Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

3 Beszélgetés a Kastélyban Szlovák kultúra óvodásoktól az öregekig Magyarral vegyített szlovák beszéd, a szlovákos palóc vi­selet, sokszálú kapcsolatok a szlovákiai rokonokkal, isme­rősökkel, a kórusoknál „kö­tött” fele-fele arányú dalcso­kor — talán nincs is minden­nél természetesebb dolog Le- génden — és a környék nem­zetiségi községeiben. Amiben ez a község mégis „kitünte­tett”, a nézsai kórus mellett itt csendül fel legtisztábban a szlovák énekszó, kiválóan minősültek, itt tanít és lakik a megye szlovák nyelvi szak­felügyelője, Gáspár Mária (aki egyben az énekkar ve­zetője). Hétköznapi tény ma már, hogy a szlovák ajkú lakosok­nak, a nemzetiségi községek­nek számos lehetősége van anyanyelvűk, szokásaik meg­őrzésére, ápolására — túlju­tottunk a nagy lelkendezések korszakán. Mi az élő gya­korlat? Óvodásokról, iskolai nyelvtanításról, a kórusok életéről, a szlovák szokások, ról, utazókról és itthonma- radókról beszélgettünk a le- géndi kastélyépületben Gás­pár Máriával — itt van ugyanis az egykori Nyáry, Prónay- és Schresker-birtok- hoz tartozó kastélyban az általános iskola alsó tagoza­ta és a szlovák felügyelő kis szolgálati lakása. — Hogyan sikerül összetar­tani az asszonyokat? — Ez a legnagyobb gond! Szeretik az éneket sokan, tudnak, is régi dalokat, szí­vesen eljönnének közénk, de nem tudják vállalni a próbá­kat. Már régóta az a hely­zet, hogy köznapra nem tud­juk összehívni a kórust, csak vasárnap tarthatjuk a pró­bákat. A szlovák nyelv isme­rete, a dalok szövegének megtanulása nem okoz külö­nösebb gondot: aki nem tud­ja anyanyelvi szinten, az is megtanulja a környezetében. Mi minden évben egy-egy új dalcsokrot állítottunk össze (fele szlovák, fele magyar) — eddig helyi gyűjtésből. Haj­dúk Jánosné tanította a leg­többet: eljön az asszonyok közé, magnóra is énekel és személyesen segít betanítani. Most kevesebben vagyunk, mint korábban, csak tízen; beköltöztek Vácra, nem tud­ják vállalni a munka mellett az éneklési Vasárnaponként próbálunk — másképp nem is menne... van szlovák oktatás, a dada foglalkozik a gyerekekkel, de hivatalosan ez nem számít annak. Galgagután kimondot­tan jó volt a helyzet: Szarva son, nemzetiségi képzőben végzett óvónő foglalkozott a kicsikkel. Aztán gyermek- gondozási szabadságra ment, a helyettese szintén hasonló­ra készül... Nem könnyű a helyzet, hiszen nagyon el­nőiesedett a pálya, természe­tes esemény, hogy pár évre kiesik egy-egy fiatal pedagó­gusnő — a pótlása viszont ne­hezen megoldható. A három közül egy A nyáron rangos fesztivál­ra kapott meghívást a legén- di menyecskekúrus: a szlová­kiai Detva (Gyetva) volt a színhelye a külföldön élő szlovák kultúrcsoportok folk­lórfesztiváljának. Magyar- országot három együttes kép­viselte: a tatabányaiak, a szarvasiak és a legéndiek. Hogyan kerültek a három közé a nógrádi kisközség énekesei? — Tavasszal Békéscsabán léptünk fel egy nemzetiségi találkozón — ott hallott min­ket a pozsonyi szlovák rádió zenei szerkesztője, dr. Demo. Hogy a meghívásban mennyi szerepe volt a szép viselet­nek — nem tudom... Az tény, hogy a községben na­gyon szépen' tudnak hímezni az asszonyok, őrzik a „régi módit”, sokan nem vetették le a népviseletet. Bár a mun­kavállalással azért ez általá­ban együtt jár... Beszélgetés közben tesz- vesz a szobában, kávét tölt — a látogató érzi, olyan tí­pus, aki nem tud tevékeny­kedés nélkül maradni. Nehe­zen gondolok a nyugdíjas korra, vele kapcsolatban — pedig szomorkás mosollyal az arcán elmondja, már túl is lépte a határt... — Nem tudom, hogyan mű­ködik a kórus azután. Az utánpótlással egyébként is van gondunk — bevezettünk sok szép dolgot, óvodától az iskolán keresztül a rétsági szlovák nyelvművelőklubon át sok helyen van lehetősége a nyelvtanulásnak, a nyelv­ápolásnak, de van egy-két zökkenő a megvalósításban. A gyerekek eltávolodnak a falutól kissé — felsőbe Nóg- rádsápra és Rétságra járnak át, ott kapcsolódnak be az úttörőmozgalmi, a kultúrális munkába. A másik oldalról: több helyen beindult a szlo­vák nyelvoktatás az óvodák­ban, de egy kivétellel csak egy-egy szakos és emellett képzett óvónő tudja ezt meg­valósítani. Érdekes például Bánk helyzete: konkrétan — Ügy tudom, megyénk­ben minden nemzetiségi köz­ségben lakó gyermek számá­ra megoldott a nyelvoktatás, (ez a körülményes megfogal­mazás az iskolakörzetesítés miatt indokolt...). A fiatalok mennyire tudják a nyelvet? — Az óraszám — különö­sen az összevont osztályok­ban — nem túl magas, de otthon is van segítség. Az első osztályban cél, hogy év végére már írni tudjanak szlovák nyelven is. És az ol­vasás? Ahogy a legtöbb fa­luban, nálunk is a gyerekek viszik a könyveket. „Kérek anyukának is...”. Ugyanígy van a szlovák nyelvűvel is —, de a szépirodalom „ne­hezebb” alkotásai már nem kedveltek. Szerencsések va­gyunk viszont, mivel sok út­leírást, népszerű földrajzi, is­meretterjesztő művet ka­punk, tele képpel — ezt szí­vesen böngészgetik. Iskolá­ban rendszeresen feldolgoz­zuk a nemzetiségi lapok gyermekrovat árják cikkeit, meséit, lefordítjuk a vicceket. Hogy felnőttek részére nehéz nyelvművelő-klubot, nemze­tiségi köröket kialakítani,' azt én elsősorban azzal magyará­zom, hogv nagyon sok az el­járó, nem könnyű hajnali négytől kora estig, tartó mun­ka, illetve utazás után még a faluban is részt venni va­lamiben. Mert egyébként nem kell ma már senkinek hangoztatni az igényeit, jo­gait... G. Kiss Magdolna . Félidőben Nógrád megye fejlcsxlése a terv főiránya változatlan Hatékonyságra kejl törekedni! — Döntéstől a cselekvésig Nógrád megye Tanácsa a közeli múltban tárgyalta és végzett munkának. A terv fogadta el azt a jelentést, amely az V. ötéves területi ejlesz- 7144 lakás építését irányozta tési célkitűzések időarányos teljesítéséről és a további fel- elő, melynek 60 százalékát te- adatokról szólt. Az ötéves tervnek mintegy a félidejéhez ér- lepszerűen, többszintes építé- kezve hangsúlyozni szükséges, hogy a megye gazdasági fej- si formában kell megvalósítá- lődésének iránya és üteme általában megfelel a kívánal- ni. Két év alatt 3047 lakás ké- maknak, a terveknek. A tervidőszak első két évében úgy- szült el, az idei év várható szólván minden területen jelentős fejlődés tapasztalható teljesítése 1680 darab. A taná- megyénkben. S bár a terv fő iránya változatlan — miként csők 1647 célcsoportos lakás erről a tanácsülésen felszólaló Géczi János, a megyei párt- megépítését tervezték öt esz- bizottság első titkára és Illés Miklós, a megyei tanács álta- tendő alatt. Ebből két év lános elnökhelyettese is szólt — a részletekre, a megfelelő alatt 614-et. Az első két esz- arányok megtartására az eddiginél nagyobb figyelmet kell tendőben azonban 431 került áldozni! Bizonyos gondok mutatkoznak, különösen a megye átadásra. Ez év végéig 429 két városában, a lakásépítési terv teljesítésében, s további célcsoportos lakás megépítése gondokat jelent az is, hogy a művelődéssel, oktatással kap- valószínű. Ezzel a tervteljesí- csolatos beruházások jórésze a tervidőszak második felére tés mértéke 52 százalékra várható. emelkedik. Egyéb tanácsi és állami lakások közül tavaly . o.™ > ■ . év végéig 204 készült el, amely wtért Z tíánT IST ' 59-el kevesebb az ütemezett­% at leS" nél- Az előkészítések elhúzó- kozvetlenebb jovo feladata. dása miatt> a kolóniapótlást szolgáló lakások építése jövő­re és 1980-ra tolódott. A telep­szerű többszintes magánlakás a __i- , . építés 2221 lakás tervét tartal­a terviHnsSsk el«" t't- mazta’ az ütemezésben azon­._ ™ ban lemaradás tapasztalható, előirányzatnak megfelelően “ . toi Valamennyi lakástípust szá­változott; a városokban nőve- AU ™>a, a magánerős családi­kedés, a községek többségében ' Aatf laY ház-építés nagy aránya szám­csökkenés tapasztalható. A sz.obeh szerűen túlteljesítést eredmé­területi munkaerő-irányítás a kiegesziteseben azonban ramu- nyezett megyei intézkedések nyomán í?,0“’ a f6' A törpevízművesítési prog­tervszerűbbé vált Salgótarján- elteresek. A tér- ram keretében 16 község ivó­ban, Balassagyarmaton, Kiste- vízellátásának megoldását tar­renyén kezdeményezés történt pmll-tIF°t^„b°V1ífs?r-e J°.pedak talmazza a terv. Szirákon, a vállalatok közötti munkaerő _.J.ltheto\.-a kohaszatl aze- Mátraszelén megvalósultak a átirányítására. Jó néhány he- ^üveggyár, a kábel- törpevízművek fs az idé„ lyen a belső tartalékok feltárá- Kerámiaevár R°mJlakoHatPih^1 várhatóan befejeződik a szur- sára is intézkedéseket tettek. A ®: gyakorlatából, dokpüspöki vízmű építése. To­foglalkoztatás színvonala to- Ugyanakkor sok helyen nem váb^ \iz községbeb tarsuIas vább emelkedett. Bevonható elavult ^alakuU és hat törpevízmű ki- munkaerő-tartalékkal a megye ?, 1 * k Ml' viteli tervei is készek. Ugyan­már nem rendelkezik. A vál- ™egyf Partbizottság el- akkor szükséges rámu^tni> lalatok közötti tervszerű mun- . ,^kaa ,\s hangsúlyozta, a bogy az ivóvíz-, szenyvíz-köz­kaerő-átcsoportosítás azonban ^nzelése^^nem00^«!0'^ itat művesítési tervek teljesítése még csak a kezdeteknél tart. m b ...nen? valósultak soran indokolatlanul sok a Nem megfelelő a tényleges p]vfrb.?fdT’ m\nt Z vita a tervezőkkel, a kivitele- munkaidő kihasználása sem. elvárható lenne! Az elavult NÉPESSÉG. MUNKAERŐ, BERUHÁZÁS IPAR, ÉPÍTÉS, MEZŐGAZDASÁG A megye népessége az el­múlt két évben 1200 fővel emelkedett, és ez év elején meghaladta a 236 ezer főt. A településtípusok népessége az fc a;cl,v'™ eiso Kei eve- előirónvzatnak megfelelően ben tovább fokozódott, s több termékeket egyre nehezebb zőkkel, a szénbányák vállalat­TANTEREMÉPITÉS — GONDOKKAL Tanítás — gyertyafényben ? Kerületi sportcsarnok ava- tátásól adott hírt a televízió a napokban. Lelkes volt a riporter, hiszen nem keve­sebbről van szó, mint az is. kolás gyerekek mozgásának, sportolásának újabb lehető­ségéről. Űjabbról, mert az utóbbi időben már nem fe­hér holló az ilyesmi. Az iskola-egészségüggyel, a tanulóifjúság testi fejlődésé­vel foglalkozó vizsgálatok egyre-másra állapítják meg a tennivalók sorát. Szó, ami szó, egyáltalán nem indoko­latlanul. Legutóbb az Orvos- Egészségügyi Dolgozók és a Pedagógusok Szakszervezeté­nek közös elnökségi ülése tűzte napirendre az oktatási intézmények dolgozóinak és tanulóinak egészségügyi hely­zetét. Számottevő javulást azonban nem rögzíthettek. Rögzítették viszont, hogy az iskolai körülmények — ha úgy tetszik, munkavédelmi viszonyok — romlottak az utóbbi években. És emiatt nehezebbé váltak az oktatás feltételei. íme, néhány kiragadott példa a jelentésből: a termé­szetes fény megtörik a tan­terem piszkos, poros ablaka­in. A kétműszakos oktatás miatt nagy jelentőségűvé vált világítás -erőssége szintén rém kielégítő. A korábban előírt 150 lux fényerő helyett ma már 250—300 lux a sza­bály, de sokhelyütt a régit sem képesek biztosítani. 265 iskolában végzett műszeres vizsgálat a bizonyság rá, hogy a tanulók többsége két gyertyáénak megfelelő fény­erősség mellett ír, olvas. Cso­da-e, ha a fiatal pedagógu­sok és a gyerekek közül is egyre többen kénytelenek szemüveget viselni? A fényhiány azonban nem éri be ennyivel. Nemcsak a szemet fárasztja, hanem a központi idegrendszert is. Fejfájást okoz, ingerlékennyé tesz, kimerít gyereket, fel­nőttet egyaránt. Fukarkodnak az iskolák jó­részében a fűtéssel is. És ha nagynehezen el is érik az előírt 20 Celsius fokot, a szellőztetés mellőzésével igyekeznek megőrizni a me­leget. A tanári szobákban nem jut külön asztal minden nevelőnek. Kevés a mellék- helyiség. A szűkös adottságok okozzák, hogy a költségvetés — a nagyon is mozgékony árakkal szemben — mozdu­latlanná merevedett. Annál dinamikusabban növekszik viszont az egy-egy tanuló- csoportra jutó létszám, ami nem használ sem a tanár teherbíró-képességének, sem a tanítás színvonalának. Nilvánvaló, hogy a tanár és a diák körülményei köl­csönhatásban állnak. A neve­lő észleli, ha a gyerek fá­radt, ha mozgásigénye kielé­gítetlen. És a gyerek is meg­érzi tarára kimerültségét. Mindezt nem szabad figyel­men kívül hagyni, hiszen a 6—14 éves kisdiák nyolc év alatt 12—14 ezer órát tölt iskolai környezetben. Ponto­sabban — az esetek többsé­gében — iskolapadban. Ha saját tapasztalataink­nak nem is hinnénk, a nem­zetközi előírásokkal való ösz- szehasonlítás igazolja, hogy nálunk — az új iskolákban is — kevés a tanulók moz­gástere; szűkek a zsibongók, kicsik az iskolaudvarok. Az iskolatelek egy tanulóra jutó része kisebb, miint Lengyel- országban. Csehszlovákiá­ban, Romániában. Az ugyan­csak egy gyermekre számí­tott minimális tantermi alap­terület az NDK-ban, Cseh­szlovákiában 1.4, a Szovjet­unóiban, Lengyelországban 1,3, Magyarországon • viszont csak 1.2 négyzetméter. A felsorolásnak sajnos ko­ránt sincs még vége. Az utóbbi évek elterjedt iskola- építésii gyakorlata: elhagyják Az elmúlt két évben 4,9 lesz eladni a belföldi és kül- ekő titkárba* tanács^ésen^ff milliárd forint értékű beruhá- fo?d‘ piacokon. S bár több gyelmeztetett hogy ami ezen zás valósult meg, ami az öt mint negyven százalékai nőtt a létfontosságú területen el évre számított 11 milliárd 46 az exporttermékek aránya, íUrada^nfm az orszL I« százaléka. Kedvező hatást vál- az* is tudnunk kell, hogy mi- nem ^ás meg hanem §NÓ°- tott ki a megyei beruházási vei a növekedés megyénkben rád megye elmaradásait tér operatív bizottság létrehozása nagyon alacsonyról indult, az veknek itt kell megvalósulni és tevékenysége. A komimmá- eredmény az országos össze- ok i ez mT„L Sf f i lis beruházások közül elsősor- hasonlításban már más képet kö’telessé°e ban a lakás- és gyermekintéz- mutat. A gazdaságtalan termé- ° mény-fejlesztések kerültek elő- kék gyártását meg kell szün- térbe. Néhány területen azon- tetni. Helyettük korszerű, ke- ban lemaradás tapasztalható, resett cikkeket kell gyártani. , melynek oka a nem megfelelő Ezek, bár vállalati feladatok, , . “aiassaSyarmaton folytato- előkészítés, a tervek késése, a mégis érintik a társadalom 'v. .u,?yan a kórház rekonst- programok megváltoztatása, a egészét, hiszen a bátrabb kéz- rukciója, de a munka üteme kapacitáshiány, többek között, deményezés, a munkaerő át- iplassuit. Ezért erre nagyobb Itt szükséges elmondani, ami irányításával is együtt jár. Nem szentelni. _ A a tanácsülésen hangsúlyozót- “lég elhatározni a korszerűsé- bolcsodeiferohely-fejlesztes tan került szóba: kétszeresére 6et fs modem berendezést ,nern a tervezettnek megfele- növekedett, viszonylag rövid venni, ennek a gyakorlatban ioen pí3., • Lemaradás ta- idő alatt, a befejezetlen beru- kell megvalósulnia. pasztalhato az oktatási létesít­házások‘aránya. Ez ellen csak . A tanácsi ipari vállalatok menyek építésében, az előké- összehangoltabb, jobb munká- többsége dinamikusan fejlő- ese , elhúzódása miatt, val lehet tenni. A beruházd- dött, a termelési érték 21 szá- ,fYanak ,r javult az ovodai sok növekedése általában meg- zalékkal, az export mintegy 60 el , ÍLS' ^Igotarjanlpan például haladja az optimális mérté- százzalékkal növekedett. A va ,arae!?I?yi óvodáskorú gyer­szövetkezeti ipar termelése 16 meket fel tudtak venni az idei százalékkal nőtt. A lakossági fevelési évben. A megyében szolgáltatás 6,4 százalékkal r° százalékkal nőtt az óvodá- emelkedett, a tervezettől azon- ban elhelyezett gyermekek ban elmaradt. Az építőipar szama és ez az arány (86,6 jelentős anyagi támogatásban szazalek> meghaladja^ az or- részesült, ennek eredménye- szagas atlag°t- Az első két év­ként 18 százalékkal több volt b??. hat’ eddig ellátatlan tele- az építésszerelési munka ér- P,es®n létesült óvoda. Az téke, mint 1975-ben. A megyei lden toYabbi kétszázötven fé- igénytől azonban 5 százalékkal rőbely átadása várható, így is elmaradt. Megkezdődött Az általános iskolai oktató- a kis volumenű építőipari sző- nevel° munka tárgyfeltételei- vetkezetek koncentrálása A nek íavltasara tanácsaink 110 tervidőszak utolsó éveiben tanteremfejlesztést terveztek, várhatóan kiegyenlíti az épí- ebbo1 96 tantermet beruházás- tőipar az eddigi elmaradását kent Az ekő két évben a 43 A mezőgazdaság tavaly ered- terv,ezettel szemben mindössze ményes évet zárt, a bruttó 28 tanterem épült. Folya- termelés 7 százalékkal, a sző- matban van további 24 tan- vetkezetekben 12 százalékkal terem építése. A lényeges elő­nőtt. A termésátlagok közötti relepes mellett azonban, pél- nagyon nagy eltérések azon- daul Salgótarjánban, jelentős ban arra mutatnak — miként ®ond°k mutatkoznak. Átmene- Géczi János is kiemelte — tileg be kellett zárni a Bartók hogy a munka hatékonysága Béla úti Altalános Iskolát. A módszerének javítása sok he- Beszterce-lakótelepi oktatási lyen sürgető feladat komplexumnak még nincs ki­viteli terve. Máshol pedig ta- LAKÁS, lajmechanikai gondok hátrál­KULTŰRA, tátják az építést. Két év múl­KÖZMÜ va várhatóan nagyon megnö­Folytatódott a vasúti közle- vek5z|k az alsósok száma. Fel­kedés korszerűsítése. Egyebek o:ódik az a kérdés is, ame­között megvalósult a Hatvan _ lyet csak meSyei döntéssel S algótarján vasútvonal teljes- lehet megválaszolni, hogy Sal- körű dieselesítése, megkezdő- gd tarján ban, más agazat rová- dött a Vác—Balassagyarmat sára is, sürgősen lépni szíiksé- vonalszakasz korszerűsítése. A ges aY általános iskolai tanter- közúthálózaton, a tanácsi út- mek építésében, hálózaton, a közúti személy- Az els° két év mérlegét szállításban és a hírközlésben mfgvonva és már a következő megfelelő ütemben folytató- “téves terv előkészítésére is dott a korszerűsítés. számítva, a nagyobb figyelmet, A lakásellátás, érthetően, a a következetes munkát hang- legnagyobb figyelemmel kísért sályozták a tanácsülésen, tevékenysége a tervidőszakban TPL az úgynevezett ajánlott he­lyiségeket az építéskor. Le­marad a napközis terem, a mosdó, az orvosi szoba, az öltöző, sőt még a tornaterem is! Az ötvenes években épült a nyolctantermes általános iskolák 13—14 ezer, a mai­ak csak 8—10 ezer légköb­méteresek. A tavalyi tanév­ben 10 százalékban szükség- tantermekben folyt a tanítás. És épülnek olyan iskolák is, amelyeknek egyáltalán nincs udvaruk. Belső felszereltsé­gükre pedig jellemző, hogy a tanulók 70 százaléka nem a testméretének megfelelő pad- ban ül. Tulajdonképpen ilyen okokra vezethető vissza, hogy a katonai sorozás megdöbben­tően sok, egészségi okból al- katlmanlar fiút szűr ki. És ha az utóbbi egy-két évben — főként a KNEB iskola­egészségügyi vizsgálatainak hatására — van is javulás, elégedettségre nincs ok. Van viszont ok a nyugta­lanságra mindaddig. amíg gyökeres változás nem áll be az iskolák dologi adottságai­ban. Ezért tűzte ki célul a két szakszervezet elnökségének közös tanácskozása, az isko­laorvosi ellátás tökéletesítése melett, a munka- és tanulási körülmények javítását az is­kolákban. Amit szívósan szorgalmaznak mindkét érde­kelt minisztériumban. L. M. NÓGRÁD - 1978. október 8., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom