képe tűnik fel. Nicsak. milyen új módja a tárlatnézők tábo­rozásénak! — mondjuk egy­másnak. De az alsótoldi kör­zeti népművelő lakásán pár perc múlva kiderül: az elő­szobában felkapcsolt villany­égő annak a jele, hogy rövid időn belül nyitva lesz a ház, a hazaérkező ingázó fiatalok ebből tudják meg. este nyu­godtan jöhetnek. — És jönnek is? — kér­dezem a falusi közművelődés helyzetét némiképp ismerve kis kételkedéssel Kabácsné Horváth Magdolnától. — Igen! Jöhetnének bizo­nyára sokkal többen is, de az utóbbi hónapokban sok fia­talnak már igénye lett arra, hogy ha teheti, esténként fel­néz a kultúrba, ők a „törzs­vendégek”. elsősorban klubta­gok. — Ez a kis tárlat még az Ismeretterjesztő napok „nyo­ma”, vagy egyébként is ki­használja ilyen célra a jobb híján előszobának titulált kis helyiséget? — Nem először van itt ilyen. Pásztóról kérem ezeket. Hogy milyen lehet a hatása, hatékonysága — sokat gon­dolkodtam már rajta. Nehe­zen mérhető — de abban biz­tos vagyok, hogy aki mond­juk kétszer megnézi, már ta­lál benne egy-két figyelemre érdemes képet és kissé más­képpen tekint a későbbiek­ben látott képekre.,. A nép­művelésben ez más területen is így van: nem várhat az ember közvetlen hatást. Közben visszaérkezünk a klubkönyvtárhoz, ahol két kellemes meglepetés is vár: a könyvtárszoba kezd meleged­ni és emellett olyan barátsá­gos, esztétikus, amilyet ré­gen láttunk ilyen kicsi falu­ban. Nemcsak a sok helyen megszokott, rideg, zárt könyv- szekrények helyett találhatók nyitott polcok, hanem az egész berendezés vonzó, otthonos. — Gondunk, hogy a kör­zethez tartozó hat községben a könyvvásárlásra fordítható összeg mindössze 12 ezer fo­rint évente. Megértem én, hogy nincs több pénz, hiszen alacsony a lakosság száma — csak nehéz a hat kis faluban ebből biztosítani a legfonto­sabb új könyveket. — Említette, hogy a klub­tagság a törzsközönség. Mi­lyen klubok vannak? — Legrégebbi az ifjúsági klub. Azt mondhatom, való­ban működik is — részt vet­tünk az ifjúsági napon Pász­gyanú, bár egyelőre még ho­mályosan, hogy ezúttal sem a tökéletes „együttlakó” érke­zik háza fedele alá. Megérzé­se egyre inkább táptalajra talál, mivel az újsütetű lakó, az ifjú Kähn mindent elkö­vet, hogy a drága jó Karola mamát valamivel felbosz- szantsa. A kedves iróniával, s humorral átszőtt filmsoro­zat remélhetően ezúttal is könnyű szórakozást nyújt a nézőknek. tón, pantomimcsoportunk (melyet a férjem vezet) is „él” — kétéves pantomim­rendezői tanfolyamra jár ép­pen a vezető. Aki ráadásul DEXION-szerelő. így csak ke­veset van itthon. De akkor segít a munkámban — régi klubos, meg aztán ő a helybe­li származású. Folvtatva a klubok „bemutatását”: van egy úgynevezett családi klu­bunk, amivel elsősorban a húsz-harminc körüli fiatal há­zaspárokat szeretnénk „visz- szanverni” a művelődésnek Legközelebb 19-én jövünk ösz- sze. A férjek és feleségek együtt járnak el, jelenleg 14 házaspár tartozik a tagsághoz Igény volt erre: itt a kocs­mán kívül nincs más szóra­kozási lehetőség. Ebben a klubban havonta egyszer programot találnak és ezen keresztül egyébként is tud­nak a rendezvénvekről. Amió­ta ez megy. más programo­kon is jobban ott látni a csa­ládos fiatalokat. A mi témá­ink. foglalkozásaink az igé­nyekhez, érdeklődéshez iga­zodnak: legközelebb például a gvermek egészséges fejlődésé­ről szól egy pásztói gyermek- orvos, Csősz doktor. Tavasz- szal a nőnapon a férfiak ad­tak műsort a nőknek, ami kel­lemes szórakozást biztosított. Az ismeretterjesztő jellegű programok mellett helyet kap a tánc is, s sokat beszélge­tünk. Van még egy körzeti szintűnek szánt klubunk. a Reinitz Béla neve, zenéje szorosan összefonódott Ady nevével és verseivel. (A kö­zönség azt se vette tudomásul a két zseni barátsága mindösz- sze két évig tartott.) A századfordulón megterem­tődő magyar kabaré egyik legeredetibb tehetsége éppen Ady verseinek megzenésítésé­vel tűnt fel, bontakozott ki, indult útjára. Az 1908-ban megjelent má­sodik Ady-kötet — a Vér és arany — néhány versét zené- sítette meg elsőül Reinitz Bé­la. Kompozíciói hűek a vers szelleméhez. A Nagy Endre kabaréban tartott bemutatók után valóságos Ady—Reinitz divat virágzott ki, holott ad­dig a kabaréban csak Ady- paródiákat adtak elő. Bölöni György Az igazi Ady című könyvében így ír: „A »Három Holló« asztala néha valóságos Ady-szeminá- riummá alakult át, ahol Rei­nitz Béla az előadó. Az Ady- verseket nála senki jobban nem érti és nem magyaráz­za. Míg ő, a zeneszerző, elju­tott odáig, hogy egy-egy vers­hez megkomponálja a muzsi­kát, nemcsak a vers zeneisé­gével kellett megbirkóznia, hanem értelmével is. Megtör­tént, hogy észbontó vita in­dult meg valamelyik Ady-vers körül, mire Ady maga adta meg a kellő értelmezést. Rei­nitz Ady kezéből is kikapta a verset: — Maga nem érti ezt, uram! S ezzel rekedtes, bömbölő hangján ő kezdte a verset ol­vasni és magyarázni...” „...A bakfis Kabos Ilonka zongorája mellől, ahol Rei­nitz először játszotta el Ady dalait és éjjeli kávéházak sze- paréiba zarándokló barátok köréből, már kint voltak a Reinitz-dalok Nagy Endre színpadának nagy nyilvános­sága előtt és kezdtek megszó­lalni a vidéki matinék kon­certjein is. Az Ady-versek lá­zához a Reinitz-dalok láza járult, hogy országszerte ter­jesszék a költő népszerűségét. Maga Reinitz úgy járt és és bömbölt pirkadó hajnalok­ig Adyt vitatva, magyarázva, Adyért élve-halva, mint egy dervis, egy megszállt lélek, aki Ady verseiben találta fel az élet kövét, hirdetve, hogy csak Adyval lehet a népet a pusz­tából kivezetni...” A közös vidéki sikerek után budapesti irodalmi estre ké­szült Ady és Reinitz. De Ady időközben megismerkedett verseinek egy újabb zene­szerzőjével, a gazdag, amatőr­rel, Beretvás Hugóval, aki anyagi támogatást kínált az Ady-esthez. így tartották meg gyerekklub — szerdánként há­romtól hatig vannak a fog­lalkozások, de a visszautazás problémái miatt ez nem lett a többi falué is. — És más rendezvénvek esetében mennyire dominál a körzeti jelleg? — Ez csak törekvés — pél­dául a félévenként megrende­zett nagyobb szabású gyer­mekműsorokhoz maximálisan kiadható 150 jegyből 70-et körzetbe szánok — az sem mind fogy el. Nem a pedagó­gusokon. hanem a közlekedé­sen múlik. A hat falu peda­gógusaival egy jó dolgot si­került nemrég „összehozni”: a felsős gyerekek számára orosz szakkört szerveztünk, Pász­tóról érkező tanárral. Kedd délutánonként 50 gyerek is eljön a kétórás alapfokú tan­folyamra. így könnyebb lesz számukra középfokú intéz­ménybe jelentkezni — ugyan­is az iskolákban nincs biz­tosítva az orosz oktatás. A közművelődés egészére gon­dolva azonban nagyon nehéz körzeti szinten szervezni dol­gokat Ha van egy pódium­műsor. előadóest — amit a legnagyobb igyekezettel sem lehet mindig úgy szervezni, hogy a buszokhoz igazodjon — fő a fejem. Pedig én is sze­retném szélesebb körűvé ten­ni. Talán ha legalább szombat este lenne megfelelő a közle­kedés, akkor nemcsak tanácsi szempontból volna központ ez a falu... — gkm — az első Ady-bemutatkozást a budapesti közönség előtt — Reinitz nélkül. „.. .Mindannyian rosszaltuk Adynak Reinitzzel szemben való baráti hűtlenségét — írja Bölöni. — A koncert ké­szülődései alatt naponként hallottuk Reinitz kitörése­it. De megbocsátok voltunk Adyval. így tett Reinitz leg­jobb barátja, Zuboly is. Csak maga, az Ady-igéktől meg­szállt Reinitz nem tudott en- gesztelődni. Utolsó találko­zása Adyval a „Meteor”-kávé- ház márványasztalánál volt egyszer hajnal felé. Hárman voltunk csak, Reinitz őrjöng­ve tett Adynak szemrehányást. Ady, aki ugyancsak farkassze­met tudott nézni támadóival, Reinitz szitkos attakjait nem bírta. Legyengült volt. Rei- nitzet csillapítani nekem sem sikerült, pedig már igazán csaknem ökölre mentem; Ady végül is sírógörcsös rohamot kapott...” Reinitz, a megcsalt barát nem bocsátott meg és nem látta Adyt soha többé, de Ady verseiért továbbra is rajongott, s muzsikája még sokáig felzengett Ady sorai­nak ihletésére. Reinitz Béla nemcsak zene­szerző — éles látású zenekri­tikus, művészetpolitikus is volt. A Népszava, majd a Világ hasábjain jelentek meg zenekritikái, Bartók és Kodály jelentőségét korán fel­ismerő, méltató írásai. Politikai, művészi hitvallá­sa mindig a haladó eszmék szolgálatába állította. 1918- ban, az őszirózsás forrada­lom napjaiban a zenei ügyek kormánybiztosává nevezik ki. A Tanácsköztársaság az álla­mosított színházak ügyét bíz­za Reinitzre. E tevékenységé­ért emigrációba kényszerül; Bécsben, majd Németország­ban él — ahol nagy sikereket arat munkásdalaival és Erich Mühsam haladó német költő ironikus hangú versére szer­zett forradalmi dalával, a Revoluzzer-rel. Árnyak Har­lem fölött című operáját is német színpadon mutatták be. A náci hatalomátvétel után visszatér Magyarországra. Hivatalosan hűvös tartózko­dás fogadta. De itt voltak a barátok, kiváló előadóművé­szek, akik újra műsorukra tűzték dalait, s Reinitz is­mét fellépett, zongorázott, da­lokat írt. — Ady versei mel­lett József Attila, Arany, Pe­tőfi, Vajda, Csokonai versei­hez komponált zenét. Élete utolsó éveit a Szeredet Kór­házban töltötte, itt is halt meg 1943-ban. k. ni» 4 NÓGRÁD - 1978. november 15., szerda > —----------------------- — V áci Mihály versmondó verseny — felnőtteknek is A fennállásának 100. év­fordulóját ünneplő salgótarjá­ni Kohász Művelődési Köz­pontban az idén is megrende­zik az intézmény, a Salgótar­jáni városi Tanács VB mű­velődésügyi osztálya, a KISZ salgótarjáni városi bizottsá­ga, valamint a városi úttörő- elnökség együttműködésében a Váci Mihály-szavalóver- senyt. A hagyományos és ne-' mes vetélkedésen eddig csak az általános és középiskolá­sok vettek részt, de az idén már képviseltethetik magu­kat azok az üzemek, válla­latok, hivatalok, gyárak is, amelyek verset szerető és előadókészséggel rendelkező dolgozókat foglalkoztatnak. Az idei versmondó versenyen ugyanis mindenki szóhoz jut­hat, korra, nemre, fog­lalkozásra való tekintet nél­kül, aki kedveli a verset, és úgy ítéli meg, hogy kedvenc versének elmondásával örö­met szerezhet másaknak is. A felnőtt versmondók je­lentkezésének határideje: no­vember 20, s a részvételi szán­dékot a Kohász Művelődési Központnak kell bejelenteni. A Váci Mihály versmondó versenyt egyébként december 1—3. között rendezik meg. Első nap délutánján a me­gyeszékhely általános iskolá­sainak, második napon a gim­náziumok, a szakközépisko­lák és a szakmunkásképző in­tézetek diákjainak bemutat­kozását láthatja a közönség, míg december 3-án délelőtt a felnőttek mérhetik össze tudásukat. Mai tévcajánlatunk Száz éve született Reinitz Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom