Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

l/«sírfnor kitüntetése kapcsán ,A Szovjetunió felkészültségében rejlik a béke sorsa Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: A Szovjetunió katonai ere" je nem irányult és sohasem irányul más népek ellen. Ez a félelmetes erő ugyanakkor elővigyázatosságra inti azo­kat, akik a máséra áhítoznak, akik a Szovjetunió, a szocia­lista közösség egészének ér­dekeit akarják megsérteni — jelentette ki Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta- nácsa Elnökségének elnöke szerdán. Brezsnyev a Kreml­ben nyújtotta át a Leni'n- rendet és a Szovjetunió Hő­sének arany csillagát Dmitrij Usztyinov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi mi" niszterének, az SZKP KB Po­litikai Bizottsága tagjának, akit 70. születésnapja alkal­mából a Szovjetunió honvé­delme megszilárdításában végzett kimagasló jeleintőségű tevékenységért, a kommunis­ta pártnak és a szovjet ál­lamnak tett nagy szolgálatá­ért részesítettek a magas ki­tüntetésben. Leonyid Brezsnyev beszé" dében hangsúlyozta: tekintet­tel arra, hogy a kalandorok még nem hagytak fel terve­ikkel, a Szovjetunió fegyve­res erőinek harci készültségé­től és képességétől függ a vi­lág békéjének sorsa — an'nak a békének jövője, amelyre a< szovjet ország az első lenini dekrétum óta minden gon­dolatát összpontosítja. Éppen ezért a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének tevé­kenysége a béke érdekében végzett munka. Az SZKP KB főtitkára méltatta Usztyinov marsall érdemeit és meleg szavakkal köszöntötte a Szovjetunió honvédelmi miniszterét, a magas kitüntetés alkalmából. Dmitrij Usztyinov válaszá­ban t köszönetét mondott a párt és a szovjet állam meg­tisztelő bizalmáért, hangsú­lyozva: a magas elismerés mindazoknak szól, akik áldo­zatos munkájukkal részt vál­lalnak az ország honvédelmi képességének megfelelő, szin­tén tartásában. — Biztosíthatom önöket, kedves elvtársak, s az önök személyében a kommunista pártot, az egész szovjet né­pet, hogy fegyveres erőink, szorosan tömörülve a kommu­nista párt, annak lenini köz­ponti bizottsága köré, a párt XXV. kongresszusának tör­ténelmi határozatától lelkesít­ve mindig készen állnak a szocialista vívmányaink vé­delmére, éberen őrzik a kom­munizmust alkotó szovjet emberek munkáját — mon­dotta a többi között. Portugáliában sorozatos megmozdulásokon tiltakoznak a földművesek a földreform vívmányainak megsemmisítésé­re irányuló intézkedések ellen, A képen: Vendas Novas- ban tüntetnek a parasztok. Szabotörök fenyegetik az iráni olajat Riadókészültségbe helyezték a fegyveres erőket Irán kő­olajban rendkívül gazdag dé­li részén, miután hírek ter­jedtek el arról, hogy szabotö­rök támadást terveznek az olajfinomítók ellen — jelen­tették kedden éjszaka nyugati hírszolgálati irodák a Pars hivatalos iráni hírügynökség­re hivatkozva. A közelebbről nem azono­sított szabotörök — mint a jelentésből kitűnik — azzal fenyegetőztek, hogy lerombol­ják az olajberendezéseket, és megbénítják az olajipart, amelynek termelésében a több mint harmincezer olajmunkás napok óta tartó sztrájkja amúgy is . rendkívül súlyos fennakadásokat okozott. A Pars hírügynökség egy másik jelentésében arról szá­mol be, hogy a rendkívüli ál­lapot értelmében a katonaság átvette a világ legnagyobb olajfinomítója, az abadani olajfinomító működése feletti ellenőrzést. Az iráni olajipar élén ál­ló Nemzeti Iráni Olajtársaság elnöke kedden találkozott a sztrájkolok képviselőivel, megállapodás azonban nem született. (MTI) Párizs egyik új negyede, a Franciák és magyarok (3.) Quartier de la Defense, 15—20 * éve még girbe-gurba utcácskák kanyarogtak itt, szűk homlok­zatú, komfort nélküli épüle­tek. Courbevoie (Görbe utak) Visszaküldeni a liftet — így hívták lakói a kis tele­pülést. Le Corbusier tervei alapján épült az első grandió­zus méretű kiállítási csarnok itt, a Defense. S azután egymás után emelkedtek a karcsú óriások. Párizsban általában nem sok szépet hozott a mo­dern építészet. De, ami Defen- sében történt, azt büszkén mutogatják a franciák. Hal­ványkék, zöld, szürke üvegpa­loták emelkednek, szebbek, kecsesebbek, mint az óceánon túli felhőkarcoló társaik. S a fém, a beton és az üveg e nagyszerű együtteseinek hom­lokzatán a magasban ott ékeskednek a Szajna partján jól ismert nevek: GAN, Fiat, Nobel, BP, Credit Lyonnais, EDF. Hatalmas vállalati egye­süléseket, mammutcégeket irá­nyítanak innen. Defensében dobog ma a francia tökésipar 6zíve. Itt áll szerényen a többi ár­nyékában a Rhone—Poulenc vegyipari egyesülés 16 emele­tes irodaháza is. Pedig nem olyan szerény vállalkozás ez; a Rhone—Poulenc ma a leg­nagyobb francia vegyipari cég, évi forgalma meghaladja a 27 milliárd frankot. Mindenütt vannak gyárai, bányái, üze­mei Franciaországban, a vi­lág öt tájára szállítanak gyógyszeripari alapanyago­kat, növényvédő szereket, fi­nomkémiai termékeket. A Rhone—Poulenc húsz éve még egyike volt a sok ezer közép- vállalatnak. De Gaulle — vá­laszul a fokozódó amerikai behatolásra — tudatosan a nemzeti tőke koncentrációjá­nak meggyorsításával, a ver­senyképesebb vállalati szerve­zetek kialakításának serken­tésével vette föl a kesztyűt. E koncepció tette a Rhone—Pou- lenc-t is Európa egyik legna gyobb vegyipari szállítójává. A cég és termékei Magyar- országon is jól Ismertek. A növényvédő szerként haszná­latos cuprosonnak a „francia gálic” nevet adta nálunk a köznyelv. Az óriásvállalat évi egymilliárd frankot forgal­maz a szocialista országokkal, de ennél lényegesen többet tudna és többet is akar. Rá­kényszerülnek. 1974 óta nö­vekedésük vesztett lendületé­ből, s az ütem azóta inkább a 0-hoz, mint a korábbi 10 szá­zalékhoz van közel. Az új gyártási eljárások bevezeté'é- vel szüntelenül nő a termelé­kenység, s mind több mun­káskéz válik fölöslegessé .. Eladni, új piacot találni — olyan törvény ez a Rhone — Poulencnál, ami mindent hát­térbe szorít. A kilencedik emeleti lég­kondicionált tárgyalóteremben Maurice Mallet fogad. A nagyvállalat nemzetközi fc­NÓGRÁD — 1978. november 2., csütörtök osztályán ő a keleti kapcso­latok igazgatója. Nagy várako­zással tekint a magyar vegy­ipar és a Rhone—Poulenc kö­zött készülő keretegyezmény, re. Nem titok, ezt az egyik gazdasági növekedést serkentő injekciónak szánják. Csak az a bökkenő, hogy a francia cég hasonló termékeket gyárt, mint leendő magyar partnerei, s vásárolni hazánkból csak igen korlátozott mennyiséget tud. (A távolság miatt sok esetben nem éri meg Magyar- országról szállítani). Mailet úr jól tudja, hogy — egy régi, francia udvariassági gesztus szerint — „föl kell küldeni a liftet”. Vagyis az üzlet nem lehet egyoldalú, Magyarország is termelni, szállítani, eladni akar. Mit lehet tenni? A Rhone—Poulenc üzletpoliti­kájának egyik sarkallatos pontja: nem ismerni lehetet­lent. Gondos munkával kutat­ták föl azokat a pontokat, ahol elkezdődhet a párbeszéd, s az érdekek találkozhatnak. Ez pedig a kölcsönösen meg­állapított, hosszú távú termék­csere lehet. A keretmegállapodást azóta alá is írták. A jövőben a ma­gyarok és franciák összehan­golják a fejlesztési elképzelé­seket, szakembercserékre ke­rül sor és tovább bővül a ke­reskedelmi forgalom. A Rho­ne—Poulenc támogatja azosat a magyar beruházásokat, ame­lyeknek termékei piacképesek, Vietnami vendégek Moszk vában Moszkvába utazott a Vietnami Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, amelynek élén Le Duan, a VKP KB főtitkára, és Pham Van Dong miniszterelnök áll. A megfigyelők hangsúlyozzák, hogy ez a legmagasabb szin­tű vietnami delegáció, amely a szovjet fővárosba látogatott. A két nép, a két ország barátsága kiállta a múló idő próbáját. „Barátságunk Vietnammal —* mondotta Leonyid Brezsnyev — azokban az években alakult ki, amikor ez a hősi ország az imperialista agresszió ellen harcolt. Ma ez a harátság új formákat ölt, elmélyül”. Ez a barátság azért olyan tartós, azért nem veszélyez­tethetik kőnjukturális változások, mert mindkét részről szilárd elvi pilléreken nyugszik. A Szovjetunió még Ho Si Mi’nh ifjúsága idején támogatta azokat az erőket, amelyek a kolonializmus ellen, Indokína népeinek felszabadulásáért küzdöttek. Ezt a támogatást végig, pillanantyi szünet nélkül érez­hette a sokat szenvedett vietnami nép, viharos közemúltja során. Érezte akkor, amikor a japán és a francia imperia­lizmus ellen küzdött és érezte, akkor amikor a legnagyobb im­perialista hatalom, az Egyesült Államok akarta elorozni a Dien Bien Phu-i győzelem gyümölcsét. Hanoiban sűrűn em­lékeztetnek arra, hogy a szovjet magatartás fontos eleme volt a betolakodók felett aratott és az ország egyesüléséhez vezetett történelmi győzelemnek. A látogatás időpontja csak aláhúzza e barátság folyama­tosságát, valamint azt, hogy Vietnamnak továbbra is nagy szüksége van a Szovjetunió, az internacionalista erők aktív segítségére. Erre az időpontra két meghatározó fontosságú tényező a jellemző: 1. Nagyon nehéz körülmények között folyik a békés építés, hiszen az északi és a déli országrész egymástól alap­vetően eltérő körülmények között fejlődött. 2. Ezt az építőmunkát —sajnos —„ismét komoly külső veszély, ezúttal Peking tevékenysége akadályozza, sőt veszé­lyezteti. Vietnam népe ebben az új helyzetben éppúgy számíthat a szovjet népre, mint a múltban. „Ma — mondotta egy 1978. nyarán elhangzott beszédében Leoinyid Brezsnyev —, ami­kor a vietnami népnek durva és igazságtalan külső nyomás­sal kell szembenéznie, ismét biztosítjuk a testvéri Vietna­mot arról, hogy határozottan támogatjuk az új társadalom építésére, a nép életfeltételeinek megjavítására, elidegenít­hetetlen, szuverén jogainak megvédésére a Vietnami Szocia­lista Köztársaság, a szocializmus megbízható délkelet­ázsiai előőrse nemzetközi helyzetének megszilárdításába irá­nyuló erőfeszítéseit.” , Harmat Endre Céltalan a fegyverzet fejlesztés Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: Paul Warnke, az amerikai SALT-küldöttség visszavonu­ló vezetője utolsó hivatali napján a leghatározottabban állást foglalt a sokrétű szov­jet—amerikai leszerelési tár­gyalások mellett. Warnke ked­den kijelentette a külföldi sajtó előtt, hogy a második SALT-egyezmény „valamennyi alapvető kérdését megoldot­ták”, ezért változatlanul re­mény van rá, hogy a szerző­dést még az idén megkötik. Warnke ugyanakkor az MTI tudósítójának kérdésére köz­vetetten elismerte: az ameri­kai törvényhozásban jelenleg nincs meg a jövendő egyez­mény törvénybe iktatásához szükséges többség. Warnke 1977. márciusa őca állt a kormány fegyverzetel­lenőrzési és -leszerelési hiva­tala, egyben az amerikai SALT-küldöttség élén. A reál- politikusként ismert jogász kinevezéséhez csak igen cse­kély többséggel járult hozzá a szenátus, s a cáfolatok ellené­re is valószínű: Warnke most azért vonult vissza, hogy meg­könnyítse az új SALT-megál- lapodás ratifikálását. Carter elnök és Vance kül­ügyminiszter egyik bizalmasa ezúttal a kormány köreiben szokatlan nyíltsággal ele­mezte európai újságírók előtt a szovjet—amerikai viszony és a SALT kérdéseit. Elmondása szerint a tárgyalások Genfben jelenleg is folynak, s elkép­zelhető, hogy teljes sikert hoznak. Könnyen szükségessé válhat azonban újabb külügy­miniszteri találkozó, mondot­ta Warnke, majd hozzátette: az amerikai vélemény szerint nem volna célszerű, ha egy jövendő csúcstalálkozóra bo­nyolult kérdéseket hagynának. Warnke elismerte, hogy az Egyesült Államok engedmé­nyek szerzésére kívánná fel­használni a cirkáló rakétá­kat —, mert elsőnek fejlesz­tette ki az új fegyverfajtát. Ugyanakkor óvott a NATO- körökben tapasztalható túlzott lelkesedéstől e rakéták iránt: nyilvánvaló, hogy adott eset­ben a Szovjetunió is kifej­lesztheti az új fegyvert és me­gint csak egyenlőség áll be (magasabb szinten). Amint korábban a több robbanófejes rakéták esetében. Ugyanígy céltalannak ítélte egyes Pen­tagon-körök terveit, hogy ala­gutakban szüntelenül változ­tassák az interkontinentális rakéták kilövőállásait. Ez is csak hasonló szovjet lépések­hez vezethet — és csökkente­né az Egyesült Államok biz­tonságát, — mondotta. Warnke, az MTI tudósítójá­nak kérdésére, vajon a szená­tus ma törvénybe iktatná-e az új SALT-szerződést, azzal vá­laszolt, hogy sok felvilágosító, nevelő munkára lesz még szükség. A kormány már hu­zamos ideje folytatja ezt a kampányt, amelyben Warnke továbbra is részt vesz majd. A ratifikáláshoz a száztagú szenátusban legalább kéthar­mados többségre van szükség. November hetedikén, az idő­közi választásokon 35 szená­tort újjáválasztanak, így a helyzet bizonytalanabb, mint valaha, Warnke szerint az ellenzék egy része már magát a szovjet—amerikai tárgyalá­sokat is elutasítja, a hideghá­borús korszak eszmevilágában él. Paul Warnke síkra szállt az­ért, hogy sikerre vezessenek a Szovjetunióval a valameny- nyi nukleáris kísérlet, vala­mint a mesterséges holdak el­leni hadviselés megtiltásáról és a hagyományos fegyverke­zés korlátozásáról folyó tár­gyalások. (MTI) Összetűzések Uganda és Tanzánia között Ellentétek a csúcs előestjén A várakozásokkal ellentét­ben szerdán az esti órákig sem ért véget az arab külügymi­niszterek zárt ajtók mögött folyó bagdadi értekezlete. A csütörtökön kezdődő csúcstalálkozó előkészítésé­vel megbízott minisztereknek elvileg már délután jóvá kel­lett volna hagyniuk a saját soraikból kiküldött hatos bi­zottság „egységes munkater­vét” — ez azonban nem tör­tént meg Nincs megbízható értesülés arról, milyen természetűek a problémák. Az MTI tudósítójának a tárgyalásokhoz közelálló, jó forrásból származó értesülé­se szerint „a problémák na­gyok, de nem leküzdhetetle- nek”. Jasszer Abd Rabbu, a PFSZ szóvivője azonban nem sokkal a szerdai ülés meg­nyitása előtt újságírók egy csoportjával folytatott kötet­len beszélgetés során felfed­te, hogy nagyon mélyek az ellentétek a Szadattal szem­ben erélyes intézkedéseket sürgető és az amerikai politi­kát bírálni kívánó haladók és a Szadatot menteni akaró, az Egyesült Államok közvet­len és közvetett kritikájától mindennél jobban riadozó konzervatívok között. A PFSZ képviselője sze­rint a középutasság nem al­ternatíva. „Vagy Szadattal, vagy Szadat ellen” — mon­dotta majd hozzátette, hogy azok, akik fel akarják vi­zezni a palesztin ügyet elárul ló, az arab csúcstalálkozók döntéseivel szögesen ellenté­tes Camp David-i alku el­ítélését, voltaképpen Szada­tot pártfogolják, sőt, ami en­nél súlyosabb, szinte csábíta­nak másokat a különutas kö­vetésére. (MTI) Kínai provokáció Kínai katonai egységek ez év október 26. és 31. között öt alkalommal hatoltak be Cao Lang vietnami tartomány területére — közli az ADN hírügynökség a vietnami VNA hírügynökség szerdai jelen­tésére hivatkozva. A kínai behatolóknál kézi fegyverek és aiknakutató be­rendezések voltak, provokál­ták a vietnami határőröket, rombolást hajtottak végre a határvédelmi berendezések­ben és Bao Lám faluban kí­nai zászlókat vontak fel. (MTI) kiegészítik a Szajna-parti nagyvállalat gyártmánylistá­ját és rendszeresen visszavá- 6árolhatók. Vendéglátóm újra hangsú­lyozza, hogy milyen fontos ebben az üzletben a kölcsönös bizalom. A nemzetközi árak manipuláltak, nem tükrözik a tényleges költségeket. Valós költségekre, megbízható szá­mokra épülhet csak egy hosz- szú távú üzlet. „Viszont is így legyen”! — teszem hozzá. Eb­ben egyetértünk. A keleti kapcsolatok igaz­gatója nem győzi eleget di­csérni a magyar vegyészeket, a hazai iparág kutatógárdáját. Ahogyan ő mondja: „Ennek az üzletnek a magyar »szürke állomány«, Magyarország tu­dományos tekintélye a garan­ciája”. S bár kétségkívül tú­loz és szavaiból Étienne fias­kó (Raskó István) magyar származású mérnöktanács­adójának véleménye „köszön vissza”, a megállapodás jövő­je szempontjából megnyugta­tóak Mailet úr szavai. A legközelebbi konkrét lé­pések közé tartozik, hogy megkezdték egy budapesti ki­rendeltség szervezését. Varsó­ban, Moszkvában, Berlinben már működnek ilyen kiren­deltségek : amolyan üzletszer­ző, vevőszolgálati, technikai irodák. A Rhone—Poulenc érdekképviseleti szervei, elő­retolt bástyái ezek. Maurice Mailet udvarias ember. Távozóban elkísér a liften. S, amikor a földszinten kiszállunk, erélyes mozdulat­tal visszaküldi a liftet. A he­tedikre. Csupor Tibor Következik: Kelták A tanzániai kormány ked­den este újabb részleteket tett közzé a Viktória-tó köze­lében ugándai és tanzániai csapatok között folyó össze­tűzésekről. A kormánynyilat­kozat szerint az ugandai csapatok harckocsik és ne­héztüzérség. támogatásával •30 kilométerre hatoltak be tanzániai területre: a tanzá­niai csapatok a támadóegy­ségekkel harcba bocsátkoz­tak. A harcok jelenleg is folynak — állapítja meg a nyilatkozat. A tanzániai kormány is­mét kategorikusan cáfolta Idi Amin ugalndai államfő­nek az elmúlt három hétben több ízben hangoztatott vád­jait, amelyek szerint Tanzá­nia támadást intézett volna Uganda ellen. Ugandái részről nem kö­zöltek részleteket a harcok­ról. Amin elnök különleges tanácsadója azohban cáfolta azokat az állításokat, ame­lyek szerint Ugandában kato­nai lázadás tört ki és Amin a belső helyzet ellensúlyozá­sára fordult Tanzánia ellen. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom