Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-27 / 254. szám

Lázár György Moszkvában Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Alekszej Koszigimnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének meg­hívására csütörtökön Moszk­vába utazott. Kíséretében van Huszár István, a Politikai Bi­zottság tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Or­szágos' Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bi­zottság titkára és Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökón ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács — az 1970. évi IV. sz. törvényerejű rendeletet hatá­lyon kívül helyezve — tör­vényerejű rendeletet fogadott el a magyar állampolgárok külfölre utazásáról és az út­levelekről. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásról a Minisztertanács gondoskodik. Az államigazgatási terület­szervezési határozatokkal összhangban az Elnöki Tanács az igazságszolgáltatás szerve­zetét érintő határozatokat ho­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság magyar ta­gozatának elnöke. A látogatás során megbe­széléseket folytatnak a két or­szág közötti sokoldalú együtt­működés időszerű kérdései­ről, fejlesztésének feladatairól. A kormány elnökét a Feri­hegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Várkonyi Pé­ter államtitkár, a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke és Varga Jó­zsef, a Minisztertanács titkár­ságának vezetője búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov. zott: elrendelte egyes, bírósá­gok és járási ügyészségek megszüntetését, illetve átszer­vezését. Az igazságszolgáltatá­si szervezeti intézkedések 1978. december 31-ig lépnek hatályba, végrehajtásukról, az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Az Elnöki Tanács határoza­tot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. év­fordulója alkalmából adomá­nyozandó kitüntetésekről, bí­rákat választott meg és men­tett fel, végül egyéb folyamat­ban levő ügyekben döntött. (MTI) a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Lázár György és kíséreté­nek tagjai csütörtökön a ko­ra esti órákban megérkeztek Moszkvába. Lázár György fogadására a Vnukovói repülőtéren megje­lent Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, Nyikolaj Bajbakov, a minisz­tertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke, Konsztantyin Katusev, a mi­nisztertanács elnökhelyettese és több más hivatalos szemé­lyiség. Jelen volt a repülőté­ren dr. Szűrös Mátyás, Ma­gyarország rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. Elutazóit Budapestről tinker Jorgensen Csütörtökön délelőtt eluta­zott Budapestről Anker Jor­gensen, a Dán Királyság mi­niszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hiva­talos látogatást tett Magyar- országon. Elutaztak kíséreté­nek tagjai is. A vendégeket a dán és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren ünne­pélyesen búcsúztatták­llie©S Besrtofii oas EEisiülci Tcsncíes Ifjú vitéziok Kakas József: „A könnyebbet és a gyorsabbat” Vad a szelíd gyümölcs is, «míg meg nem érik — álla­pítja meg a régi bölcsesség, természeti képpel érzékeltet­vén, hogy egy-egy ifjonc nyers-nyakas megnyilatko­zása ellen nem muszáj rög­tön kardot rántani. A szak- múnkás'bizonyítvány kézhez- kapása — sajnos? — nem azt jelenti, hogy fiatal szakember egy csapásra teljes értékű „harcos” lesz a munkásgár­dában. Egyfelől tovább kell pallérozódnia tudásának, másfelől akaraterővel, öntu­dattal kell fölvérteződnie a napi munkával járó nehézsé­gekkel szemben. Esztendők is beletelnek, míg — a köz­mondás képét kiigazítva — nem ,.szelíd gyümöccsé” ha­nem jó munkássá érlelődik a fiatal. A SZIM érsekavdkerti gyáregységében majdnem húsz forgácsoló szakmunkás ka­pott bizonyítványt az idén. Miképp látják jövőjüket most, mikor az „ifjúi szent megjóza- toodás” korát élik? oOo Kakas Józsefet egy eszter­gapad mellett találjuk. Az alig tizennyolc éves fiatal­ember 11 forintos órabérben dolgozik. Elmondja, hogy egy év alatt kell elérniük a 100 szá­zalékos teljesítményt — most 60-nál tartanak —, a hiányzó hányadra jutó bért addig ki­egészíti a gyár. — Elégedett a fizetésével? — Kétezer-négyszázra jön ki. Kezdőnek nem rossz. — Most mit esztergál? — Rugókarokat. Jó meló, m-irt elég nagy idő van rajta, áem kell kapkodnom vele. Závorszki József: „Hoznak majd új gépeket” — Kívá'n-e továbbtanulni majd? — Már végzem is a szak- középiskolát. Távolabbi ter­vem, hogy művezető, vagy technikus legyek. — Miért akar „följebb” ke­rülni? A több fizetésért, vagy hogy ne legyen olajos a keze? — Hát... mindkettőért. Az könnyebb munka. — Mindenben a könnyeb­bet választja? — A könnyebbet és a gyor­sabbat. — Ha egy csúnya lánnyal, előbb ér el sikert, mint egy széppel, akkor a csúnyának csapja a szelet? — Nem. A szépnek! De ez nem jó példa. — Miért? — Mert az más. oOo Závorszki József marógép­pel dolgozik. Helyben lakik szüleivel, s három testvéré­vel. — Kezdetnek elég jó ez a fizetés. Különösebbre nem költőm. Esténkint elmegyünk a presszóba, vagy valahová kólázni. — Tanul-e tovább? — Nem tanulok. Talán, majd később leérettségizem. — Miért került marógépre? — Jobb ez, mint az eszter­ga Könnyebb vele dolgozni, és jobban lehet komplikálni a műveleteket. — El tudja képzelni, hogy 30—40 évig ezt csinálja? — Nem biztos. Majd elvá­lik, kedvem lesz-e hozzá. Le­het, hogy hoznak majd új gé­peket, amikkel jobb lesz dol­gozni. Akkor maradok. Kürtössy Aladár: „Szakmám legyen előbb” Kürtössy Aladár Balassa­gyarmatról jár Vadkertre. Marós. — Mindenképp forgácsoló akartam lenni. A barátaim is azok lettek. Nem csalódtam a szakmában. — Mihez kezd a fizetésé­vel? — Egy részét hazaadom. Egy ezrest, pedig minden hónapban beteszek a bankba, mert udvarolok egy kislány­nak, és vele gyűjtünk. — Tanul-e tovább? — Szeretnék leérettségiz­ni. — Miért? — Hát, ha hozzák ide az automata gépeket, azoknak nem lehet másképp kezelője az ember! — Miért nem gimnázium­ba jelentkezett az általános iskola után? — Szerintem az a fontos, hogy szakmám legyen előbb. — Az irodában úgy tudják, el akar menni máshová. — El tudnék helyezkedi Gyarmaton is. De minek men­jek? Fölösleges, Íriszen a szak­mámat még alig ismerem. oOo A három fiatalról jó véle­ménnyel vannak a gyári veze­tők. Értelmesnek, fejlődő- képesnek tartják őket. De, hogy ők és társaik tényleg az­zá fejlődjenek, amivé szeret­nénk, hem csupán rajtuk mú­lik. Sokat számít, az is, mi­lyen példát látnak maguk kö­rül. Hisz — ha közmondással kezdtük, fejezzük is be azzal. — kicsiny csikó nagy derestül hámot vonni tanul restül. Molnár Pál A nőpolitika mindinkább a pártmunka része — I léteméit a salgótarjáni városi pártbixotlság Salgótarjánban a munka­képes korú nők mintegy 70 százaléka valamelyik üzem­ben, intézményben dolgozik. Vannak üzemek, mint a Sal­gótarjáni Ruhagyár, a Kötő HTSZ, a BRG, vagy a ke­reskedelmi, a vendéglátó- egységek, ahol a dolgozók túl­nyomó többsége nő. De a vá­ros legnagyobb üzemeiben — a kohászati üzemekben, az öblösüveggyárban, a síküveg­gyárban és a ZIM-ben — a dolgozók csaknem fele leány, asszony. Ezért az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága tegnap megtartott ülésén nagy gonddal, körültekintéssel összegezte a Központi Bizottság nőpolitkai ha­tározata végrehajtásának eddigi tapasztalatait és jelölte meg a további ten­nivalókat. A nyolcesztendős munká­ról Herczeg István, a városi pártbizottság titkára adott számot. Az írásos és a szó­beli előterjesztés egyaránt hangsúlyozta, hogy a város gazdasági szerkezetében vég­bement jelentős változások, az új üzemek letelepítése, a hagyományos nehézipari üze­mek korszerűsítése megnövel­te a nők munkalehetőségeit. Többségük fegyelmezetten, fe­lelősséggel teszi a dolgát. Bi­zonysága ennek, hogy közöt­tük egyre több a kiváló dol­gozó, s az egyéb állami kitün­tetés birtokosa. A dolgozó nők mintegy fele tevékeny részese a szocialista brigád­mozgalomnak. Az elmúlt években a vég­zett munkával párhuzamosan nőtt a gyárakban, az intéz­ményekben a nődolgozók bé­re. . Mindennek ellenére még ma is vannak olyan üzemek, üzemrészek, ahol nem, vagy csak alig enyhült a feszültség az azonos munkát végző nő- és férfidolgozók anyagi elis­merése között. A bérek ala­kulása, a legtöbb helyen ösz- szefügg a nők általános és szakmai képzettségének fo­gyatékosságaival. A nőpoli­tikái határozatot követően szinte ugrásszerűen megnőtt ugyan az általános, a közép­iskolákban, a tömegpropagan­da- és a káderképző tanfo­lyamokon tanuló lányok, asz- szonyok száma. Több üzem­ben — így a ruhagyárban, a BRG-ben — szakmásító tan­folyamokat szerveztek a nő­munkások számára. Mindezek ellenére a vá­ros üzemeiben dolgozó nők mintegy 80 százaléka ma Is betanított, illetve segédmunkás. Ezért a városi pártbizottság a dolgozó leányok, asszonyok általános szakmai és politi­kai műveltségének szélesíté­sére, mélyítésére hívta fel a pártalapszervezetek, a társa­dalmi és tömegszervezetek, a gazdasági vezetők figyelmét. Sok éves tapasztalat bizo­nyítja azt is, hogy a város­ban, a dolgozó asszonyok mintegy negyede veszi igény­be a gyermekgondozási se­gélyt. A tanácskozáson kö­vetendő példaként említet­ték azokat az üzemeket — a Salgótarjáni Kohászati Üze­meket, a Volán 2-es számú Vállalatot —, ahol az intézke­dések egész sorát foganato­sították azért, hogy az otthon töltött évek ne jelentsenek ki­esést a kismamáknak. A gyer­mekek nevelése mellett hasz­nálják fel azokat szakmai, politikai és általános művelt­ségük fejlesztésére, ismere­teik gyarapítására. A munkában elfoglalt he­lyüknek megfelelően nőtt a nők társadalmi szerepe, köz­életi tevékenysége. A város alapszervezeteiben tevékeny­kedő párttagok egyharmada nő. Közülük egyre többen vállalnak politikai, közéleti funkciót. A város több alap­szervezetében nő a titkár, de emelkedik számuk a párt-, a KISZ-, a szakszervezeti tes­tületekben. Viszonylag las­san változik a helyzet a gaz­dasági területeken. Nemcsak az üzemek, az intézmények, de a kisebb munkakollektí­vák élén is kevés a nő. Ezt csak részben magyarázzák a képzésben és a továbbképzés­ben meglevő gondok. A vá­rosi pártbizottság a tervsze­rű káderpolitikai munkára, a nők folyamatos vezetővé nevelésére, s a női vezetők­kel szemben táplált indoko­latlan előítéletek gyorsabb oldására hívta fel a figyelmet. Sokoldalúan elemezte a testület a pártszervek és pártalapszervezetek, a társa­dalmi és tömegszervezetek te­vékenységét, azt a munkát, amelyet a nőpolitikái hatá­rozat következetes végrehaj­tásáért végeztek. A párt­szervek és -alapszervezetek tervszerűen foglalkoztak a határozat végrehajtásának szervezésével, a végzett mun­ka ellenőrzésével. Rendsze­ressé vált az állami, a nőfe­lelősök, a nőbizottságok te­vékenységének segítése. A nőpolitikái határozat következetes végrehajtá­sa mindinkább a párt­munka szerves részévé válik. A városi pártbizottság arra ösztönözte a pártszerveket, és -alapszervezeteket, hogy fo­lyamatosan kísérjék figye­lemmel a nőpolitikái hatá­rozat megvalósulását, a vá­ros valamennyi üzemében, intézményében. Elemezzék a munka tapasztalatait, érté­keljék a határozat végrehaj­tásának fontosabb részterü­leteit, s jelöljék meg a szük­séges tennivalókat. Az előterjesztést követő vi­tában szót kért Cziprok Zol­tán, a salgótarjáni öblös- üveggyár pártbizottságának titkára, aki többek között a nők szakmai, politikai és ál­talános műveltségének fej­lesztéséről szólt. Varga Jó- zsefné, a Nógrád megyei Ven­déglátó Vállalat pártbizott­ságának titkára a szemlélet- változás szükségességét hang­súlyozta, Kaszás Józsefné dr.,' a Salgótarjáni Ruhagyár igaz­gatója pedig a nők vezetővé nevelésének tapasztalatairól adott számot. Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a társada­lompolitikai feladatok meg­oldása, a lakáshelyzet javí­tása, a gyermekintézmények fejlesztése, a város üzlethá­lózatának korszerűsítése, az ellátás javítása egyben a nőpolitikái határozat végre­hajtását is segíti. . Hartli Lajosné, a pedagó­gus-szakszervezet megyei bi­zottságának titkára többek között a nők anyagi és er­kölcsi elismeréséről, míg Mátyus Miklós, a BRG alapszervezeti titkára a nődolgozók folyamatos szakmai képzettségéről szóit. Szabó Ferenc. a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára a peremterülete­ken tevékenykedő nőbizott­ságok munkáját elemezte. Márton József, a városi KISZ- bizottság titkára, a gvesen levő kismamákkal való fo­lyamatos foglalkozást hang­súlyozta. Telek György. a megyei kórház igazgatója a nődolgozók élet- és munka- köriilm én veinek folyamatos javításáról beszélt. Elisme­réssel említette az egészség- ügyi dolgozók bérrendezését. Ezután a városi pártbizott­ság módosította területtel e- lősi és aktívahálózatát, majd személyi kérdésekben dön­tött. Szigetvári Jánost meg­választotta a városi pártbi­zottság tagjának. KISZ-delegáció utazott a Szovjetunióba A Komszomol megalakulá­sának 60. évfordulója alkal­mából sorra kerülő megemlé­kezésekre csütörtökön a Szov­jetunióba utazott a Magyar •Kommunista Ifjúsági Szövet­ség delegációja. A küldöttsé­get Maróthy László, a (Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságá­nak első titkára vezeti­A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Fejti György, a KISZ- kb titkára. Jelen volt Vlagyi­mir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. (MTI) Ülésezett az Ipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetségének elnöksége Balassagyarmaton tartotta elnökségi ülését az Ipari Szol vetkezetek Nógrád megyei Szövetsége. A megjelentek tá­jékoztatót hallgattak meg a Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet lakásépítési és mezőgazdasági beruházásai­nak helyzetéről. Előterjesztőjé­ben Kun Zoltán, a szövetke­zet elnöke, az 1977—78-as gazdasági évek alapvető vál­tozásait ismertette: javult a munkaellátottság, elkezdődött a stabilizálás, lezárultak a vitás munkák. Az első ne­gyedévben az építőipar kon­centrációjára hozott párt- és állami határozatok értelmé­ben a szövetkezet megvásá­rolta a balassagyarmati Tö- VÁLL összvagyonát és átvette teljes személyi állományát. Az összevonással. megterem­tődtek a feltételek, hogy egy önálló városi székhelyű épí­tőipari egység jöjjön létre, koncentrálódjanak az erők és így jelentősen javuljon a termelékenység. Legfontosabb feladatuknak tartják a vállalt munkák és kötelezettségek maradéktalan teljesítését. Hangsúlyozta, hogy egyetlen szerződést fel nem bontottak és el nem utasítottak. Az ötö­dik ötéves terv célkitűzéseit úgy irányították, hogy meg­felelő kapacitástartalékkal rendelkezzenek. Ezután a vállalt főbb mun­kák jelenlegi állásáról és a várható teljesítésről beszélt. A szügyi tehenészeti telep munkáit hátráltatta az agárdi szerkezetek négyhónapi ké­sése. Egyes anyagféleségek ma is hiányoznak, ami gátolja a munkát. Tervszerűen halad az érsekvadkerti borjúneve­lő építése, nem így az iroda­házé, mivel hiányoznak a ra­diátorok. Az eredeti határ­időt födémpanel-típusválto­zás miatt nem tudták tarta­ni az őrhalmi iskolánál. Ör­vendetes, hogy az idén 36 la­kást adtak át az Április 4.- lakótelepen, ahol további 20-at lealapoznak a jövő év első fe­lében. Számos új intézkedés­sel segítették a dolgozók mun­kakörülményeit. Ezután az elnökségi ülés határozatainak végrehajtásá­ról tartott tájékoztatót Szá­lai Gáspár, a KISZÖV elnöke. NÓGRÁD - 1978. októbei 27.. péntek 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom