Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

A drótostól a márfcasservisig 11. A* ön érdekében, Az orszóggyű'®s tárgyalta LoJfarßl Képvisetóink a koilekedesrot V a vállalat nevében MÁJUS a szerződések hó­napja volt a vegyesipari ja­vító vállalatnál. Ekkor írták alá ugyanis a Lehel Hűtőgép­gyárral is a márkaszerviz­szerződést. Azok a nagy gyár­tó vállalatok, melyek adnak valamit nevükre és terméke­ik márkanevére, igyekeznek kilépni jó hírük elefántcsont­tornyából és közel kerülni a vevőhöz. Ennek egyik útja a márka- szerviz. A szerződés értelmé­ben a vegyesipari javító vál­lalat márkavédelmet lát el. a gyártó helyett annak megbí­zásából végez el bizonyos fel­adatokat. Az ön érdekében, a vállalat nevében — akár ez Is lehetne a márkaszerviz jel­mondata. A vevő előtt köz­ismert hűtőgépeken kívül a klímaberendezésekre, a hűtő­pultokra, tej- és léghűtőkre, laboratóriumi hűtőkre, autó- és habszifonokra is kiterjed a szerződés. A' gyártó bizonyos abban, hogy működik a megyében egy vállalat, amelynek szerző­désben vállalt kötelezettsége termékeinek megfelelő gondo­zása. De tesz is azért, hogy a szerződő fél képes legyen erre. ­Ha a javításhoz erre szük­ség van. közvetlenül a gyár­ból küldik meg a keresett al­katrészt. Biztonság ez a sze­relőknek. Másrészt maga a gvártó készíti fel a vállalat szerelőit az új készülékek ja­vítására. Az autodidakta • módszer ehhez már kevés lenne, hiszen háromszor két­hetes tanfolyam kell például ahhoz, hogy a szerelő megis­merjen és felelősséggel javít­son egv Bosch-hűtőgépet. A szerződéssel eevidőben a Lehel-termékekből bemuta­tótermet rendezett be a vál­lalat. ahol értékesítéssel is foelalkoznak. A márkaszerviz is úgy ér valamit, ha nem csupán esy gyártóval, a kuriózum kedvé­ért kötik meg, hanem vala- menyi érdekelt márkaválla­lattal. Üjabban a Hajdúsági Iparművekkel tervez a ve­gyesipari vállalat hasonló márkaszerviz-szerződést. Nem véletlenül éppen, hanem első­sorban azért, mert a mosógé­pek és centrifugák javításával győzködnek most legtöbbet a szerelők. A VIDEOTONNAL más jel­legű márkakapcsolatot alakít ki a vállalat. A televíziók nagy értékű részegységeit, melyeket garanciában cserél­nek ki, fejújítják, kijavít­ják, s visszajuttatják a Vide­otonnak. Jó felkészülés ez a szerelőknek a modulegységek javítására is. A gyártmány- fejlesztés következtében né­hány éven belül a modulté­vék uralják a piacot. Jól jön akkor a szerelőnek a rész­egységek javításában szerzett tapasztalat! — Persze, nemcsak mi te­szünk szívességet a Videoton­nak, az is viszonozza — ecse­teli a kapcsolat előnyeit a vegyesipari javító vállalat igazgatója. — Közvetlenül ki­szolgál bennünket alkatré­szekkel, méghozzá termelői áron. A székesfehérvári se­gítség egyik oka annak, hogy a televíziók javítását órára programozva tudjuk vállalni. S aki valamennyire is ta­pasztalt a szolgáltatásokban, az tudja, milyen nagy szó ez! A szerelők a Videotonba járnak tanulni. Gép vagy szalag mellé állnak az ottani dolgozókkal együtt, s töviről hegyire megismerik az új ké­szülékeket. A Videotonnal eddig kiala­kult márkakapcsolat egyelőre csak a vállalat berkeiben is­merős. A salgótarjáni szer­vizpavilonsor mellett meg­nyíló Videoton márkaszerviz­zel látható jele is lesz a évii­mül csőt érlelő együttműködés­nek. !*• Ha ezer keze, ezer feje len­ne is, minden apró-cseprő igényt, akkor sem tudna ki­elégíteni a vegyesipari javító vállalat. Nem is várják tőle, hiszen egyesek anyagi megfontolásból, mások kedv­telésből döntenek úgy, hogy a kisebb otthoni javításokat maguk végzik el. őket segí­tendő, barkácsműhelyeket rendeztek be az ország több városában. A fővárosi, a debreceni és a szegedi tapasztalatok azon­ban azt mutatják, hogy a bar- kácsműhelyek népszerűsége leáldozóban van. Nem megol­dott a nagy értékű gépek szak­szerű működtetése sem. Okul­va mások kárán, a vegyes­ipari javító vállalat más utat választott. — Nem műhely felszerelé­sével, inkább barkácsbolt meg­nyitásával segítjük a Csináld magad mozgalmat — mondja az igazgató. — Ügy véljük, sokkal hasznosabb, ha vá­lasztási lehetőséget kínálunk. Elsősorban a barkácsoláshoz szükséges anyagokat biztosít­juk a leendő salgótarjáni bar- kácsboltban. Ezen túl szak- tanácsadást adunk a hozzánk fordulóknak, s kérésre be is mutatjuk a műveletet. Ha a bemutatót látva, az érdeklődő mégsem mer vállalkozni a munkára, a barkácsbolt mel­letti lakásszervizben azonnal megrendelheti. Mód lesz itt kisebb gépek kölcsönzésére, s apróbb szolgáltatások. pl. kulcsmásolás elvégeztetésére is. Berendezünk esy kisebb barkácsműhelyt, számításunk szerint ígv mindenféle igényt kielégíthetünk. C.l SZELEK fújdogálnak a vegyesipari javító vállalatnál. Jó szelek ezek, csak tudni kell vitorlázni rajtuk. Üay tűnik, a vállalat dolgozói eev- re biztosabban fogják a vitor­la rúdját. Szendi Márta Romhányi elégedetlenkedők A romhányiak, úgy tűnik, egyenesbe kerültek. Megkós­tolták a siker ízét, s eszükbe sem jutna alább adni. Az idei esztendőnek is így láttak neki. Ügy tervezték, hogy a mezőgazdasági termelést 9,2 százalékkal növelik, a nö­vénytermesztésben még ennél is- nagyobb fejlődést irányoz­tak elő. Ügy számoltak, hogy a búza 38, a cukorrépa 350; a repce 17, a mustár 12 má­zsát terem hektáronként. A tehénlétszám 10, a juhállo­mány 15 százalékos fejleszté­séről is döntés született. — Terveinket teljesíthető­nek, de feszítettnek tartottuk — mondja Szlezák István, a pártvezetőség titkára. — A körülményekből, a fel­tételekből, energiánk ismere­téből indultunk ki — teszi hozzá Törnek Jenő, a terme­lőszövetkezet elnöke. Az évből másfél hónap sincs hátra, s a rbmhányiak már hozzáláttak a tapasztala­tok összegzéséhez is. Az el­múlt hónapban párttaggyűlé­sen, tsz-vezetőségi ülésen is elemezték az idei gazdálkodás tapasztalatait. — A növénytermesztésben várhatóan a bevételek és a költségek is a terv szerint alakulnak. Persze, nem min­denben. Sajnos a búza hoza­ma elmaradt á várttól. A ta­nulságot leszűrtük: szeretnénk véget vetni a termelési rend­szer keretében az útkeresés­nek. a talajmunkákat jobban és ideiében kell elvégeznünk. Az idén például a vetést már október 21-én, a mi viszonya­ink között éppen a legjobb­kor fejeztük be. A nagy telje­sítményű gépek kihasználása is javításra szorul. Az ehhez szükséges intézkedéseket ki­dolgoztuk — magyarázza Tö­rnek Jenő. A gondoknál kezdi, holott van mivel dicsekedni az ága­zatban dolgozóiinak. Az ola­jos növények például kima­gaslóan fizettek a gondos munkáért: nyolcmillió forint értékű mag került tőkésex­portra. Az állattenyésztési ágazat várhatóan 2,5 millió fo­rinttal teljesíti túl az amúgy is magas tervét. Példának em­lítik a tenyészüsző nevelését, amelyből 5,7 millió forint ár­bevétel származott. De a tej­termelés skálája is felfelé íve­lő. Átlagosan az egy tehénre jutó tej három és fél ezer li­ter lesz, a szakosított telepen azonban a 4100 literre szá­mítanak. A juhtársulás révén a juhászat is alaposan fel­lendült. Három esztendeje még az árbevételből három­millió forinttal részesedett, az idei terv már 10 millió. S hogy az alaptevékenységet jól egészítik ki a melléküzem- ágak, mutatja: a fóliaragasz­tó üzem éves tervét már a harmadik negyedév végén teljesítette. — Szó sincs arról, hogy elé­gedettek lennénk. Ott a „tüs­ke” bennünk, hogy nem min­denütt sikerült élni lehetősé­geinkkel. S ezt' nem magya­rázza a feszített terv sem. A cukorrépa hozama például csak háromszáz mázsa. Mi többet vártunk.* Az igazság­hoz hozzá tartozik, hogy az elmúlt években a növényter­mesztés feltételeinek korsze­rűsítésére kevesebb jutott, az állattenyésztésre fordítottuk fejlesztési lehetőségeink zö­mét — mondja a termelőszö­vetkezet elnöke. Szemléletesen illusztrálja ezt a cukorrépatermesztés. Míg 1973-ban a romhányiak dicsekedhettek a legkorsze­rűbb eszközökkel, ma az bosz- szantja őket, hogy nem tudtak lépést tartani a többiekkel. Az elmúlt négy esztendő­ben az állattenyésztésre húsz­millió forintot költöttek. a fejlesztésre szánható összeg nyolcvan százalékát. Ez idő alatt megoldódott a tizenhét éve húzódó szakosított te­henészeti telep üzemelése, az állomány minőségi cseréjére saját erőből 12 millió forin­tot fordítottak. Az idén „óva­tosabban” bántak a beruhá­zásokkal, az elkövetkező idő­szakban esedékes fejlesztések előkészítósé’-e ügyeltek. Egye­bek között tanulmánytervet rendeltek a takarmányfélék szárításának gázzal történő megoldására, hiszen a telepü­lésen vezetéken érkezik már a korszerű energiahordozó. — Az árbevétel, a termelési érték, a nyereség előrelátha­tóan a terv szerint lesz — foglalja össze tömören a lé­nyeget Törnek Jenő. — Már a jövő év sikereiért fárado­zunk. .. A fejlesztési feladatok meg­valósításában is az együttmű­ködésben rejlő lehetőségeket igyekeznek kihasználni. A já­rásban hízómarha- és tenyész- üsző-társulás létrehozását ja­vasolták, a cukorrépa-ter­mesztésben a közös gépparkot látják célszerűnek. Mindenek­előtt azonban saját, belső tar­talékaik feltárását, mozgósítá­sát tűzték célul. A termelés szerkezete többnyire az adott­ságokhoz igazodik, némi fi­nomítást azonban szükséges­nek tartanak a termelőszö­vetkezet szakemberei. Annál több a teendő a költségek csökkentésében. — Viszonylag magas az egy liter tej előállításának költ­sége, egy-két növénynél is hasonló a helyzet — jegyzi meg Szlezák István. A megoldást a munka pon­tosabb végzésében, a techno­lógiai fegyelem betartásában, a hatékonyság javításában látják. Azt szeretnék, ha az idei kedvező jelenségek jö­vőre folytatódnának, hogy minél kevesebb legyen abból a bizonyos „tüskéből.” Sz. Gy. Az országgyűlés őszi Ü'®S" szakán szerepelt a közíe^®S helyzetének általános attekin t&I az ülésszak előtt azon­ban’ az országgyűlési képvi­selők Nógrád megyei csoport­ja is foglalkozott soros u e- sén a közlekedés megyei hely­zetének vizsgálatával és a fel­adatok kijelölésével. A képvi­selőcsoport ülésén reszt vett Brutyó János, a Központi E lenőrző Bizottság elnöke, me­gyénk országgyűlési kepvise- lőie A képviselők ule*f" János az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság ! első titkára, az országgyűlési képviselők Nógrád megyei cso­portjának vezetője elnökölt. közlekedés megyei helyze­téről Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese adott részletes, minden­re kiterjedő, rendkívül ala pos tájékoztatót. A megyei * ' nács általános elnökhelyette­sének tájékoztatójában mind- annyiunkat érintő, fontos kér­dések szerepeltek, amelyek megvitatásáról az országgyű­lés után sem érdektelen sza mot adni. Közlekedés és úthálózat Nógrád megyében 965 kilo­méter hosszú az országos koz úthálózathoz tartózó közút, terület, amelynek 36 szazaié ka van korszerű burkolattal ellátva. Ez az öt évvel eze­lőtti állapotokhoz kepest -b százalékkal több, ami egyben azt is jelenti, hogy ez idő alatt mintegy 210 kilométer­rel növekedett az aszfaltsző­nyeggel ellátott utak hossza. Salgótarjánban a közeli múlt­ban elkészült a 21-es Párhuza­mos út első üteme, továbbá a 22-es út balassagyarmati es saécsényi átkelési szakasza. Jelenleg épül a 21-es ut vapálfalvai szakaszának négy nyomsávú átépítése. Meg yen­ben továbbra is gond a bekö­tő utak rossz állapota. Jel®1; tősebb változás a kővetkező néhány évben nem varhato. Ütjaink nagy része hat mé­ternél keskenyebb burkolatú, és ez kedvezőtlenül befolyá­solja a forgalom biztonságát. Az útfelújítási program a tervidőszakban majdnem tel- ies egészében megvalósul. Az 1005 kilométer hosszú taná­csi közutak kiépítettsegi ara­nya jelentősen fejlődött az utóbbi években. A közúti áru- és személy- szállítás jelentős részét a Vo­lán Vállalat végzi. A személy­szállítás a közutakon elfogad­ható mértékben fejlődött. A munkába járók utaztatása mennyiségileg semmilyen kí­vánnivalót nem hagy maga után. Más kérdés, de ide tar­tozik, hogy bár a közforgal­mú autóbusz-állomány ot ev alatt némileg növekedett, az elszállított utasok szama Jo millióról megközelítőleg 4b millióra növekedett. Bár a zsú­foltság csökkent, még min­dig magasabb a férohely-ki- használási megyei mutató, mintegy két és fél százalék­kal, az országos átlagnál. Fej­lődött a személyszállítás mi­nősége, javult kulturáltsága, de a csúcsidőben és egyes viszonylatoknál az elviselhe- tőség határát megközelítő zsú­foltság is tapasztalható. Ez el­sősorban Salgótarján helyi közlekedésére jellemző. A je- lenleg is meglevő lépcsőze­tes munkakezdés további ki- terjesztésétől, a város speciá­lis földrajzi és vonzási adott­ságaiból adódóan, a zsúfolt­ság csökkenését nem lehet várni. Ezen csak újabb, nagy teljesítményű autóbuszok üzembe helyezése enyhíthet majd. Városi helyijáratú tö­megközlekedés a megye két városában van és a helyközi közlekedés sűrítésével Nagy. bátonyban, Kisterenyén és Pásztón is javítani kívánnak az említett települések tö­megközlekedésén. Kétszer annyi autó A közúti áruszállításban je­lenleg 387 közforgalmú teher­gépkocsi vesz részt és ez az összes megyei tehergépkocsi­állomány 15,4 százaléka. A közforgalmú tehergépkocsi­állomány öt év alatt 19 szá­zalékkal növekedett. De je­lentősen nőtt a megmozgatott áru súlya és az árutonna-ki­lométer teljesítmény is. A nagyarányú fejlődést a jár­műállomány jobb kihaszná­lása eredményezte. Az egy fu­varórára jutó árutonna-kilo­méter 9,7 százalékkal jobb az országos szakmai átlagnál. A képviselőcsoport tagjai egyet­értettek azzal a megállapítás­sal, hogy a közúti áruszál­lítási igények kielégítése megfelelő színvonalon törté­nik. A közforgalmú közúti áruszállítás jó munkáját tük­rözi, hogy az utóbbi három évben az egyre növekvő őszi szállítási feladatok közben sem volt szükség a közületi tehergépkocsik bevonására. Nehezíti a helyzetet ugyanak­kor a műszaki es forgalmi te­lepek elavultsága, illetve azok hiánya és az akadozó alkatrészellátás. U gyanakkor eredményről is számot adha­tott a tájékoztató, hiszen befejezés előtt áll a balassa­gyarmati forgalmi telep re­konstrukciója és megkezdő­dött a salgótarjáni telep szo­ciális és motordiagnosztikai egységeinek korszerűsítése. A közúti közlekedésben legerőteljesebben növekvő ágazat, az utóbbi öt eszten­dőben, az egyéni közlekedés. A megyében öt évvel ezelőtt 6663, az idén pedig több mint 14 ezer lakossági személy gép. kocsit tartanak nyilván. Ez fél évtized alatt több mint kétszeres növekedést jelent. A gépjárműjavító-kapacitás fejlesztésének mennyiségi ütemét megfelelőnek, a minő­ségi fejlődést azonban továb­bi javításra szorulónak ítél­ték a képviselők. Az üzem­anyagtöltő állomások fejlesz­tésében is elmaradás tapasz­talható a gépjárműállomány növekedéséhez mérten. A tá­jékoztatóhoz kapcsolódva a képviselők elmondták, hogy például Balassagyarmaton javításra váróan rosszak az ellátási viszonyok a különfé­le üzemanyagokból. A me­gyei úthálózaton jelenleg átlagosan 120 kilométeres tá­volságra található töltőállo­más, amely az országos átlag­távolság kétszerese! Kevesebb utas a vonaton A vasúti közlekedésről meg. állapították egyebek között, hogy a megyei vasúthálózat pályaállománya és egyéb lé­tesítményei az öt évvel ezelőt­ti állapothoz mérten lénye­gében változatlanok. Fejlő­dést jelent a vác—balassagyar­mati vasútvonal rekonstruk­ciójának megkezdése és a Salgótarján -külső állomás felvételi épületének befeje­zése. Nagy jelentőségűnek ítél. ték a képviselők a jövő év­ben kezdődő Salgótarján i külső kereskedelmi telep rekonstrukcióját. Az orszá­gos hálózatra jellemző csök­kenő személyforgalom a vas­úton a megyében is érvénye­sül bár a csökkenés üteme lassúbb az országosénál. A megyében egy hónap alatt mintegy félmillió utas veszi igénybe a vonatokat, öt év alatt,, egy hónapot számítva mintegy két százalékkal csök­kent az utasok száma. A képvi­selők ugyanakkor felvetették azt a gondolatot, hogy a késői érkezés például Budapestre és a távolsághoz mérten rend­kívül hosszú menetidő miatt sokan utazásaiknál a sajat, vagy a vállalati gépkocsit ve­szik igénybe. A vonatok átla­gos kihasználtsága 70 százalé­kos. A pályafelújítások miatt jelenleg gyakori a késés. Álta­lában megállapítható, hogy az öt évvel ezelőtti viszonyok, hoz képest romlott a megye- székhely és a főváros vasúti kapcsolata. A képviselők egyetértettek abban, hogy a gyorsvonat három évvel ez­előtti menetrend szerinti köz­lekedésének visszaállítása kedvező hatással lenne a for­galom lebonyolítására. Ugyan, akkor jó nemzetközi kapcso­lat jött létre a vasúti forga­lomban Salgótarján és Losonc között, a négy vonatpár for­galomba állításával. Az ülé­sen természetesen sok szó esett a vagonhiányról, amelyet csak tovább fokoz, hogy egyes vállalatok nem tartják a ra­kodási normaidőket. A két üveggyár küldeményeinek je. lentős százaléka késve kezelt. A képviselőcsoport foglalko­zott a közlekedési ágazatban dolgozók munkakörülményei­nek, szociális ellátottságának helyzetével. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tájékoz, tatást kap a MÁV teljes megyei tevékenységéről, a budapesti igazgatóság veze­tőjétől. A szociális ellátottság és a munkakörülmények fej­lesztési elképzeléseiről a ké­sőbbiekben lapunk is beszámol majd. T. Pataki László Eredményesen dolgoztak az idei esztendőben is az Üvegipari Művek szerszám- és készü­lékgyárában, Pásztón. A nemrégen lezajlott termelési tanácskozásokon szóltak arról, hogy terveiket időarányosan teljesítették, megrendeléseiket határidőre elvégezték. A pász!- tói gyár sikerrel oldotta meg a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. üzemrészének ke­mencefelújításával kapcsolatos feladatait is. továbbra is eredménnyel veszi ki részét a karcagi üveggyár rekonstrukciós teendőiből. Képünkön a megyeszékhely öblösüveggyárá­nak készítenek berendezéseket, Urbán László, Smolck József és Baros Kálmán szakmu»» kasok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom