Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)

1978-11-16 / 270. szám

A mozgás: élet ősz Minden élőlény léiének ter­mészetes feltétele és egyben szükségszerű velejárója a mozgás. Mozgás .nélkül nincs élet. E törvényszerűség nem­csak filozófiai értelemben, hanem a hétköznapi gyakor­lat nyelvére fordítva is igaz. Bárki tapasztalhatja, hogy a mozgásképtelen, vagy moz­gásban jelentősen korlátozott ember önmaga létét nem tud­ja fenntartani, mások segítsé­gére szorul. A legmodernebb technika tehermentesíti ugyan az embert a nehéz fi­zikai munkától, de mindent sohasem fognak helyettünk a gépek elvégezni. Az ember mozgáskészségére mindig szükség lesz. A jó mozgáské­pesség legfőbb feltétele a mozgás szerveinek folyama­tos használata, gyakoroltatá­sa. Közismert tény: a bár­milyen ok miatt hosszabb ideig ágynyugalomra kény­szerült betegnek szinte újra meg kell tanulnia a járást, a legegyszerűbb és legtermésze­tesebb emberi mozgást. Nem véletlen az űrhajósok rendsze­res tornájának parancsoló szükségessége sem. Kísérle­tekkel bizonyítható, hogy olyan ízületek teljesen el­pusztulnak — mint felesle­gessé vált szervek —, melye­ket mozgásukban tartósan meggátolnak. Másrészt az is igaz, hogy fejletlen ízületi, csont- és izomrendszer erő­teljessé válhat rendszeres, aktív tomáztatással. Felhoz­hatnánk még érvként a vézna asztmás kisfiúból rendsze­res soortolás hatására súly­emelő-világbajnokká fejlő­dött sportoló esetét, de a mozgás hasznának további bizonvítása talán felesleges is. Amiért egyre gyakrabban beszélünk a mozgásszegény­ségről, a mozgáshiényról, mint az emberiséget fenyegető ár­talomról, annak oka talán nem is az elvi tisztázatlan­ságban keresendő, hanem a gyakorlati megvalósítás ne­hézségeiben. Mennyit, mikor, hol és hogyan mozogjunk? Receptet adni ezekre a' kérdésekre — mely egyénileg mindenkinek megfelelő lenne — nem lehet­séges. Más a mozgásigénye a bányásznak, aki egész műszak során egy szűk vágatban gör- nvedve nehéz fizikai munkát végez és ismét más az autó­busz-vezetőé, vagy az irodai dolgozóé, akik egyhangú test­helyzetben töltenek napi 8 —10 órát. Más az igénye a fia­talnak és az idősnek, a gyen­gébb és az erősebb testalka­túnak. A felsoroltakon kívül még nagyon sok egyéb kö­rülményt is figyelembe kell venni, egy azonban biztos: rendszeres testmozgásra min­denkinek szüksége van. Ez a mozgás olyan legyen, hogy vagy oldja fel a munka egy­hangúságát, vagy pótolja a foglalkozással járó mozgáshi­ányt. Szerencsénkre, amilyen változatosak a mozgási ártal­mat jelentő okok, legalább olyan változatos a mozgás­igény kielégítési lehetősége. Nem szabad csupán egy-két sportágra korlátozni az elkép­zelést. Nem old meg mindent a „kocogás”, mert nem min­denhol és nem mindenki szá­mára űzhető. A „tv-torna” is nagyon népszerű, de végez- hetőségének ugyancsak sok a korlátja. Felesleges az úszást propagálni, ahol alapvető fel­tételei hiányoznak. De ha a mozgásigényt ugyancsak jól kielégítő természetjárástól a tollaslabdáig, a kertészkedés­től a tekézésig, a gombázástól a teniszezésig, a sízéstől a korcsolyázásig mindent fi­gyelembe veszünk, nem ne­héz a választás! Vannak sport­ágak, melyek létesítmények nélkül el sem képzelhetők, így nehezebben hozzáférhetők és elsősorban a versenysport cél­jait szolgálják. Tömegmére­tekben olyan mozgással járó szórakozást kell választanunk, amely rendszeresen, minden évszakban az időjárás szeszé­lyeitől függetlenül is űzhe­tő. A „szórakozás” kifejezés használata nem véletlen, hi­szen csak olyasvalamit lehet tartósan csinálni, amit szere­tünk, kedvünkrevaló, egyszó­val szórakoztató. A rendsze­rességet ugyancsak ki kell hangsúlyozni, mert a csupán alkalmilag végzett testedzés — különösen, ha megerőltető és versengés, vagy verseny jellegű — többet árt, mint használ! Nem lehet egy-egy tömeg­sportnap alkalmával lefogyni, nem lehet egy rendezvényen való részvétellel feladataink közül a testmozgást kipipál­ni. Az úgynevezett „sörmér­kőzések”, melyek edzetlen emberek erőlködését, felesle­ges sérüléseit és izomlázát okozzák, ugyancsak nem so­rolhatók a hasznos testmozgá­si formák közé. Nem baj, ha a szórakoztató, rendszeres testmozgást olyan formában és olyan körülmények között old­juk meg, hogy azt hivatalo­san sehol nem tartják nyil­ván és senki nem ad érte pontokat, vagy jelvényeket. Lényeg az, hogy ki-ki önmaga jó közérzete, harmonikus lel­kiállapota, megfelelő erőbeli kondíciója érdekében tegye, amit tesz. Egy idősebb ember­nek a rendszeres napi séta, egy kisgyermeknek a játékos szaladozás egyaránt testedzést jelent. A rendszeres kirándu­lás, vagy erdei séta akkor is eléri célját, ha az erdei tor­napálya .gyakorlatait nem teljesíti valaki, vagy nem vé­gez kifejezett futógyakorla­tokat. Mindez nem jelenti, hogy a csoportos, szervezett sportolás lehetőségeit ne használjuk ki, hiszen az ember társas lény, a közösen végzett sportolás, mozgás általában szórakozta­tóbb. Az is jó dolog és örök emberi igény, ha teljesítőké­pességünket valamilyen mér­cével mérjük, valamihez vi­szonyítjuk. Amíg azonban a versenysportban a mások tel­jesítményéhez való viszonyí­tás a lényeg, a tömegsportban az egészség megőrzéséért vég­zett mozgásban a mércét ön­magunk képességeihez, lehe­tőségeihez és igényeihez szab­juk! Dr. Fancsik János GAGAUZOR A Szovjetunió délnyugati szovjethatalom kikiáltásáig soraikban ma már orvosok, részén, Moldáviában él a ga- Moldáviában sorsuk a nyo- tanárok, tudósok, írók és mű­gauzok kicsiny nemzetisége, mór, a jogfosztottság volt. vészek találhatók. A gagauzok mintegy 125 ezer ember. Né- A szovjethatalom megszilár- aktívan részt vesznek mind a hány száz évvel ezelőtt az dulásával a gagauzok saját társadalmi, mind a politikai oszmán—török elnyomás elől írásbeliséghez jutottak, meg- életben. A szovjet népek test­a Balkánról menekülve jutót- teremtették anyanyelvi könyv- véri családjában a szabad fej- tak el ide, ahol megteleped- kiadásukat. Teljesen felszá- lődés lehetővé tette számuk- tek. Gabonát vetettek, szőlőt molták az analfabétizmust, ra, hogy megőrizzék ősi szo- telepítettek. De egészen a Felnőtt a gagauz értelmiség, kásáikat és kultúrájukat. Pjotr Vlah, gagauz grafikusművész fából készült egyedi munkái, szárított dísztökből ké­szült edényei, grafikája szerepel a köztársasági kiállításokon és nemzetközi bemutató­kon. A bágyadt nap lefelé ha­nyatlik, a park pázsitján megnyúlnak az árnyékok és a falombok sárguló, rőt levelei is jelzik: most már vissza­vonhatatlanul itt az ősz... Az ember életszakaszai is változnak, akár az évszakok. Fiatalos), vagy életünk delén, erőtől duzzadva, el se tudjuk képzelni, hogy egyszer meg­öregszünk. Aztán, amikor el­érkezik az „ősz”, bölcs bele­nyugvással vesszük tudomá­sul, hisz ez a kor is tartogat szépséget, s legalább olyan gazdag, mint a többi. Csak észre kell venni az öregség ér­tékeit. Míg fiatalok vagyunk, türelmetlenül elrohanunk az élet apró csodái mellett, de hatvanon túl más az érték­mérő. Vannak, akik félnek az öregségtől, mert nem találják meg örömeit, pedig éppen nyugdíjazás után tehetjük azt, amiben kedvünk telik, ami­re egész életünkben nem fu­totta az időből: nagyobb iro­dalmi művek olvasására, ker­tészkedésre, utazásra. A mér­sékelt munka pedig elűzi az elesettség, a feleslegessé vá­lás érzését. Romáin Gary ironikus, de találó aranymon­dása: „Az idő nem vénít meg, csak ránk aggatja maskará­ját.” Vagyis, ha külsőnket meg is változtatják a múló évek, attól még szellemi fia­talságunk, személyes vará­zsunk megmarad. Az érte­lem, a szellemesség, a humor, a tapasztalatok, az életböl­csesség nem veszik el, sőt az idő csak gazdagítja. Mind­ezek birtokában 60—70 éve­sen is szeretetre méltóak, ro­konszenvesek lehetünk és nagyra értékelhet bennün­Izgalmas téma két a család, a baráti társa- mert ettől függ hosszú, de- ság. Hogy öregségünk szép rűs őszünk boldogsága, legyen, előre készülni kell rá, H. A. Üj város a Kúra folyón ál Azerbajdzsán térképén új település jelent meg, a neve Kjur. így nevezik azerbajd­zsán nyelven a Kúra folyót, amelyen a köztársaság leg­nagyobb, hidroenergetikai komplexumát fogják építeni. Az új munkástelepülésen lak­nak majd a samhorszki hid­roenergetikai állomás építői. Az új települést csak eme­letes házakkal építik be. Már hozzáfogtak a bölcsőde és is­kola építéséhez, a kereskedel­mi, élelmezési és szolgáltató- hálózat kialakításához. A Kúrán épülő hidroelektro­mos állomás, amelynek első része 1981-ben lép működésbe, meggyorsítja Azerbajdzsán nyugati részén új ipari és me­zőgazdasági ágazatok fejlődé­sét. A mesterséges víztároló 75 ezer hektár termőföldet lát el vízzel. Flamingók tava Beszüntették a halászatot a kazahsztáni Teni&iz sóstóban. A tavat a partjain fészkelő rózsaszínű flamingórajok­nak ,,adták át.” Zoológusok ugyanis megállapították, hogy az utóbbi években a madár­állomány jelentős mérték­ben gyarapodott — ennek megfelelően nőtt táplálék- igényük is. A Tengiz, ahol bolygónk legészakibb fekvésű flamin- gótelepe található, a Kur- galdzsini 200 ezer hektáros vadrezervátumhoz tartozik. Hogy a flamingóknak opti­mális feltételeket teremt­senek, intézkedéseket tettek a Tengiz szintjének szabályo­zására. A tervek szerint aszály idején az innen 500 kilomé­ternyire keletre folyó Irtisz- ből vezetnek ide vizet. Er­re az Irtisz—Karaganda csa­torna közvetítésével nyílt lehetőség. Apróhirdetések MISKOLCTAPOLCA központjában három- szintes, félig kész ház eladó. Vállalati üdü­lőnek is alkalmas. „Üdülőhely” jeligére a kiadóba. M—24"es Volga el­adó. Műszaki 1980-ig érvényes. Megtekint­hető : Zagyvapálfal­va, Kinizsi Pál út 59. MOST vizsgázott CX-es Wartburg el­adó. Ar: 45 000.— Ft. Antal Attila, Salgótar­ján, Ybl Miklós út 13. 170 cm magas, 31 éves, rendezett körül­mények között élő középfokú végzettség­gel rendelkező fiatal­ember megismerked­ne 20—25 év közötti lánnyal házasság cél­jából. Lakás van. „Ketten talán köny- nyebb” jeligére a ki­adóba. DIESEL’mozdony­vezetőt felveszünk iparvágányon történő kocsimozgatáshoz. Fi­zetés az érvényben levő rendelet szerint. Jelentkezés: Salgótar­jáni Kohászati Üze­mek, munkaügyi fő­osztály. MOSZKVICS 407-es 408-as motorral alkat­részként is eladó. Ér­deklődni : Kisterenye, Árpád út 14. NDK-beli meggy­piros, mély babakocsi, kitűnő állapotban el­adó. Érdeklődni a 28-76 telefonon, Sal­gótarján. 408"as Moszkvics ol­csón eladó. Hugyag, Pénzes, Kossuth út 51. PÓTMAMÁT kere­sek féléves kisfiám­hoz. Oláh Elvira, Ka- rancslapujtő, Kossuth út 63. BALASSAGYARMA­TI LAKOSOK FI­GYELMÉBE! HIRDE­TÉSFELVÉTEL A nógrad c. megyei LAPBA BALASSA­GYARMAT, LUTHER UTCA 8. KARD- HORDÖ MIKLÖSNÉ- NAL. NÉGYSZOBAS, köz­ponti fűtéses szövet­kezeti lakás eladó. Kovács György, Ajka, Verseny út 16. gépírást válla­lok. „Megbízható” jeligére a kiadóba. 1500-as Opel sürgő­sen eladó. Irányár 20 ezer Ft. Bencsik. Sal­gótarján, Kemerovó krt. 7. NÉMET nyelvtaní­tást vállalok. Domán József. Salgótarján, Ybl Miklós út 82. HL em. 2. 16 órától. A sorsoláson a december 31-ig beérkezett kupakokért járó sorsjegyek vesznek részt Ezért kérjük, hogy Továbbra is gyűjtse a „MÁRKA” kupakot! Ötven MÁRKA kupakért < egy sorsjegyet adunk. Tájékoztatjuk azonban a kedves fogyasztókat, hogy V az átvétel időrendje| megv'áltozott jtjí küldeményeiket december 16-ig postázzák Az átvétel időrendje december 18-tól 30-ig: mindennap 13-tól 16 óráig. Cím: Budapest VI., Hegedű u. 9.1061 Bármilyen „MÁRKA” üdítő italos kupakkal SZERENCSÉJE LEHET! Sorsolás: 1979. január 13-án. Főnyeremény: egy Lada személygépkocsi, és további értékes nyeremények

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom