Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-07 / 237. szám

Kezdődik az úf pártoktatási évad Október közepétől csaknem 700 ezer üzemi, intézményi, termelőszövetkezeti dolgozó növelésének, a gazdasági lát hozzá elméleti-politikai is­mereteinek gyarapításához, a a gazdaságpolitikai kérdések Jculásával, a békés egymás tanfolyamán a hatékonyság mellett élés és az ideológiai harc aktuális kérdéseivel fog­fel­adatok legcélszerűbb meg­oldásának és következetes lalkoznak és egy sor más nem- tömegoktatás különböző for- végrehajtásának fontosságára zetközi politikai folyamat máiban. Hogyan szolgálhatja mutatnak rá. S mivel a párt- elemzésére vállalkoznak majd eredményesen a politikai ok- oktatás legfőbb sajátossága „A nemzetközi politika kér­tató munka a Központi Bízott- éppen a tananyag aktualizálá- dóséi” című tanfolyam rószt­ság 1976. októberi határozató- sa, ezúttal mindenütt szó esik vevői. ban foglalt feladatok valóra ■ majd a Központi Bizottság Ebben az esztendőben is múlt év október 20-i határoza- sok ezer érdeklődőt várnak a a külgazdasági megyei pártbizottságoknak a és a termelési helyi követelményekhez iga­szerkezet átalakításával kap- zított tanfolyamaira­— A történelmi szemlélet és a dialektikus gondolkodás- — Három évvel pártunk mód erősítése, továbbfej leszté­váltását? — erről tájékozta­tott Móna Gyula, az MSZMP ta kapcsán KB agitációs és propaganda- feladatokról osztályának helyettes vezetője- — Az elkövetkező hetek- csolatos országos törekvések­ben, hónapokban a tömegok- röl és helyi teendőkről- tatásban résztvevők tíz köz­ponti tanfolyamon foglalkoz- legmagasabb fórumának la- se továbbra is fontos feladat nak majd napjaink legfonto­sabb kérdéseivel. tanulmá­nyozzák a marxizmus—leni- mzmus elméletét és gyakorla­tát, szereznek mélyreható is- mereket pártunk politikájáról. Áz elméleti-politikai ismere­tekben való jártasság meg­alapozásában fontos láncsze­nacskozása után valamennyi az oktatás valamennyi szint­tanfolyamon nélkülözhetetlen jén. Tavaly ennek előmozdítá- iránytű lesz a Központi Bi- sara született meg az alap- zottsógnak az eddig vég- szervezeti vezetőképző tanfo- zett munka tapasztalatait lyamok indításának gondola­összegező határozata. A tár- ta. A most kezdődő második, sadalmi és az’állami élet kér- tanévben már több mint déseivel foglalkozva hangsű- 12 000 hallgató dolgozza fel a lyozni kell a szocialista de- magyar munkásmozgalom for­met jelent a szocialista társa- mokrácia kibontakoztatásé- ténetét. kutatja az MSZMP dalom fejlődésének folyama­tával, valamint a magyar for­radalmi munkásmozgalom turális területen dolgozók tan­történetével foglalkozó tan­folyam. Elsősorban fiatal párttagok jelentkeztek „A párttagok elméleti-politikai alapismeretei” című szeminá­riumra. Gazdasági propagandamun­kánknak a helyes szemlélet­formálást kell szolgálnia. így nemzetköz; erőviszonyok ala- jezésül Móna Gyula. nak és továbbfejlesztésének politikájának történelmi gyö- íontos követelményét. A kul- kereit. Ez év őszén mintegy 6600 hallgatót várunk a folyamán olyan összefüggése- marxista—leninista világné­ket is megvilágítanak majd, zet formálását segítő „A mint a kultúra szerepe a szó- marxista—leninista világné­cialista életmód kialakulásé- zet alapja” elnevezésű tanfo- ban, vagy a tudományos-tech- Ij'amra. A marxista—leninis­forradalom korénak mi- JJ £5?Sj2£E M veltségi követelményei. A méreteiket — mondotta befe­Arcok közelről Szeretnék lemenni az Alföldre... Alacsony, zömök, pirosló megállás nélkül. Hiába hozták kor tűkön ültünk, magunk arcán kemény vonások tanús- a dupla adag gőzölgő ebédet, sem hittük, Hogy egyes terü- kodnak, hogy már túl van a nem tudtunk enni. Izzadtunk, leteket le tudunk vágni. Egy- negyvenen. Ujjait összekul- idegeskedtünk, hogy tudunk-e szer szeretnék lemenni az Al- csolja, s emlékeit idézi Bogár egész nap aratni. Nem szól-e földre, hogy tudnék azon a Tibor, a nőtincsi termelőszö- közbe az eső? Csak a szódát sík vidéken hasítani — sóhajt vetkezet gépszerelője. ittuk literszámra. Én csaknem fel. _ Huszonharmadik nyaram tíz kilót fogytam. A feleségem A minap értékelték a kőm­ről t az idei, amikor részt vet- otthon azt kérdezte: „már bájnosversenyben résztvevők t em az aratásban, mint kom- csak aludni jársz haza”? De munkáját, ahol nem kellett bájnos. Kezdve a legelején: megértette, hogy ebben a szégyenkeznie Bogár Tibor- 1947-ben inasként, majd 1950- munkában nincs megállás, nak, hiszen a második kate- ben a tolmácsi gépállomáson Mert a kenyeret mindenki góriában, harmadik helyezett szerelőként dolgoztam. Ké- szereti, s mi ezért igyekez- lett. Elismerő oklevele mellé sőbb Mosonmagyaróvárra tünk minél előbb és több ke- átvehette a pénzjutalmat is. küldtek iskolába. Húsz éve, nyérnekvalót betakarítani... --Az aratás befejezte után hogy a Kiváló kombájnos ki- Az Alföldről egy fiatalem- sem tétlenkedik társaival, tüntetést először kaptam. Azó- bér, amikor vendégségben volt Már javában vágják a maglu- ta kétszer jutalmaztak Kiváló náluk és először nézett a cérnát. Volt olyan nap, hogy dolgozó címmel — emlékszik dombról a mélybe, azt mond- 100 ezer forint értékű magot vissza. ta: lehetetlen. gyűjtöttek be. Ezt követi a Bogár Tibor, a szerelők cső- — Mi többször a szeme lát- kukoricabetakarítás és a portvezetője a termelőszövet- tára fordultunk az oldalban tel1 gépjavítás, ahol szinten kezet műhelyében. Tapasz- és megúsztuk. ö is jött utá- nagy munka var a kombáj- talt, elismert szakember. Le- nunk' Egyre bátrabban, a vé- nosra> a gépszerelőre, hét rá számítani mindenkor. 8®n már egész belejött. Jól Két évtizede tagja a pártnak, érezte magát közöttünk. — Sok szó esett az idei - Máshol is segített? aratásról. Voltak érdekes moz- — Természetesen, Diósje- zanatok? nőn, Nézsán voltunk. Általá­— Egy E—512-es NDK-beli ban' Nógrádban dimbes-dom- kombájnon róttam a gabona- bos a vidék, én már megszok- táblákat. Reggeltől estig, tam. Bár bevallom, olykor-oly­— kodák Ké1»%óm kilométer gondjai, eredményei Étiről étire nagyobbak a Mail feladatai Mögrődban VÉLTE VOLNA AZ EM- jáni vonalon csak a hatodik átmenő közvetlen vonatok. A BÉR: Nógrád megye vasúthá- ötéves terv második felében határon átmenő és onnan na- lózata számottevő. Hiszen valósul meg Somoskőújfaluig, ponta érkező négy-négy sze- szinte az apróbb számba menő Elavult már a sínhálózat is. relvény csak a hétvégeken települések, mint Diósjenő, Bár az Aszód—Balassagyar- kihasznált, míg más napokon Bánk, vagy Mátranovák—Ho- mat vonalon az első fél évoen csak 10—20 százalékos igény- mokterenye is vastag betűvel közel tizenkét kilométer hossz- bevétellel közlekednek. Erre a feltüntetett a Magyar Állam- ban cserélték ki a vágányokat, magyarázat, hogy ezek a vo- vasutak menetrendjében és a s javították ötvennyolc kilo- natok a ki-belépő gyors/oná- térképről is leolvasható: a méter szakaszon a felépít- tokkal közel azonos időpont­személyeket szállító szereivé- ményt, több mint tizenótrml- ban érkeznek, illetve índul- nyek huszonhárom állomáson lió forintot költöttek a Diós- nak. S függetlenül attól, hogy és ugyanennyi megállóhelyen jenő—Drégelypalánk közötti zsúfoltságra panaszkodunk, a várnak fogadtatásra, illetve vonalszakasz korszerűsítésére többi vonat kihasználtsága, a indításra. S, hogy még ennek és Kisterenye iparvágányai- reggeli és a délutáni csúet- ellenére sem vagyunk mi, a nak javítására a teendőknek idő kivételével, sem éri el a megye „vasúti nagyhatalom”, meg koránt sincs vége. hatvan-hetven százalékot. A erről Kiss Károly, a MÁV Eu- IGAZ — MIKÉNT a főigaz- hivatalos felmérések szerint dapesti Igazgatóságának fő- gató is elmondotta — a már így a Salgótarjánba utazók igazgatója győzött meg. Szám- kidolgozás alatt álló hatodik sem panaszkodhatnak túlzsú- szerű közlései tanúsítják, hogy ötéves terv feladatainál jelen- foltságra, bár a MÁV a sze- a megye területén levő vasút- tős figyelmet szánnak Salgó- relvényekben levő kocsik szá- vonalak hossza csupán megkö- tarján-külső és Pásztó fejlesz- mának növelését ígéri, zelíti a kétszáz kilométert, ez tésére. Az elképzelések sze- Nehezebb a MÁV nelyzete azonban alig jelenti a vasúti rint a tarjánit körzeti pálya- azonban a teherfuvarozásoan. igazgatóság sínhálózatának ti- udvarrá fejlesztik, új rakodó- Különösen a belföldi áruk el- zenkét százalékát. De — éppen területeket hoznak létre és juttatása okoz gondot, s 2a- a mi vonalunkon fekszik So- kocsijavítót is építenek, közel varja, gátolja megyei üzeme- moskőújfalu, ahol a nemzet- nyolcvanmillió forint érték- ink tervének teljesítését is. Az közi integrációból adódó szál- ben. Pásztón szintén a rakodó- államvasutaknál levő munira- lítások jelentős hányada bo- területek kiépítésére fordítják erőhiány, a pályarekonstrukci- nyolódik le. A múlt évben a fő figyelmet és lényegesen ós munkálatok, a záhonvi például ennek az állomásnak meghosszabbítják az állomási nagyállomás-komplexum igé- a határforgalma közel 132 ezer vágányokat is. A balassagyar- nyeinek kielégítése és a szo- kocsi volt! __ mati állomás korszerűsítési cialista országok közös va­A tranzit mellett azonban munkálataira a hatodik ötéves gonparkja, az OPW. üreskocsi- jelentősek a megyei szállító- tervben kerül sor. A fejlesztő- igényének kielégítése játsszák sok is. Erre az évre 2,2 mii- sek elmaradását egyébként az a főszerepet ebben. E tényezők lió tonna a kocsiigényes és 3,6 ts jelzi, hogy a megye ieriile- okoztak meglehetősen nagy millió tonna az összes szállítá- tén mindössze egyetlen helyen, gondokat a megye kőbánvái- si terv, ami a mi szemszö- Somoskőújfalu és Filakovo kö- ban, a Nógrádi Szénbányáknál, günkből jelentős, de az igaz- zött működik vonalbiztosító váltottak ki nehézségeket más gatóság teljesítményéből mind- berendezés, a többi vonalon a megyei ipari, mezőgazdasági össze 8 százalékot jelent, forgalmat részben állomástávú üzemünk tevékenységében. Bár Ugyanígy vagyunk a személv- közlekedéssel, vonatjelentő tény: a szállítások lassúságát forgalommal is. A statisztikák őrök és nem önműködő térkő- előidézte a kocsik késedelmes szerint a legnagyobb forgalmú z°k alkalmazásával bonyolít- kezelése is. S, hogy ez az nyári hónapot alapul véve sem iak le. arány igazgatóságilag megna­veszik félmillliónál többen Annak ellenére, hogy a tor- íaőja a tizenhat százalékot, a igénybe a vonatot; ez az igaz- galom, eltekintve az igazgató- megyében viszont éppen csak gatóság útmennyiségének csak ság nagy számaitól, még így is elérj a tizenkettőt, mégis za- öt százaléka. jelentős. A nyári időszakban YarJ® a folyamatosságot. A Kicsik vagyunk hát vasút- a megyében naponként, átla- feI evben a salgótarjáni sík­ban — lehetne fogalmazni —, gosan kilencven személyvonat üveggyárban a küldemények ám gondjaink annál nagyob- közlekedik, közülük harminc- huszonhét, az öblösüveggyár­bak. Bár az idei új menetrend kettő Hatvan és Salgótarján, , n negyvenhét (!) százalékát bevezetésétől kezdve a hatvan húsz Balassagyarmat és Vác, kezelték késetten, s fizettek —salgótarjáni vonal vala- tizennégy Diósjenő és Rom- tetemes költséget kocsiállásra, mennyi szerelvényét dízelmoz- hány, tíz-tíz pedig Balassa- . yalamennyi teherfuvarozási donyok továbbítják, mi lóbb: gyarmat és Ipolytarnóc, vala- 'gen.V azonnali kielégítése, a a megyeszékhelyen keresztül mint Aszód és Balassagyarmat krónikus vasútikocsi-hiánymi­sem közlekedhet gőzmozdony, között. Említésre! méltó, hogy a^’ továbbra sem várható, a mellékvonalakon még min- a fővárossal is viszonylag jó Ezen még a tarjáni konténer - dig járnak a gazdaságtalan, a az összeköttetés: Budapest— forgalom növekedése sem se- környezetet szennyező, a telje- Somoskőújfalu között naponta glt; PediS ez egyszerű módon sítményértékekét rontó, öreg három pár gyorsvonat jár — mar az első fél év alatt ’öbb gőzösök. Ügy tűnik, még hosz- bár ezek közül az egyik a nem mint 1311 darab, öttontíás szú ideig. Bár roppant örven- éppen megbízható indulású konténert adtak le. s hozzá- detes lenne, s nagyban könv- Polónia-expressz. vetoleg ennyit is adtak fel. nyítene a terheken, ha az év Biztató azonban — az igaz- ^ MÁV GONDJAINAK végére ígért, Aszód—Balassa- gató elmondása alapján —, megoldása nem egy-két éves gyarmat—Drégelypalánk és a hogy (talán jövőre) ismét köz- Vác—Balassagyarmat vonal vetlen gyorsvonata lesz a me- dízelesítésére megérkeznének a gyeszékhelvnek Budapesttel, román mozdonyok. A fővona- Nem váltak be azonban —, lak gyorsaságát viszont csak s ez szerintünk a MÁV nem ban előbbre viheti a kitűzött a villamosítás biztosítja, ez kellő előretekintéséből ered — célok elérését, azonban a hatvan—salgótar- a Salgótarjánból Filakovóba időszakra szűkíthető. A fuva­rozók és fuvaroztatók közötti jobb, hatékonyabb kapcsolat, s a kellő szervezettség azon­Karáesony György J0 TAPASZTALATOK: pénzért és ingyen A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében a harmadik negyedévben a termékek 40 százaléka exportra került. A Szovjetunióba női blúzokat, Hollandia, Anglia, Kuvait és az NSZK részére pedig tréningruhákat gyártottak. A termé­kek többi része a hazai üzletekbe került. A gyáregység dol­gozói az első féléves tervet 100,3 százalékra teljesítették, a termelési érték 6 százalékkal növekedett. — bl — Nincsenek összefoglaló adatok arról, hogy egy-egy eszten­dőben a népgazdaság különböző területeiről, de akárcsak az iparból is, hányán vettek részt kül- és belföldi tanulmány­utakon tapasztalatcseréken. A mindennapi gyakorlat szerint sokan élnek az ismeretszerzésnek és -bővítésnek ezzel a le­hetőségével. Akadnak, akik- azt állítják, hogy túlontúl is sokan, már ami az eredményeket illeti, mások viszont arra hajlanak, a szükségesnél kevesebben, ha az ismeretforrá­sok bőségéhez viszonyítunk. Nehéz igazságot tenni már csak azért is, mert ahány munkahely, annyiféle módszer, állás­pont, nézet, bár azt senki sem vitathatja, hogy a jó meg­oldások, eljárások tömegével kínálkoznak megismerésre, át­vételre, alkalmazásra, s ráadásul ilyen formában olcsón lehet hozzájutni azokhoz, vagy éppen ingyen. Meglehet, éppen a dolog olcsósága, ingyenessége miatt csekély a vonzerő, s pazarlódik el az is, ami már belevéső­dött a fejekbe? Erre int a népi ellenőrzés egyik vizsgálata, ami szerint a külföldi tanulmányutak előkészítése, lebonyo­lítása, s főként hasznosítása szervezetlen és tervszerűtlen, gyakran a véletlenen — vagy a beosztáson — múlik, ki lesz a részese a határokon túli tapasztalatszerzésnek, s a cégek egy le nem becsülhető csoportja még azzal sem törő­dik, hogy a visszatérők elkészítik-e útijelentóseiket?! Az em­lített vizsgálat azt is megállapította; sok esetben a tanul­mányutak alig kapcsolódnak a termelőhely tényleges fel­adataihoz és terveihez, illetőleg olyan esetekben is határo­kon túl kíváncsiskodnak némelyek, amikor a témaként sze­replő ügyben bőséges hazai tapasztalatok állnak az érdek­lődők rendelkezésére. Sajnálatosan ritka az olyasfajta tervszerűség és követ­kezetesség. mint amit — s persze, pusztán példaként említ­ve — a Konjunktúra és Piackutató Intézet érvényesít tevé­kenységében. Az intézet gépimporíirodája beszerzési fel- táróutakat szervez a szocialista országokba, azzal a céllal, hogy teljes egészében megismerhető legyen a kínálat a vásá­rolni szándékozók számára. Ezeken a tanulmányutakon száz témacsoportban hatszáz szakember gyűjtött ismereteket ed­dig, s nemcsak saját tudásuk gyarapodása volt a haszon, ha­nem az ilyen utak segítségévei összeállított gyártmánykata­lógusok, létrejött kiállítások, bemutatók szintén hozzájárul­tak az ésszerűbb vásárlásokhoz, gyakran tőkésdeviza megía- karításához. Egyetlen, s kétségtelen, szerény súlyú esetet említünk, de még ennyi is elegendő ahhoz, hogy bizonyítva lássuk; a források valóban kimeríthetetienek, de szervezés, tervezés kell — társként — hozzá. Elsőként az, hogy akik útraxelnek — akár a szomszédba, akár az ország másik felére, vagy külföldre —, tudják pontosan, mit akarnak, miről szeretné­nek tájékozódni. Mert korántsem csak a külföldi tanulmány­utak, tapasztalatcserék elgondolkoztató vonása az ötletszerű­ség, a véletlenekre hagyatkozás. Sűrűsödnek ilyesfajta jel­lemzők a hazai utazásokban is, amikor annyi a találkozás in­doka, hogy múltkor nógrádiak voltak náluk, viszonozni il­lik a látogatást. ä Furcsán, torzan mutatná a valóságot, ha elhallgatnánk, hogy ma már azért nem kivételes ritkaság a rendszeres, ala­pos tapasztalatcsere vállalatok között, iparágakon belül, sőt, olykor-olykor már tárcák méreteiben is. Lelni nagyvállala­tot, ahol utasítások írják elő a különböző gyárakban, gyár­egységekben kifejlesztett — s a többieknél szintén alkalmaz­ható — műszaki, szervezési megoldások átvételét, s ami a fő, az utasítás betartását következetesen ellenőrzik. Az sem kivételes eset, amikor egy-egy iparág érintettjei jönnek ösz- sze tapasztalataik bővítésére, frissítésére, s ezt összekötik kiállítással, üzemlátogatással, bemutatóval. Tudunk külföl­di tanulmányúkról, aminek eredményét nem csupán egy vas­kos jelentés igazolja, hanem az átvett, alkalmazott mód­szer, s ennek köszönhetően a korábbi, elképesztően magas arányú technológiai selejt tizedére csökkenése. Szó sincs tehát arról, hogy a kedvező tapasztalatok tel­jes hiánya, a negatívumok eluralkodása késztetne gondolko­dásra. Sokkal inkább mindannak elszórtsága, összevisszasá­ga, ami kedvező jellemzőként sorakoztatható fel, § ugyan­akkor a belenyugvás a kedvezőtlenbe, a veszni hagyott for­rások iránti közömbösség. Az, ami másutt már esetleg ter­mészetes. nálunk lehet sokat lendítő újdonság, s miért ne kapnánk érte két kézzel, ha csekély költséggel, gyakran in­gyen megszerezhetjük? Aligha a túlzott önérzet emel itt kor­látokat. A magyarázatot az a felfogás adja, hogy veszett több is Mohácsnál. Nyersen szólva: mások tapasztalatainak lebecsülése, a magunk okosságának erős túlértékelése. L. G. NÓGRÁD — 1978. október 7., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom