Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-12 / 241. szám

Fatornyos műemlék Befejeződött a nyírbátori re­formátus templom fatornyá­nak restaurálása. Az Országos Műemléki Felügyelőség a felsőtisza vidéki intéző bi­zottság és Nyírbátor város összefogásával közel másfél • millió forintos költséggel ál­lították helyre a műemléket. Pomózy István faipari szak­mérnök tervei alapján Czent- nár Mihály pusztadobosi ács­mester végezte el az apróié- tót Pogány ö. Gábor, a Ma­kos famunkákat. A múzeumi és műemléki hó­nap egyik eseményeként a salgótarjáni Balázs János naiv festő emlékkiállítását nyitották meg a napokban Nyírbátorban, a Báthori Ist­ván Múzeumban. A megnyi­gyar Nemzeti Galéria főigaz­gatója mondotta. A kiállítást F. Mihály Ida művészettör­ténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmún- katársa rendezte. A tárlat októberben várja az érdeklő­dőket. A képen: A helyreállított fa­torony és templom. Rétságon a Népszínház A Népszínház operatársu­lata szombaton Rétságon, az Asztalos János Művelődési Központban mutatja be Ko­dály Zoltán Saékelyfonó és Donizetti Rita című alkotá­sát. A két egyfelvonásos az opera műfaján belül a vidám, oldott, hangulatos színeket jelenti. Kodály daljátékának szerepeit Kocsis Katalin, Tol­di Nagy Miklós, Romhányi Attila és Zöld Ildikó énekli, a Ritában Kálny Zsuzsa, Né­meth József, Vajda Dezső, Iván József és Virágh Rezső hallható. Mindkét művet Kertész László állította szín­padra. Mai lévéajánlaiunk 20.00: Beszélgetés Szokratésszel. „Szókratész az ókori böl­cselő utolsó hónapját eleve­níti meg az a tv-film, ami­kor perbe fogják és elítélik mondvacsinált ürügyekkel, — mondja a főszerepet játszó Kállai Ferenc, — Szókratész mindvégig az emberi termé­szetet tanulmányozta. S a földi jelenségeket kutatva szembekerült az akkori »is­tenekkel-“. Vizsgálódásai és beszélgetései során levont következtetéseit a lezüllött athéni demokrácia már kép­telen volt elviselni. Szókra­tész ádáz ellensége volt a dogmáknak! Edvard Rad- zinszkij szovjet író műve fő­képpen ezt a nehéz kérdést feszegeti.” A drámaszerző Radzinsz- kij neve már nem egészen ismeretlen a magyar tévé­nézők előtt. Többször is lát­hatták humoros, derűs törté­neteit. A most bemutatásra kerülő darabja azonban drá­ma, amely a nagy ókori böl­cselő halála előtti tépelődé- seit összegzi, miként moz­gatja meg az emberi kap­zsiságot egy nagy egyéniség közelgő halálának tudata — ezt kutatja a tévéjáték. A 725 éves hanzaváros Az Odera menti Frankfurt, az NDK jelentős megyeszék­helye ez évoen ünnepli fenn­állásának 725. évfordulóját. A várost 1253-ban alapí­tottál" az Odera nagy forgal­mú kereskedelmi útjainak kereszteződésében. Frankfurt 1318-ban a hanzaszövefcség tagja lett. A következő szá­zadokban áruvásárai telték híressé, majd a porosz fenn­hatóság idején mint garnizon vált hírhedtté. A második vi­lágháborúban katonai erődít­ménnyé alakult. Ennek a ténynek köszönhető, hogy a háború végére a város 70 szúléka megsemmisült. A Odera—Neisse határ mentén fekvő, jelenleg 75 ezer lakosú Frankfurtot 1945. után újjáépítették. A város­ban 1953-ban elkészült az Oderát átívelő Barátság-híd, amely Frankfurt központját köti össze á lengyel Slubo- vicéval. A város fontos sze­repet játszik a KGST-orszá- gok külkereskedelmi áruszál­lításában. A kereskedő- és iparváros az NDK kulturális életének egyik központja. Frankfurt­ban született Heinrich von Kleist, akinek emlékére a városban irodalmi múzeumot létesítettek. A zenei élet is említésre méltó, a frankfurti hangversenysorozatok a Bach- kultusz hű őrzői. NŰGRAD — 1978. október 12., csütörtök Filmklub középiskolásoknak A salgótarjáni József Atti­la Művelődési Központ és a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat az ősszel kezdődött új közművelődési szezonban is megszervezi a középiskolá­sok filmklubját. Az első elő­adást pénteken tartják a megyei művelődési központ­ban, s a bérlettulajdonosok ezt követően kéthetenként találkoznak. A nyolc előadás­ból álló sorozat klasszikus és mai kalandfilmekkel ismer­teti meg a fiatalokat Töb­bek között láthatják John Ford rendezésében a filmtör­téneti jelentőségű Hatosfoga- tot, az Apacserődöt, valamint a magyar Hajdúk és a Tal­puk alatt fütyül a szél című alkotásokat. A filmek előtt Korill Ferenc tart bevezetőt 4 magyar tudomány arcképcsarnokából: Bemutatjuk Barta György akadémikust Barta professzorral Vladi­mir Remek, a csehszlovák űr- pilóta fellövésének másnapján találkoztam ' És némileg meg­lepődtem, amikor megmond­ták: várnom kell. mert a meg­beszélt időpontban éppen a csehszlovák tv-híradó forgató- csoportja van nála. akik ''ele, mint az űrkutatás egyik elis­mert honi és nemzetközi szak- tekintélyével készítenek éppen interjút a Szojuz—28 útja al­kalmából. Meglepődésem oka: Barta professzort az ELTE ter­mészettudományi karának seo- fizikai tanszékén kerestem. A geofizika tudtommal a .Föld­del, a Föld fizikájával foglal a Föld belső szerkezeti felépí­tésével és folyamataival fog­lalkozik, ő a társelnök, a fo­lyamatokat az ő irányításával vizsgálják. Ő az elnöke az Akadémia keretében működő, a magyar COSPAR (világűrku­tatási) bizottságnak is. A ge­ofizikai bizottságnak hat évig volt elnöke, és alelnöke a szo­cialista országok planetárts geofizikai bizottságának, a KÁPG-nak is. A párizsi nem­zetközi asztronautikai akadé­mia levelező tagjává fogadta. Számos kitüntetés is jelzi sike­res munkáját: 1973-ban álla­mi díj a Föld erőtereinek ku­tatásáért, de megkapta a geo­fizikai társaság Eötvös-em- lékérmét és a berlini akadé­mia Gauss-emlékérmét is, a 100—500 kilométeres ról végzett mérések pontosítot- magasságban elhelyezkedő io- „ t?«u „„iw.- noszferat es a 3—50 ezer kilo­méter közötti magnetoszfé'át. És mivel Barta György a föld- mágnesség tudósa, az űrre­a lulu ... ., . . ... ógyallai munkájáért pedig a kozó tudományág. Hogy kerül nem elliptikus, es nagyobbik sziovák meteorológiai társa­idé az űrrepülés’ tengelye Ausztrália fele mu- s£g jutalmazta Konkoly-The­tat Ugyanígy a mágneses tér ge-emlékéremmel. A választ a professzor élet- is az ötödik kontinens irányá- útjából tudhatjuk meg: Pop- ba mutat asszimetriát. Ez az Ezek után válaszoljunk a rádon született, a szlovák he- asszimetria a Föld forgás én- kérdésekre: hogy kerül a Föld gyekben, 1915-ben. Tanulmá- gelye körül vándorolva las- tudósa az űrkutatással, asztro- nyait már kezdettől fogva san nyugat felé mozog. nautikával kapcsolatba? Min­Kispesten illetve Budapesten Következett az űrkorszak, és f®"ek,e^: a. Föld mágneses végezte. 1939-ben a Budapes- gyakorlati eredményeinek íar® a a^ltj® kl a magasleg­U Tudományegyetemen mate- egyike. a mesterséges holdak- kor> ° matika-fizika szakos tanári rr,QCTr diplomát szerzett. Mint friss ták a Föld alakjáról vallott diplomas keruit a meteorologiai nézeteket _ és igazolták az és foldmagnességi intézet (dk- eml£tett sejtést. kor meg „egy cég” volt) ogyal- .. .... - - - — ___ la i* obszeryatóriumába. Itt a Barta György időközben, pülések viszont éppen a mág- földmágnesség kérdéseivel 1963-ban a geofizikai inté- neses tér hatása alatti légköri foglalkozott, több külföldi ku- zet osztályvezetője lett, Buda- *L;u’iümányokban zajlanak, a tatóútján is ezt tanulmányoz- „ , . , ,, . kapcsolat kézenfekvő. És a ta. 1945-ben már ismét Buda- Pestro1 irányította a tihanyi Föld alakját is, mint említet- pesten találjuk: a meteoroló- obszervatórium munkáját, tűk, az űrkutatás segítségével giai intézet újjászervezésénél 1971-ben nevezték ki az Eöt- pontosították . . . Így, ezért dolgozik. 1948-ban ideiglenes vös Lóránd Tudományegyetem lett a földmágnesség szakembe­obszervatóriumot létesít a __,. .. , ,. re az MTA Űrkutatási Tudo­f öldmágnesség mérésére Seofizikai tanszekere, tanszék- mányos Bizottságának elnöke! Budakeszin. 1949—50-ben főid- vezető egyetemi tanárrá. mágneses országos mérést ve- Ekkor már egy éve (1970- Kutatómunkára mostanában zeí (ilyen 1890 óta nem volt!) ben) a Magyar Tudó- kevesebb az ideje, sok a tan­1950-ben elválik a földmágnes- mánvos Akadémia levelező ™unka\ Azcrt úgy érzi: ség a meteorológiától és a mányos Akadémia levelező idejének egyharmadat ma is fejlődő geofizikai intézethez ta§lava választották. 1971-ben tudományos kutatásokra tud- csatlakozik. önálló tudomá- tartott „A Föld erőtereinek ía fordítani. Persze, ahogy nyos kutatóként kerül oda; a évszázados változásáról és tor- ™?adja’ .f°ft ln,kát?b ”tudo" végleges tihanyi földmágnes- zultsá2áról” című székfoglaló ?.ny,S 1,koía,t flapit — a ségi obszervatórium építését „ 5 , , f fiataloknak ötletet, témát ad, irányítja. előadasaban továbbfejlesztette amelyet azok kidolgozhatnak. addigi tudományos életművét. Saját kutatási témája: a Föld 1952-ben, addigi tudományos alakjának részletkérdései, pél­munkáját elismerve, diszertá- Időközben más, kozerdeKlo- houvtnmoa ^ u ció nélkül kapja meg a kandi- desre számot tartó probléma dául a hegytomegek hatasa a dátusi címet 1956-ban szerzi js foglalkoztatta: a geofizikai Föld alakjára. És mivel a he- meg a tudományok doktora fo- intézetben kallódott Eötvös gyek anyaga, a felszíni tömé- kozatot. „A földmágnesség Lóránd tudományos hagyató- k elhelyezkedése választ aií évszázados változásának 50 ka- Ezt „mentette Tihanyba, éves periódusa” című értekezé- tárolták két szobában, • nyersanyagok sével. Miről is van szó? Évái- va«y húsz évig. Mint akadó- hol keresendők, ennek komoly tozás már akkor is közismert núkus, úgy vélte: kötelessége gyakorlati jelentősége is vanl dolog, oka azonban kevésbé, végre a hagyaték vegieges he- Xudománvos módszeréről azt Barta György tétele: A Föld lyéről is gondoskodni. Az Aka- A "„anyós módszeréről azt magjának tömegei mozognak, démia és a Központi Földtani vallja: van „németes , munka- Mivel ezek cseppfolyósak, a Hivatal vállalta a költségeket, ján ülő precíz, részletező ku- mozgás okozta elektromos Tihanyban, az obszervató- tató, és ötletet adó, gondolko- áramlások hatását észleljük a területén múzeumépüle- d(J >)franciás» Magát az ütób­Föld felszínén változásként. kívánnak létrehozni. Itt Ráadásul a belső mozgásnak a lesz 32 Eötvös-hagyaték végül biak koze sorolja. Föld alakjára is hatással kell v.i«£5£ Szabad idejében kertészke­lenme. Mivel 1956-ban mes- tudós halála után. Valahogy dik a Hűvösvölgyben, az ál- terséges holddal végzett mé- lde-le is volt már . . . ]ami díjából vett telken pihen, résről még nem lehetett szó, A nemzetközi tudományos fi7ikai munkával kancsolódik a Föld alakját kellő pontos- világ is értékeli Barta Győr- ki, és készül további tudomá­sággal nem ismerték. De mar gyöt: a nemzetközi geodina- nyos feladataira, akkor is sejtették, hogy: az mikai program tíz munkabi­egyenlítő nem kör alakú, ha- zottságának egyikében, amely Szatmári Jenő István „Csendes háború' tovább folytatódik. — A „Csendes háború” az szocialista társadalomért mun- 1956-os magyarországi ellen- kálkodó Magyarország ellen forradalmat nyíltan szító erők sohasem fejeződik be az impe- elleni küzdelemről, az 1957- rialista diverziós munka — ben lepénzelt ügynökökből, csak az eszközök és a módsze- emigránsokból „kicsikart” val- rek változnak, — kifogyhatat- lomásokat gyűjtő ún. „ötös lan marad az egykori hfrszer- , Bizottság” megbuktatásáról od ző> a mindennapi nemzetközi A televízióban a napokban — Mikor kapott engedélyt képet, jórészt az ön elbeszelé- eseményeket eleven figyelem­bemutatott „Csendes háború” arra, hogy filmet készíthessen se alapján. Minduntalan az , , . , ........ . című dokumentüm-játékfilm — a tévében — hírszerzői te- volt a benyomásunk, hogy cr- J * főhőse, forgatókönyvírója ült vékenységéről? — kérdeztük ről az időszakról töménytelen tarsolya is. velünk szemben: Szabó Mik- Szabó Miklóst a bemutató mennyiségű dokumentummal, lós író-újságíró. Hét siker- után. el nem évülő „műhelytitkok­könyv szerzője, a „Fény a re- _ E évvel ezelőtt tettem kai” rendelkezik . . . dony mögött’ című játékfilm . . ..... ... — Eddig hét könyvet írtam írója — ezúttal úgy, mint az pontot a forgatókönyv utolso (> Foglalkozásuk. emigráns”, egyik legsikeresebb magyar mondata végére, aztan lassan Zsoldosok hazaárulók” A hírszerző. A film be- befejeztem minden dokumen- V,» __ .-.„„nnk” A hirtenher­mutatásáig kevesen tudták ló- túrnom átnézését és a múlt év ’ ” la, hogy az ötvenes évek kö- nyarán kezdtünk hozzá az al­zepén, nyugat-európai tartóz- kotómunkához Radványi De­kodása idején milyen rendkí- zső szerkesztővel, Kígyós Sán­vül fontos megbízatást teljesí- dór rendezővel, Lukács Ló­tett, hogyan leplezte le a ha- ránt operatőrrel és munkatár­zánk ellen fegyveres beavatko- saikkal. A felvételek — bár a zásra szervezkedő fasiszta, fél- film mindvégig Nyugat-Euró­fasiszta beállítottságú magyar pában játszódik — itthon ké­emigrációt, miként járult hoz- szültek, természetesen kevés mészetesen konkrét zá az ENSZ napirendjébe erő- ember közreműködésével és lyek cselekedeteiről, gi ördögfiókák”, az „Alfa Team”) a magyar fasiszta, el­lenséges tevékenységet folyta­tó emigráció belső erőviszo­nyainak formálódásáról, a hazánkkal szembeni ideoló­giai, katonai csúfos bukással végződött kísérleteiről, ter- szemé- doku­szakolt ún. „magyar kérdés” filmcím nélkül, hogy semmifé- mentatív hitelességre kénye- semmissé válásához, az ellen- le meglepetés ne érjen oen- sen. Ezzel a témával forradalom leverése után kéz- nünket. Minden jószándék el- foglalkozott az 1964-ben dett újjászervezkedés, a kon- lenére akadtak, akik megtud- készített „Fény a redőny mö­szolidáló itthoni államrend el- ták a filmforgatás egy-két gött” című film is, amelyet dokumentumfilmelT előkészítő­ien irányult aknamunka helyszínét és arra kértek, nogy nálunk és a szocialista orszá- sén dolgozom („Márciusban újra kezdjük” később találkozhassanak ve- gokban több mint 75 millió néző stb) leleplezéséhez. _ lem ... . tekintett meg. Mivel a fejlett P. R. — Ügy tudjuk, hogy a doku­men tu mfi lm forgatóköny véből könyvet ír, s újrakiadásra ké­szíti elő a legsikeresebb regé­nyeit. — Igen, szorgalmasan írom a „Csendes háborút”, néhány nap múlva leteszem a kézira­tot és a dokumentumokat a kiadó asztalára, hogy gyorsan megjelenhessen a könyv, amely sok dokumentumfotót, fénymá­solt dokumentumot tartalmaz és — a filmhez hasonlóan — meleg perceket okoz azoknak, akik önmagukra ismernek a dokumentumok fellapozása­kor ... A hat nyelven meg­jelent „Foglalkozásuk: emig­ráns” és az „Alfa Team” ki­adásáról újra tárgyalok és új

Next

/
Oldalképek
Tartalom