Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

Bulgaria, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai vezetőinek és kotmányfőinek nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szov­jetunió kommunista és munkáspártjainak vezetői és kor­mányfői megvitatták a Közel-Keleten kialakult helyzetet és határozottan elítélték az Egyesült Államok égisze alatt fo­gant egyiptomi—izraeli különutas egyezségek politikáját, amely újabb veszélyes bonyodalmakhoz vezet a térségben. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az ilyen különutas arab­ellenes alkudozás ellentétben áll a térség összes népeinek, köztük az izraeli népnek a javát szolgáló átfogó politikai rendezés érdekeivel, ellentétes a nemzetközi biztonság kö­vetelményeivel és az ENSZ határozataival. A testvéri országok kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői kijelentették, hogy támogatják az arab országok állam- és kormányfőinek bagdadi értekezletén szü­letett határozatokat. Ügy vélik, hogy ezek a határozatok fontos és hasznos szerepet játszanak majd a közel-keleti probléma hatékony és igazságos rendezéséért, a közel-ke­leti és az általános békéért vívott harcban. (MTI) Ölest fertőit az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság előmozdítása érdekében a jog- Elnöki Tanácsa pénteken ülést szabály — a szövetkezetekről tartott. Módosította cs kiegé- szóló törvény keretei között szítette a szerzői jogról szóló megállapítja a takarékszö- 1969. évi III. törvényt, figye- vetkezetek alakulására, szer­iemmel a szerzői jogi törvény vezetőre, működésére, to- hatálybalépése óta szerzett vábbá a tagok jogaira és kö- egy évtizedes tapasztalatokra telezettségeire vonatkozó sza- és a módosított Polgári Tör- bályokat. A törvényerejű ren- vénykönyv egyes rendelkező- delet 1979. január 1-én lép s°ire. A törvénvereiű rendsiet hatályba, végrehajtásáról és 1979. január 1-én lép hatály- az átmeneti rendelkezések ka megállapításáról — a fogyasz­~ Törvényerejű rendeletet fo- ^J^eayetért^- ^ cadott el az Elnöki Tanacs az na~saval egyetertesöen a fL-; m;ntnír „nymáról Az pénzügyminiszter gondosko­dik. Az Elnöki Tanács ipari minták oltalmáról. Az átfogó, korszerű szabályozás , ... .- amely összhangban van az A* Elnöki Tanacs döntése iparjogvédelem más törvény- értelmében a győri tamtokep- szintű szabályaival és a J* fe^eszi a kivá­nemzetközi együttműködés- ló. Pedagógus Apáczai Csere bői fakadó kötelezettségeink- . ”evet e,s a 1°vofe,n kel — 1979. március 1-én láp Apáczai ,Cííere Janos Taníto- hatályba. . kcPz°_ Főiskola névén tolytat­Az Elnöki Tanács törvény- Ja működését, erejű rendeletet alkotott a ta- Az Elnöki Tanács bírákat karékszövetkezetekről. A sző- választott meg és mentett fel. vetkezeti formában működő végül egyéb, folyamatban ie- pénzintézetek működésének vő ügyeket tárgyalt. (MTI) Mezőgazdasági aktívaértekezlet Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) gok között is lehet tartósan jó eredményeket elérni. Ehhez sítsük az V ötéves tervből elsősorban az szükséges, hogy adódó feladatokat 1979-ben - a termelési szerkezet az hangsúlyozta Hoffer István, adottságokra épüljön, az eddi- Kiemelte, hogy a termelési ginéi jobban osszpontositsa- szerkezetek minél jobban iga- nak a költséggazdálkodásra, zodjanak a helyi adottságok- a fejlesztésben az olcsó meg­hoz. Alapvető tennivaló a tér- oldásokra törekedjenek, a méshozamok növelése, a kői- hozamokat a ráfordítások szerűbb fajták igénybevétele, tükrében vizsgálják. Kiemel­sz okszerű tápanyag-gazdái- ten a kisegítő es melléküzem- kod£s agak szerepet, szolt a vezetes A * . ,, , ,, . _színvonala további emelésé­Az állattenyésztés területén ngk szükségességér61. Jár(li *.. tehenletszam 2,5 százalékos L(ísz(ó MÉM megyei inst­n0^elf!e^ -Vln-a uS' A „V ruktora egyebek között a ze t ferohelyboviteseket szol- termelőszövetkeZetek és a gaiu beruházások klyiteleze- népgazdaság érdekeinek egyez- sehez 1979-ben kivétel nélkül te‘gét hangsúiy0zta. Kérte hozza kell látni. A juhászát- az üzemek vezetőit, hogy Ide- ban, gz állomány 6 százalékos iében készítsék el megalapo- fejlesztese a cél. A g^dalko- terveiket, aas területen nagyobb hang- ... , .. súlyt szükséges fektetni a mi- A mezőgazdasagi aktivaer- nöségre, az ésszerű takarékos- tekezlet Hoffer István zár- ságra. a belső tartalékok fo- szavaval ért véget. kozottabb feltárására és moz-____________________________ gósí tására, a termelő, feldol­gozó és értékesítő vállalatok jobb együttműködésére. Mind­ezek végrehajtása megala­pozott tervezést feltételez. Hoffer István előadása vé­gén a megyei párt- és állami vezetők nevében megköszönte a mezőgazdaságban dolgozók­nak, a betakarításban segítő ipari munkásoknak) diákod­nak idén végzett múmiáját. Az előadást követően hoz­zászólások következtek. Húrs- fi Mária, a szécsényi termelő- szövetkezet főkönyvelője a nem kedvezőtlen termőhelyi adottságok között - gazdálkodó tsz-k pénzügyi nehézségeit ecsetelte. Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásának első részében arról a gazdasági környezetről beszélt, amelynek közepette a mezőgazdasági üzemek tevé­kenykednek. Ezt követően a megye mezőgazdasága előtt álló néhány időszerű felada­tot emelt ki. Hangsúlyozta, hogy a-r elmúlt őv»k is iga­zolták: kedvezőtlen adottsá­A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata (Elfogadta a politikai tanácskozó testület moszkvai illése 1978. november 22—23-án) Rövidített szöveg A szocialista országok kez- deményezően és következe­tesen részt vállaltak az em­beri jogokkal kapcsolatos, már megkötött legfontosabb szerződések és egyezmények kidolgozásában és elfogadásá­ban, a népirtás bűntettének megelőzéséről, a faji megkü­lönböztetés minden formá­jának megszüntetéséről és más egyezmények megköté­séről. A szocialista országok következetesen végrehajtják ezeket a szerződéseket és egyezményeket. Az emberi jogok területén érvényesülő nemzetközi együttműködésnek azonban semmi köze sincs egyes olyan személyek szocializmuselle­nes tevékenységének külső ösztönzéséhez, akik megsér­tették saját országuk törvé­nyeit. A szuverén államok bel- ügyeibe való beavatkozásra Irányuló bármely kísérlet olyan cselekmény, amely alá­ássa a nemzetközi együttmű­ködést. Ez a fajta beavatko­zás ellentmond az Egyesült Nemzetek Szervezete alapok, mányának és az összeurópai értekezleten résztvevő álla­mok záróokmányában fog­lalt egyértelmű kötelezettsé­gének. A tanácskozáson résztvevő szocialista országok soha­sem engedték meg és a jövő­ben sem fognak megenged­ni semmiféle beavatkozást belügyeikbe. Amikor ezt ki­jelentik. a leghatározottabban hangsúlyozzák, hogy tovább­ra is a nemzetközi kapcso­latok kedvező irányú fejlesz­tésére törekednek, arra, hogy elhárítsák a nemzetközi kap­csolatokat zavaró mestersé­ges akadályokat. V. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén képviselt orszá­gok megvitatták a sokoldalú együttműködés fejlesztésének és erősítésének kérdéseit. Nagy megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a politikai ta­nácskozó testület 1976. évi bukaresti ülése óta az együtt­működés, amely a marxizmus —leninizmus elvein, az egyen­jogúság, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás, a kölcsönös előnyök, a kölcsönös elvtársi segítség­nyújtás és az internacionalista szolidaritás elveinek tisztelet­ben tartásán alapul, még ki- terjedtebbé, még sokoldalúb­bá vált és átfogja a politikai, a gazdasági, a tudománvos- műszaki, az ideológiai és a kulturális tevékenység mind szélesebb területeit. Az ülés résztvevői kifeje­zésre juttatják azon változat­lan törekvésüket, hogy kiter­jesszék és tökéletesítsék az együttműködést egymás kö­zött a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémák megoldásában. Ki­fejezték továbbá azt az óha­jukat és akaratukat, hogy bő­vítsék a szocialista és a kom­munista építésről folytatott tapasztalatcserét, fejlesszék a kapcsolatokat a párt- és az ál­lami munka minden szintjén, a szakszervezetek, az ifjúsági, a nő- és más társadalmi tö­megszervezetek között. Az ülés résztvevői megálla­pítják, hogy nagy lehetőségek és tartalékok vannak a szoci­alista országok kölcsönösen előnyös, megalapozott szerző­dési rendszerre támaszkodó gazdasági kapcsolatainak to­vábbi elmélyítésére és kiter­jesztésére. hangsúlyozzák azoknak a sokoldalú együtt­működést szolgáló célprogra­moknak a fontosságát, ame­lyeket a KGST Bukarestben megtartott XXXII. ülésszakán fogadtak el az 1990-ig terjedő időszakra. Ezek a programok a KGST-tagállamok gazdasá­gi együttműködése fejlesztésé­nek és elmélyítésének új lép­csőfokai. Bővítik a szocialista társadalmi rendszer előnyei­ből fakadó lehetőségek mind teljesebb kiaknázását. Megállapították, hogy a ta­nácskozáson képviselt orszá­gok két- és többoldalú kap­csolatai sikeresen fejlődnek a tudomány, a kultúrái az ok­tatás, a tájékoztatás területén, a rádiók és a televíziók kö­zött. az emberek közötti érintkezésben, valamint a tu­rizmusban. Megelégedéssel hangsúlyoz­ták a testvéri szocialista or­szágok űrhajósaiból álló nem­zetközi legénység űrrepülései­nek jelentőségét. Ezekben ki­fejezésre jut barátságuk és gyümölcsöző együttműködésük a világűr békés célokat szol­gáló meghódítása terén. Együttműködésük folytatódik jezen a területen. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének részvevői hangsúlyozzák pártjaik és kormányaik töretlen eltökélt­ségét, hogy szüntelenül erősí­tik a barátságot és az egyen­jogú együttműködést országa­ik, valamennyi szocialista or­szág és a jelenkor összes hala­dó erői között. Meggyőződé­sük, hogy a jelenlegi viszo­nyok között, amikor az impe- riálizmüs továbbra is az ura­lom, az elnyomás és az egyen­lőtlenség politikáját folytatja, az új típusú nemzetközi kap­csolatok létrejötte, a szocia­lista országok egysége és ösz- szeforrottsága különleges je­lentőségű. Csakis ezen az úton járva, biztosíthatók a legsikeresebben minden új társadalmat építő nép érdekei, a szocializmus tekintélyének, a szocialista országok szere­pének növekedése a világban, a nemzetközi élet megújulásá­nak ösztönzésében, az enyhü­lés elmélyítésében, a béke megszilárdításában. FI. Elutazott Moszkvából a magyar küldöttség Pénteken délután elutazott pártellenőrzési bizottságá- Moszkvából a magyar párt- na^ elnöke, Konsztantyin és kormányküldöttség, amely Csernyenko a Politikai Bi- , , .. ,r 0 , zottsag póttagja, a Központ reszt vett a Varsói Szerződés Bizottság titkára, Pjotr Gye- tagállamai politikai tanács- micsev, a Politikai Bizottság kozó testületének ülésén, A póttagja, a Szovjetunió ku*- kűldöttség vezetője Kádár Já- turális minisztere, Leonyid nos, a Magyar Szocialista Szmirnov, a Szovjetunió Mi- Munkáspárt Központi Bízott- nisztertanácsának elnökhe- sagának első titkára, ^ tagjai: lyettese, lvan Pavlovszkij Lázár György, a Politikai Bi- közlekedésügyi miniszter, az zottsag tagja, miniszterelnök, SZKP KB tagja, Oleg Rahma- Gyenes András, a Központi nijin, a KB póttagja, a Köz- Bizottság titkára és Púja Fri- ponti Bizottság osztályveze- gyes, a Központi Bizottság tőjének első helyettese és tagja, külügyminiszter. Gennagyij Kiszeljov, az SZKP A küldöttség búcsiiztatásá- KB osztályvezető-helyettese, ra Moszkva kijevi pályaudva- Jelen volt dr. Szűrös Má- rán me'rielent Arvid Pelse, az tyás, hazánk moszkvai nagy- S7KP KB Politikai Rizottsá- követe és a nagykövetség több gának tagja, az SZKP KB vezető munkatársa. (MTI) A politikai tanácskozó tes­tület ülésén képviselt államok — miközben ismételten meg­erősítik eltökéltségüket, hogy megsokszorozzák erőfeszítései­ket a béke megszilárdításáért, a biztonság megerősítéséért, az enyhülés folyamatának fej­lesztéséért és a nemzetközi együttműködés kiterjesztésé­ért — a következő felhívást intézik Európa országaihoz, a világ valamennyi államához és népéhez: Először: lépjenek határozot­tan arra az útra, és követke­zetesen tartsanak ki azon, amely elvezet a békéhez, az enyhüléshez, a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak, vagy az ezzel történő fenye­getés elutasításához, minden vitás kérdés békés rendezésé­hez, az agresszív háborúk fel­tétel nélküli elítéléséhez, az államok közötti háborúk tel­jes kizárásához, a fegyverke­zési hajsza megszüntetéséhez, a hidegháború maradványainak végleges felszámolásához. Az emberiség álma a há­borús konfliktusok nélküli vi­lágról nem utópia — elérhető és megvalósítható mindazok közös erőfeszítéseivel, akik készek harcolni érte. Másodszor: a közeli jövő­ben érjék el, hogy az öt nuk- ’eáris nagyhatalom — a Szov­jetunió. az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaor­szág és Kína — folytasson tárgyalásokat abból a célból, hogy az államok fegyvertárá­ból száműzzék a nukleáris fegyver minden fajtáját és a nukleáris energiát kizárólag békés célolcra használják. Az emberi elme nem azért fedezte fel a legnagyobb ener­giát — az atommag energiá­ját —, hogy lerombolja a ci­vilizációt. A legnagyobb böl­csesség ma nem a fegyverke­zési hajsza fokozásához és a nukleáris katasztrófa veszé­lyének növeléséhez kell, ha­nem ahhoz, hogy megszaba­dítsuk az emberiséget egy új háború fenyegetésétől. Harmadszor: szilárdan tart­sanak ki amellett, hogy a leg­jelentősebb katonai és gazda­sági potenciállal rendelkező országok, mindenekelőtt az öt nagyhatalom, az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának állandó tagjai, amelyek különös fele­lősséget viselnek a nemzetkö­zi béke és biztonság fenntar­tásáért — első lépésként a következő három évre hala­déktalanul állapodjanak meg katonai költségvetésük meg­határozott százalékú, vagy azonos nagyságrendű csökken­téséről. A népek nem békélhetnek meg a legterméketlenebb — a pusztítás eszközeinek gyártá­sára fordított — kiadások ál­landóan növekvő terhével. Az emberek az egész világon azt várják, hogy több eszközt for­dítsanak életszínvonaluk eme­lésére, az egészségügy fejlesz­tésére, az oktatás javítására, a kulturális igények kielégíté­sére. A fejlődő országok tel­jes joggal követelik, hogy a fegyverkezési kiadásoknak legalább egv részét fordítsak a nekik nyúitott gazdasági és műszaki segítség bővítésére. Ezt meg lehet és meg is kell valósítani. Nemiedszer: sokszorozni kell az államok és a kormánvok erőfeszítéseit, hogv mielőbb befejeződjenek a fegyverkezé­si hajsza korlátozásáról és megfékezéséről jelenleg folyó tárgyalások. Egyesíteni kell valamennyi állam erőfeszíté­seit a leszerelési intézkedések kidolgozásában és megvalósí­tásában. Meg kell kezdeni az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, leszerelési ülésszakán jóváha­gyott elgondolások és ajánlá­sok megvalósítását. Az idő sürget. A fegyverke­zési hajsza megszüntetésére ma már nem szánhatunk éveket, még kevésbé évtizede­ket. Ez a tárgvalásokon részt­vevő államoktól olyan bá+or lé­péseket követel, amelyek biz­tosítják a sikert. Ez a siker elérhető, ha minden kormány politikáiéban megfelelően tükröződik a népek akarata. ötödször: határozottan elő kell mozdítani a katonai eny­hülést Európában, hatékony intézkedéseket kell hozni a katonai szembenállás szintje­nek csökkentésére a kontinen­sen, valamennyi európai ál­lam egyenlő biztonságának fi­gyelembevételével. Érré szó­lítjuk fel az összeurópai ér­tekezleten és a közép-európai haderő- és fegyverzetcsök­kentésről folyó bécsi tárgya­lásokon részt vevő államokat. Hatodszor: a legrövidebb Időn belül fel kell számolni a gyarmati rendszer utolsó ma­radványait, az elmaradottság fő forrását jelentő újgyarma- tosító kizsákmányolást, gyöke­restől ki kell irtani a nemzed és a faji elnyomást. Minden földrész népeinek elidegeníthetetlen joga, nogy békében, függetlenségben és szabadon éljen, szuverén mó­don rendelkezzék nemzeti kincseivel, állampolgárainak jóléte, emberi méltósága és boldogsága érdekében. Senki­nek sincs joga beavatkozni belügyeikbe, amelyeket ma­guknak és csakis maguk­nak kell megoldaniuk. A béke és az emberiség ellensé­geiként kell megbélyegezni és bojkottálni kell a gyarmatosí­tókat és fajüldöző rezsimeket mind Afrikában, mind a vi­lág bármelyik térségében. Hetedszer: következetesen törekedni kell a nemzetközi gazdasági viszonyok igazságos és demokratikus átalakítására, új nemzetközi gazdasági rend kialakítására, amely elősegíte­né a fejlődő országok gazda­sági elmaradottságának gyor­sabb felszámolását, valameny­nyi nép és az egész emberi­ség dinamikus fejlődését. Nyolcadszor: tevékenyen tö­rekedni kell arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban meghonosodjanak az egyenjo­gúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak al­kalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő le­mondás, a nemzeti független­ség és a szuverenitás normái. Tartsák tiszteletben íViinden nép azon elidegeníthetetlen jogát, hogy saját akarata sze­rint és kívánságának megfe­lelően szabadon választhassa mer saját fejlődésének útját. Az államközi kapcsolatokat az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten elfoga­dott elvek szigorú betartásá­val kell fejleszteni. Töretlenül érvényesíteni kell a békés egymás mellett élés politiká­ját. Ennek kapcsán a tanács­kozáson részt vevő országok új­ból kifejezésre juttatták azt az eltökéltségüket, hogy előmoz­dítják a széles körű, egyenjo­gú kapcsolatok és együttmű­ködés fejlődését a világ ösz- szes országai között. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének részvevői nem kímélik erejüket e célok el­éréséért, a népek jogos óha­jának megvalósításáért vivott harcban. Ennek érdekében még szorosabban együttmű­ködnek és kölcsönösen segí­tik egymást nemzetközi téren, valamennyiük szuverén jo­gainak maradéktalan figye­lembevételével. Szükségesnek tartják, hogy valamennyi állam — függetle­nül társadalmi berendezkedé­sétől, politikai rendszerétől, és attól, hogy tagja-e, vagy sem katonai szövetségnek — egyesítse erőfeszítéseit. A ta­nácskozás részvevői tevéke­nyen kívánják elősegíteni az együttműködés továbbfejlesz­tését a békés egymás mellett élés alapján és kifejezik kész­ségüket, hogy konstruktív mó­don hozzájáruljanak ahhoz. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén részt vevő orszá­gok, az imperializmus, a ko- lonializmus és az újgyarmato­sítás ellen, a békéért, a biz. tonságért és a nemzetközi eny­hülés erősítéséért, a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé­ért folyó harcban, nagy je­lentőséget tulajdonítanak az el nem kötelezett országok moz. galmával való együttműködés és közös tevékenység fej­lesztésére. A nemzetközi po­litika pozit?v tényezőinek te­kintik az el nem kötelezett országok mozgalmát, s megál­lapítják, hogy a világ ügyei­ben növekvő szerepet töltenek be. A tanácskozáson részt vevő országok kommunista és mun­káspártjai •& jövőben is fej­lesztik gyümölcsöző, elvtársi együttműködésüket Európa és a világ testvérpártjaival. A szocialista országok ugyancsak készek konstruktív párbeszédet folytatni a szocialistákkal, a szociáldemokratákkal, a ke­reszténydemokratákkal, az egyházi személyiségekkel és szervezetekkel, valamennyi társadalmi mozgalommal, amely fellép a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a há­borús fenyegetés felszámolá. sáért, a nemzetközi enyhülési folyamat erősítéséért és elmé­lyítéséért. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének részvevői jól tudják, hogy a béke megerő­sítése óriási és nehéz feladat. Ugyanilyen jól tudják, hogy e feladat megvalósításától függ minden ember élete, munkája és jobb jövője, bármilyen tár­sadalmi rendszerben, bárme­lyik földrészen és bármilyen gazdasági fejlettség körülmé- ményei között éljen is. A tanácskozás részvevői min­dent megtesznek annak érde­kében, hogy ez a nagy fela­dat megoldást nyerjen, s hogy az emberiség a tartós béke és a széles körű nemzetközi együttműködés feltételei kö­zött lépjen a XXI. századba. A nyilatkozatot a küldöttsé­gek vezetői írták alá: Todor Zsivkov, Gustáv Husák, Ed­ward Gierek, Kádár János, Erich Honecker, Nicola« Ceausescu és Leonyid nyev. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom