Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÄD KXXIV EVF.. 267. SZÁM ARA: 1 FORINT 1978. NOVEMBER 12., VASARNAP Megkezdődött a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa Kornidesz Mihály felszólalása — Kitüntetések Szombaton, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának épületében megkezdődött a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa. Knyihár János, a szövetség elnöke üdvözölte a 198 küldöttet és a meghívott vendégeket, köztük Kornidesz Mihályt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Oktatási és a Kulturális Minisztérium képviselőit. A szövetség országos választmányának az V. kongresz- szus óta végzett munkáról szóló beszámolójához Such János, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Beszámoló A Magyarországon élő szlovákok büszkén vállalják nemzetiségüket, hiszen a magyar lakossággal egyenjogúak, élvezik hazánk társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének eredményeit, akárcsak a többi hazai nemzetiség — állapítja meg a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének beszámolója. 5 évi munkájukat, nemzetiségi politikánk eredményeit vizsgálva hangsúlyozza: a hazai szlovákok a jogokkal együtt a kötelezettségeket is vállalják. A Békés, Pest, Nógrád, Bács- Kiskun és Szabolcs-Szatmár megyei nagyüzemi gazdaságok tagjai csakúgy, mint az üzemi munkások, vagy a Nógrád, Borsod megyei bányászok, a magyar lakossággal vállvetve dolgoznak. Tudják, sorsuk, boldogulásuk az ország fejlődésétől függ. Tevékenyen vesznek részt a politikai, a kulturális és a társadalmi életben is, közben élnek az alkotmány biztosította lehetőségekkel. Az eredmények közt említi b beszámoló, hogy amíg 10 évvel ezelőtt 15 óvodában 633 gyermekkel foglalkoztak szlovák nyelven, ma már 44 óvodában 1912 gyermeket készítenek elő az iskolai oktatásra. Kedvezően értékelte a beszámoló, hogy fokozódott a szlovák lakosság kulturális érdeklődése, aktivitása. Egyes községekben, mint például Tótkomlóson, Kesztölcön, Ta- tabánya-Bánhidán, Nagy tárcsán, Maglódon, Püspökhatvanban, Tardosbányán évtizedek óta él a szlovák népdal, néptánc, népzene, míg más településeken csak egy-egy művészeti ágat művelnek magas szinten. A répáshutaiak, nagyhutaiak, legéndiek, pilis- szentkeresztiek pávakörükkel, b bánhidaiak, sárisápiak fúvószenekarukkal, a szarvasiak citerakettősükkel, a teré- nyiek és jásdiak a gyermekegyüttessel szereztek elismerést. A legkiválóbb művészeti csoportok rendre ellátogatnak a szlovákok lakta településekre, évenként 25—30 községbe. Előadásaikat a lakosok tömegei tekintik meg. A szlovák nemzetiségi együttesek rendszeresen vendégszerepeinek Szlovákiában is, a legkiválóbb szlovákiai együttesek pedig a szlovákok lakta magyarországi településeken szerepelnek. A két ország kulturális együttműködése révén szlovákiai szakemberek közreműködnek a pedagógusok anyanyelvi továbbképzésében, a néprajzosok tanfolyamain. Hatékonyan segítik az anyanyelv gyakorlását a nemzetiségi könyvtárak és klubok is A beszámolót követő vitában felszólalt Kornidesz Mihály, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az őszirózsás forradalom évfordulója kapcsán emlékeztetett arra, hogy a soknemzetiségű Magyarország századokon át felgyülemlett történelmi adósságaira először éppen a századelő magyar munkásmozgalma és a polgári törekvések haladó eszmeáramlata hívta föl a figyelmet. Ezeknek az eszméknek a hordozói voltak az elsők, akik az úri osztályok nemzetiségi politikáját megbélyegezték, s minden erővel arra törekedtek, hogy a társadalmi haladás, a demokrácia, majd a szocializmus és a nemzetiség ügye egységbe forrjon össze. Nemzetiségi politikánk eredményeiről szólva elmondta: pártunk rendszeresen elemzi a nemzetiségek helyzetét. Határozataival, állásfoglalásaival — az élet új jelenségeit figyelembe véve — fejleszti nemzetiségi politikánk gyakorlati megvalósítását. Általánosan tudatosítani kell, hogy a nemzetiségi politika szocialista elveinek érvényesítése nem valamiféle kegy gyakorlása, és azt is, hogy a nemzetiségi kultúra föllendítése társadalmi szükséglet, nem taktikai elem, hanem pártunk számára fontos elvi, politikai kérdés. Beszéde további részében hangsúlyozta, a kongresszus is megerősítheti azt a törekvésünket, igényünket, elvárásunkat, hogy hazánk szlovák nemzetiségű dolgozói még jobban éljenek politikai-kulturális lehetőségeikkel. Használják ki még jobban történelmi gyökerű „kettős kötöttségük” pozitív adottságait. A többi nemzetiségi szövetség üdvözletét Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára tolmácsolta. Felszólalásában hangsúlyozta: hazánk egész közvéleménye nagy figyelemmel és megkülönböztetett érdeklődéssel kíséri a nemzetiségi szövetségek kongresszusait. A hazánkban élő délszláv, német, szlovák és román nemzetiségű magyar állampolgárok már a kongresszust megelőző küldöttértekezleteken is méltán tettek ismételtelten hitet a Magyar Szocialista Munkáspárt bel- és külpolitikája mellett, és fejezték ki eltökéltségüket, hogy mindenben készek támogatni a párt • és kormány által kitűzött feladatok végrehajtását. A vitában felszólalók elismeréssel szóltak lakóhelyükön elért eredményekről és őszintén feltárták gondjaikat is. A legtöbb javaslat az anyanyelvi oktatás fejlesztésére vonatkozott. Szóvá tették, hogy az iskolákban növelni kellene az anyanyelvi órák számát. A végzős szlováktanároktól azt kérték, hogy lehetőleg a szlováklakta területeken vállaljanak katedrát és hozzáértésükkel segítsék, irányítsák a nemzetiségi kultúra ápolását. A kongresszuson Kornidesz Mihály kitüntetéseket adott át a szövetség 18 társadalmi aktivistájának a nemzetiség érdekében kifejtett több évtizedes munkájuk elismeréseként. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával két, a Munka Érdemrend bronz fokozatával egy társadalmi aktivistát tüntettek ki. A Szocialista kultúráért kitüntetést öten, a Kiváló munkáért kitüntetést szintén öten kapták, öt aktivistát miniszteri dicséretben részesítettek. A kongresszus ma folytatja munkáját. Balassagyarmat — 1978. november. Sikerek és bukások Tatabányán Sikerek és bukások jellemezték a munkásszínjátszók IV. országos találkozójának második napján bemutatott előadásait. A péntek délelőtti — igazán fesztiválhangulatot teremtő — szakmai tanácskozást követően üzemi és kihelyezett előadásokon vettek részt a csoportok. A salgótarjáni Petőfi színjátszó szakosztály és TEMPRESS muh- kászínpad a felsőtgallai szénosztályozóban, illetve a KOMÉP művelődési és oktatási központjában lépett fel szép sikerrel. Este a Tatabánya kertvárosi művelődési házham folytatódott a hivatalos program. A zsúfolásig telt színházteremben ismét négy amatőr együttes mutatkozott be. A szegedi Beb- rits Lajos Közlekedési Szak- középiskola diákszínpada Moldova György Akit a mozdony füstje megcsapott című ri- portregényéből készített pódiumjátékot. A darab rendezőjének minden jószándéka ellenére, hamis álpátosszal és sok-sok rendezési hibával tarkított előadás született Annál nagyobb sikerrel léptek színpadra a szolnoki Kőtövis színpad tagjai. Trömböczky Péter rendező Rákosy Gergely A daru című szatirikus írását dolgozta fel. A bürokrácia kritikáját nagyszerű színpadi eszközökkel, hatásosan jelenítette meg. A fesztivál közönsége „vette a lapot” és nyütszíni tapssal jutalmazta a szolnoki fiatalok játékát Két kevésbé értékes irodalmi alkotást dolgoztak fel a hazai és a kaposvári amatőrök. Raffai Sarolta, melodramatikus írásából „csinált” színjátékot a tatabányai Bányász irodalmi színpad rendezője, László Tibor. Értjük egymást? címmel. Végül Ördögh Szilveszter Tenger és sirály című novellájából készült pódiumjátékot „szenvedtük” végig a kaposvári Fanómunkás kisszín- pad két tagjának tolmácsolásában. A lírai szándék ellenére, a kamarac^ráma mondanivalója idegenül hatott ebben a programban. Az eddig látottak alapján, bizakodva várjuk a salgótarjáni Petőfi színjátszó csoport bemutatkozását. Őszi megyei könyvhetek !\ógrádban Még egy hétig (november 19-ig) tart hivatalosan az őszi megyei könyvhetek, a fogyasztási szövetkezetek hagyományos könyterjesztési akciója. Megyénk öt ÁFÉSZ-könyves- boltjában ezekben a hetekben mintegy 300 ezer forint értékű többletárut találhatnak a vásárlók. Túl a könyvforgalom növelésén, a könyvvásárlók számának gyarapításán ez az időszak a falusi őszi esték immár hagyományos érdeklődésre számot tartó közművelődési rendezvénysorozata is. Jól szolgálja az olvasás népszerűsítését, új olvasók megnyerését, a magyar (elsősorban a kortársi) irodalom színvonalas alkotásainak propagálását. Ezért a szervező, meghirdető szövetkezetek, a MÉSZÖV mellett több szerv kapcsolódik hozzá programokkal — főként a könyvtárak. A több réteget érintő ‘ rendezvények szervezésében első helyen a balassagyarmati Madách Imre járási-városi könyvtárat kell megemlíteni: több mint nyolcvan különféle programot bonyolítottak, illetve bonyolítanak le a járásban. A városban több iskola, óvoda nebulói ismerkednek meg alaposabban a könyvtár munkájával, a könyvekkel. Itt tartja a szocialista brigádvezetők klubja is egy foglalkozását, folytak vetélkedők és író-olvasó találkozók. A városi könyvtáron kívül - még tizenhárom községi könyvtár csatlakozott hasonló rendezvényeivel az őszi könyvhetekhez. A pásztói járásban könyvtárosankétot, rendhagyó irodalom-, történelemórákat, számos üzemben kiállítást rendeztek. Szinte mindenütt volt vagy még lesz valamilyen program. Szécsényben a Krúdy-évfordu- lóval párhuzamosan folynak a különböző „könyvesrendezvények”; többek között Könyvről könyvért vetélkedőt, prózamondóversenyt, Krúdy Gyula-vetélkedőt, az ELZETT-ben politikai és irodalmi vetélkedőt terveztek. Egybefonódik a műszaki könyvhónappal és a politikai könyvnapokkal is a sorozat —• ezt tükrözi a rétságiak számos programja. író-olvasó találkozókat, kiállításokat, gyermekfoglalkozásokat a kistere- nyei járási könyvtárhoz tartozó egységekben is tartottak. Mindenütt szorgalmazzák, hogy az őszi könyvnapok ne záruljanak le igazán: sok olvasással, könyvtári programmal eltöltött téli este kövesse a rendezvénysorozatot. Elutazott Budapestről a svájci külügyminiszter I.ucfalván a szlovák nemzetiségi kongresszus tiszteletére ■agy értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói. Közös erővel átfestették mindkét iskolaépület kerítését, amelyek már igencsak rászorultak a felújításra. Ha forintban számoljuk, nem kevesebb, mint ötvenezerbe került volna. Emellett a község közepén parkot és játszóteret is építenek. Képünkön az ügyes kezű asszonyok — közöttük egyetlen férfi — szorgoskodnak az ecsettel és a festékkel. Szombaton -.elutazott Budapestről Pierre Aubert, a Svájci Államszövetség külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter vendégeként november 8—II-e között , hivatalos látogatást tett hazánk han. Pierre Aubert-t és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, valamint a Külügyminisztérium több vezető múnkatársa búcsúztatta. Ott volt Zágor György, hazánk berni, illetve August Geiser, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövete. (MTI)
