Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-04 / 261. szám
Sasé** d '*!» «»Fr hill döfte Magyar község német szóval sr' i'fsp I" ílftiPli' Ili „Das Kind..németóra az is kólában. Mosolyogva meséli Fuchs Antal Szendehelyen, hogy gyerekkorában előbb tudott németül, mint magyarul. Amikor iskolába került, a tanító néni bizony rengeteget kínlódott, amíg megtanította a helyesírás szabályaira... Azóta sok esztendő szaladt el. Változott Fuchs Antal és Nógrád megye egyik „kapuja” Szendehely is. Nemzetiségi község, lakói nagyrészt német anyanyelvűek. A parókián van egy írásos utalás, hogy az első telepescsaládok Mária Terézia uralkodása alatt költöztek erre a tájékra, valahonnan a Fekete-erdő környékéről. Először Berkenyére, majd innen Szendehelyre származtak át a szorgalmas és ügyes kezű németek. Ma körülbelül ezernégyszáz ember lakja a községet, hozzá tartozik Katalinpuszta is. Társközség, a közös tanács Nőtincsen van. A háború vihara, majd az azt követő nehéz esztendők sok bajt kavartak errefelé. A német családokat kiköltöztették. Helyükre másokat telepítettek. Volt, aki elköltözött végleg, akadt família, amely rokonoknál, szomszédoknál húzta meg magát. A „haragszom rádnak” ma már nyoma sincs. A házak száma duplájára nőtt. Szépek, több szobásak, mindegyikben fürdő. Van olyan utcasor, amelyben csak vadonatúj házak találhatók. A feszültségek oldódtak. Ma már nem ritka az olyan házasság sem, ahol a menyecske szlovák, a fiú német, vagy fordítva. Fuchs Antal jól ismeri szülőfaluját, évek óta népfrontelnök. Vácon a cementgyárban dolgozik. Naponta eljár, mint oly’ sokan mások. Az üzemben külön megbecsülik nyelvtudását. A személyzeti osztályon a nemzetközi ügyek felelőse. Gyakran érkeznek külföldről tárgyaló partnerek, utaznak Vácról küldöttségek, ilyenkor a tolmács szerepét is betölti. Jófen mán évente eljut a Német Demokratikus Köztársaságba, így alkalma nyílt személyes kapcsolatokat is kialakítani. Felesége az óvodában dolgozik, a nagyobbik fia már szerelő, a kisebbik nyolcadikos. Pénteken délután utazott Budapestre, Szendehely küldötte a német nemzetiségi kongresszusra. Felszólalásra készülődik, németül mondja el mondókáját, amennyiben szót kap az országos tanácskozáson. A jegyzeteit lapozgatja, mitől is beszélne országnak, világnak? Elmondja, hogy a községben Vigyáznak a hagyományokra, őrzik régi kultúrájukat, nyelvüket. Az iskolában van egy fiatal tanítónő, Szegner Mária, aki a bajai tanítóképző főiskolát végzi és jól beszéli a németet. Ö tartja az anyanyelvi órákat, az alsósoknak és felsősöknek hetenként. Szilasi Jakabné pedig jelentkezett az óvónőképzőbe, hogy már az óvodában kezdjenek német foglalkozásokat. Szorosan az anyanyelv ápolásához tartozik a könyvtár. Több mint kétszáz német könyvben válogathatnak a szendehelyiek. De a rétsági járási könyvtár is bőven küld „váltást”, sőt lemezeket, filmeket is. Sikeres nemzetiségi író-olvasó találkozókat rendeznek, egybekötve német nyelvű könyvFuchs Antal, a népfront elnöke. kiállítással. A gyerekek táncokkal, dalokkal lépnek fel, a történelemszakkör tagjai pedig régi tárgyakat, írott emlékeket, ruhákat gyűjtöttek. Gyarapodott, változott Szendehely tagadhatatlan. Erről is számot ad Budapesten Fuchs Antal. A családok szorgalma, munkaszeretete nemcsak a házak külsején, hanem a berendezésen is látszik. Gyakran szállítanak új bútorokat, televízió, rádió, magnó minden háznál van. A garázsokban pedig legalább száz gépkocsi. Két éve kaptak új postaépületet, modern közvilágítást. Építettek járdát társadalmi munkában, minap egy parkhoz fogtak. Az első terep- rendezést már be is fejezték. Komoly gondjuk viszont a bolt. Vezetője beteg. Két asz- szony elvállalta, hogy a legfontosabb élelmiszereket árusítja. Egy olyan kis lyukban, ami valamikor „szódaüzem” volt. A masina még ma is ott áll. így a szendehelyiek éppen csak a zsírt, tejet, kenyeret, cukrot vehetik meg helyben. A többit hozniok kell Vácról, vagy Rétságról. Egyelőre-még megoldást sem tudnak. .. Ennyit mond a falujáról, ahol a dolgos családok munkájuk alapján boldogulnak. Csatai Erzsébet Nyolcvan mázsa Télapó, karácsonyi pulyka Felkészült az ünnepekre a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Nyári kánikulában, miközben a strandon hűsöiiink, vajmi kevesen gondolunk a karácsonyi fenyőfára, vagy éppen a szilveszteri pezsgőre, virslire. Ha nekünk nem is jut ilyesmi eszünkbe, megteszi helyettünk a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat. Hiszen a téli, ünnepi forgalomban keresett cikkek egy részére már nyáron szerződni kell, ha azt akarják, hogy ne legyen fennakadás. A Télapó-figurákra várható keresletet már a nyáron felmérték, s ugyancsak akkor összegezték a karácsonyfavásár elmúlt évi, következtetésre okot adó tapasztalatait. Idén 80 mázsa Télapó-figura kerül a megye üzleteibe! A hatalmas mennyiség kisebb részét máris láthatjuk a polcokon. Szállítják már a Télapó-csomagokhoz szükséges piros szaloncukrot, s még ebben a hónapban a boltokba kerül négy vagonnyi az egyéb szaloncukrokból is. Konzum és dessert szaloncukorból elegendő lesz, az igen kedvelt és keresett zselésből azonban az idén sem jut mindenkinek. Az elmúlt évi karácsony előtt sokan hiába keresték a nagyobb méretű, két méter körüli fenyőfákat. Ennek ismétlődését megelőzendő, idén nemcsak az Ipolyvidéki, hanem a Mátravidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal is szerződést kötött az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat, s a Mátrából zömmel nagyra nőtt fákat kapunk. A karácsonyfák öltöztetéséhez 54 mázsa csokoládés függeléket hoznak forgalomba. Mind ez ideig nem teljes a választék az édesipari lisztesárukból, gyakran .hiánycikklistára kerülnek egyes díszdobozos bonbonok, cukorkák, kisebb csokiszeletek. Ennek ellenére az idén gondoskodnak különféle nagyságú és értékű mikuláscsomagokról. A késő őszi gyümölcsellátásra nem lehet panasz. A megkésett szüret következtében az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat történetében az idén alighanem először fordult elő, hogy még novemberben is csemegeszőlőt küldhetett az üzletekbe. Igen jónak ígérkezik az ellátás téli almából, jó a kínálat burgonyából, zöldségből, káposztából is. A raktárakban 30 vagon alma, 30 vagon burgonya, 8 vagon vöröshagyma, 2 vagon káposzta várja, hogy kocsira kerüljön. A déligyümölcs importáru. S bár citromból folvamatos ellátást ígért‘a DÉLKER és a FŰSZERT, narancsból és banánból idén a tavalyinál 20 —25 százalékkal kevesebbet kínálhatnak a vevőknek. Ennek ellensúlyozására viszont több lesz az igen magac C- vitamin-tartalmú kubai narancs és grape-fruit. Az óév búcsúztatásának nélkülözhetetlen kelléke a pezsgő. 30 ezer üveg vár gazdára. Közeledik a sertésvágási szezon A korábbi híresztelések ellenére— ha választékhiánnyal lehet is számolni — elegendő fűszerpaprikát kínálnak hpzzá. Egyéb fűszerekben megfelelőnek ígérkezik a választék. A háziasszonyok nagy örömére megjelentek a legnagyobb boltokban a gusztusos. Herbária csomagolású fűszerek, nagyanyáink, dédanyáink konyhájának ízei. Az ünnepi asztal elképzelhetetlen húsétel nélkül. Az év első három negyedében a vállalat 133,5 vagon tőkehúst hozott forgalomba, három százalékkal többet az elmúlt év kilenc hónapjánál. Húskészítményekből 95 vagon került eddig az üzletekbe, ezen belül kereten kívüli áru — nagyrészt disznósajt és hurka — 23 vagon. A lehetőségek teljes kihasználásával az eddigihez hasonló ellátásra lehet számítani a hátralevő két hónapban is. Mélyhűtött és előhűtött baromfiból elegendő várható, karácsony előtt pedig lesz pulyka is! A szilveszteri mulatságok hagvományos csemegéiéből, a virsliből pedig a tervek szerint száz vagonnyit kínálnak. Nőpolitika a Volánnál A nőpolitikái határozat végrehajtásának állásával és a teendőkkel foglalkozott a minap Salgótarjánban a Volán 2. sz. Vállalat pártbizottsága. A megye legnagyobb közlekedési vállalatánál 284 fő dolgozik, a foglalkoztatottak 11,5 százaléka. Ám csupán egy hivatásos gépkocsivezető van közöttük, egy tehertaxis. A nők közül 154-en középfokú iskolát, 10-en felsőfokú iskolát végeztek. A gyesen ’evők közül többen középiskolában és esti egyetemen tanulnak. Az év végi nyereségből is részesülnek, a nyugdíj előtt állók pedig korpótlékot kapnak a Volánnál. Serény geodéták Megvalósította az egész évre szóló árbevételi tervét a Nógrádi Szénbányák földtani irodája. A földmérő szakemberek erre az esztendőre vállalaton kívülről kaptak megrendeléseket. Ezekre alapozna 43 millió forintos árbevételi tervet szabtak ki számukra. Az előirányzatot — november hetedike tiszteletére — már megvalósították. Az év hátralevő részében még hétmillió forint értékű munkát kívánnak elvégezni a geodéták. Kheops csónakja Ahmed Jusszef egyiptomi műemlék-konzervátor több mint húsz évet szentelt az i. e. 2700-ban élt Kheops fáraó csónakjának tanulmányozására és helyreállítására. A munkát 1954-ben kezdte meg, amikor Kheops piramisának közelében megtalálták a csónak 1224 maradványát, amelyek között voltak 10 centiméteres és 22 méteres darabok is. Két évtizedes munka eredményeképpen a világ legrégibb csónakja visszanyerte eredeti külsejét. A libanoni cédrusból készült farészeket kötelekkel erősítették meg. Az ember nemcsak alakítja környezetét, ám eközben önmaga is formálódik — mindez régi igazság. Sajátos település Nógrádban Nagybátony. Varga Ferenccel, a nagyközségi pártbizottság titkárával és Kenyeres Pállal, nagyközségi tanács elnökével a minap arról folytattunk eszmecserét, hogy manapság miként alakul a nagyközség társadalmi rétegződése, a település szerkezete, az itt élők szabadidős-tevékenysége, milyen a közrend és a közbiztonság. Igazi munkástelepülés Nagybátony. A nógrádi szénmedence központja. Környékén terül el a még működő négy aknaüzem. A nagyközségben 14 gazdasági egység található. A munkavállalók száma eléri az ötezret. Ebből háromezer dolgozó bejáró. Autóbuszon, vonaton, személygépkocsin, motorkerékpáron reggelente, délutánonként, esténként mintegy 40 településről kélnek útra. Ám a kijárók száma sem kevés. Nagybátonyból naponta 1500-an járnak el dolgozni. Mégpedig Salgótarjánba, Recskre, Gyöngyösorosziba. E számok igazolják, hogy a nagyközségben nagy a társadalmi mobilitás. — Vannak egyéb sajátosságok is — hangsúlyozza Varga Ferenc. — Az 1500 eljáró zöme helyben vállalhatna munkát. De másutt már bedolgozta magát, megtalálta számítását és nagy úr a megszokás. Ma már 18 kilométer nem távolság, holott Salgótarján ilyen messze van. Zömük leNagybátonyi beszélgetések Ember és környezete hát már nem óhajt munkahelyet változtatni. Az utóbbi esztendők másik jellemző tendenciája, hogy egyre több nő vállalt munkát. Manapság a munkaképes korú nők 75—80 százaléka dolgozik. Toyábbá jellemző, hogy magas a nyugdíjasok száma. A nagyközségben 8700-an 'élnek. Közülük 1800 a nyugdíjas. Nem mindegy, hogy milyen a közérzetük. Tovább tevékenykedhet- nek-e, vagy fölöslegesnek érzik magukat. Döntő társadalmi tényező Nagybátonyban a munkásság. A paraszti gazdálkodás nem jellemző. Nyomai leginkább Maconkán lelhetők fel. Az utóbbi években fellendült a kiskertmozgalom. A kertbarátok mintegy 200-an vannak. Nem piacra, hanem saját ellátásra termesztenek, s közben szabad idejüket is hasznosan töltik el. — Találó kifejezéssel valamikor „lóközségnek” nevezték Nágybátonyt — veti közbe az itt született Kenyeres Pál. — Mégpedig azért, mert sok volt a környéken a bányaló, valamint számosán keresték kenyerüket a bányafa fuvarozásával. A földművelésből errefelé mindig nehéz volt megélni. Sokat változott néhány évtized alatt a világ. Manapság Nagybátonyban még 10 lovat sem lehet összeszámlálni. Az értelmiségiek mintegy 120-an vannak. Zömmel műszakiak, pedagógusok, egészségügyiek. Közéleti szerepük fokozódott, ám még sok a tennivaló — vélik a nagyközség vezetői. © dául a kisiparosokkal tárgyalták meg a szolgáltatások színvonalának helyzetét. A nagyközségben élő 6—700 cigányt is igyekeznek bevonni a köz. életbe. Tudják, hogy az igénytelenség, a restség, az unalom melegágya. 0 Egyedülálló településszerkg» zettel rendelkezik a megyeben a nagyközség. Már nem falu, még nem igazán város. A városi jelleget leginkább a bányaváros képviseli, ahol 5000-en élnek. A többszintes házak komfortosak, 300-ban pedig már megoldott a vezetékes gázellátás. További 540 lakás kap vezetékes gázt 1980- ig. Parkok, szobrok, sétányok teszik kellemessé a bányavárosban az életet. A település északkeleti részén terül el Maconka, amely egykor önálló falu volt. Régi és új itt is egymás mellett található. A 900 lakost számláló Maconkán, a régi faluban a századforduló palóc építészeti stílusát képviselik a házak, míg az új faluban már modern kertvárost találhatunk, pompás, korszerű épületekkel. A nagyközséghez tartozik még Nagybátony falu és a Mátra északi lejtőjén elterülő, idegenforgalmilag fejlesztendő Szorospatak, ahol 60 család él. A település felszámolása nincs napirenden. Közművesített a terület, pocsékolás lenne lebontani a házakat. Szabad idejében nem unatkozik —, aki nem akar Nagybátonyban. Minden életkor, minden réteg képviselője megtalálhatja a számára legvonzóbb foglalatosságot, ha az igények maximális kiegészítése nem is lehetséges. A zeneiskolában 260 gyermek ismerkedik a muzsikával. A 4 ifjúsági klub mellett 2 művelődési ház vár minden korosztályt. A nagyközségben TIT-szervezet működik és a Bányász-sportkör kapuja is nyitva áll mindenki előtt. Az ötholdas közeli tó környékén alakították ki a November 7. parkot. Sokan a horgászás szenvedélyének hódolnak. Az életmódot módosította a motorizáció. Nagybátonyban több mint 500 személygépkocsit tartanak nyilván. Nyaranta sokan kelnek útra a hazai melegvizes-fürdőhelyek felé, mert a nagyközségben — foglalkozási ártalom — gyakoriak a reumatikus megbetegedések. Külföldre már kevesebben jutnak el. Közel a Mátra, sokan hódolnak a bakancsos turizmusnak is. A tömegkapcsolatok szélesítésében, a rétegmunkában a Hazafias Népfront eredményes munkát végez. Rendszeresen megrendezik az öregek napját, az egyedülállók találkozóját. A közelmúltban pélo Az élet a megszokott kerékvágásban halad a településen. Az emberek zöme becsületesen dolgozik. A közrend és közbiztonság alapvetően szilárd. Ami gondot okoz: nagy a bejárók és kijárók száma, az átmenő forgalom. A közrendet leginkább garázdasággal, verekedéssel, lopással bolygatják. Kenyeres Pál tanácselnök is hangsúlyozta, hogy a nagyközség nem zárt, hanem rendkívül nyitott település.. Sok hatás éri az itt élőket. A rossz pél. da pedig ragadós. A közrend és közbiztonság átmeneti romlása —, mely összefügg a túlzott alkoholfogyasztással — azóta megállt. A rendőrség és a társszervek eredményesen küzdenek a közrend megbon- tói ellen. Elsődleges céljuk a társadalmi összefogás fokozása. Sok múlik az illetékesek együttműködésén, hogy az állampolgári fegyelem tovább javuljon. Mert a zavarosban halászók elenyészően kevesen vannak és egyre gyarapodik a nagyközségben a közéletiség- gel „átitatott” emberek száma. Nagybátony formálja az embereket, az emberek pedig alakítják Nágybátonyt. Rozgonyi István i
