Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

Tisztelt szerkesztőség Hosszú évek óta vásárlója vagyok a balassagyarmati vasútállomás melletti vegyes­üzletnek, ahol mindig a lehe­tő leggyorsabban — a szűkös hely ellenére is — kiszolgál­tak. November 2-án reggel a pénztárban egy fiatal kislány ült. Készségesen számlázta a vásárolt árukat. Egy ismeret­len férfinek néhány fillérrel kevesebbet adott vissza, nyil­ván tévedésből. A férfi hirte­len indulatba jött és azt mond­ta: „én még tudok számolni". Miután röviden átnézte a pénztáros a visszaadott ösz- szeget, észrevéve a hibát, vUz- szaadta a néhány fillért. Ud­variasan elnézést kért és hoz­zátette, ne haragudjon, nem akartam. De a férfi nem hagyta abba és durván, nyilvánosan meg­jegyezte: „Igen. mindenki ezt mondja, ha rajtakapják . . ” Elnézést kérek, de talán foglalkozásomnál fogva is annyira mélyen bánt az em­beri igazságtalanság, hogy nem bírom szó nélkül hagyni. Végeredményben mindenki tévedhet aki dolgozik, mondja a szólásmondás. De a gon­datlan tévedést nem lehet szinte becsületsértésig menő megjegyzéssel nyugtázni, mert a férfi szinte szándékosságot tételezett fel. Nagyon kérem önöket, an­nak érdekében is, hogy véd­jük már meg végre azokat, akik egész nap talpon a mi kívánságainkat igyekeznek teljesíteni, az ilyen minősít­hetetlen megjegyzésekkel szemben, közöljék soraimat, hiszen ez lapjuknál — na­gyon helyesen, már máskor Is megtörtént. Dr. Bartos Dénes járásbíró, (a városi tanács tagja) Balassagyarmat mm Öröm fénye csillogott a gyermeki szemekben A kallói napköziotthonos óvoda dolgozói és óvodásai a közelmúltban nagy izgalom­mal várt vendégeket fogad­tak. A jobbágyi Építő-, Sze­relő- és Szolgáltatóipari Szö­vetkezet káUói részlegének Ady Endre Szocialista Brigád­ja képviseletében Haviár Já­nos jött el, aki a kis háziün­nepségen átadta a lakatos­brigád által készített beren­dezési tárgyakat. A Szamuely Tibor Szocialista Brigád meg­bízásából Szabó Pál volt je­len. Az asztalosbrigád az óvodában igen hasznosan al­kalmazható eszközöket ké­szített. A Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet Salvador Al- lende Szocialista Brigádja — Dulai József vezetésével — egy napi munkabérükből já­tékokat vásároltak a gyerme­keknek. Mindhárom brigácídal tervszerű, szocialista szerző­désben rögzített kapcsolatot tartanak fenn az óvoda dol­gozói. A gyermekek ismerős­ként fogadták valamennyiü- ket. Ezután került sor a kal­lói zöldségtermesztő-szakcso­port ajándékának átadására. Benedek István, a szakcso­port elnöke 6000 forint érték­ben rádiót és magnetofont nyújtott át a korszerű oktató­nevelő munka eredményeseb­bé tételéhez. A gyermekek dallal, dalos­játékokkal és verssel köszön­tötték az ünnepet és a meg­hívott vendégeket. Az aján­dékok megköszönnie és kipró­bálása után öröm fénye csil­logott a gyermeki szemekben. Babecz Jánosnc óvodai szmk-elnh., Kalló 7íz éve szerepelnek örömmel számolok be a 10. évét kezdő kórusunk két ked­ves élményéről. Az egyik, hogy a debreceni agrártudo­mányi egyetem énekkarával találkozót rendeztünk Nézsán. Kicsit meghökkentő talán ez a „találkozó” a távolság miatt, de ez nálunk hagyomány. Kó_ rusunk már háromszor volt Debrecenben, és ezzel a kó­russal barátságot kötött. Éne­keltünk már mi is náluk, ők is voltak itt hat évvel ezelőtt. Az alföldiek szívesen kirán­dulnak hegyvidékre, -most is ez történt. A megyében több érdekességet ás felkerestek, voltak Hollókőn, ez jelentette számukra az egyik legmara­dandóbb élményt. Megnézték a Bánki-tavat. Este pedig va­csorával vártuk őket az isko­lánkban, majd minden kórus­tag éjszakai szállást adott 1—2 egyetemistának. A ba­rátság még szorosabbra fo­nódott. Közös témánk is volt: együtt és egymásnak énekel­gettünk késő estig. Meghívást hagytak itt nekünk: okvetlen menjünk el a nyáron a virág­karneválra, szállásgondunk nem lesz a vendégekkel teli Debrecenben. A másik szép dolog, ami­ben részesültünk: kétnapos kirándulás Nyugat-Magyaror. szágon. Fenntartónk, a Bör­zsönyvidéki ÁFÉSZ és a MÉSZÖV ajándéka volt ez az út, melyen a Börzsöny tánc- együttessel együtt gyönyörű utat tettünk meg. Az útvonal Győr—Pannonhalma—Fertőd —Fertőrákos—Kapuvár, itt volt a szállás. Másnap Sopron —Kőszeg nevezességeit néz­tük meg, ragyogó napsütéses időben. Nagyon jól éreztük magunkat, ázt hiszem mind­nyájan, szívesen fogunk visz- szaemlékezni mindig. Min­den résztvevő nevében kö- szönetünket fejezem ki fenn­tartónknak. Nagyon remélem, hogy ezután is még meg fog­juk szolgálni. Szarka Lajosnc, kórusvezető Nézsa Hozzászólás Több a gond. mint az öröm c. cikk nyomán Mint a Zagyvavölgye ÁFÉSZ 13. számú olajtelep vezetője szeretnék csatlakozni véle­ményemmel a NÓGRÁD 1978. november 16-i számában meg­jelent Olvasók fórumához. Tudjuk, államunk minden évben ad kedvezményt a tü­zelő beszerzéséhez. A leg­több ember ezt becsülettel ki is használja. De nagyon so­kan vannak, akik csak akkor szeretnének mindent, ami­kor nekik kell, vagy az anya­giak engedik nekik, igaz, ez nem mindig úgy jön, ahogyan szeretnénk. Ebben az évben például na­gyon rossz volt és hiányos az ellátás. Ettől eltekintve na­gyon sok vevő úgy van, mint ahogy az a „Több a gond, mint az öröm” c. cikkben megjelent. Idézem: . .köny­nyebben veszítjük el türel­münket, s megyünk a legkü­lönbözőbb fórumokhoz, hogy saját mulasztásunk pótlásá­ra «-csodákat teremtsünk«.” Pedig sem az ÄFOR, sem pe­dig a megye, nem tud csodát művelni, ha nincs miből. Nekünk, vevőknek, pedig könnyebb azt mondani, miért nem törődik vele az eladó, vagy az ÁFOR, mert én csak most tudok venni. Nem fo­gok tollat se a saját munka­adóm, sem az ÁFOR ellen a hiányosságok végett. Mert meggyőződésből mondom, a vállalatoknak is érdeke a jó hírnév, ami a jó ellátást ille­ti. De amikor nem tudnak adni. főleg ez falusi vonat­kozásban van, nem tud senki segíteni. Igaz, erre jellemző a falu és város közti ellátás. Mi, mint viszonteladók nem ka­punk annvit, ami arányban állna a városi ellátással. Itt még van tennivaló! Nálunk sem ritkaság a 2—3 napos nyitvatartás és az 5—6 nap, vagy mág ennél is hosszabb idejű zárvatartás. Kotroczó Ferenc 13. sz. olajtelep-vezetőh. Nádújfalu Csak a MÁV felelős ? Levelezőink jelentik Kálif hacsögondok nagyban és kicsiben A városokban és a falusi lakosság körében ki mert volna egyszer is arra gondolni, hogy a füstcsatornás lakó­házakban hagyományosan használt tűzhelyekhez füstelve­zető csövet beszerezni ne tudjon. A legmerészebb sejtéssel sem gondol a fogyasztó arra, hogy az egyszerű gyártási tech­nológiával készülő, vaslemezből előállított cső hiánycikk lehet. — És most itt a válasz: nincs kérem, nem gyártják! Ügy gondolom, hogy a fent emlitett igényt — szükségletet nem bízhatjuk a véletlenre. Többé-kevésbé egyetértünk az­zal, hogy a kiskereskedelem csak azt tudja forgalomba hoz­ni, amit a gyártó vállalat, mint az ipar megtermel. Éppen ezért volna szükség a hármas kapcsolat és az együttműködés állandó fenntartására, kölcsönös Informálásra. Az alulról jövő hiányjelzést a nagykereskedelem felé többszörösen megismételt megrendeléssel kellene szorgalmazni. „Ha a nincsben, a nem kapókban, nem gyártásban” az egység veze­tője úgyszólván beletörődik, az úgy a nagykereskedelemben is nyugvópontra kerül, fgy a nagykereskedelem nem érzi a sürgető, kényszerítő helyzetet, de fellépni sem tud a gyár­tóknál, termelőknél. Egyszóval az áruhiány okai nemcsak a termelő vállalatoknál, hanem a nagy- és a kiskereske­delemben is kicsirázódhatnaU. A fogyasztói érdekvédelem gyakorlati megvalósításában kellene meg hatékonyabb intéz­kedéseket tenni az érintett szerveknek. T. Gy. Salgótarján Szocialista brigád a juhászaiban A kishartyáni „Egyesült Erő” Mg. Termelőszövetkezet csókási juhtelepén a juhászok, Fülöp István vezetésével szo­cialista brigádban dolgoznak. Az év elején megalakult brigád vállalta, hogy a tech­nológia betartásával a terve­zett elhullást 3 százalékkal csökkentik, a gyapjútermelési tervet 2 százalékkal túltelje­sítik. Igaz, az elhullást nem tudták a vállalt mértékben csökkenteni ez ideig, viszont a gyapjútermelés terén ezt kár­pótolták, mivel mennyiségben is többet termeltek a terve­zettnél, és a gyapjú minősége is jobb volt az elmúlt évinél.' A „Tudjunk többet” olva­sómozgalom keretén belül megvásárolt politikai témájú könyveikből, az újonnan át­adott szociális épületben tart­ják politikai oktatásaikat. A vállalt 140 óra társadalmi munkából a brigád tagjai 126 órát a juhtelep kerítésének befejezésére fordítottak, ezzel is segítve a termelőszövetke­zet munkaerő-problémáján. ' Balázs Gábor mg. üzemmérnök Elgondolkodtató Szabad idő A fenti cím egy szó csu­pán, mely így mindentől el­vonatkoztatva értelmetlen is. Hogy mennyire felelőtlenek vagyunk mi, emberek, akik a „szocialista” és „humanista” jelzőkkel illetjük magunkaf naponta és nagyon sok al­kalommal, — az alábbi pél­dákkal mutatom be: — Felháborodunk azon, hogy környezetünk — utcá­ink, tereink, melyek kialakí­tásában nagyon sokan saját kezűleg is tevékenykedtünk, s tevékenykedünk — nem mindig a legesztéti­kusabbak. Felháborodunk azon — joggal .—, hogy az alig befejezett parkosítást, utat, szervezetlenség miatt feltúr­ják. A már végre elrendezett, parkosított, esztétikus tere­pen gyalogutat taposunk ki, mert ezzel 5, vagy maximum 10 lépést „megspórolunk”. — Felháborodunk — okkal — ha nem találunk parkolóhe­lyet. „Amikor mi állunk be szabálytalanul, akkor 2—3 kocsi helyét is lefoglalhatjuk, vagy a kiállási lehetőséget el­állhatjuk. Az már nem szá­mít.” (Lásd: Salgótarján, Pécskő utca, Kismarty utca stb.). — Sokalljuk a társadalmi munkát, melyeket az iskolák­ban végzünk. „Á gyermekünk nyugodtan rongálhatja a pa­dokat, berendezéseket, nem a miénket károsítja.” — Idege­sít, ha a tömegközlekedési eszközökön elterpeszkednek az ülőhelyeke», ha a fiatalabb nem adja át a helyét, ha lármáznak, ha a füstöt a képünkbe fújják stb. „Termé­szetes azonban, ha a mi cso­magunknak is kijár legalább egy hely, akitor is, ha sokan állni kényszerülnek.” A 8—10 —14 éves „picikéknek” is jo­gos az ülőhely, bár mellet­tünk rokkant áll. Miért ne bömböltessük a rádiót, bár tiltva vagyon, s miért ne füstöljünk a másilt képébe, amikor a nemdohányzó sza­kaszban utazunk. Sorolhatnám a példákat a végtelenségig, de azt hiszem, ennyi is elég. Íj. G. Salgótarján hasznos eltöltése A balassagyarmati ÁFÉSZ szakszervezeti bizottsága a KPVDSZ kulturális hónap rendezvényei keretében meg­szervezte a dolgozók szabad idejének hasznos eltöltéséből származó kézimunka-kiállí­tást. 49 darab kézimunka­termék került bemutatásra. A kiállítást a város dolgozóiból mintegy 250 fő tekintette meg és nyilatkozott elismeréssel a látott munkadarabokról. A látogatók szavazatai alapján a legjobban tetszett kézimunká­kat díjazta a rendezőség, 1200 forint jutalmat fizetett ki. Az ÁFÉSZ gazdasági és mozgal­mi vezetése úgy döntött, hogy hasonló bemutatókat a továb­biakban is szervezni kell. Benedek László szb.-titkár, ÁFÉSZ Balassagyarmat A mi állomás főnökünk Évek óta a selypi cukor­gyárat kampány idejére a vasúti szolgálat végzésére munkaerővel Kisterenye állo­másfőnöke látja el. Főkép­pen nyugdíjasokból, de tény­leges szolgálatosokból is. A szolgálati hely azonban távol esik a honállomástól. mely távolságot naponta utazni kell. Ez az utazási idő a pi­henésből napi 3—4 órát is el­vesz, illetve elvett. Kistere­nye állomásfőnöke beosztott­jai segítségére sietett, s elő­terjesztést írt a MÁV igaz­gatóságához azzal a kéréssel, hogy a Selyp állomásra a kampány idejére járó vasúti szolgálatosok a 303. számú gyorsvonatot igénybe vehes­sék. Selyp állomásra egyper­ces megállást biztosítottak, az igazgatóság tehát hozzájárult, hogy könnyítse a pihenőidő hasznos eltöltését. így tehát utazásunk ideje megrövidült, pihenőidőnk meghosszabbo­dott. Állomásfőnükünk. Csé- csei Ernő elgondolása, s ve­lünk való törődése eredmé­nyes volt. Melyet valamennyi Selypre kirendelt ezúton kö­szön meg. A Selypre kirendel­tek nevében: Koós Kálmán Kisterenye Veszélyes árok Nógrádmegyer Petőfi út 183. szám alatt lakunk. Velünk szemben van az általános is­kola. Közvetlen a lakásunk előtt egy kibetonozott vízelve­zető árok van, ami mindeddig nincs lefedve. Igaz, védőkor­láttal el van látva, de vigy érzem, ezzel nincs megoldva a probléma. A gyerekek Is­kolából .Jövet-menet hintáznak a korláton, ami nagyon bal­esetveszélyes. Ebbe a gödörbe szemét is kerül, és napsütéses időben — noha erről már nemigen le­het szó ;— bűzlik. Ha szellőz­tetünk tiszta levegő helyett kellemetlen szag áramlik a szobánkba. Ezzel a gonddal már fordultunk a helyi ta­nácshoz és a megyei KÖJÁL- hoz is. El is jöttek megnézni, de azóta még intézkedés nem történt, pedig a KÖJÁL-t még kora tavasszal értesítet­tem. Tisztelettel: Rácz Béla és családja Nógrádmegyer, Petőfi út 183. A szerk. megjegyzése: Fel­tételezzük, hogy c sorok ol­vasása után fecHap kerül a korláttal már körülvont gödör fölé, s megszűnik a baleset- veszély! Ködös, hideg délelőtt van. Sokan várakozunk a Balas­sagyarmat—Aszód között köz­lekedő vonatra, Pici gyerekek, kel kint toporognak az anyu­kák. A’ parányi váróterem megtelt. Undorító bűz, füst fogad, holott DOHÁNYOZNI TILOS! A tisztaság kifogá­solható. Megérkezik a vonat. Sietünk fölszállni, hogy vég­re megmelegedjünk. Meleg az van, csak hát le is kellene ülni! Előkerülnek a zsebken­dők és megkezdődik a töröl- getés. Ujjnyi korom az ülése­ken. Részben érthető, hiszen nem Diesel. De az már ért­hetetlen, hogy minden ragad a kosztól! A szeméttartók du­gig és többnyire üvegekkel. Igaz, a földön is akad belőle, s ami a kalauz szemét is zavarja, berúgja az ülések alá. Az ülések fölött különböző reprodukciók tiltakoznak je­lenlegi környezetük ellen. Odább maszatos üveg alatt alig kiböngészhető figyelmez­tetés: Kézmosás közben hasz­náljon körömkefét! Így Igaz. Használnám is. ha hoztam volna magammal, no meg szap­pant és törölközőt, mert hogy ezeket sem találom. Olykor még a viz is hiányzik. Ez nem első benyomás. Saj. nos, már évek óta ezt kell tapasztalnom. Nem akarom a vasutat elmarasztalni, mert hát igen nehéz takarítónőt ta­lálni, de ahogy a Volán meg­oldotta a problémát a higié­niát illetően, meggyőződésem, hogy itt is lehetne hasonló eredményeket elérni. És ami az utazóközönséget illeti, ne fokozzuk a gondot hanyagságunkkal. Azt hi­szem, minimális követelmény a XX. században, hogy eszté­tikai igényeink tudatában kulturáltan viselkedjünk! Fayszán Irén Balassagyarmat Rákóczi út 117—123. Maconkai események A maconkai kultúrotthon- ban a közelmúlt napokban tartottuk meg az öregek nap­ját. A Hazafias Népfront es- a nagyközségi tanács rendezé­sében, a KISZ-esek és úttörők valamint a helyi kultúrcso- port szereplése tette színvo­nalassá az ünnepséget, mely­nek kiemelkedő része volt Gecse Bertalan és felesége 60. házassági évfordulója és Kecs­kés István és felesége 50. há­zassági évfordulója alkalmá­ból való köszöntése. Szemé­lyesen látogatták meg lakásán özv. Hajdú Józsefn ét, a leg­idősebb, 99 éves asszonyt, vi­rággal és jókívánsággal kö­szöntötték. További terveinkben szere­pel egy budapesti kirándulás, a Nemzeti Múzeum megtekin­tése nyugdíjasaink részvételé­vel. majd decemberben elő­adás-sorozatot tartunk „Ho­gyan éljen az idős ember” címmel. Urnán Béláné Maconka kultúrotthon-v. Salgótarjáni ingatlantulajdonosoknak A salgótarjáni járási és városi földhivatal megkezdte Salgótarján város ingatlanai­nak egységes nyilvántartási munkáit. Tudomásom szerint jelenleg Zagyvapálfalván munkálkodnak a földhivatal dolgozói, akik mindent meg­tesznek azért, hogy a tényle­ges ingatlantulajdonos nevé­re kerüljön az általuk már tartós ideje birtokba vett és tulajdonként használt ház, vagy telek stb. A földhivatal legjobb igye­kezete ellenére is előfordulhat — és biztos elő is fordul — számos bosszúság is. En­nek "csökkentése egyik célom, mert az 1972. évi 31. sz. tvr. által nyújtott jelentős előnyö­ket csakis most, az ingatlan- nyilvántartás szerkesztésénél lehet érvényesíteni. Ebben az eljárásban minden iratnak hasznát vehetjük. Az olyan szerződését is, ami a rendes eljárásban figyelembe nem vehető! És ez olvan előny, ér­demes még, több évtizedes iratot is elővenni, és bemu­tatni a földhivatal szakembe­reinek! Felvetem, hogy a megyei lapon keresztül lehetne kö­zölni, hol folyik a helyszíne­lés, Ebből a földhivatal dol­gozói, de az illető salgótarjá­ni lakos is előnyt élvezne, hi­szen nem kellene a szomszé­doktól kérdezősködni, esetleg irathalmazokat tanulmányozni. A legjobb szervezés mellett is előfordulhat, hogy elhunyt ne­vére vesznek fel ingatlant, vagy nem érvényesítik azt a lehetőséget, hogy a meg nem osztott ingatlant a föld­hivatal díj nélkül megosztja, ha tíz év óta így használták az érintett társtulajdonosok. Három év tulajdonjog elegen­dő ahhoz, hogy nem teljesen szabályos szerződés is tulaj­donjog megállapításával jár­jon ebben az eljárásban. Még a tartós földhasználatba adó — pl. az állam — is megold- J hatja a földhasználat telek- könyvezését, itt a földhaszná­ló másodlagosan kérheti ezen jog megállapítását. A munkái- több hónapig is eltartanak. S jogával még késve is élhet az ingatlantulajdonos, hiszen amennyiben a földhivatalnál eljár a szerkesztés befejezé­séig a hivatal pótolja á hiá­nyosságot, ami a polgár hasz­nára megy. Az idő és pénz megtakarítása ebben az eljá­rásban nyilvánvaló. Például egyébként aki szerződését 30 napon túl mutatia be az ille­tékhivatalnak, de 90 napon belül, külön 1000 forintot, 90 nap eltelte után pedig 1500 forint bírságot köteles mu­lasztásáért fizetni. Az ingatlan- nvilvántartás szerkesztésénél bírság kizárt! Nem célom, hogy minden bonyolult variá­cióra reflektáljak. De a fel­vetés életszerű, éljünk a le­hetőségekkel. Dr. Kecskés Géza Salgótarján Összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD - 1973. november 23., csütörtök 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom