Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
1 Oiosfenöí csendélet II. „ Víz van, vödör ” Örülünk barátaink sikereinek Interjú Anion Podoleeeel, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság titkárával A DIÖSJENÖI termelőszövetkezetben a cukorrépát és a kukoricát termesztik iparszerű keretek között. A KITE tagjai. Az alacsony hozamoknak bizonyára nem lelkendeznek a termelési rendszerben sem. — A kukorica terméseredményeit már előrevetítette, hogy a műtrágya tavasszal került a földbe. A szakemberek mindent megpróbáltak. A fajta sem volt a legjobb, a kukorica egy része be sem érett. Negyven-ötven százalékos víztartalom mellett csépeltük, — mondja Kovács Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. A silókukorica hozama is elmaradt a tervtől. A fő ok: nem történt meg a műtrágya, szerves trágya kiszórása, a vetést gyenge minőségben végezték, a vegyszerezés után pedig kipusztult a tőállomány fele. A tejtermelést az idén a jelek szerint a diósjenőiek negyven százalékkal emelik. Igaz, 2260 literről indultak az esztendő elején, s körülbelül 2650 litert érnek el. Ezzel még mindig jóval a megyei átlag alatt maradnak. Szarvasmarhatelepük korszerűtlen, csupán a fejést oldották meg géppel, a többi művelet még kétkezi munkát igényel. A tavaly vásárolt negyven üsző lehetővé tette, hogy az úgynevezett „főkönyvelői” tehenek zömétől megszabaduljanak. Az idén már a fejés rendszerét korszerűsítették a növendékistállót fejőistállóvá alakították át. Az elképzelések között szerepel ellető- és betegistálló kialakítása is. Javult az ágazatban az állat- egészégügyi helyzet: április óta nem fordult elő borjúelhullás, ami a gondozók munkáját dicséri. — A vegyszernek nem lett volna szabad csírázó növénnyel érintkezni. De ha a vetés mélysége nem megfelelő, hiába a legnagyobb óvatosság — kommentálja a tsz- elnök. Vetettek újra, de ez már nem volt teljes értékű. így a szemes kukoricából kénytelenek voltak 32 hektárt lesi- lóznd, hogy elegendő tömegtakarmány legyen. Ennek ellenére már száz vagon szenázst és silót vásároltak. Mert a lucerna sem „hálálta” meg a munkát. — Amikor lehetett volna, nem mentek a betakarítógépek, amikor elindultak, esett. Egyszóval: „víz van, vödör nincs” állapotba kerültünk. .. Kiszámolták: egy mázsa kukorica a termelőszövetkezetnek 366 forintjába került. Jobban jártak volna, ha veszik. Az állattenyésztésben némi fellendülés tapasztalható mór. A CSIRKENEVELES vi-, szont, mint az állattenyésztés, másik alapvető ága, a holtpontra jutott. Év elején úgy tervezték, hogy egy kilogramm csirke előállítása kijön 24,41 forintból. A költségek már a huszonhat forint felett tartanak. — Magas az elhullás — nyugtázza Liszka Józsefné, a baromfiágazat vezetője. — Ha az embernek állandóan a külső tényezőkre — a szerelők munkájára, a táp minőségére — kell figyelnie, kevesebb idő jut foglalkozni az ágazatban dolgozókkal... — Év elején a baromfiból mire számítottak? — Több mint egymillió forint nyereségre. — S mennyi lesz? — Háromszázezer forint veszteség... — Meglepődve tapasztaltam, hogy évek óta minden különösebb technológiai előírások nélkül végezték a baromfinevelést. Végre van már. Mint, ahogy elkészítettük a műtrágyázási tervet is. Utasítottam a főmérnököt, hogy gépet ne engedjen szántani, amíg el nem szórták az abba való hatóanyagot — mondja Kovács Sándor. Egyébként az előtte fekvő kimutatásokból újságolta, hogy a baromfira az első kilenc hónapban már 400 ezer forintot fizettek rá. Ami az idén némi vigaszt nyújt: a melléküzemágak. De egészen másként, mint azelőtt, hiszen az év elején a bakelitüzem, a lakatosrészleg szinte raktárra termelt, több százezer forint értékű volt a készlet. — Sürgősen változtatni kellett a termékszerkezeten. Eljutottunk odáig, hogy. olyan nagy vállalalatokkal kooperálunk, mint a Budapesti Rádiótechnikai Gyár, vagy az Egyesült Izzó — újságolta a tsz-elnök. A korábbi esztendőkben a melléküzemágak — lakatosok, villanyszerelők, építők — csak az árbevételt hajkurász- ták, erre kaptak ösztönzést. Egyszerűen, nem jutott energiájukból arra, hogy saját házuk táján a szükséges karbantartási, felújítási munkálatokat elvégezzék. Az idén e területen már változott a helyzet. S annak ellenére, hogy az éves árbevételi terv teljesítése veszélyben forog,' a nyereséggel, amire a melléküzemágakból számítanak, nem lesz hiba. — EGYSZERŰ A RECEPT: azt gyártjuk, amire a népgazdaságnak szüksége van — mondja Simon János, az új főmérnök. Ügy néz ki: a diósjenői tsz az idén elkerüli a veszteséget. Szabó Gyula (Folyt, köv.) ŐK ADJÁK A LEVEGŐT „Az ön munkája nem érinti közvetlenül a termelést...” — kezdek bele egy mondatba, óm a mérnök mosolyogva félbeszakít : — Éppenséggel érinti, mert levegő nélkül nemigen tudnának termelni a bányászaink. Szíremen József, föladata ugyanis az, hogy embereivel gondoskodjék arról: legyen mindig elég levegő a kányási bánya vágataiban. A negyvennégy eszendős, fiatalos, derűs tekintetű férfi negyedik éve dolgozik Hányáson. Azelőtt hosszú ideig a tarjáni központban látott el mérnöki munkakört, még korábban Kisterenyén volt üzemmérnök az ottani akna megszűnéséig. Eddigi életútja'tehát szorosan összefonódik a nógrádi szénbányászattal. Magától értetődőnek vehetjük hát, hogy ilyeneket hallunk róla: bányászathoz kapcsolódó kérdéssel bajosan lehetne zavarba hozni. A mostani munkájában eltöltött idő alatt a helyi sajátosságokat is töviről-hegyire megismerte, nem ritka, hogy az üzem látogatóit az ő gondjaira bízzák: vezesse körbe őket, mondjon el mindent. rosa az előírt minimálisnak. „Bőven adunk tehát levegőt a fejtésekhez — így a mérnök —, rajtunk nem múlik a jó eredmény”. A munka nehéz is és sok felelősséggel jár. Sokat kivesz-e Szíremen Józsefből? — Természetesen mindenki a saját munkáját véli a legnehezebbnek, de azért nem mondhatnám, hogy nagyon kifáradok mindennap. Legtöbbször csak rutinföladatokat oldunk meg. Akkor támadnak nehézségeink, ha egy-egy bányamezőben több légosztályt kell kialakítanunk. A mérnökről az a fáma: jól kijön munkatársaival, ez is egyik erénye. — Kisterenyén oktattam az embereket. Ekkor tapasztaltam, hogy ha türelmes vagyok, jó szót használok, sokkal többre jutok velük. Ehhez tartom magam, s nincsenek konfliktusaim. Elmondja, hogy beosztottai igen rossz körülmények között dolgoznak. Sajátos teendőikből eredően. Nemrég az is a dolguk volt, hogy odalent — sárban tocsogva — 25 kilós idomköveket cipeljenek 220 méteren keresztül. Egy-egy bányász naponként tíz követ juttatott el a megfelelő helyre. A légvezetők jól tudván, hogy a munka csak így végezhető el — zokszó nélkül hurcolászták az idomköveket. Sztremen Józsefet nem csupán a türelméért, és a jó szavaiért sorolják a rendes emberek közé. Míg beszélgetünk, hárman jönnek az irodába valamilyen ügyes-bajos dolgukat intézni. Bár egyikük sem a mérnököt keresi, ő nem rest, a segítségükre siet: ,.ne jöjjenek hiába”. Odahaza —, mint két kislány apjának — számos teendője akad. Szabad idejében szépirodalmat, útleírásokat olvas. Figyelemmel kíséri természetesen a bel- és külpolitikai eseményeket is, ezt már csak azért is muszáj tennie, mert szemináriumot vezet, és „valahogy mindig odakanyarodik a téma az életszínvonalhoz”. — mól — Egy héten keresztül négytagú pártküldöttség tartózkodott Közép-Szlovákiából Nógrád megyében. A pártmunkások ismerkedtek a megye politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életével. Tájékozódtak a megyében élő szlovák nemzetiségiek munkájáról, hagyományápolásáról, a fejlett szocialista társadalom építésében vállalt szerepükről. A delegáció szombaton elutazott Salgótarjánból. A hazautazás előtt beszélgettünk Anton Podoleeeel, a közép-szlovákiai kerüle- \ ti pártbizottság titkárával, aki a delegációt vezette. — A CSKP XV. kongresszusa 1976-ban megállapította: annak érdekében, hogy teljesítsük a szocializmus fejlesztésének feladatait, továbbhaladjunk a kommunizmushoz vezető úton, elengedhetetlenül szükséges, hogy az ideológiai munkát minden irányban intenziven kibontakoztassuk és tökéletesítsük. Hol tartanak ma az ideológiai, a kulturális feladatok végrehajtásában? — Bevezetőül szeretném elmondani, hogy a kommunisták, a kerületi pártbizottság, a kerület dolgozói nevében nagyon sok sikert kívánunk a nógrádi kommunistáknak és dolgozóknak, testvéreinknek és barátainknak a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Érjenek el további sok sikert az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. Mi Közép- Szlovákiában azért dolgozunk, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa célul tűzött, eredményesen megvalósítsuk. A mi életünkben 1978 nagyon fontos év. Az idén ünnepeltük a munkásosztály győzelmének 30. évfordulóját a burzsoázia felett. Munkával, aktivitással, sok értékes kezdeményezéssel köszöntöttük az évfordulót. Különösen gz iparban és a mezőgazdaságban dolgoztunk eredményesen. A XV. kongresszus sok fontos ideológiai határozatot tűzött ki célul. Elsőrendű feladatunk, hogy neveljük a népet a marxizmus— leninizmus, a proletár internacionalizmus szellemében. Az ideológiai munkában, az agi- tációban növelnünk kell a hatékonyságot és a minőséget. Segíteni a szocialista embertípus kialakítását. A kongresz- szus után kerületi pártbizottságunk feldolgozta a feladatokat: konkrét programokat alkotott az ideológiai, agitációs, tömegpolitikai munkára. Ezek a programok tennivalókat jelentenek egészen a két év múlva esedékes XVI. kongresszusig. Örömmel mondhatom, hogy a kongresszus által megfogalmazott célok megvalósításában jól állunk. Teljesítjük a VI. ötéves terv első három évére megfogalmazott feladatokat. A kultúra fejlesztése területén szintén sok a tennivalónk. Ezeket ,a nevelés szolgálatába állítjuk. Élénk a kulturális élet a kerületünkben, öt művészeti szövetségünk működik, amelyek, festőket, színművészeket, zenészeket, írókat, iparművészeket tömörnenek soraikban. A kultúra eljut minden településre, operaházzal rendelkezünk Besztercebányán, színház működik Martinban és Zólyomban. A rádió, a televízió mellett megjelenik a kerület politikai napilapja, a Smer, valamint járási lapok és húsz üzemi lap is. összegzőén elmondhatom, hogy elv- szerű és figyelmes politikával sikerült erősíteni kultúránk szocialista jellegét. — Közép-Szlovákiában miként érvényesülnek a gyakorlatban a lenini nemzetiségi politika elvei? A bécsi Taborstrasse elején levő Centrál Szálloda az egyik „törzshelye" a Bécsbe látogató magyar turistáknak. Egy-két IBUSZ-csoport állandó jelleggel megszáll itt. A társasutazások résztvevői közül talán alig akad, aki tudja, hogy a közelben milyen nevezetes magyar vonatkozású épület húzódik. Aki — mondjuk a vacsoráig levő félórányi — szabad idejében a környékkel akar ismerkedni, elsétál az Irgalmas rendi szerzetesek által alapított ódon patika mellett, észre sem veszi szinte, hogy letért a városrész nagy forgalmú, de kissé kanyargós föút- járól, s a Harang közben — o Glocken gassen — találja magát. Ennek és a Vörös Csillag köznek — R otenstern gasse- nak — a sarkán bizonyára minden hölgy megállna, hogy az épületben üzemelő ágyneműgyár ízléses és meglehetősen drága termékeit megcsodálja a keskeny, magas kirakatokban. 1925-ben ugyanezen üvegtáblák mögött még cipők kellették magukat, hátul az udvarhelyiségben pedig munkáskönyvtár volt. Ennek vezetőit nyerte meg az emigrációban élő Szántó Zoltán, hogy itt Közép-Szlovákiában —, miként Nógrádban is — vannak közös feladatok a nemzetiségi politika megvalósítására. Nálunk zömmel magyar anyanyelvű nemzetiségiek élnek, de találhatók lengyelek és ukránok is. Igyekszünk érvényesíteni a gyakorlatban a lenini nemzetiségi politika elveit, A magyar nemzetiségiek megtalálhatók az összes párt-, állami tömegszervezetben, egyenlő jogokkal rendelkeznek. A gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak az óvodákban, az iskolákban. Aktívan tevékenykedik a szlovákiai magyarok kulturális szervezete, a CSE- MADOK. Keretei között eredményesen végzik a magyar anyanyelvű lakosság kulturális fejlesztését. A magyar nyelvű lapok mellett területi színház működik Szlovákiában, magyar nyelvű adások vannak a rádióban és a televízióban. Nemzeteink egységesen élnek közös hazájukban. Viszonyuk a lenini egyen- lőségi és egyenjogúsági elveken és a proletár nemzetköziség elvén alapszik. — Milyen benyomásokat szereztek Nógrád megyei látogatásuk során? — Kellemes kérdés, örömmel válaszolok rá. Szeretném kifejezni elvtársi köszönetün- ket a Nógrád megyei pártbizottságnak a szívélyes, testvéri fogadtatásért. Nagyon sokfelé jártunk, és sokat láttunk. Az élet szinte teljes kereszt- metszetével megismerkedtünk. Meggyőződhettünk, hogy a magyar nép az MSZMP vezetésével a XI. kongresszus határozatai szellemében sikeresen építi a fejlett szocialista társadalmat. örülünk minden sikernek, melyet barátaink elértek. örültünk, hogy részt vehettünk a KMP megalakulása 60. évfordulója Nógrád megyei ünnepségén. Köszönjük, hogy betekinthettünk a megye életébe, tovább erősíthettük barátságunkat. rendezzék meg augusztus Igán a KMP első kongresszusát. A helyszín több szempontból is ideálisnak mutatkozott. Az épület nem feltűnő, a közeli sikátorok menedéket adhattak esetleges rajtaütés esetén, néhány saroknyira park, a másik irányban a Práter munkásnegyede, mögötte pedig a bécsiek vidámparkja mind megannyi menekülési lehetőség. A Duna-csatorna felől a Svédek hidján át, esetleg a vasútállomás felől a Novara- közön keresztül, vagya Gauss tér irányából siethetett a Harang köz felé a Moszkvából illegálisan Bécsbe érkezett Kun Béla. valamint Landler Jenő, Lukács György, Alpári Gyula, Gőgös Ignác, Révai József és a többiek. Az eltelt több mint fél évszázad bizonyára változtatott a környéken, a régi saroképület azonban megőrzött valamit azoknak az időknek a hangulatából, amikor titkon, rejtőzködve, a határokon kívül kellett és lehetett csak tenni valamit a holnap Magyarországáért, melyben ma élünk. — g. — Rozgonyi latrán I A sarokház titka Napi dolgáról beszélve egy vékony könyvnagyságú szabályzatot kap elő, másodpercek alatt megtalálja a témára vonatkozó passzust, s elém rakja. „Ilyen jól megtanulta a szabályokat?” — lepődöm meg. „Ehhez a munkához ezek nélkülözhetetlenek” — húz elő íróasztalából egy tucat másik szabályzatot: láthatólag mindegyik kötet sűrűn használtatik. Ahogy ő mondja: „Ezek a légvezetési szakembereknek a kis katekizmusai”. A biztos tudásnak látszatja is van: az előírtnál kevesebb levegő miatt nem adódott fönnakadás Kányáson, hosszú évek óta. A mostani munkahelyeken például két méter —, vagy valamivel több — a légáramlás másodpercenkinti sebessé- ®e, ami több mint háromszo5
