Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

ESTÉBE HAJLOTT az idő köziben valóban mást kell csinálni, mint a tanítás során — de ha jól akarjuk ellátni, ez talán még nehezebb is. Hogy miért nem kedvelik? El­sősorban az a magyarázata, hogy nem olyan mérhető a teljesítmény, mint az oktatás­ban. — Az lenne az ideális — az kapcsolódik be a férj — ha a legtapasztaltabb nevelők jönnének napközibe, az alsó­vagy csak a korai sötéte­dés miatt gondoltuk késői­nek? — mikor Bercelre, Hor­váth Imréék háza elé érkez- tük. Nem volt nehéz ráismer­ni — a házat körbeálió sok gyümölcsfa jó ismertetőjel még szürkületben is. A házi­gazda, a helybeli általános is­kola igazgatója még kint udvaron, a kertben sétál. Sajnos, a betegségem mi ett vagyok itthon, úgyhogy leg- sokhoz például olyan, aki is­inkább csak pihengetek. Nem­rég jöttem haza a kórházból. A feleségem? Hamarosan meg kell érkeznie — a napközi­ben fél ötig tart a munkaide­je és már öt körűi van. .. Valóban megérkezik Hor- váthné, aki a napközi veze­tője. megkerestem a szülői munka- közösség elnökét, a munka- és védőruha ktsz-ben. — Ócskái Jáiiosnéval, az szmk tervéről, a kézimunka-szakkörről be­szélgettünk. Egyik brigádjuk patronálja a napközit, kis kö­tényeket varrtak a naposok­nak — most mindenki ügye­letes szeretne lenni... Sze­rencsés helyzetben van az in­tézményünk; a megyében, de talán országosan is kevés he­lyen van külön épületben, korszerűen felszerelt, kimon­dottan esztétikus napközi. Ez sokat jelent — lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az új ne­meri a négy év anyagát, tisz­tában van az új dokumentu­mokban megfogalmazott fel­adatokkal. Kellene, hogy ezek­nek a napköziben is hatásuk velési dokumentumokban meg­legyen, elsősorban tartalmi- határozott feladatokat teljesít- lag. Ez a nevelőn múlik, aki sük. Egy kis újítást vezettem ott van — megtalálja-e a be az értékelésnél — apróság, megfelelő pedagógiai módsze- de a gyerekeknek fontos —, — Mondták a gyerekek, ma- reket. a személyiségformálás- borítékban adok szöveges ér" radjunk még — de most nem hoz, az emberré nevelés, tékelést, amit a szülőknek is lágyultam meg, mint máskor, egymás segítése, az önkiszol- megmutathatnak. Ez segít ké­Tudom, sokan nagyon meg- gálás területén — ehhez kö- pet kapni az itt folyó munká­szerették a 'napközis foglal- tetlen formák kellenek. És ról. hozásokat, alig tudják ab- sok-sok tapasztalat, ötlet, pe- — Sokszor felbukkant a be- bahagyni. Van olyan, aki dagógiai újító-, kutatókedv szélgetésben: az új nevelési azért nem sokkal otthono- — legtöbbször apró dolgok, dokumentumok... A tantestü- sabb az otthoni környezeté- melyek fel sem tűnnek min- let miképpen fogadta, hogyan nél, a mi szép napközink (el- derűdnek. készültek fel rá? sősorban a cigánygyerekekre VALÓBAN EGY KOMPLEX __ Igyekeztünk, folyamato­g ondolok, sokan élnek még nevelési terület a napközi, hi- san> névre szólóan átadni min- zsúfolt, putriszerű lakásban szén egyre terebélyesedik a den információt, segédanyagot is) —, mások az örömmel vég- beszélgetés, a házaspár egy-.......................................... ’ z ett szabadidős-tevékenységi mást kiegészítve, egymás gon- formát találták meg ezeken a dolatait folytatva szói a szü délutánokon. — Pedagóguskörökben a napközis tanítói, tanári állás nem a legkedveltebb — ru­gaszkodok neki a kényesnek tűnő kérdésnek, kissé mesz- szebbről. — Hogyan került ebbe a munkakörbe éppen ön. aki szép eredménnyel ta­nított az alsó tagozatban, kí­sérletekben vett részt, pálya­munkákat írt? Horváthné érti a kérdést — továbbképzéseken és helyi be­szélgetéseken egyaránt ké­szülni ezekre. Az azonosulás lókról gyerekekről, neveié- ezekkei a feladatokkal termé- si gondokrol. Eszembe jut, ho- szetesen nem megy azonnal, gyati szoktak tréfás mérge- Évekig sajnos, legtöbb nevelő lődéssel befejezni pedagógus ismerőseim a szinte belátha­tatlan vitákat: Ejnye, nem tu­dunk olyanok lenni, mint más rendes emberek; nem tudunk szabad időben sem kibújni a pedagógusbőrünkből?... Igaz, itt most magam vagyok a bűnös, hiszén én kérdezget­oktatáscentrikus volt, koráb­ban az oktatás volt a közép­pontban munkánk megítélésé­ben is. Ezen változtatni aka­runk. A 11 napos tanítási rend^ nyomán felszabaduló időből is jó lenne minél töb­bet a gyerekek között tölteni — de pedagógusaink eléggé túlterheltek. A 15 fős tantes­tem. De megnyugtatnak: íelesleges volt a körülményes Nálunk ez mindennapos do- tűiét ben tavaly 91,6~százalék „nekirugaszkodás”. log, megbeszéljük a napot, el- volt a szakosan leadott órák — Két éve csinálom ezt. Tu- mondjuk egymásnak a prob- aránya, stabil gárda a miénk Időd, jöttek a fiatal kolléganők, lámáinkat, az apró sikerekről — most azonban váratlanul átadtam a helyet a tanórai ne- beszámolunk. Ma például ---­v elésben-oktatásban. A nap- mozgalmas, jó napom volt; Jánossy Ferenc: Istálló (akvarell) elköltözött egy szakos taná­runk, így 71,3 százalékra esett vissza az említett mutató és képesítés nélkülivel tudtuk csak betölteni az állást. Éppen a fizika és matematika taní­tásának változása idején!... — A múltkori pedagógus- 'napon Kiváló pedagógus ki­tüntetés birtokosa Lett. Tize­dik tanévet tölt igazgatóként, korábban megyei mezőgazda- sági szakfelügyelő volt. Mit szeretett legjobban csinálni a pálya során eddig? — NEHÉZ ERRE VÄLA­SZOLNI. Szabad időnket is kitölti az iskola, a nevelés. A polcon sorakozó kazetták többségén pedagógiai műsorok rejtőznek, gyakran a tantes­tülettel közösen hallgatjuk, vitatjuk meg. Örülök, ha a kollégák matematikához, fi­zikához. eszközöket kémek, amit a tánműhelyben megcsi­nálhatunk. A gyakorlókért mind teljesebb felszerelése, gondozása, az iskola környéké­nek csinosítása is szívügyem. A nevelésben nincsenek kis és nagy dolgok — a hétközna­pok sorában lehet az ered­ményeket elérini... G. Kiss Magdolna A környezetvédelem: önvédelem Beszélgetés dr. Gonda György államtitkárral, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével Ma már nemzetközi üggyé vált a környezetvédelem. Nincsenek országhatárok, a népek egymásra vannak utalva, hogy megóvják a földet, a levegőt, a vizeket, a technikai fejlődést kísérő fizikai, kémiai, biológiai hatásoktól, szeny- nyeződésektől, mérgezésektől. Ahhoz azönhan, hogy ez az egységes védekezés létrejöhessen előbb az országhatárokon belül, a hazai környezetben kell mérsékelni, megszüntetni mindazokat az ártalmakat, melyek veszélyeztetik az emberi­séget, földünk élővilágát. Egy éve, hogy a kormány — két intézmény összevonásá­val — létrehozta, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatalt. Célja, hogy felmérje mindazokat a környe­zeti áratalmakat, melyek együttjártak a gyors társadalmi és gazdasági átalakulással, az ipar és a mezőgazdaság hagyüze- mi fejlődésével, az urbanizációval — továbbá meghatározza a környezet és a természti értékeik védelmére a jelenlegi és távolabbi . feladatokat. Minderről dr. Gonda György ál­lamtitkárral, az OKTH elnökével •folytatott beszélgetést munkatársunk. — A- talaj, a termőföld vé­delme, a vizeik és a levegő amellyel alaposan kell foglal­kozni. Hazánk egyik legfonto­sabb termelőeszköze a talaj, becslések szerint a nemzeti vagyon egyötödét képezi. A földvédelem kapcsolódik a a hivatal most vizek jó minőségének megőr­zéséhez. Ismeretes, hogy a me­zőgazdasági termelés kemizá- lása, a koncentrált állattartás — Egy fiatal intézmény belső életéről, szervezeti fel­építéséről a kezdeti időszak­ban még nehéz képet alkot­ni, mert ezt a periódust az alakulás, a formálódás jel­lemzi. .. — Valóban teremti meg azokat a szer­vezeti és személyi feltétele­ket. melyek lehetővé teszik, hogy az intézmény elősegítse ^nagymértékben fokozza a fo­az 1976-ban életbe lépett kör­nyezetvédelmi törvény vég­rehajtását. Megvalósításához nagyon fontos társadalmi ér­dekek fűződnek. Mindenek­előtt a jelen és a közeljövő lyók, a tavak, vagyis az élő­vizek szennyezettségét. De okként említhető még, az ipar vábbá a környezetvédelmi koncepciók kialakítása, a megfigyelő- és információ­rendszer megszervezése. Részt vállaltunk a tudományos ku­tatások szervezésében, a szak­emberek. képzésében. A hiva­tal áttekinti, koordinálja az ország, megyék környezetvé­delmi tevékenységét. 500’ mil­lió forint összegű környezet- védelmi alappal rendelke­zünk. A környezetvédelem azonban nemcsak a pénzen, az újabb beruházásokon múlik, hanem az emberi magatar­táson is. A hivatal társadal­mi szerepe ott kezdődik, ahol a munka- és lakóhelyi környe­zetről keli beszélni: az üze­mekben, a lakóhelyi közössé­giekben. Kirívó példa az idegenfor­galom. Az idén mintegy 16 millió külföldi járt hazánk­ban. Az autós pihenőhelyek, a kempingek láttán felvetődik a kérdés: Miért akar tiszta vi­zet a Balatonba az, aki a ma­ga környezetében sem tudja megőrizni a tisztaságot? A környezetvédelmet mindenki­nek a saját háza táján kell kezdeni: a gyárban, otthoná­ban, ahol éL E magatartás kialakításában sokat tehet az fejlődése, a lakosság életkü- ifjúsági mozgalom aKiSz-az rülményeinek változása is, melyek a hulladékok és a úttörőszövetség. Már az isko­láskorban a földrajz-, biológia­emberét szolgálja. A kömye- szennyvizek mennyiségének órákon el kell jutni’ a fiata_ , ' -i ii nmrolrancieot írimto ,r m r» l Ír" _ . . _ " zetvédelem akkor értelmes, ha a természetvédelmet is tar­talmazza Egy nagy egység­nek két oldaláról van szó, s ezt szeretné a hivatal is a ma­ga munkájában kifejezni. A magyar természetvédelemnek nemzetközileg elismert, nagy múltja ván. A hazai közvéle­mény is_ fontos, jó ügynek tartja. 400 ezer hektárnyi ér­tékes területen — az ország területének 4 százalékán — gondoskodunk természeti ér­növekedését idézték elő. Or­szágosán naponta másfél mil­lió köbméter szennyvíz kerül minden tisztítás nélkül a be­fogadókba. Épp ezért sürgető, hogy a VI. ötéves tervben fon­tos helyre kerüljön a szenny­vizek kezelésének kérdése és a műszaki megoldásokban is előbbre kell lépni. Az elkö­vetkező tíz évben a lakossá­gi ivóvíz-szolgáltatás meg­kétszereződik, s ezzel párhu­zamosan megnő a sze'nnyvíz­tékeink védelméről. Nemzeti kibocsátás. Nem beszélve az parkjaink — a Kiskunság, a Hortobágy, a Bükk-hegység — a tudományos kutatást és az idegenforgalmat egyaránt szolgálják. Ide sorolható a 103 természetvédelmi terület, a 25 tájvédelmi körzet és a me­gyék arborétumai, parkjai. Az élővilág és a táj védel­me az állattenyésztés, illetve a szántóföldi növények vonatko­zásában is fontos népgazdasá­gi érdek, mivel a környezeti károsodással, a régi kultúrfaj- ták, őshonos állatfajok ki­pusztulása nagy veszteséget jelent a mezőgazdasági terme­lésben, nemesítésben. ipar és a mezőgazdaság víz­igényéről. Mindez elképzelhe­tetlen szennyvíztisztító te­lepek építése nélkül. Rengeteg a tennivaló a leve­gő tisztaságának megóvásá­ért is. A levegő minőségének állapota, az ország iparilag lóknak ahhoz a felismeréshez, hogy mit jelent a környezet, a természet. Keressük a kap­csolatot a főiskolákkal, az egyetemekkel. Sokat tett, jó ügyet szolgál a Hazafias Nép­front és vele együtt más tár­sadalmi szervezetek. — Várható-e változás az országos környezetvédelmi rendszerben, különösen a hivatal és a megyék közötti kapcsolat szorosabbra fűzé­sében? — Nagyon fontosnak érzem a testületi munkát, azt, hogy a tanácsok működésében mind nagyobb helyet kapjon a környezetvédelem. A megyei tanácsok építési, közlekedési, ^Jlet‘ területein — Miskol- vízügyi, mezőgazdasági, c n, tatabányán, Dunaújvá- egészségügyi és más osztályai rosban, a budapesti agglome- között megosztódnak a kör- raco terségében stb. — meg- nyezetvédelmi feladatok Fel* lehetősen súlyos. Nem hagy- tétlen szükséges lenne e mun- nato figyelmen kívül az 6em, ka összehangolása. A legköze- ogy a levegő szennyezett- ]ebbi tanácsválasztásak ide- sege a vizek szennyeződését jén szeretnénk, ha létrehoz- ís fokozza. A közlekedés, az nák a környezetvédelmi bi- ? vaskohászat, az zottságokat, melyek helyet különféle építőipar, a vegyipar, a kom- kornye- munális fűtés kéndioxid­kapnának a legfontosabb ta" . - _ - ., , --------------- nácsi bizottságok között, ör­szennyezodesbol eredő szenmonoxid-, es porszennye- vendetes, hogy a tanácsülése- becslések zdse karos hatással van leve­gőnk állapotára. Történtek in­tézkedések, s ma már csak berendezésekkel fel az új létesít­mények. Magának az iparnak kell azonban arra törekednie, hogy környezetkímélő, hul­technológiákat dináíja illetve a hulla- munkát, dákokat újra felhasználja. — A zeti károk nagysága szerint éves szinten már a nemzeti jövedelem 2,5—3 védelmi százalékának felel meg. Az épülhetnek OKTH mit tekint alapvető környezetvédelmi feladat­nak, melyek a legkritiku- ladékszegény sabb területek az ország- alkalmazzon, ban? 191811919 -es dók um en tum ok a Nógrád megyei Levéltárban Magyarországi Pártja meg­alakulásának, a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 60. év­fordulója méltó megünnep­lésére készül az ország. Min­denki a maga területén, lehe­tőségeinek megfelelően igyek­szik az ünneplésbe bekapcso­lódni, illetve annak sikeres megvalósulását elősegíteni. A Nógrád megyei Levéltár sze­rény anyagával segítségére kíván lenni azoknak az iskolai kollektíváknak, művelődési intézményeknek, dolgozatot, pályázatot íróknak, érdeklő­dőknek, akik munkájukhoz, a Ezeknek a jegyzőkönyveknek ismeretében elmondhatjuk; megállapíthatók azok a ten­denciák, amelyek a Tanács­Az 1918-as polgári demokra- latos anyagunk viszonylag ke- tematikai cédulák betekin- tikus őszirózsás forradalom vés. Mindössze 45 a Nemzeti tést engednek több-kevesebb kitörésének, a Kommunisták Tanácsok ülésein felvett jegy- mélységben, ezeknek a közsé­zőkönyvek száma (több salgó- geknek (Alsópetóny, Cserhát­tarjáni, de néhány községi is surány, Diósjenő, Salgótar- köztársaság helyi _ szerveit, van). Salgótarján nagyközségi irataiban ván pár, erre az időszakra vonatkozó jelentő­sebb irat. A Kulturális Minisztérium levéltári osztálytól kapott, központilag válogatott anyag­ban (mely mikrofilmen és xerox-másolat formájában található a levéltárban) is van 17 darab nem mégyei vonat­kozású dokumentum. Valamivel gazdagabb a ta­nácsköztársasági gyűjtemé­megemlékezéshez a történe- nyűnk. Mindenekelőtt felhív- lem írott forrásait is szeretnék juk az érdeklődők figyelmét a felhasználni. Az alábbiakban tájékoztat­juk az érdeklődőket azokról az iratokról, amelyek a segít­ségnyújtás során számításba jöhetnek: Az 1918-as polgári demokra­tikus forradalommal kapcsot Nógrádvármegye Hivatalos Lapjában található vármegyei direktóriumi rendeletekre. Néhány község iratanyagából, a Tanácsköztársaságra vo­natkozó, azzal kapcsolatos ira­tokat kiemeltük a külön ki­alakított gyűjteményünkbe. A kiemelt iratokról készített jan, Szurdokpüspöki, Va- nyarc) a Tanácsköztársaság ideje alatti életébe. A többi, megmaradt községi anyagban nincs tanácsköztársasági vo­natkozású irat. A megye több mint száz községéből mindössze kilenc község képviselőtestületi jegy­zőkönyve tartalmazza a mun­kástanácsok ülésein készített jegyzőkönyveket. Ezek a köz­ségek a következők: Balassa­gyarmat, Diósjenő, Heren- csény, Homokterenye, Kazár, Patvarc, Pásztó, Szécsény, Szügy. Á Balassagyarmat vá­rosi és a balassagyarmati já­rásba tartozó Heréncsény, Pat­varc, Szügy . községek képvi­selőtestületi jegyzőkönyvei a levéltár balassagyarmati rész­legén (a Mikszáth Művelődési Központ épületében) találha­tó. azok működését jellemezték. A Kulturális Minisztérium levéltári osztálytól kapott, központilag válogatott, a Ta­nácsköztársaságra vonatkozó — nem megyei dokumentu­mok száma 37, melyek az Országos Levéltárból, a Had­történelmi Levéltárból, a Párt­történeti Intézet archívumá­ból valók, s keresztmetsze­tét adják a proletárhatalom szervezeti felépítésének, cél­kitűzéseinek, legfontosabb intézkedéseinek. (Ezeik a doku­mentumok is mikrofilm és xerox-másolat formájában ta­lálhatók a levéltárban.) E néhány sorral csupán fi­gyelemfelkeltés volt a célúnk. Adott e ••tben talán konkrét segítséget is tudúnk adni mindazoknak az érdeklődők­nek, akik a Nógrád megyei Levéltárat felkeresik. Lcblancnc Kelemen Mária ken egyre gyakrabban tűzik napirendre a megye környe­zetvédelmi helyzetét. Ez is ga­rancia arra, hogy erősödik az ügy fontosságának felismeré­se. A közelmúltban jártam Tatabányán, ahol a Komárom megyei Tanács sikeresen koor- a környezetvédelmi Igaz, a körülmények is kényszerítőek. Meglepett a KÖJÁL közreműködése, nagy szellemi befektetést, komoly, ismeretet igénylő munkája. Szándékosan nem tértem ki a zaj, a vibráció, a különféle sugárzások kérdésére, mivel hazai viszonylatban a víz, a levegő, a föld védelmét tekin­tem elsődlegesnek. — Hol tart ma Magyar- országon a környezetvéde­lem, az OKTH hatáskörénél fogva, hogyan segíti meg­gátolni' a környezeti ártal­mak továbbterjedését, fo­kozódását? — Ha a nemzetközi minősí­tést nézzük, valahol a kö­zepes szintre helyezhető ha­zánk környezeti állapota. A közvetlen cél, a szinten tar­tás. A VI. ötéves tervben ez komoly terheket ró a nép­gazdaságra, s pénzeszköze­inkkel ésszerűen kell bánni, hogy a környezet védelmét szolgáló beruházásoknál a legjobb megoldásokat válasz- szűk. A hivatal hatáskörébe dalműnk. Talán nincs messze tartozik a jelentősebb beruhá- az az idő sem, amikor tudato­zások véleményezése, s mi sül az emberekben, hogy ha élünk ezzel a jogkörrel, ihtéz- földünk, vizünk, levegőnk — ményünk megfelelő szerepet környezetünk — tisztaságát kap az elkövetkező tervidő- védjük, akkor önvédelemről szak előkészítésében, vagyis van szó! részt veszünk a népgazdasági tervezésben. Feladatunk to- Horváth Anita NÓGRÁD - 1978. október 29., vasárnap 7 — Aggasztó-e a jövő, mennyire lehetünk optimis­ták környezetünk megvédé­sét illetően? — Kizárólagosan rajtunk múlik, a romboló folyamat megállítása, visszafordítása. Valn rá példa a világban; Lon­donban megszűnt a szmog. Moszkva levegője csodálatos, a Rajnába halakat telepíte­nek, Japánban a hulladékból, gátakat építenek... Tehát mindent meg lehet oldani. Még azt is, hogy Budapesten délután 5 órakor ne ússzon benzingőzben a város, hogy a felszíni tömegközlekedésben talán nagyobb helyet kapja­nak a trolibuszok stb. Eljutottunk odáig, hogy a környezetvédelem fontosságát már kezdi felismerni társa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom