Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-03 / 233. szám
SLémtőt a gombnyomásig Mindennapi kenyerünk nyomában Jelentés a Diógrád megyei Sütőipari Vállalattól Salgótarján egyik jellegzetessége a magasba emelkedő liszttorony Kenyér, mindennapi ke- a megyén kívül élők Is, ebnyerünk. . . ben az évben mintegy haiHogy jelenti is az egyik mincezer kilónyit gyártanak, legfontosabbat mindennap- És különösen büszkék arra jóinkban. Mert —, miként a — erre alapot adnak a Ke- régiek mondása is tartja —, reskedelmi Minőségvizsgáló Kézzel tormázák a nagy zsemlét ha ez van az asztalon, már kerül hozzá más is. S, nemcsak a népnyelvből fakadó igazság tartja, ma is érvényesnek a szavakat: a Nóg- rád megyei Sütőipari Vállalat valamennyi dolgozója gondoskodik nap mint nap arról, hogy meglegyen ez a kenyér. Még nagyobb mennyiségben, még jobb minőségben, pontos időre. A vállalat ötszázhatvan dolgozója közül négyszázhetvenen gyártják, dagasztják, formázzák, ellenőrzik, sütik, szállítják a pékárut. A kenyeret is, a finomsüteményeket is, s a vállalat tevékenységét még kitöltő áruféleségeket. Amiből sok van: hetven-hetvenötféle terméket állítanak elő. Csupán kenyérből, amelynek idei évi terve 215 ezer 500 mázsányl, van fehér (egy-két-három kilós súlyú is), félbarna. Favorit elnevezésű, rozskenyér és három hete kapható már a Nógrád megyei üzletekben legújabb termékük, a hivatalos nyelvezettel burgonya- szirom-pelyhes kenyér, amely, lyel tovább sikerült bővíteni az amúgy sem szegényes választékot. Finomsütemény-kínáiatuk is gazdag. Pozsonyi kiflin, fonott kalácson, perecen. beig- lin, lekváros levélen kívül még közel harmincféle ízletes terméket juttatnak el a fogyasztókhoz. Az édes, sós és sajtos teasüteményekből, melyek közül jelentős meny- vásárolhatnak meg Intézet szakembereinek bizonylatai is —, hogy a nagy- bátonyi üzemben készülő negyvenöt dekás kör és téglatest alakú tortakarikák rövid időn beiül olyan közkedveltekké váltak, hogy szinte alig győzik az igényeket kielégíteni. Az idén ezekből már százharmincötezer darabot készítenek. (S csak zárójelben megjegyezve, egyben utalva is, a nagybátonyiak jó minőséget képviselő munkájára: a budapesti, úgynevezett éjjel-nappal KÖZÉRT- ben legkeresettebbek a „készült Nagybátonyban” címkét viselő Favorit kenyerek.) A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat zsemlemorzsából is több mint kétezer-nyolc- száz mázsányi mennyiséget juttat el 1978-ban a megyébe, s az ország többi boltjaiba. Hasonlóképpen kaphatók másutt is az általuk gyártott száraztészták. Amelyeket (valamennyit hattojásos megjelöléssel) a pásztói üzemben tízféleképpen állítanak elő. Közismert és közkedvelt például a rövid-, a hosszúmetélt, az eperlevél, a csuszatészta, és a többi hasonló jellegű készítmény. A négyszáz mázsa mennyiség, amit ebből a kereskedelem rendelkezésére bocsátanak, várhatóan nem tudja kielégíteni az igényeket. Hiszen, azok egyre nőnek. Jellemző erre, hogy péksüteményből az ötödik ötéves terv végére tervezett „felfutást” valamivel több. mint két év alatt elérték, s az idén is e termékféleségekből már 8,3 százalékkal termeltek többet a terv előirányzatainál. Pedig nem kis mennyiségről van szó: 1978-ban ötvenhárom és fél millió darab péksütemény kiszállítása a cél. Kenyérből a megyei teljes ellátás kilencvenhárom. péksüteményből pedig kilencven- nyolc-kilencvenkilenc százalékát biztosítják a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat dolgozói. Akik a jelenlegi „állapotában” 1960 óta meglevő egységnél, évekkel ezelőtt még szinte gondolni sem mertek volna teljesítményük ekkora mérvű megsokszorozódására. Igaz, a szervezések eredményeként az akkori negyvenhat, főleg kislétszámú és kevés kapacitású, főként kézi munkát igénybe vevő pékség javát megszüntették, s jelenleg már csak tizenhat üzemből kerül ki mindennapi kenyerünk. És a gépesítések, a korszerűsítések is meghozták gyümölcsüket. Olyan üzemekkel rendelkeznek már, mint a salgótarjáni 2. számú, amely kenyérből a vállalat össztermeA vállalat úiítói által készített automatika másodpercnyi pontossággal, jó minőségben készíti a kenyér tésztáját lésének harmlnc-harminckét, kifliből, zsemléből s egyéb kenyérjellegű készítményekből a huszonnyolc százalékát tudja produkálni. Vagy a vidéki középüzemek: a pásztói, a nagybátonyi, a balassagyarmati és a szécsényi, amelyek jelentős szerepet vállalnak az ellátási körzetükbe tartozó Igények kielégítésében. S ezek munkáját még olyan kisüzemek is segítik, mint a Cereden, Szirá- kon, Bercelen, Diósjenőn, vagy a Kálión működők. S, a jobb ellátáshoz, nagyban hozzájárul a vállalat huszonhat szaküzlete. Melyekben, a híresztelésekkel ellentétben, ugyanazt a kenyeret árulják ami a megye valameny- nyi más boltjába is eljut, csak hát itt gondosabb, hozzáértőbb kezek szállítják, fogadják, raktározzák az árut. Mert a kenyér milyensége összetett tényezők sorozatának eredménye. Természetesen, elsődleges az alapanyag minősége, a friss kenyérrel való „bánásmód”, a készítő dolgozók szakmai hozzáértése, a gépek, berendezések korszerűsége, s nem elhanyagolható tényező, hogyan történik a szállítás, a raktározás, s miként bánik vele a kereskedelmi dolgozó. Hosszú láncolatként jut hát el hozzánk a kenyér, amiről a vállalatnál azt szeretnék, mindig, mindenkor kifogástalan minőségű legyen. Számtalan intézkedést tettek már ennek érdekében, s maguk a dolgozók. Hiszen ugyanabból esznek, mint máé vásárlók és még jobb, pontosabb munkával járulnak hozzá mindennap e cél megvalósításához. S, mást is tettek ez ügyben: januárban például új osztályt, a technológiai és minőségellenőrzésit hozták létre, minőségi bizonyítvány, nyal látják már el a zsemle- morzsát, a száraz tésztát, a teasüteményeket és a félkész tortát. Salgótarjánban. Balassagyarmaton és Pásztón három körzeti laboratórium munkáját tették intenzívebbé, amelyek munkatársai az alapanyag vizsgálatától kezd. ve, a gyártásközi ellenőrzésen át meghatározzák a technológiai paramétereket, s a minőséget javító anyagok hozzáadását. Az igazi nagy cél: a további korszerűsítések, gépesítések, újabb beruházások. A vállalat már a negyedik ötéves terv során is jelentős lépéseket tett ez ügyben. Hiszen egyéb munkák mellett folyamatos ütemű alagútke- mencét kapott a salgótarjáni 2. számú üzem, a nagybátonyi és a rétsági termelőegység. Sor került más sütödék rekonstrukciójára és bővítésére. Azóta pedig a salgótarjáni 2. számú üzemben — alig egy éve — elkészült az új lisztfogadó rendszer, s modernizálták a péksüteménygyártás technológiáját. Ám ezek mellett nem maradt el a dolgozókról való gondoskodás sem. Korszerűsítették számos üzem fűtését, öltözőket, fürdőket építettek, a salgótarjáni 3. számú üzemben pedig a munka megköny- nyítésére tésztanyújtó és -vágó gépet állítottak üzembe. A fejlődés továbbra sem áll meg. 1980. végére a megyeszékhelyen elkészül az új süteménygyártó üzem. A közel hatvanmillió forint beruházással épülő egység újabb termelési eredmények elérését teszi lehetővé, s jobban alkalmazkodik a megváltozott fogyasztó! szokások kielégítéséhez. Arra azonban, hogy a legkorszerűbb gépeket beszerezzék, s végre az ország más sütőipari vállalataival egyetemben is elérjék, hogy eljussanak a kézi munkától a gombnyomásig, hogy valamennyi objektív feltételt megteremthessenek a még jobb munka végzéséhez, időre — és nem utol. sósorban pénzre van szükségük. Az 1980—85-ös távlati fejlesztési terv kidolgozásakor megállapították: a jelenlegi közgazdasági „környezetben” kitűzött céljaik valóra váltásához mintegy kétszázharmincmiilió forint kellene. Nagy összeg, s „Bevetik” » kenyeret — kézérintés nélkül így központi segítséget igényel. A siker azonban más gondokkal is párosul. A jelenleg nem kedvező munkaerőhelyzetben csak megfeszített igyekezettel tudják munkájukat végezni. Különösen a hétvégeken, lökésszerűen jelentkező igények fokozzák a nehézségeket. A napi átlagos százhatvan-száznyolcvan mázsás mennyiség helyett pénteken már kétszázhar- mincöt-kétszéznegyvenhét mázsa körül mozog kenyérből, de a kifli és a zsemle termelése is harminc-negyven mázsával nő. Ilyen esetekben a tarjám 2. számú üzem kemencéjének leterheltsége eléri a 162, a bátonyl üzemé a 148, a rétságié a 132—136 százalékot. A nehézségeken azonban túlteszi magát a sütőipari vállalat kollektívája, közöttük a huszonkilenc szocialista brigád. Nem túlzás a jelző: áldozatkész munkájuk eredménye mindennapi kenyerünk, s az általuk benyújtott jelentős újításoké, ésszerűsítéseké. Munka után pihennek, sportolnak, kulturálódnak a dolgozók. A vállalat két üdülőt, bérel, egyet-egyet Balaton- füreden, és Egerben, a besztercebányai testvérvóllalattal való jó kapcsolatuk viszont külföldi csereüdülést is lehetővé tesz. A vállalat párt-, KlSZ-szer- vezete és a szakszervezet szintén jelentős erőt képvisel és segíti a napi teendők megvalósítását. Világosan látja a jövő távlatait. A nem. is olyan távoli esztendőket, ■ amikorra a sütőipar is fel* zárkózik a legkorszerűbb iparágaink közé. Ám addig is mindennap, pontosan, Jó minőségben asztalunkra kerül a kenyér, az Élet. no » -«ma ■ Egyik szebb, mint a másik Frissek, pirosak, ropogósak J" NÓGRÁD — 1978, október ~iü kedd li
