Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-07 / 237. szám
Munkával gazdálkodás a Nógrádi Szénbányáknál Idén 560 métert haladt Fiilöp Pál vájár elővájó brigádja a szorospataki aknaüzemben. A bányászkollektíva sikeresen birkózik meg a nehéz geológiai viszonyokkal. Képünkön a brigádvezető az elővájáshoz ma már csaknem nélkülözhet etlen EHOR önjáró rakodóval szórja a lerobbantott szenet a kaparószalagra. (Bábel László felvétele) Volt a téma az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) bányász helyi csoportjának napokban rendezett ankétjén. Szervezésére a 8. megyei műszaki hónap keretében került sor. A témáról szóló előadást Sült Tibor, a Nógrádi Szénbányák igazgatóhelyettese tartotta. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a szénbányászat dolgozóira alapvetően négy feladat hárul. Tartósan biztosítani kell az évi egymillió tonna széntermelést, javuló eredményességet elérve. A teljesítmények növelésével csökkenteni kell a termeléshez szükséges rnunkaigényességet. Biztosítani kell a háttérprogramban az iparág és társvállalatok igényeinek kielégítését. Az utóbbi négy évbén ezeket a fő feladatokat teljesítették, sőt a kollektíva 1976-ban kiváló vállalat lett. Látszólag minden rendben van. De az alaposabb elemzés már mást. is mutat. Lássuk először a holtmunkával — beruházási és termelőeszközökkel — való gazdálkodást. A termelési célt szolgáló állóeszközök állománya 1973-tól 21 százalékkal növekedett a vállalatnál. Évenként öt és fél százalékos volt a növekedés átlagosan. A létszámcsökkenés két és fél százalékos volt ugyanezen időben. A termelékenység pedig csak 1,2 százalékos fejlődést mutat. Láthatjuk, hogy lehetőségeiket nem tudták teljes mértékben kihasználni és bőven maradt tennivaló ezen a területen. Elsősorban a nagy értékű gépi berendezések jobb kihasználásával kapcsolatban. A holtmunkával való gazdálkodás kapcsán az anvag- készletek és az anyagfelhasználás alakulásáról is szólni kell. Az elemzés itt is azt mutatja, hogy a növekvő anyag- készletek mellett sokszor lépett fel termelést gátló, vagy többlet-élőmunkát igénylő anyaghiány, ami a tervszerű gazdálkodást hátrányosan befolyásolta. Élőmunkával történő gazdálkodásuknál megállapítható, hogy a fizikai dolgozók száma 1973-tól kezdve 1977. végéig a széntermelő üzemekben csaknem 400 fővel csökkent, a nem széntermelést végző egységeknél pedig mintegy száz fővel növekedett, összességében tehát létszámcsökkenése volt a vállalatnak. Az 1 főre jutó széntermelés és árbevétel azonban fejlődést mutat. A Kányáson bekövetkezett csökkenéssel viszont nem lehetnek elégedettek, mivel a fejlődés érdekében ez nem kívánatos. Megállapítható az is, hogy a munkaigényesség a fejtésekben elsősorban a gépesítés eredményeként csökkent. Ma ezer tonna szén kitermeléséhez kevesebb dolgozó, kevesebb műszak szükséges, mint négy-öt évvel ezelőtt: Kányáson—Ménkesen mintegy száz műszakkal, Szorospatakon pedig tíz műszakkal mérhető a csökkenés. Csökkenést mutat az elővájások, a vágathajtás munkaigényessége is, bár ez kisebb mértékű. Nem fogadható el és további elemzést, intézkedéseKet igényel, hogy a széntermelést segítő tevékenységek, mint a bányafenntartás, gépszerelés, karbantartás és az anyagmozgatás ugyanezen idő alatt többletlétszámot és nagyobb mértékű munkaráfordítást igényelt a tervezettnél. Legfontosabb tennivaló — összegezte mondanivalóját az előadó —, hogy növeljék a munkára fordított, az úgynevezett hasznos időalapot. Ez az élőmunkával való gazdálkodás legfontosabb tennivalója és a hatékonyság növelésének útja. Az előadáshoz felkért hozzászólóként Jambrich Pál tervosztályvezető, s Nagy Gyula termelési osztályvezető fűzött kiegészítést. Az előadásokat • követő vitában, véleménycserében Zsuíía Miklós, Verpeléti Elemér, Gazsi Zoltán, Medve István, Kovács János vett részt. Tervkészítés előtt Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁO M EGY EI BIZOTTSÁGA ES A MEGGYEI TAN ÁCS LAPJA ’ XXXIV ÉVF.. 237. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. OKTOBER 7., SZOMBAT A közalkalmazottak szakszervezete megyei bizottságának üléséről Eredményes mérleg A közalkalmazottak szak- szervezetének tagsága meghaladja a három és fél ezret, munkájukat 37 alapszervezetben végzik, ezek irányítását, ellenőrzését látja el a Nógrád megyei bizottság, mely pénteken Salgótarjánban tartotta soron következő ülését. Ezen jelen volt (többek között) dr- Suhajda József, a közalkalmazottak szakszervezete központi vezetőségének elnöke, valamint Tóth József- né, az SZMT titkára. Őket kérdeztük a megyei bizottság eddigi munkájának tapasztalatai ról, az elkövetkező időszak teendőiről. — Magas szintű elvi és gyakorlati tevékenységet folytat a megyei bizottság 13 fős kollektívája — mondotta dr. Suhajda József. — Tudvalevő, hogy mind a bizottság, mind a szakszervezeti tagság az állami élet olyan területein dolgozik (tanácsok, közművelődési intézmények, igazságügyi szervek stb.), ahol a társadalomra gyakorolt hatásuk Üzemi amatőr népművészek megyei kiállítása Az üzemi amatőr népművészek Nógrád megyei kiállítását nyitották meg tegnap Salgótarjánban az öblösüveggyá- ri Kossuth Művelődési Házban a munkás kulturális hetek eseményeként. Az SZMT és a művelődési ház által rendezet tárlatot, amely nagy érdeklődést váltott ki, Kálovits Géza, az SZMT osztályvezetője nyitotta meg. Mint hangoztatta, a szakkörök belső nevelő munkája a szép iránti érzékenységre, a művészeti alkotások jobb befogadására nevel. Továbbá, a hímző, a fát megmunkáló, a rézlemezt domborító, a képet festő és szobrot készítő munkás nem csupán a dolgok technikai részét tanulja meg, hanem szép és értelmes hobbijához társakat keres, szak- irodalmat forgat s úgy tanul, hogy közben tanít is, formálja környezetét, sajátos helyet foglal el a mu’nkásművelődés- ben. (Folytatás a 2. oldalon) jelentős, s nagy segítséget adhatnak- Dicséretre méltó az a lelkiismeretesség, aktivitás, amellyel a bizottsági tagok igyekeznek, főként azon, hogy az alapszervezetekkel való kapcsolatuk közvetlenebb, élőbb legyen. Érdekesnek tartom támogatási rendszerüket, az erről a munkáról történő beszámoltatást, tapasztalatcserét. De említhettem volna azt a számot is, mely szerint a 681 tisztségviselőnek több mint a fele részt vett az elmúlt év szakszervezeti tisztségviselői oktatásain. Summázva tehát a mai tapasztalatot: elégedett vagyok a tevékenységükkel, terveik, célkitűzéseik reális alapokra épülnek. — Hogyan értékeli a köz- alkalmazottak szakszervezete Nógrád megyei bizottságának munkáját az SZMT vezetősége, melyek az elkövetkező időszak legfontosabb teendői — kérdeztük Tóth Józsefnétól. — Munkájukat rendszeresen figyelemmel kísérjük — válaszolta —, testületi' üléseinken túl folyamatosan tájékoztatjuk egymást az aktualitásokról, s igyekszünk maximális segítséget nyújtani más területekén is- Megítélésünk szerint, hasonlóan az előbb elmondottak, hoz, eredményesen dolgoznak a társadalmi munkában, az országos és megyei feladatok' megvalósításán. A megyei bizottság vezető, irányító munkája, a választások óta a határozatok szerint fejlődött. Átfogja a közalkalmazotti területen levő alapszervezetek tevékenységét. Feladatának ellátáséban együtt érvényesíti a fel-, sőbb szerveknek és a tagságnak az akaratát. A közeljövő teendői között szerepel a taggyűlések előkészítése, a kongresszus óta eltelt időszak tapasztalatainak értékelése, valamint intézkedési tervet készítettek az ifjúsági parlamentek megrendezésével kapcsolatos feladatokra. Hasznos ismeretek Előadások, fórumok, találkozók, kerekasztal-beszélgeté- selc, politikai vitakörök. Megannyi lehetőség az ismeretterjesztésre. amely a népfrontbizottságok munkájában fontos helyet kap. Októbertől májusig tart az ismeretterjesztés évadja. Ebben az időpontban érnek rá leginkább esténként a községekben, városokban az emberek. Nógrád megyében valameny- nyi nópfrontbizottság külön-külön elkészítette az ezzel kapcsolatos terveket, a helyi sajátosságok, az emberek foglalkcy zásának, érdeklődési körének megfelelően. A népfront ismeretterjesztő előadásai egyre több hallgatót vonzanak. Az adatok tanúsága szerint több mint húszezren tartották fontosnak tavaly, hogy ott legyenek az előadásokon, a vitakörökön, fórumokon. Az is igaz, a legtöbb látogatót azok az összejövetelek érdekelték, ahol jól felkészült előadók színesen, érthetően beszéltek változó világunk kérdéseiről. Az elvont, általánosságokban mozgó összejöveteleknek nemigen akadtak hallgatói. Jó példát mutat Salgótarján. A megyeszékhelyen tizenhat körzeti népfrontbizottság rendezett előadássorozatot. A síküveggyári, a bányagépgyári és a béke-telepi városiészen minden összejövetelnek sikere volt. Az időpontokat külön is számon tartották, a teremben alig akadt szabad hely. Általános tapasztalat, hogy a legnagyobb érdeklődést Salgótarján-szerte a Hogyan élünk, hogyan éljünk címet viselő előadás, és a városfejlesztés terveit körvonalazó összejövetelek váltották ki. A népfrontbizottságok tagjai mellett ott voltak a háziasszonyok, a nyugdíjasok, nem egy esetben a fiatalok, azok a munkások is, akik évek óta szívesen és önzetlenül vesznek részt a társadalmi munkában. A rétegtalálkozók legnagyobb vonzóereje abban van, hogy egyfajta érdeklődésű, 'azonos körülmények között élő emberek találkoznak, beszélgetnek, vitatkoznak. Természetesen, hogy más témák érdeklik az értelmiségieket, a nyugdíjasokat. a gyermekgondozási szabadságon levő kismamákat. Örülnek a találkozás lehetőségének, szívesen mondanak véleményt, adnak javaslatokat. — időszerű közművelődési kérdésekről A palotási új körzeti művelődési házban, tartották meg pénteken a közművelődést irányító szervek képviselői, járási-városi osztályvezetők, megyei' intézményvezetők és közművelődési szakfelügyelők tervelőkéskítő tanácskozását. Gulyás Jánosné, a megyei művelődésügyi osztály vezetője három gondolatkörrel forgalkozott beszámolójában. Elsőként tömören értékelte az elmúlt közművelődési évadot. A feltételek alakulásával kapcsolatban elmondta, 10 új népművelő szakember állt munkába, két komoly intézményt (a véndéglátó palotási házat ér a salgótarjáni ifjúsági művelődési házat) adták át. Sok olyan színvonalas rendezvény volt, amely növelte a művelődésbe bekapcsolódók, a segítők táborát. A pozitív változások közé tartozik, az olvasási kultúra fejlődése (az olvasómozgalmak, olvasótáborok sikere például), a múzeum növekvő közművelődési szerepe, a művelődési házak szolgáltatásainak bővülése (különösen Balassagyarmaton),, valamint a levéltár és a moziüzemi vállalat magas színvonalú tevékenysége- Utalva a problémákra a referátum második részében a következő év programjainak kialakításáról, a továbblépés feladatairól szólt az osztály- vezető. Nagyobb tudatosságra és fegyelmezettségre van szükség a tervezésben és a mindennapi munka során egyaránt. Kiemelt feladat a köz- gondolkodás fejlesztése, a tudatformáló tevékenység, a világnézeti, politikai nevelési lehetőségek kiaknázása. A köz- művelődés sokat tehet az életmód alakításáért, a korszerű művelődés, szórakozás meggyökereztetéséért, elsősorban a szolgáltatások színvonalának javításával. Ennek érdekében jövőre öt-hat községben bevezetik a megyei ellátást, amivel bővül a helyi lehetőségek köre, mintát adnak a többi hasonló intézménynek- ‘Az ízlésfejlesztés területének feladatait, terveit elemezve szó ese.tt a megyei népi együttes kialakításáról, az amatőr művészetek házának megteremtéséről, a TIT, a PALÖCFÖLD szerepéről. Végül a feltételek, a káderhelyzet, a közművelődés továbbképzési rendszerének tervezett változásai és az aktuális ősz; feladatok ismertetésével foglalkozott a beszámoló, kiemelve a szakfelügyelők feltáró, segítő tevékenységének fontosságát. Az élénk vitában szóltak többek között a koordináció nagy szerepéről, a társközségek helyzetéről, a szocialista brigádmozgalom feladatairól a kulturális tevékenységben, a múzeumi gondokról, a könyvtári tervezőmunkáról. Felszólalt Csongrády Béla, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, aki a közművelődéssel kapcsolatos határozatok, állásfoglalások szellemében történő átgondolt tervezésre hívta fel a figyelmet. Frank Géza, aki Nógrád megye instruktora a Kulturális Minisztériumban á folyamatosság, a reális feladatmegjelölés jelentőségét hangsúlyozta. Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese pedig a végrehajtás fegyelméről. a meglevő lehetőségek hatékonyabb hasznosításáról mondta el gondolataitKülön szót érdemelnek a nemzetiségi és a társközségek. Döntő többségük kisközség és a hosszú téli estéken a népfront rendezte összejövetelek szolgálják az ismeretek terjesztését. A nemzetiségi községekben az anyanyelven tartott beszélgetések, előadások, a hagyományok ápolását, a nemzetiségi nyelv megbecsülését is jelentik. A népfront megyei bizottsága a tervek készítéséhez útmutatást, javaslatokat adott a községi, városi bizottságoknak. Ahol mindezekhez hozzátették saját elképzeléseiket, az elmúlt évek tapasztalatait, figyelemmel voltak az emberek érdeklődésére, ott bizonyára az idén is sikere lesz az ismeretterjesztésnek. az embereket nem lasszóval kell ..behúzni” az előadások, összejövetelek színhelyére. Salgótarjánban előadássorozatot terveznek, amelyben többek között helyet kap a szocialista életmód és a közösségi magatartás, szó esik az állampolgári jogokról ás kötelességekről, a békekongresz- szusról, a szocialista demokrácia érvényesüléséről. A szülők' akadémiája az iskolákban már megkezdődött. Az édesanyákat, édesapákat érdeklik az oktatás-nevelés kérdései, a pályaválasztás, a családi életre nevelés. A salgótarjáni szülők ötödik parlamentjének témája a munkára, önállóságra és a kötelességtudásra szoktatás a családban. Az ismeretterjesztés tervei már mindenütt véglegesek. Ezekben a napokban sok községben, városkörzetben megtartják az első összejöveteleket, előadásokat. A közéletiség kibontakozását, az érdeklődést, közös dolgaink megvitatását segítik. Ami nem lebecsülendő. Cs. E.
