Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

Vita a közoktatásról — leszámoló a közlekedéspolitikáról /lefejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka Apró Antal elnökletével pénteken a Parlamentben foly­tatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál és Kádár János is. A napirend­nek megfelelően a képviselők a közoktatás • helyzetéről mondták cl véleményüket. Vita a közoktatásról Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Klcnovics Imre (Somogy m. 7. vk.), a Somogy megyei pártbizottság titkára szóvá tette, hogy az aprófalvas me­gyékben megyei szinten összesítve nagyobb összegű, de valójában elaprózottan jelentkező fejlesztési forrá­sok képződnek. A központi tervezés nem vette eléggé fi­gyelembe, hogy ezek a forrá­sok nem, vagy csak kismér­tékben vonhatók be a fejlesz­tésbe és — figyelemmel a he­lyi törekvésekre — nem hat­nak mindig és mindenben a kiemelt célok megvalósításá­nak irányába. Régcr Antal (Pest m. 25. vk.), a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetsé­gének főtitkára elmondta, hogy a jelenlegi pályázati, Illetve elhelyezkedési rend­szer nem kedvez a jobb nem­zetiségi pedagógusellátásnak. Egyes helyeken pedagógus­hiány miatt nem vezetik be a nemzetiségi oktatást, ugyan­akkor sok fiatal nemzetségi diplomás nem tud elhelyez­kedni olyan iskolában, «hol anyanyelvét oktathatná. Hütter Csaba (Nógrád m.-5 vk.) tsz-elnökhelyettes fel­szólalását a 3. oldalon közöl­jük. '- Szurgyi Istvánná (Szolnok m. 3. vk.) általános iskolai igazgató arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a nagy értékű taneszközök előállítása <és az iskolákhoz való eljuttatása' körül gondok vannak. Ja­vasolta: vizsgálják felül a taneszközgyártást és -beszer­zést. Szcmerits Ferencné (Győr, 13. vk.) növénytermesztő hangsúlyozta: az apró. min­dennapos munkák során is szükség van az iskolák, az óvodák, a szülők és az üze­mek összefogására, valamint, hogy a szakközépiskolák kap­csolatai az adott szakmán túl az élet más területeire is terjedjenek ki. hiszen közös érdek, hogy teljes embert ne­veljenek. méteren kell a pályát felújí­tani, s a legfontosabb vona­lakat, állomásokat korszerű biztosítóberendezéssel kell ellátni. — Az elmúlt évtizedben a tanácsok hatáskörébe tartozó városi közlekedés alapvetően átalakult és — gondjaink mel lett — lendületesen fejlő­dött. A növekvő lélekszámú városok, de mindenekelőtt a XXXIV. ÉVF., 255. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. OKTÓBER 28., SZOMBAT Az oktatási miniszter válasza Polinszky Károly köszönet­tel és jólesően nyugtázta a közoktatás ügye iránt meg­nyilvánult érdeklődést. A 21 felszólalás — mondotta — arról tanúskodott, hogy az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés, közös a felelős­ség és a tenniakarás. Űjra bebizonyosodott, hogy az ok­tatás és a művelődés, az em­bernevelés felemelő hivatása egy célt akaró, együttmun­kálkodó egész társadalmunk nagy ügye. Mai körülményeink közepette a valóság őszinte áttekintése új erőfeszítésekre serkent és az újabb célok teljesítésének bizonyosságával tölt el mindannyiunkat. Cél­jaink sikeres elérése min­denekelőtt azon múlik/ mi­lyen gyors, milyen eredmé­nyesen, milyen általános és szakmai színvonalon tesszük műveltebbé, tudatosabbá, vagyis emberibb emberré az új társadalom építőjét. Po­linszky Károly bejelentette: a minisztérium a vitában el­hangzott észrevételeket, ja­vaslatokat tanulmányozza és hasznosítja. Az országgyűlés az oktatá­si miniszter beszámolóját a közoktatás helyzetéről egy­hangúlag, jóváhagyólag tu­domásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter expozéja A közlekedés szerves ré­sze, a termelés, az elosztás, a fogyasztás folyamatának, fontos tényezője a nemzetkö­zi együttműködésnek — álla­pította meg elöljáróban Pul- lai Árpád. — Érinti hazánk csaknem minden lakosát és a hozzánk látogató sok millió külföldit. Naponta ötmillió­nyi munkába és iskolába já­ró használja a tömegközleke­dés járműveit, biztosítani kell 150 000 tehergépkocsi, 30 000 autóbusz, másfél mil­lió személygépkocsi és mo­torkerékpár forgalmi felté­teleit. Mindezek — túlzás nél­kül szólva — közüggyé teszik a közlekedést. — Tíz év távlatából meg­állapíthatjuk, hogy szerkeze­tében, munkamegosztásának arányaiban, műszaki színvo­nalában korszerűbb, ütőké­pesebb közlekedés jött létre. Teljesítette a személy- és áruszállítás igényeit, előmoz­dítva ezzel a népgazdaság fejlődését. Ezt a tényt az sem homályosíthatja el, ha időszakonként szállítási fe­szültségek keletkeztek. — A közvélemény elismeri a szállítási munka eredmé­nyeit, de érzékenyen reagál a hibákra is, jogosan _ igényli a kulturáltabb utazást, a pontosságot, a tisztaságot és a rendet, ideértve a megbíz­ható helyfoglalást is. A ma fogyatékosságaiért elsősorban a közlekedésben dolgozók a felelősek, de kérnünk kell az utasokat is: jobban ügyelje­nek velünk együtt a rendre, a kulturáltságra — hangsú­lyozta a miniszter. — A vasút 3000 kilométeres főhálózata vállalja az utasfor­galom és az áruszállítás dön­tő többségét. A korszerű és az elavult berendezéseket ma még azonos szolgálati he­lyeken is együtt kell működ­tetni. A jövő sürgető felada­tai közé tartozik a pályák és csomópontok, a rendező pá­lyaudvarok, a biztosítóbe­rendezések fejlesztésében ki­alakult elmaradások meg­szüntetése, és az ipari, me­zőgazdasági fuvarfeladatok­hoz' igazodó járműpark kifej­lesztése. A vasúti hálózat szer­kezetében a jövőben csak ki­sebb változásokat tervezünk. Az energiaellátási, környe­zetvédelmi és hatékonysági követelmények is indokolják, hogy további 1200—1500 ki­lométeres vonalat villamosít­sunk. Évente 350—400 kilo­Pullai Árpád főváros lakóinak utazási kö­rülményeit a fejlesztés és a forgalomszervezés egyaránt javította. Budapest tömeg- közlekedését elsősorban a metró oldhatja meg. Össz­hangban a városfejlesztéssel, 1986-ig megépül a teljes észak—déli vonal. Tervezzük a dél-buda—rákospalotai vonal építését, valamint a csepeli gyorsvasút bevezeté­sét a Kálvin térig. — A hazai és a hazánkat érintő európai víziút-hálózat fejlesztésében és a hajózás feltételeiben fontos változá­soknak vagyunk tanúi. A vaskapui vízilépcső, a Duna felső szakaszának várható csatornázása, az épülő nagy­maros—gabcsikovói vízilép­cső, a Duna—Majna—Rajna- csatorna, továbbá a tiszai vízilépcsők építése, a Duna —Tisza-csatoma tervezett létrehozása a folyami hajózás új távlatait vetítik elénk. A légiközlekedésben kiemelt feladat a Ferihegyi repülő­tér fejlesztése és a repülés- biztonsági feltételek további javítása. — Megalapozottan mond­hatjuk, hogy közlekedésünk új fejlődési szakasz előtt áll. A következő évtizedek meg­újuló, kutató szemléletet, új módszereket, korszerűsödő szervezeti kereteket kíván­nak. Feladataink meghatá­(Folytatás a 2. oldalon) Nemzeti múltunk tanulságai a jelent és a jövőt segítik Emlékülés Salgótarjánban n TIT Nógrád megjei szervezetének szék házában A magyarországi polgári ségéért, a társadalmi felsza- várakozással fogadták, támo­demokratikus forradalom 60. badulásért. gatták. Részletesen szólt az évfordulója alkalmából em- A forradalmi' válság Ma- előadó az események felgyor- lékülésf rendezett tegnap Sál- gyarországon is egyre jobban sulásáról, a köztársaságot kö- gótarjánban 1 a Tudományos éreztette hatását. A szociál- vetelő munkások, katonák: Ismeretterjesztő Társulat Nóg- demokrata párt 1917. novem- fegyveres felkeléséről, a pol- rád megyei szervezete, vala- bér 25-én gyűlést szervezett a gári demokratikus forrada- mint a Hazafias Népfront fővárosban, a szovjet kor- lom győzelméről. Nógrád megyei bizottsága, mány békefelhívásának támo- Többek között hangsúlyoz- Részt vett a megemlékezésen gatására. Néhány hónappal ta, hogy 1918-ban polgári oe- dr. Gordos János, az MSZMP később 1918 januárjában a mokratikus forradalom zaj- Nógrád megyei Bizottságának tömegelégedetlenség újabb lőtt le Magyarországon. A' titkára- hulláma söpört végig az Oszt- hatalom a szociáldemokrata A polgári demokratikus for- rák—Magyar Monarchián- Az párttal szövetkezett burzsoá- radalom győzelmének körül- ausztriai munkások példájára zia kezébe került. Ebből kö­ményeiről, hatásáról, a Nem- sztrájkba léptek az újpesti, a vetkezett, hogy nem volt zeti Tanács tevékenységéről pesterzsébeti munkások, majd célja a kapitalizmus felszámo- dr. Molnár Pál, a Pénzügyi a vasasok, a tatabányai ba- lása, sokkal inkább a polgári és Számviteli Főiskola salgó- nyászok. Nemcsak a munká- viszonyok megszilárdítása, tarjáni tagozatának docense, a sok, a katonák is szembesze- Ugyanakkor a győztes forra- TIT megyei szervezetének al- gültek a kormány politikájá- dalomban kezdettől fogva elnöke tartott előadást. Elöl- val, a háborúval, a nyomor- részt vettek a munkások, a járóban ^zólt azokról a ka- ral, amelyet a katonaszázadok parasztok, az értelmiség, a rokról, súlyos megpróbáltatá- lázadásának egész sora jel- kispolgárok legjobbjai- Ezért sokról, amelyeket az imperia- zett. a forradalmi események során lista hatalmak által kirobban- Az ország helyzete, a nép- az egész országban egymás tott első világháború okozott tömegek nyomora és elége- után alakultak meg a népi és a néptömegeknek. A tiltako- detlensége végül is távozás- munkásszervezetek, a munkás­zás hullámai egyre magasabb- ra kényszerítette a kormányt, a katona- és földmunkástaná­ra csaptak, s végül alapjai- Az ország demokratikus at- csők, amelyek önálló hatalmi ban rendítették meg a kapita- alakulását valóban szívén vi- tényezőként léptek fel, harcol- lizmus addig egységes világ- selő Károlyi Mihály kezdemé- tak a dolgozó osztályok jogos rendszerét. A Nagy Októberi nyezésére, megalakult a követeléseinek . megvalósítás Szocialista Forradalom szét- Nemzeti Tanács. Programját sáért. tépte a világimperializmus — a polgári demokratikus A budapesti forradalom hí- egységes láncolatát, fellendült, kormányzati rendszer megte- re gyorsan eljutott Nógrád Európa, Ázsia, Afrika és remtését, a háború azonnali megyébe is. Az ideiglenes la-; Amerika népeinek harca a beszüntetését, új választások , békéért, a nemzeti független- kiírását — a néptömegek nagy (Folytatás a 3. oldalon.) j Lázár György hazaérkezett Moszkvából Lázár György, a Magyar széleseket folytattak a két külügyminiszter, Várkonyi Szocialista Munkáspárt Po- ország közötti sokoldalú Péter államtitkár, a Minisz- litikai Bizottságának tagja, a együttműködés időszerű kér- tertanács Tájékoztatásd Hi- Minisztertanács ° elnöke aki dóséiról, fejlesztésének fel- vatalának elnöke, és Varga Alekszej Kosziginnek ’ a adatairól. József, a Minisztertanács tit* Szovjetunió Kommunista A kormány elnökét a Feri- kórságának vezetője fogad­Pártja Központi Bizottsága repülőtérén Aczé.l ta. Jelen volt Vlagyimir Por­Politikai Bizottsága tagjának, György, a Politikai Bizottság lov, a Szovjetunió budapesti a Szovjetunió Miniszterta- tagja, a Minisztertanács el- 'nagykövete, nácsa elnökének meghívására nökhelyettese, Púja Frigyes (MTI) tett látogatást Moszkvában,, pénteken hazaérkezett a szov­jet fővárosból. Vele együtt megérkeztek kíséretének tagjai: Huszár István, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság magyar tagoza­tának elnöke. A látogatás során megbe­Kommunista kiadványok 1918—1944 Kiállítása salgótarjáni Bányász Művelődési Házban Egy hónap múlva — ponto­san november 24-én — lesz 60 éve annak, hogy Budapesten megalakult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom termé­kenyítő hatásaként a Kommu­A kiállítás látogatói gazdag anyaggal ismerkedhetnek meg az elkövetkezendő hetekben. Könyvek, füzetek, röplapok, újságok, plakátok tájékoztat­nak bennünket arról az áldo­nisták Magyarországi Pártja, zatos és küzdelmes tevékeny- amely közvetlen feladatként ségről, melyet a párt és tag­jelölte meg a proletariátus esz- jai fejtettek ki a megalaku- mei-politikai nevelését, fel- lást követő hónapokban, a Ta- készítését a szocialista fórra- nácsköztársaság és az illegali- dalom megvívására, a hatalom tás idején. 1918' végén a KMP megszerzésére. kiadásában jelent meg a szov­A hat évtizedes évforduló -j®*; bolsevikok programja; alkalmából nyitottak pénte- 1919-ben kiadták Lenin A A Parlament folyosóján Apró nos. Antal, Takács Imre Fejér megyei képviselő és Kádár Ja­kén délután kiállítást a sal­gótarjáni Bányász Művelődési Házban, ahol megjelentek a megye és a város politikai, mozgalmi szerveinek, szerve­zeteinek képviselői, a salgótar­jáni városi pártbizottság ven­dégeként az egri városi párt- bizottság küldöttei. A Kommu­nista kiadványok 1918—1944 című, eredeti anyagokból vá­logatott kiállítás megnyitó ün­nepségének . résztvevőit dr. Horváth István, a Nógrád me­gyei Múzeumok Igazgatóságá­nak vezetője köszöntötte. Ezt követően Papanitz Sándor, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek vezető propagandistája mondott megnyitó beszédet, amelyben felelevenítette a KMP megalakulásának körül­ményeit, több évtizedes tör­szovjethatalom legközelebbi feladatai című tanulmányát, ugyanezen év nyarán a taná­csok országos gyűlésének nác­ióját. A KMP hivatalos lapja, a. Kommunista 1928 közepétől hét éven keresztül jelent meg, egyik korai stencilezett példá­nyát a kiállítás látogatói meg­tekinthetik. Valamennyi emlí­tett és látható kiadvány a sal­gótarjáni munkásmozgalmi múzeum tulajdona. A kiállítást rendező Vonsik Ilona muzeológus arra töre­kedett, hogy világos, jól át­tekinthető szerkezetben mu­tassa be a választott anyagot. A tartalmas, színvonalas ki­állítás november 22-ig tekint­hető meg a salgótarjáni Bá­nyász Művelődési Házban. Ezt követően bemutatják az ténelmének, tevékenységének MSZMP Nógrád megyei Bi- legfontosabb epizódjait, a párt- zottságának székházában, az nak az osztályharc. szervezésé- oktatási igazgatóságon, és a ben és irányításában végzett Balassagyarmati Fémipari munkáját, szerepét. Vállalatnál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom