Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-27 / 254. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Fajtakísérlett táblát alakítot­tak ki a szécsényi közös gaz­daság földjén. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem tan­gazdaságának támogatásával, ahonnan a különböző fajtájú vetőmagvakat kapták, arra kíváncsiak a szakemberek, hogy megyénk földrajzi viszo­nyai között melyik búzafajta adja a legnagyobb termés- mennyiséget, melyiknek van a betegségekkel szemben a legnagyobb cllenállóképessé- ge? A különböző magyar bú­zafajták mellett szovjet, ju­goszláv és francia, összesen tizenháromféle búzát ültet­nek a földbe egy-egy hektár területen, melyek jövő évi Uarminceser helyett tisennyolceser Csökkenő munkaóra a tormoS&szö vetkezetokto Ülésezett a TESZÖVI elnöksége ' A mezőgazdasági üzemek- lenleginél jóval magasaob szült munkaerő-gazdálkodási ben az elmúlt időszakban vál- szakmai színvonalat kő- tervekre. Tegyék tervszerűb- tozás következett be: javultak vetel. Gondok jelent- bé, megalapozottabba a a termelés feltételei, korsze- keznek az utonpotlas képzést, továbbképzést, a fia- rű nagy teljesítményű gépek- biztosításában. Ennek okai talokat jobban segítsék a pá- kel váltották ki a nehéz fizi- között szerepel, hogy a mező- lyaválasztásban. A feszültsé- kai munkát. A mezőgazdaság gazdasági munkát még mindig gek enyhítése végett szük- növekvő feladatait folyamató- nem becsülik eléggé, a szak- ség van az üzem- és munká­sán és nagymértékben csők- embereket nem mindig képe- szervezés javítására, a terme- kenő munkaerővel, kisebb sítésüknek megfelelő helyen Iési szerkezet adottságokhoz földterületen, nagyobb esz- foglalkoztatják. való igazítására, a munkaero­közfelhasználással oldják meg. összességében Nógrád me- kooperációra, ^az eszközök a.. 1K7MP yt kongresszusa u ^ “ . üzemek közötti közös erde­Az MSZMP XI kongresszusa, gyeben 1970-hez kepest 34.4 k-,ltszffpn nVnevő átcsonorto- a megyei pártbizottság 197b- s-,á7a]pkkai csökkent a7 élő- „. .8en nyugvó atcsoporio szeptemberi ülése a megye öt- ^^ka fordítás mennyisége, itdoko^atlln "munka dő-kl eves teruletfejlesztesA terve a munkaid6alap csökkenése ^ek 'Csökkentési 'a szSctt­a létszám kiemelten foglalkozott a mun- viszor,t elmarad „ —-— ... e7m vonalának- iá kaerohelyzettel, mint a gaz- mérséklődésétől- Nagy a túl- i,eüdtas színvonalának ]a- riacáci növekedés iénveses ., ,r - , - • vitasa, a női munkaerők al­for^ával L v ötéves terv- az- «lattenyesztesi iandó’foglaikoztatása. A mun­forrasaval. Az v. oteves terv ágazatokban es a gepesites- kapn7_ tervezés a munkaerővel ^n. A TESZÖV elnöksége a átgonTottabb gazdál-o dás az elkövetkező időszak SZÖV titkárhelyettese egye. bek között elmondta, hogy az 1960-as évek elején a közös gazdaságokban még harminc- ezren dolgoztak, tavaly már csak 18 ezren. Az egy főre jutó termelési érték viszont ötszörösére emelkedett. Ez is igazolja, hogy a tsz-ek mun­kaerő-gazdálkodása dinamiku­san fejlődött, létrejöttek azok a kollektívák, amelyek a ter­melésben, gazdálkodásban meghatározó szerepet játsza­nak. Az V- ötéves tervben az előirányzat szerint a megye mezőgazdaságában foglal­koztatottak száma újabb 2200 fővel csökkent. Az utóbbi években a felhasznált mun­kaidőalap szerkezete is módo­sult, Csökkent az állattenyész­tésben és növénytermesztés­ben felhasznált élőmunka-rá­fordítás. örvendetes, hogy a szakképzettség emelkedett, de a szak- és betanított munká­sok aránya még mindig elma­rad az országos átlagtól. Ta­valy például a szakmunkások aránya 14 százalék volt, Hol­ott a termelés technikai felté­teleinek korszerűsödése a je­ben tovább csökken a munka- ^ ^ ______ ______ e rő a mezőgazdaságban, nincs fejadafok között határozta lehetőség a foglalkoztatottak megj hogy a tsz-ek az éves szsmáricik növGiGSGrG, Gzt lici- f,@-i'vGk készítése során sl-cipoz- nelkülozhetGtlGn xclciostcj. tékonyabb foglalkoztatással zanak a tervciklus idejére ké- közös gazdaságokban is. kell ellensúlyozni. A termelőszövetkezetek I munkaerőhelyzetéről, a mun­kaerő-gazdálkodással kap­csolatos szövetkezeti felada­tokról tárgyalt tegnap a Nóg­rád megyei Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének elnöksége. Halaj Ignác, a TE­NÓGRÁD XXXIV ÉVF.. 254, SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. OKTÓBER 27., PÉNTEK Beszámoló a közoktatás helyzetéről Az országgyűlés őszi ülésszaka termésekor értékelik az ered­ményeket. A kísérleti parcel­lákon learatott gabonák kö­zül választják majd ki azt a legmegfelelőbbet, melyet Nóg­rád megyében érdemes elter­jeszteni. Képünkön: Pcrcze János és munkatársai a ve­tést végzik a Szentgyörgyalja- dűlőben. Csütörtökön délelőtt Apró Antal elnökletével kezdte meg tanácskozását az országgyűlés. Az őszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György is. A képviselők plénuma igazoltnak nyilvánította Mátyus Gábort, Bács-Kiskun megye 14. számú; Mészáros István, Békés me­gye 10. számú; Herczeg Károlyt, Borsod megye 13. számú; Szurdi Istvánt, a főváros 2. számú választókerületének újonnan választott képviselőjét. A kulturális bizottság Géczi Jánost, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárát választotta elnökévé. A közoktatás helyzetéről szóló beszámolót Polinszky Károly oktatási miniszter terjesztette elő. Iz oktatási miniszter expozéja — A tudományos-technikai haladás felgyorsulásával tár­sadalmi-gazdasági fejlődésün­ket egyre növekvő mérték­ben az határozza meg, hogyab tudjuk az ember, a legfőbb társadalmi termelőerő álta­lános és szakképzettségét nö­velni — mondotta Polinszky Károly. — Különösen nagy jelentősége van a felnövekvő nemzedékek megfelelő kép­zésének. Arra törekszünk, hogy megfelelő nevelési, ok­tatási módszerek alkalmazá­sával az első osztályban gya­korlatilag teljesen megszűn­jön a bukás, anélkül, hogy engedményeket tennénk a követelmények, a színvonal rovására. Célunk továbbá, hogy arányos munkamegosz­tást teremtsünk á szakmun­kásképzők és a szakmunkás- képzési célú szakközépiskolák között. Ez azt jelenti, hogy a tanulókat a jövőben — a szak­középiskolai keretekben —, azokra a szakmákra készítjük fel, amelyek nagyobb elmé­leti megalapozást kívánnak. — 1979 őszétől a gimnázi­umok első osztályaiban új tantervek szerint kezdődik a tanítás. A tanulmányok utolsó két évében belépő fa­kultatív oktatással erősíteni kívánjuk a felsőfokú to­vábbtanulásra való felkészí­tést. Módot nyújtunk arra is, hogy a tovább nem tanulók munkába állását jobban se­gítsük, anélkül, hogy a gim­názium átvállalná a szakmai iskolák feladatát. Minden iskolatípusban megkezdtük, vagy előkészítettük az új ok­tatási-nevelési tervek beve­zetését. Külön gondot fordí­tunk a magyar nyelv és iro­dalom, a történelem oktatá­sára, hiszen ezeknek semmi Tanácskozott a KISZ Nógrád megyei bizottsága Napirenden a közművelődés A KISZ Nógrád megyei bizottsága Tersztyánszki Ru­dolf titkár elnökletével csü­törtökön Salgótarjánban tar­totta soron következő ülését, melyen elsőnek a salgótarjá­ni járási bizottság jelentése hangzott el a kulturális egyé­ni megbízatások tapasztalatai­ról, majd Ponyiné. Oszvald Katalin, a KISZ Nógrád me­gyei bizottságának titkára számolt be a szervezet kul­turális nevelő munkájának eredményeiről, gondjairól. Elmondotta, hogy a bizott­ság legutóbb 1976-ban érté­kelte a közművelődési fel­adatok végrehajtását, s azóta több területen történt előre­haladás. Kialakulóban van az a felismerés, hogy a közmű­velődés nem egy ember fel­adata, s a társadalom mű­veltségi színvonalának eme­lésében az aktív közösségi te­vékenység, a helyesen értel­mezett társadalmi munka- megosztás a meghatározó. A munkásművelődés is egyre inkább az általános, szakmai, és politikai .műveltség egysé­gét jelenti. Elterjedt mozgalommá vált a nyolc általánost nem végzettek segítése. A megye üzemeiben, termelőszövetke­zeteiben jelenleg 4—500 har­minc éven aluli fiatal tanul az általános iskolák valame­lyik osztályában. Az önkép­zés, önművelés elválasztha­tatlan az általános és szak­mai műveltség rendszeres gyarapításától. A tanulóifjú­ság szívesen nyúl a mai prob­lémákat feltáró művekhez, irodalmi alkotásokhoz. Szá­mos jó kezdeményezés ala­kult ki a tanulói ÍCISZ-szer- vezeteknél az önművelés se­gítésére. Az előterjesztés szóbeli ki­egészítése után többen kér­tek szót. Bablena László bi­zottsági tag a nyolc általá­nost el nem végzettek magas arányáról és az ifjúsági klub­mozgalom KISZ-es kapcso­latáról tett említést. Lakatos József, az SKÜ KlSZ-bizott- ságának titkára a lehetőségek és az igények kívánatos össz­hangját hangsúlyozta, gond­ként szólt arról, hogy a meg­növekedett lehetőségekkel nem arányosan emelkedtek az igények. Kirschner Péter, a KISZ központi bizottsága kulturá­lis osztályának munkatársa néhány mondatban értékelte az előterjesztést, majd az „Egy üzem — egy iskola” akció tartalmi kapcsolatának javí­tásáról, a KISZ kulturális aktivistáinak felkészítéséről, az ifjúsági klubok tevékeny­ségéről beszélt. Csongrádi Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztály­vezető-helyettese a szemlélet- formálás folyamatáról, annak fontosságáról szólt, majd a személyi feltételek, a kultu­rális aktivisták felelősségét hangsúlyozta, s emelítést tett az önművelés problémájának néhány kérdéséről. Ezután javaslataival egészítette ki az előterjesztést. Az ülés további részében jelentés hangzott el az 1978. évi felkészítő táborok, tapasz­talatairól, a mezőgazdaságról szóló határozatok KISZ-es feladatairól. mással nem pótolható szere­pük, jelentőségük van a fel­növekvő új nemzedékek he­lyes történelmi tudatának, szocialista jellemének alakí­tásában. A következő évek egyik legfontosabb feladata, hogy figyelemmel kísérjük elképzeléseink gyakorlati megvalósulását, ellenőrizzük tankönyveink használhatósá­gát, segítjük a pedagógusok megújulási készségét. — A közoktatás fejlesztése gyorsan változó korunkban, a társadalmi átalakulás és a tudományos-technikai hala­dás mai üteme mellett folya­matos feladat1 — folytatta Polinszky Károly. — Nincs egyszer, s mindenkorra adott, örökérvényűen ideális isko­larendszer. Az optimálisan korszerű iskola és iskola­rendszer, amely értékeit meg­tartva, rugalmasan tud iga­zodni az élet változó körül­ményeihez, a fejlett szocia­lista társadalom növekvő igé­nyeihez. Ezt tartva, szem előtt, 1972-ben azt az utat vá­lasztottuk, hogy köznevelé­sünket az adott szervezeti ke­retek között fejlesszük, kor­szerűsítve az iskolák belső életét, javítva az oktatás-ne­velés tartalmát és módsze­rét. Meggyőződésem, hogy társadalmi és gazdasági lehe­tőségeink, demográfiai hely­zetünk közepette a helyes utat választottuk. — A folyamatos előrehala­dás nem nélkülözheti a hosz- szú távú fejlesztés elveit, irá­nyait. És válaszolnunk kell arra a kérdésre: változtas­sunk-e, illetve hogyan vál- I toztassunk oktatási rendsze­rünkön? A jövő érdekében is cselekszünk. amikor meg­teremtjük az óvodai nevelés az ötévesek iskolai előkészí­tésének mind jobb személyi, tárgyi és szervezeti feltéte­leit, amikor az óvodai neve­lést a 3—6 évesek számára fokozatosan teljessé tesszük. Mind az általános iskolai ok­tatás színvonalának emelése, mind az egyes társadalmi ré­tegekben felnövő gyermekek indulási hátrányainak mérsék­lése összefügg ezzel. Tovább kell növelnünk az általános iskolát eredményesen befeje­zők, s tovább kell csökkente­ni a tanévvesztők számát és arányát. Mindezt úgy, hogy mindenütt emelkedjen az oktatás és nevelés színvonala. Az eddiginél gyorsabb ütem­ben kell csökkenteni az isko­lák közötti színvonalkülönb­ségeket, oly’ módon, hogy a rosszabb feltételek ■ között dolgozók körülményeit, lehe­tőségeit kell nagyobb ütem­ben, lendületesebben fejlesz­tenünk. Polinszky Károly a további­akban elmondta/ hogy a kö­vetkező három ' évben több mint százezertől nő az óvo­dáskorúak száma, s több mint háromszázezerrel lesz maga­sabb az általános iskolába járó gyermekek ' létszáma, mint 1973—74-ben volt. A gyermekek megfelelő körül­mények közötti elhelyezésére az eddiginél gyorsabb és ru­galmasabb megoldásokat kell alkalmazni az iskolaépítésben. Elismeréssel szólt arról, hogy a pedagógusok döntő többsé­ge nagy odaadással, lelkiis­meretesen, szakszerűen, eredményesen dolgozik. Nem­egyszer ők pótolják a család hiányzó gondoskodását. Az oktatásban a kulcsszerep a pedagógusoké, de a gyermeket nem csak ők nevelik. A szü­lők természetes családi és társadalmi felelőssége senki másra, semmi másra át nem ruházható. Az iskolai és a szülői ház kapcsolata jelen­leg elevenebb, mint koráb­ban, de a kontaktus még mélyebb és tartalmasabb le­hetne —, hangsúlyozta a mi­niszter. majd kérte az or­szággyűlést, fogadja eL be­számolóját. II beszámoló vitája Salamon Hugóné (Komárom m. 3. vk.), a Komárom me­gyei pártbizottság titkára fel­szólalásában a család szere­pével foglalkozott. — Megha­tározó jelentőségű — mondot­ta —, hogy a gyermek mi­lyen otthoni légkörben ne­velkedik. Nagyon fontos, hogy őszinte, nyílt, Segítő­kész közösség vegye körül, amelyben elvárják tőle a pontosan, lelkiismeretesen végzett munkát, amelyet meg is becsülnek. Ennek a szemléletnek az erősítésére azért van szükség, mert ma még a családoknak nem mind­egyike érzi felelősségét gyer­meke nevelésében. Ez pedig nem anyagiakra, hanem hi­bás szemléletre vezethető visz- sza. Varga Zsigmond (Békés m. 11. vk.), a Gyomai Általános Iskola igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakos­ság és az üzemi dolgozók tár­sadalmi munkájával létreho­zott oktatási intézmények fenntartási költségeinek elő­teremtése helyenként gondo­kat okoz. Kérte a Miniszter- tanácsot: tekintse át a hely­zetet, az intézmények üze­meltetési, fenntartási költsé­geit, s működésükhöz bizto­sítson megfelelő pénzügyi fedezetet. Palásti Józsefné (Borsod m. 18. vk.), szakközépiskolai tanár a megyei eredményeket összegezve megjegyezte: a fejlődési egyenetlenségek, (Folytatás a 2. oldalon) , 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom