Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-04 / 261. szám

Sasé** d '*!» «»Fr hill döfte Magyar község német szóval sr' i'fsp I" ílftiPli' Ili „Das Kind..németóra az is kólában. Mosolyogva meséli Fuchs Antal Szendehelyen, hogy gyerekkorában előbb tudott németül, mint magyarul. Ami­kor iskolába került, a tanító néni bizony rengeteget kínló­dott, amíg megtanította a he­lyesírás szabályaira... Azóta sok esztendő szaladt el. Változott Fuchs Antal és Nógrád megye egyik „kapuja” Szendehely is. Nemzetiségi község, lakói nagyrészt né­met anyanyelvűek. A paróki­án van egy írásos utalás, hogy az első telepescsaládok Mária Terézia uralkodása alatt költöztek erre a tájékra, valahonnan a Fekete-erdő környékéről. Először Berke­nyére, majd innen Szende­helyre származtak át a szor­galmas és ügyes kezű néme­tek. Ma körülbelül ezernégyszáz ember lakja a községet, hozzá tartozik Katalinpuszta is. Társközség, a közös tanács Nőtincsen van. A háború vihara, majd az azt követő nehéz esztendők sok bajt kavartak errefelé. A német családokat kiköltöztet­ték. Helyükre másokat telepí­tettek. Volt, aki elköltözött végleg, akadt família, amely rokonoknál, szomszédoknál húzta meg magát. A „harag­szom rádnak” ma már nyoma sincs. A házak száma duplá­jára nőtt. Szépek, több szobá­sak, mindegyikben fürdő. Van olyan utcasor, amelyben csak vadonatúj házak találhatók. A feszültségek oldódtak. Ma már nem ritka az olyan há­zasság sem, ahol a menyecs­ke szlovák, a fiú német, vagy fordítva. Fuchs Antal jól ismeri szü­lőfaluját, évek óta népfront­elnök. Vácon a cementgyár­ban dolgozik. Naponta eljár, mint oly’ sokan mások. Az üzemben külön megbecsülik nyelvtudását. A személyzeti osztályon a nemzetközi ügyek felelőse. Gyakran érkeznek külföldről tárgyaló partnerek, utaznak Vácról küldöttségek, ilyenkor a tolmács szerepét is betölti. Jófen mán évente el­jut a Német Demokratikus Köztársaságba, így alkalma nyílt személyes kapcsolatokat is kialakítani. Felesége az óvodában dolgozik, a nagyob­bik fia már szerelő, a kiseb­bik nyolcadikos. Pénteken délután utazott Budapestre, Szendehely kül­dötte a német nemzetiségi kongresszusra. Felszólalásra készülődik, németül mondja el mondókáját, amennyiben szót kap az országos tanács­kozáson. A jegyzeteit lapozgatja, mi­től is beszélne országnak, vi­lágnak? Elmondja, hogy a községben Vigyáznak a hagyományokra, őrzik régi kultúrájukat, nyel­vüket. Az iskolában van egy fiatal tanítónő, Szegner Má­ria, aki a bajai tanítóképző főiskolát végzi és jól beszéli a németet. Ö tartja az anya­nyelvi órákat, az alsósoknak és felsősöknek hetenként. Szilasi Jakabné pedig jelent­kezett az óvónőképzőbe, hogy már az óvodában kezdjenek német foglalkozásokat. Szo­rosan az anyanyelv ápolásá­hoz tartozik a könyvtár. Több mint kétszáz német könyvben válogathatnak a szendehelyi­ek. De a rétsági járási könyv­tár is bőven küld „váltást”, sőt lemezeket, filmeket is. Si­keres nemzetiségi író-olvasó találkozókat rendeznek, egy­bekötve német nyelvű könyv­Fuchs Antal, a népfront elnö­ke. kiállítással. A gyerekek tán­cokkal, dalokkal lépnek fel, a történelemszakkör tagjai pedig régi tárgyakat, írott emlékeket, ruhákat gyűjtöt­tek. Gyarapodott, változott Szendehely tagadhatatlan. Erről is számot ad Budapes­ten Fuchs Antal. A családok szorgalma, munkaszeretete nemcsak a házak külsején, hanem a berendezésen is lát­szik. Gyakran szállítanak új bútorokat, televízió, rádió, magnó minden háznál van. A garázsokban pedig legalább száz gépkocsi. Két éve kaptak új posta­épületet, modern közvilágí­tást. Építettek járdát társa­dalmi munkában, minap egy parkhoz fogtak. Az első terep- rendezést már be is fejezték. Komoly gondjuk viszont a bolt. Vezetője beteg. Két asz- szony elvállalta, hogy a leg­fontosabb élelmiszereket áru­sítja. Egy olyan kis lyukban, ami valamikor „szódaüzem” volt. A masina még ma is ott áll. így a szendehelyiek ép­pen csak a zsírt, tejet, kenye­ret, cukrot vehetik meg hely­ben. A többit hozniok kell Vácról, vagy Rétságról. Egye­lőre-még megoldást sem tud­nak. .. Ennyit mond a falujáról, ahol a dolgos családok mun­kájuk alapján boldogulnak. Csatai Erzsébet Nyolcvan mázsa Télapó, karácsonyi pulyka Felkészült az ünnepekre a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Nyári kánikulában, miközben a strandon hűsöiiink, vajmi kevesen gondolunk a karácsonyi fenyőfára, vagy ép­pen a szilveszteri pezsgőre, virslire. Ha nekünk nem is jut ilyesmi eszünkbe, megteszi helyettünk a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat. Hiszen a téli, ünnepi forgalomban keresett cikkek egy részére már nyáron szer­ződni kell, ha azt akarják, hogy ne legyen fennakadás. A Télapó-figurákra várható keresletet már a nyáron fel­mérték, s ugyancsak akkor összegezték a karácsonyfavá­sár elmúlt évi, következtetés­re okot adó tapasztalatait. Idén 80 mázsa Télapó-figura kerül a megye üzleteibe! A hatalmas mennyiség kisebb részét máris láthatjuk a pol­cokon. Szállítják már a Tél­apó-csomagokhoz szükséges piros szaloncukrot, s még eb­ben a hónapban a boltokba kerül négy vagonnyi az egyéb szaloncukrokból is. Konzum és dessert szaloncukorból ele­gendő lesz, az igen kedvelt és keresett zselésből azonban az idén sem jut mindenkinek. Az elmúlt évi karácsony előtt sokan hiába keresték a nagyobb méretű, két méter körüli fenyőfákat. Ennek is­métlődését megelőzendő, idén nemcsak az Ipolyvidéki, ha­nem a Mátravidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal is szerződést kötött az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat, s a Mátrából zömmel nagyra nőtt fákat kapunk. A karácsony­fák öltöztetéséhez 54 mázsa csokoládés függeléket hoznak forgalomba. Mind ez ideig nem teljes a választék az édesipari lisz­tesárukból, gyakran .hiány­cikklistára kerülnek egyes díszdobozos bonbonok, cu­korkák, kisebb csokiszeletek. Ennek ellenére az idén gon­doskodnak különféle nagy­ságú és értékű mikuláscso­magokról. A késő őszi gyümölcsellátás­ra nem lehet panasz. A meg­késett szüret következtében az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat történetében az idén alighanem először fordult elő, hogy még novemberben is csemegeszőlőt küldhetett az üzletekbe. Igen jónak ígér­kezik az ellátás téli almá­ból, jó a kínálat burgonyából, zöldségből, káposztából is. A raktárakban 30 vagon alma, 30 vagon burgonya, 8 vagon vöröshagyma, 2 vagon káposz­ta várja, hogy kocsira kerül­jön. A déligyümölcs importáru. S bár citromból folvamatos ellátást ígért‘a DÉLKER és a FŰSZERT, narancsból és ba­nánból idén a tavalyinál 20 —25 százalékkal kevesebbet kínálhatnak a vevőknek. En­nek ellensúlyozására viszont több lesz az igen magac C- vitamin-tartalmú kubai na­rancs és grape-fruit. Az óév búcsúztatásának nélkülözhetetlen kelléke a pezsgő. 30 ezer üveg vár gazdára. Közeledik a sertésvágási szezon A korábbi híresztelé­sek ellenére— ha választékhi­ánnyal lehet is számolni — elegendő fűszerpaprikát kí­nálnak hpzzá. Egyéb fűszerek­ben megfelelőnek ígérkezik a választék. A háziasszonyok nagy örömére megjelentek a legnagyobb boltokban a gusz­tusos. Herbária csomagolású fűszerek, nagyanyáink, déd­anyáink konyhájának ízei. Az ünnepi asztal elképzel­hetetlen húsétel nélkül. Az év első három negyedében a válla­lat 133,5 vagon tőkehúst hozott forgalomba, három százalék­kal többet az elmúlt év ki­lenc hónapjánál. Húskészít­ményekből 95 vagon került eddig az üzletekbe, ezen be­lül kereten kívüli áru — nagyrészt disznósajt és hur­ka — 23 vagon. A lehetőségek teljes kihasználásával az ed­digihez hasonló ellátásra le­het számítani a hátralevő két hónapban is. Mélyhűtött és előhűtött baromfiból elegen­dő várható, karácsony előtt pe­dig lesz pulyka is! A szilvesz­teri mulatságok hagvományos csemegéiéből, a virsliből pe­dig a tervek szerint száz va­gonnyit kínálnak. Nőpolitika a Volánnál A nőpolitikái határozat vég­rehajtásának állásával és a teendőkkel foglalkozott a mi­nap Salgótarjánban a Volán 2. sz. Vállalat pártbizottsága. A megye legnagyobb közleke­dési vállalatánál 284 fő dol­gozik, a foglalkoztatottak 11,5 százaléka. Ám csupán egy hi­vatásos gépkocsivezető van közöttük, egy tehertaxis. A nők közül 154-en középfokú iskolát, 10-en felsőfokú isko­lát végeztek. A gyesen ’evők közül többen középiskolában és esti egyetemen tanulnak. Az év végi nyereségből is részesülnek, a nyugdíj előtt állók pedig korpótlékot kap­nak a Volánnál. Serény geodéták Megvalósította az egész évre szóló árbevételi tervét a Nóg­rádi Szénbányák földtani irodája. A földmérő szakem­berek erre az esztendőre vál­lalaton kívülről kaptak meg­rendeléseket. Ezekre alapoz­na 43 millió forintos árbevé­teli tervet szabtak ki számuk­ra. Az előirányzatot — no­vember hetedike tiszteletére — már megvalósították. Az év hátralevő részében még hétmillió forint értékű mun­kát kívánnak elvégezni a geo­déták. Kheops csónakja Ahmed Jusszef egyiptomi műemlék-konzervátor több mint húsz évet szentelt az i. e. 2700-ban élt Kheops fá­raó csónakjának tanulmá­nyozására és helyreállításá­ra. A munkát 1954-ben kezd­te meg, amikor Kheops pira­misának közelében megta­lálták a csónak 1224 marad­ványát, amelyek között vol­tak 10 centiméteres és 22 mé­teres darabok is. Két évtizedes munka ered­ményeképpen a világ legré­gibb csónakja visszanyerte eredeti külsejét. A libanoni cédrusból készült farészeket kötelekkel erősítették meg. Az ember nemcsak alakítja környezetét, ám eközben ön­maga is formálódik — mind­ez régi igazság. Sajátos tele­pülés Nógrádban Nagybátony. Varga Ferenccel, a nagyköz­ségi pártbizottság titkárával és Kenyeres Pállal, nagyköz­ségi tanács elnökével a mi­nap arról folytattunk eszme­cserét, hogy manapság mi­ként alakul a nagyközség tár­sadalmi rétegződése, a telepü­lés szerkezete, az itt élők sza­badidős-tevékenysége, milyen a közrend és a közbiztonság. Igazi munkástelepülés Nagy­bátony. A nógrádi szénme­dence központja. Környékén terül el a még működő négy aknaüzem. A nagyközségben 14 gazdasági egység található. A munkavállalók száma eléri az ötezret. Ebből háromezer dolgozó bejáró. Autóbuszon, vonaton, személygépkocsin, motorkerékpáron reggelente, délutánonként, esténként mintegy 40 településről kélnek útra. Ám a kijárók száma sem kevés. Nagybátonyból napon­ta 1500-an járnak el dolgozni. Mégpedig Salgótarjánba, Recskre, Gyöngyösorosziba. E számok igazolják, hogy a nagyközségben nagy a társa­dalmi mobilitás. — Vannak egyéb sajátossá­gok is — hangsúlyozza Varga Ferenc. — Az 1500 eljáró zö­me helyben vállalhatna mun­kát. De másutt már bedolgoz­ta magát, megtalálta számítá­sát és nagy úr a megszokás. Ma már 18 kilométer nem tá­volság, holott Salgótarján ilyen messze van. Zömük le­Nagybátonyi beszélgetések Ember és környezete hát már nem óhajt munka­helyet változtatni. Az utóbbi esztendők másik jellemző ten­denciája, hogy egyre több nő vállalt munkát. Manapság a munkaképes korú nők 75—80 százaléka dolgozik. Toyábbá jellemző, hogy magas a nyug­díjasok száma. A nagyközség­ben 8700-an 'élnek. Közülük 1800 a nyugdíjas. Nem mind­egy, hogy milyen a közérze­tük. Tovább tevékenykedhet- nek-e, vagy fölöslegesnek ér­zik magukat. Döntő társadalmi tényező Nagybátonyban a munkásság. A paraszti gazdálkodás nem jellemző. Nyomai leginkább Maconkán lelhetők fel. Az utóbbi években fellendült a kiskertmozgalom. A kertbará­tok mintegy 200-an vannak. Nem piacra, hanem saját el­látásra termesztenek, s közben szabad idejüket is hasznosan töltik el. — Találó kifejezéssel vala­mikor „lóközségnek” nevezték Nágybátonyt — veti közbe az itt született Kenyeres Pál. — Mégpedig azért, mert sok volt a környéken a bányaló, vala­mint számosán keresték ke­nyerüket a bányafa fuvarozá­sával. A földművelésből errefelé mindig nehéz volt megélni. Sokat vál­tozott néhány évtized alatt a világ. Manapság Nagybá­tonyban még 10 lovat sem le­het összeszámlálni. Az értelmiségiek mintegy 120-an vannak. Zömmel mű­szakiak, pedagógusok, egész­ségügyiek. Közéleti szerepük fokozódott, ám még sok a ten­nivaló — vélik a nagyközség vezetői. © dául a kisiparosokkal tárgyal­ták meg a szolgáltatások szín­vonalának helyzetét. A nagy­községben élő 6—700 cigányt is igyekeznek bevonni a köz. életbe. Tudják, hogy az igény­telenség, a restség, az una­lom melegágya. 0 Egyedülálló településszerkg» zettel rendelkezik a megye­ben a nagyközség. Már nem falu, még nem igazán város. A városi jelleget leginkább a bányaváros képviseli, ahol 5000-en élnek. A többszintes házak komfortosak, 300-ban pedig már megoldott a veze­tékes gázellátás. További 540 lakás kap vezetékes gázt 1980- ig. Parkok, szobrok, sétányok teszik kellemessé a bányavá­rosban az életet. A település északkeleti ré­szén terül el Maconka, amely egykor önálló falu volt. Régi és új itt is egymás mellett ta­lálható. A 900 lakost számláló Maconkán, a régi faluban a századforduló palóc építészeti stílusát képviselik a házak, míg az új faluban már mo­dern kertvárost találhatunk, pompás, korszerű épületekkel. A nagyközséghez tartozik még Nagybátony falu és a Mátra északi lejtőjén elterü­lő, idegenforgalmilag fejlesz­tendő Szorospatak, ahol 60 család él. A település felszá­molása nincs napirenden. Közművesített a terület, po­csékolás lenne lebontani a házakat. Szabad idejében nem unat­kozik —, aki nem akar Nagy­bátonyban. Minden életkor, minden réteg képviselője meg­találhatja a számára legvon­zóbb foglalatosságot, ha az igények maximális kiegészíté­se nem is lehetséges. A zeneiskolában 260 gyer­mek ismerkedik a muzsikával. A 4 ifjúsági klub mellett 2 művelődési ház vár minden korosztályt. A nagyközségben TIT-szervezet működik és a Bányász-sportkör kapuja is nyitva áll mindenki előtt. Az ötholdas közeli tó környékén alakították ki a November 7. parkot. Sokan a horgászás szenvedélyének hódolnak. Az életmódot módosította a moto­rizáció. Nagybátonyban több mint 500 személygépkocsit tar­tanak nyilván. Nyaranta so­kan kelnek útra a hazai me­legvizes-fürdőhelyek felé, mert a nagyközségben — fog­lalkozási ártalom — gyakoriak a reumatikus megbetegedések. Külföldre már kevesebben jutnak el. Közel a Mátra, so­kan hódolnak a bakancsos tu­rizmusnak is. A tömegkapcsolatok széle­sítésében, a rétegmunkában a Hazafias Népfront eredmé­nyes munkát végez. Rendsze­resen megrendezik az öregek napját, az egyedülállók talál­kozóját. A közelmúltban pél­o Az élet a megszokott kerék­vágásban halad a településen. Az emberek zöme becsülete­sen dolgozik. A közrend és közbiztonság alapvetően szi­lárd. Ami gondot okoz: nagy a bejárók és kijárók száma, az átmenő forgalom. A közren­det leginkább garázdasággal, verekedéssel, lopással bolygatják. Kenyeres Pál tanácselnök is hangsú­lyozta, hogy a nagyközség nem zárt, hanem rendkívül nyitott település.. Sok hatás éri az itt élőket. A rossz pél. da pedig ragadós. A közrend és közbiztonság átmeneti rom­lása —, mely összefügg a túl­zott alkoholfogyasztással — azóta megállt. A rendőrség és a társszervek eredményesen küzdenek a közrend megbon- tói ellen. Elsődleges céljuk a társadalmi összefogás fokozá­sa. Sok múlik az illetékesek együttműködésén, hogy az ál­lampolgári fegyelem tovább javuljon. Mert a zavarosban halászók elenyészően kevesen vannak és egyre gyarapodik a nagyközségben a közéletiség- gel „átitatott” emberek szá­ma. Nagybátony formálja az embereket, az emberek pedig alakítják Nágybátonyt. Rozgonyi István i

Next

/
Oldalképek
Tartalom