Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
A barátság útja Kilométeres karácsonyfa — mázsaszámra beigli Ünnep Lenin tarádban Az utolsó napok Koszorúzás a Piszkarevi hősi temetőben. (Fotó: Kulcsár) A Moscow News című angol nyelvű hetilap •— 1930- tól adják ki — közölt« *z idegenforgalmi hírek között, hogy ebben az évben több, mint 8 OOO külföldi látogató érkezett Moszkvába a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójának ünnepségére. Több barátságvonat jött Lengyelországból, Csehszlovákiából, az NDK-ból. A Nógrádból indult barátságvonat november 7-én a forradalom bölcsőjébe, Lenin- grádba érkezett. Utasait az a nagy megtiszteltetés érte, hogy a város dolgozóival együtt ünnepelhették a forradalom 61. évfordulóját, részt vehettek a november 7-i ünnepségen. Ez a résztvétel a barátságvonat valamennyi utasának emlékezetes marad. A lenin- grádi dolgozók felvonulását önfeledt öröm, hatalmas lelkesedés jellemezte, amely a magyar delegáció valamennyi tagjára is átragadt, s tetőzött, amikor a Palota téren külön köszöntötték a magyar dolgozókat képviselő felvonulókat. A több órán át tartó felejthetetlen felvonulás a Néva- sugárúton, a pompázatos Nyevszkij proszpekten zajlott, a Palota téri dísztribüh előtt tetőzött. Az ünnep estéién pedig Néva-parti szállodánk felső emeletéről gyönyörködtek sokan a tűzijátékban. Ezernyi színes rakéta világította be 1978. november 7-én is a leningrádi estét, méltó záróakkordjaként az ünnepnek. Pár nap múlva „fogadta” a barátságvonat utasait a Né- ván horgonyzó Aurora cirkáló, orrában a jeladó ágyúval. Csöve körül sirályok röppentek ide-oda, a béke képét nyújtva az embereknek. Le- ningrádnak minden épületét ismeri az is, aki még nem járt a városban, a Téli Palotát, a Szmolnijt. Látni mindezt, mintegy a történelemmel való találkozással ér fel. A város műkincsei, műemlékei világhíresek. A Nagy Péter cár által 1703-ban alapított város' központi magja, a Péter-Pál-erőd, ezen belül a Péter-Pál-katedrális, a Téli Palota, az Ermitázs, az Admi- .ralitás épülete, az I zsák-székesegyház, vagy Petrodvorec és Puskin felbecsülhetetlen értékűek. Ennek megfelelően óvják őket. Észak Velencéjének is szokás nevezni a Szovjetunió második legnagyobb városát, s méltán, hiszen 110 szigetre épült, csaknem 700 hídja van. A szépségen túl, azonban a megpróbáltatásokból is kijutott a város lakóinál?. A blokád 900 napjáról mindenki hallott, vagy olvashatott róla. Azt is tudjuk, a Hős város címet elsőként kapta meg. Méltán. Lakóinak hősiessége a legszebb emberi példák közé tartozik a történelemben. A szörnyű blokád, amelyet a fasiszta csapatok vontak a város köré 1941-től 1944-ig tartott. Hogy mit jelenthetett, azt talán leginkább a Piszkarevi temetőben érteni meg, ahol végeláthatatlanul nyúlnak el a blokád hősi halottainak sírmezői. Az éhség, a fagy, a bombázások, a harcok következtében mintegy hatszázezren pusztultak el a városban, köztük igen sok asszony és gyermek. A barátságvonat valamennyi utasa megrendültén állt, s a koszorúzáson néma tiszteletadással adózott a hősöknek. Az emlékezés gránitfalán Olga Bergholz szavai: „Itt nyugszanak a le- ningrádiak. A város lakói, férfiak, nők. gyerekek, mellettük vöröskatonák. Életükkel védelmezték Leningrádot, a forradalom bölcsőjét. Olyan sokan vannak a gránit örök védelme alatt, hogy drága nevüket itt felsorolni nem lehet. De tudd meg — aki ezeket a köveket nézed —, senkiről sem feledkeztünk meg, és semmit sem felejtünk el...” A fal előtt a Haza Anyácska, R. K. Taurit alkotása. Szomorú arc. Ez a temető 26 hektár területű. Leningrád a blokád után gyorsan talpra állt, napiaink- ban is folvamatosan épül, új városgyűrűt vonhak a régi köré. A szigetekre épült város élni tud, vitalitása is emlékezetes az ide látogatónak. (tóth e.) 4 NÓGRÁD - 1978. november 26., vasárnap { MÉG NÉHÁNY NAP és eldördülnek a képzeletbeli startpisztolyok, megkezdődik az a nagy versenyfutás, amit talán ünnepi váltónak nevezhetnénk a narancsért, a mákért, a csokimikulásért, szaloncukorért és karácsonyfáért, szilveszterre virsliért. A neheze az idén is a háziasz- szonyokra vár, de lesz tennivalójuk a „segélycsapatoknak” : bevásárlókorú gyerekeknek, férjeknek, szülőknek is. Mi jut a bevásárló szatyrokba, ez után nyomozva érdeklődtünk a megye kereskedelmi és vendéglátó vállalatainál. A Pest, Komárom, Nógrád megyei FÜSZÉRT salgótarjáni nagy fiókjától megtudtuk, hogy 140 mázsát tesz ki a csokoládé Télapó-figurák ‘súlya, melyek 95 százalékban már a megye boltjaiban kelletik magukat, már amelyik még nem talált gazdára. Ami a karácsonyfára valót illeti, 700 mázsa szaloncukor szállítása folyik, ezt december 15-ig szeretnék befejezni. Déligyümölcsök tekintetében a citromellátás folyamatos, grape- fruitból is ki tudják elégíteni az igényeket, megindult a banán szállítása, december elején, illetve karácsony táján pedig megjelenik a narancs. Az elmúlt esztendőben azok számára, akik a házi beiglit jobban kedvelik a készen ■ vettnél, gondot jelentett a mák beszerzése. Az idén ez sem okoz nehézséget, jut minden család asztalára, akár a tekercsbe, akár mákos gubóhoz.- És ha már a beiglinél tartunk, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat 20 mázsát készít, s a mákost olcsóbban adja mint az elmúlt évben. Emellett 200 ezer egyéb süteményt, 10—12 ezer tortakarikát készítenek és hoznak forgalomba az ünnepek előtt, hogy félkész és késztermékekkel megkönnyítsék a háziasz- szonyok gondját. Az eszpresz- szókban megindul a csokoládéáru és a szaloncukor árusítása. Több ezer ajándékcsomagot is összeállítottak. A megyében hat helyen tartanak az ünnepek előtt cukrászsütemény-vásárokat. SZILVESZTERRE KÉSZÜLVE, húsz helyen kívánnak zenés óév búcsúztatót rendezni, a tombolasorsolásokon 25 malac találhat gazdára és 30 kerül ugyanezen a napon sütőbe, hogy ropogós pecsenyeként díszítse az asztalt. Aki szereti a korhelylevest fogyaszthat, és a szilveszter éjjelén hagyományos virsliből is beszerzett eleget a vállalat. A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 90 mázsa virslivel készül szilveszterre, de — valószínűleg — szeretnének már ott tartani, hisz addig még meleg napok várnak a dolgozó gárdára. A boltokban megkezdődött a Télapó-vásár, több mint 15 ezer piros csomag összeállítása folyik jelenleg is, a polcok roskadoznak a szaloncukortól, van csokoládés és konzum, csokoládés függelékből több mint 5 tonna díszítheti a nógrádiak fenyőfáit. Ami a fákat illeti, a vállalat 8 ezer folyómétemyit rendelt, részben az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól, részben pedig a korábbi évek minőségi kifogásait figyelembe véve, a Mátravi- déki Erdőgazdaság szilvásvárad! erdészetétől, ahonnan 2 méteres bükki fenyő érkezik. Fákat a ZÖLDÉRT is forgalomba hoz, közel 8 és fél ezer darabot, ugyancsak két forrásból, a megyéből, illetve Szombathely környékéről származókat. Reméljük, hogy a múlt évihez képest mennyiségileg és minőségileg is nagyobb lesz a választék. A .fenyőfavásárokra december 10-e után kerül sor. Salgótarjánban a központban, üzen kívül Balassagyarmaton, Nagy- bátonybau és Kisterenvéu, továbbá a korábbi években megszokott többi helyen is válogathatnak a szülők. A kereskedelmi szakemberek az utóbbi időben megfigyelték, hogy a hét végeken igen nagy a zsúfoltság az áru- dákban, amit még a szükség esetén „bevetett” erősítéssel sem tudnak mindig zökkenő- mentesen lebonyolítani. Ezért a vásárlóközönségnek javasolják, hogy amennyiben idejét,' energiáját kímélni akarja, a nagyobb bevásárlásokat a hét első három napján bonyolítsa le. TERMÉSZETESEN hemcsak a kereskedelem, a vendéglátás, hanem a posta és a szolgáltatások is kemény napok elé néznek. Az ő felkészülésükről a jövő héten számolunk be. — g. — Apró falvak, kis községek Divat? Korántsem. Az élet alakította kényszerűség, hogy egyre többször kerülnek szóba az apró falvak, kis községek. Családok ezrei élnek olyan településeken, ahol a kultúrát az italbolt, az ellátást és a szolgáltatást aprócska vegyesbolt jelenti. Ha pedig komolyabb dolgokat szeretnének vásárolni, utazniok kell ötven, vagy száz kilométert. Az emberek mégis ragaszkodnak a falujukhoz. Az egyik községben panaszkodtak, nincs bekötőút, tavasztól őszig nehezen járható a meglevő. Az illetékesek elmagyarázták, hogy utat építeni drága mulatság, egyébként is kevés család él a községben. Aztán javasolták, költözzenek be a közeli másik faluba, akkor majd lesz jó útjuk. A válasz mindenkit meghökkentett. „Nem megyünk”... mondták. Itt élt már a nagyapjuk, az édesapjuk, édesanyjuk, nekik is nagyon jó. Való igazság. Jó néhány évvel ezelőtt általánosan elfogadott nézetként hangzott, elnéptelenednek majd a kis települések, megszűnnek a tanyák. Az élet ennek pontosan az ellenkezőjét bizonyította. Nem szűnnek meg. Sőt mi több, a kisközségekben a fiatal házaspárok kétszintes, több szobás, kényelmes házakat építenek. Közel a szülőkhöz, a rokonokhoz. Munkahelyükre busszal járnak, miért hagynák hát ott a szülőfalujukat? Élnek tehát családok ezekben a községekben. Nógrád megyében például az összlakosság huszonöt százaléka. Ez több mint ötvenezer embert jelent. A körülmények mégis mások, mint a nagyobb helyeken, hogy a városokról már ne is beszéljünk, önmagából adódik a tennivaló. Az itt lakó családoknak az életét könnyebbé és kényelmesebbé kell tenni. Amennyire igaz, hogy nem lehet egy háromszáz, vagy ötszáz lakosú faluban szaküzletet, ABC-áruházat,' nagy művelődési házat, vagy mozit építeni, annyira szükséges, hogy az alapvető, jó ellátást biztosítsák azok, akiknek ez a kötelességük. Mert nem szabad megengedni, hogy a tejet, vagy a kenyeret csak délután, vagy estefelé kapják meg. Hogy ötször odamenjenek a bolthoz megnézni, jött-e már a szállító kocsi. A jó lakóhelyi közérzethez hozzátartozik, hogy a társközségekben élő családok körülményei megfelelőek legyenek. Garábon mondjuk ugyanolyan feltételeket nem lehet teremteni, mint Pásztón. Erre nincs is szükség, pénz sem. De ezekben a községekben legyen mondjuk mozgóbolt, amely helybe viszi a legfontosabb vásárolnivalókat. Az is megoldható, hogy egy hűtőszekrényért, szivattyúért ne a járási székhelyre, vagy a távol eső városba kelljen utazni. Ha a kis boltokban is lesz elegendő hűtőszekrény, a boltosok nem félnek több tejet, tejterméket rendelni, eláll a hentesáru is. És szolgáltatni is kell. Nem olyan GELKA-szervizzel, mint Salgótarjánban, vagy Balassagyarmaton. De a lehetőségekhez képest elfogadhatóan és biztonságosan. Ha ezek az emberek tudják, mikor jön a Patyolat, a GELKA, vagy bármilyen más javító cég gépkocsija, ha biztonságosan számíthatnak rá, akkor igénybe is veszik. A kisközségek, — társközségek is — döntő többségében egyedül a népfrontbizottságok formálják a közéletet. A tanács a székhelyközségben van, 21.45: Schubertiáda. Az elmúlt században a schu- bertiádák egy meghatározott baráti kör, — és persze a nagy osztrák zeneszerző közvetlen részvételét —, összejöveteleit jelentették. Zenészek, énekesek és irodalmárok mellett társaságbeli zenerajongó hölgyek és ural? jöttek össze egy kis csevegésre és persze zenélgetésre is, amelyet aztán egy közeli kávéházban folvtattak. Mintha a régmúlt támadna fel most valamennyi tradíciójával, a az iskolákat körzetesítették; az orvos hetenként egyszer vagy kétszer rendel... Tevékenykedjenek hát jobban a népfrontbizottságok. Vonják be az embereket az ügyek intézésébe. Ne úgy, hogy ismertessék velük a határozatokat, hanem olyan módon, hogy először a véleményüket, javaslatukat, tanácsaikat kérjék. Ezek alapján készüljenek a tervek. Így az emberek jobban magukénak érzik. Az emberek tájékoztatása ma már elengedhetetlen. Ez alapigazság. De nemcsak arról kívánnak tudni, hogy mi van Iránban, Franciaországban vagy Lengyelországban. Ezeket az eseményeket úgy is közvetíti és kommentálja a televízió, a rádió. Ugyanilyen fontos, hogy ismerjék a termelőszövetkezet legközelebbi terveit. Azt, hogyan állnak a betakarítással, vetéssel, vagy milyen eredményeket ért el az üzem, ahol dolgoznak. Minden szervnek, mozgalomnak, így a kisközségek népfrontbizottságainak is — az eddiginél sokkal többet kell magára vállalnia, gazdasági ügyeink ismertetéséből. Mert az is igazság, csak annyit lehet az asztalról levenni; amennyit ráteszünk. Kis községek, apró falvak.' Családok ezrei, akik tűrhető körülmények között kívánnak élni. És nem mindegy hogyan... Csatai Erzsébet határ innenső oldalán nem is olyan messze az eredeti színhelytől, Bécstől. Szombathelyen a Sportpalotában ezúttal tévékamerák előtt lépnek fel az osztrák és magyar művészek az idei Schubert-év megünneplésére. A közönségük azonban jóval nagyobb lesz, hiszen a képernyő révén minden társadalmi réteghez eljutnak Franz Schubert dallamai. Az osztrák zeneszerző 150 évvel ezelőtt halt meg é\ a schubertiádákkal róla era^ lékezünk. Mai tévéajánlatunk i
