Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

Helyesbítés Tisztelt NÖGRÁD szerkesztősége! A mátraszőllősi Ságvári Endre KISZ-alapszervezet veze­tősége ír most önöknek. A NÓGRÁD-ban megjelent egy cikkük, amelyet Tanka László írt és azt október 10-én ol­vashattuk. Legnagyobb meglepetésünkre olyan dolgokat érin­tett, ami sérti a Ságvári Endre KISZ-szervezetet. Ugyanis a tagok száma 37 £ő, nem pedig 20, amint írták. Azaz az új­ságcikk nem tényeken alapul, mert még a munkánkat is lebecsüli! Mi nem kirakatpolitikát folytatunk! Dolgozunk! Az akcióprogramunkban, amit leírtunk, meg lehet nézni, hogy mi maradt ki, mert egy-két program kivételével min­det valóra váltottuk. Nem akarunk példákat felsorolni, csak egyet mondunk el. A KISZ-szervezet nagyon sokszor végzett társadalmi munkát, míg a klub csak elvállalta a kultúrotthon udvarré­szének rendbetételét, és azt is mi, KISZ-esek csináltuk meg, mert már nem bírtuk nézni. A cikkben olvastuk, hogy állítólag személyes ellentétek vannak. Mi, öten, azaz a KÍSZ-vezetőségi tagok megértjük egymást, tehát a vezetőséggel van az ellentét! Több dolgot nem írunk, nagyon szeretnénk, ha megkér­deznék a vezetőséget és helyesbítenék azt a cikket a té­nyeknek megfelelően. Tisztelettel: a mátraszőllősi Ságvári Endre KlSZ-alap- szervezet vezetősége: Szálkái Gyula KISZ-titkár, Tóth Mária szervező titkár, Koczka Mária gazdasági felelős, Katona Zsófia ágit.-prop. felelős, Balázs Gyula sportfelelős. Kedves KISZ-fiatalok! Levelük beköszöntőjéhez stílszerűen: a cikk szerzője Ír most önöknek. Megértem és mélyen együttérzek meglepe­tésükkel, amelyet a „munkánk lebecsülése”, a „kirakatpoli­tika”, a „tények hamissága” váltott ki. Tudom, az a legfá­jóbb, ha a lelkes munkát a nyilvánosság előtt hamis szín­ben tüntetik fel. Csakhogy ilyenről szó sincs! A „Miért nincs, ha van? Miért van, ha nincs?” című Írásban nem szerepelnek ilyen megállapítások. A nyilatkozó Tóth Izabella klubvezető (tőle tudtam meg a KISZ-tagság létszámát, lévén a helyi szervezet egyik tagja, miért ne hittem volna el?), említette a KISZ-szel kapcsolatban: „...valamivel többet dolgozunk”. S ez nem lebecsülés, csöp­pet sem rosszalló, hiszen, ha belegondolunk, ők 56-an, a KISZ 37-en, természetszerűleg többet is kell dolgozniuk... A KISZ és a klub közötti „állítólagos ellentétekről”, ha a klubvezető nem szólt volna, vagy nem olvasom a KISZ pásztói járási bizottságának jelentésében; az önök levelé­ből ez akkor is napnál világosabban kiderül: „a klub csak elvállalta a kultúrotthon udvarrészének rendbe tételét és azt is mi, KISZ-esek csináltuk meg, mert már nem bírtuk nézni... Mi, ötén, KISZ-vezetőségi tagok megértjük egy­mást, tehát a vezetőséggel van baj!” (Megvallom, nem értem ez utóbbi, meglehetősen zavaros, kijelentést.) Kedves KISZ-vezetők! Sziszifuszi szószaporítás helyett az „ominózus” írás konzekvenciáját hadd ajánljam újra figyelmükbe (ezért kerestük fel Mátraszőllőst, emiatt író­dott a cikk is): az ifjúsági klub és a KISZ nem valami két külön létező, rivalizáló szervezet, hanem mindkettő külön­böző formákkal és tartalmakkal — azonos célt szolgál: az ifiúság szocialista nevelését. És ezt csak együtt, egymást segítve, közösen lehet meg­valósítani. Kár, hogy erre önök már nem gondoltak... Tisztelettel: Tanka László IMifií/óf vétet Sámsonházán...! Levelezőink jelenük Kulturális hónap a kereskedelemben Az idén már tizennyolcadik alkalommal rendezik meg ok­tóberben a KPVDSZ kulturá­lis napokat. Az eseményekben gazdag kulturális programok a hó utolsó napjáig tartanak a kereskedelmi vállalatoknál, szövetkezeteknél és a pénz­intézeteknél. A KPVDSZ Nógrád megyei bizottsága köz­ponti rendezvényekről is gon­doskodott. Nemrég került sor a versmondók megyei verse' nyére, melyről a NÓGRÁD is hírt adott. Október 27-én az SZMT székházában szakszervezeti napot rendeznek, melyen dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára tart előadást a KPVDSZ legutóbbi kongresz- szusi határozata végrehajtásá­nak tapasztalatairól és a to­vábbi feladatokról. A keres­kedelmi dolgozók érdeklődés­sel várják ezt az előadást. Október 30-án a szocialista brigádvezetők részére ren­deznek vitafórumot az SZMT vezetésével. A megyei rendezvények mellett a vállalatok, szövetke­zetek és intézmények rendez­Szerkesztöi vényei színesek és tartalma­sak. A KMP megalakulásá­nak 60. évfordulója tisztelete­re ünnepi megemlékezést tar­tanak a Nógirád megyei Ven­déglátó Vállalatnál és az OTP-'nél. Tizenhat helyen rendeznek különböző vetélke­dőket. A Nógrád megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalatnál a „KMP megalaku­lása és tevékenysége” címmel lesz szellemi vetélkedő a szo­cialista brigádok részére, Ro­zik Emil vezetésével. Politi­kai, irodalmi és történelmi vetélkedőre kerül sor a Ka- rancs Szállóban, a Centrum Árúházban, a FÜSZÉRT-nél, a ZÖLDÉRT-nél, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalatnál, a pásztói, szécsényi, rétsági, sziráki és magyarnándori ÁFÉSZ-eknél. A rétsági ÁFÉSZ-'nél próza­mondóversenyt tartottak, a Nógrád megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalatnál, ifjúsági szavalóversenyt ren­deznek. Az érsekvadkerti ÁFÉSZ-nél, „Ki tud többet a Szovjetunióról?” címmel szellemi vetélkedőt rendez­nek a szocialista brigádok között. Több helyen lesz él­ménybeszámoló, így a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat­nál, a salgótarjáni és érsek­vadkerti ÁFÉSZ-eknél a Szovjetunióról, az MNB-'nél Lengyelországról. Író-olvasó találkozón vesznek részt a magyarnándori takarékszö­vetkezet, a sziráki és rétsági ÁFÉSZ dolgozói... stb. Valamennyi rendezvény felsorolására ezúttal nem vál­lalkozhatunk, a program is­meretében elmondhatjuk, hogy a KPVDSZ XVIII. kul­turális napok rendezvényso­rozatának gazdag eseményei biztatók arra, hogy nemcsak kampányszerű lesz a művelő­déspolitika a kereskedelem­ben, hanem a mindennapi élet velejárója az év minden idő­szakában. - D. P. Szemetes dolgaink írásom címét nem én talál­tam ki, hanem a sámsonhá- zai tejcsarnok előtti téren ki­függesztett plakáton olvastam október 10-én. Tekintettel arra, hogy a nyúl átvételével kapcsolatban különböző hírek terjedtek el a községben, így mint a NÓGRÁD levelezője, közelebb mentem, hogy pon­tosan meggyőződhessek az átvétel idejéről, és személye­sen is elmehessek egy ilyen átvételi napra. A plakát sze­rint ez a nap október 12-én, 16 óra volt. A megjelölt napon már 15 őrá előtt ott voltam az átve­vőhelyen, így elsőnek érkez­hettem. Nem kellett sokat várnom az első „eladóra”, egy 68 éves nénire, aki 12 nyusziját tolta el egy házilag barkácsolt kocsival. Azért in­dult el korábban, mert mesz- sze lakik és mivel már má­sodszor hozza, első szeretne lenni, hogy biztosan átve­gyék. Szerinte sok a nyúl és nemigen akarják átvenni. Az idős nénit követően egy gyári munkás érkezik feleségével. Látszólag könnyedén tolják a kocsit, ezért megkérdezem, hogy miért jöttek ketten? A férfi a beszédesebb és ő vá­laszol. Szabadságot kellett kérnie, mert felesége a koráb­bi „átvételkor” valószínűleg nem mert megszólalni, de majd ő megmondja a magáét. Biztos, hogy tőle átveszik! ■Mutatja, nézzem meg a nyu- lakat, milyen véresre verik egymást, amióta össze lettek keverve. Megtekintem őket, és valóban „húsnyulaknak” nézem. 15.30 órakor már legalább harmincán tolonganak áru­jukkal és azon tart a vita, ki, hogy fog következni az érkezés sorrendjében. Felhív­ják figyelmemet, figyeljem meg a mázsálót, hogy csak kilókat mér és a kerekítést mindig lefelé végzik. 16.30 órakor tűnik fel a kocsi, mindenki megmozdul, egy melletterrí álló asszony nem veszi észre, hogy a háta mö­gött egy kutya ül. Rálép a lábára és a kutya viszonzás­ként beleharap az asszony lábába, aki felsikolt és sírni kezd. A kocsi megáll és a vezetője szigorúan közli, nem vesznek át egy nyulat sem, mert kevés ketrecet rendeltek és a kocsi indul, mint aki jól végezte dolgát. Mindenki elindul haza. Mindent összefoglalva, nekem az a véleményem, hogy „sok az eszkimó és kevés a fóka”, csak átvevőink vigyázzanak, mert, ha nem lesz eszkimó, akkor a fóka is feleslegessé válig. A nyúl átvétele fontos népgazdasági érdek! Szikora László s k é r o A lakosság érdekében, in­gyenes kapcsolású segélyké­rő telefonokat szerelt fel a posta minden községben. Ugyanis a kis községekben reggel 8—16 óráig van hiva­tali nyitvatartás. A segélykérő telefonokat, éjjel-nappal szolgálatot tel­jesítő postákhoz kapcsolják be. Sürgős, orvosi, mentő, tűzoltó, rendőrségi, valamint „R”-beszél@etésre vehetők igénybe. Sajnos, nap -nap után ta­pasztalatom, hogy az emberek szórakoznak vele, szemtelen ostobaságaikkal zaklatják a távbeszélő-kezelőket. Van ahol a zsinórt elvágják, vagy szétszerelik a készüléket, így sürgős esetekben néma marad. Emberek életét ment­hetjük meg a gyors, időbeni segítséggel. Gondoljuk meg: mindenkit érhet baj (a roh- gálókat is). Fékezzük meg őket!!! A legnagyobb kincs az emberi élet. G. L né Nagybátony üzenetek (É. G. Salgótarján): A Leg­felsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása szerint az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés mi­att járadékban részesülő dol­gozó bérrendezés jogcímén ak­kor tarthat igényt a volt mun­káltatójával szemben meg­állapított járadék felemelésé­re, ha a baleset idején általa betöltött munkakörben dol­gozók átlagkeresetében (bér­rendezés, vagy más okok foly­tán) olyan változás történt, amely munkaviszonyának fennállása, illetőleg fennma­radása esetén őt is érintette volna. Tehát ezt az igényt nemcsak az általános jellegű, hanem a vállalaton belüli bérrendezés, mi több, a dol­gozók átlagkeresetében bekö­vetkezett változás is indokol­ja. Ha a dolgozó által betöl­tött munkakör — bármilyen oknál fogva — a vállalatnál időközben megszűnt a járadék felemelésére irányuló igény elbírálásakor a hasonló mun­kakörben dolgozók munka­bér-emelkedését kell figyelem­be venni. ♦ A. K. (Salgótarján): a Munka Törvénykönyve szerint gondatlanságból eredő kár­okozáskor a dolgozó általában nem a teljes kárért felel. Ilyenkor ugyanis a dolgozó az átlagkeresetének csak 15 százaléka erejéig kötelezhető kártérítésre. Ha a kárösszeg ennél kisebb, a dolgozó csak a valóságos kár erejéig felel- Ettől a főszabálytól eltérően gondatlanságból eredő kár­okozáskor a dolgozó havi át­lagkeresetének 5Q százalékával felel, ha a kár a foglalkozási szabályok súlyos megsértésé­nek következménye. Levele alapján feltételezzük, hogy a KRESZ valamelyik előírá­sát súlyosan megsértette, már­pedig ezért havi átlagkerese­tének 50 százalékáig kötelez­hetik az okozott kár megtérí­tésére. . Hozzászólásokat várunk A vasárnapi számunkban megjelent, ,.Hét végi unalom­űzés — de hol?” című írás, amely a városi fiatalok szabad­idős-gondjait vázolta fel, élénk visszhangot váltott ki az olvasóink körében. A bekül­dött véleményekből, hozzá­szólásokból egy teljes oldal összeállítást közlünk 'novem­ber 2-i számunkban. Addig is várjuk olvasóink leveleit, kik véleményeikkel, javasla­taikkal kívánják segíteni a felvetett probléma megoldá­sát. ________ A következő párbeszédet hallottam a vonaton: — Ejnye, kislányom! Ne szemetelj! — Miért? Mert én kicsi vagyok? Általános derültség fogad­ta a kislány ártatlan meg­nyilvánulását, pedig a gyerek nem humorizálni akart, csu­pán levonta a következtetést abból, amit lát. A felnőttek szemetelhetnek —, hiszen a vonat csupa piszok — rájuk nem szól senki. Ö nem sze­metelhet. Ennek csak az le­het az oka, hogy még kicsi. Ugye, így már nem is olyan nevetséges? Olvastam a svéd vonatok luxusberendezéseiről, elegan­ciájáról. Könnyű nekik, mondhatnánk. Egy olyan gazdag ország megteheti, hogy a másodosztályú kocsik is számunkra elképzelhetetlen pompával fogadják az utazó­kat. Vajon, ha mi olyan gaz­dagok lennénk, fel tudnánk-e nőni kulturált viselkedésben és a közvagyon védelme irán­ti felelősségtudatban addig, hogy luxusvonatainkan ne legyenek felhasítva az ülé­A MÁV közlh A NÓGRÁD szeptember 3-i számában „Jó munkához” címmel cikk jelent meg aSal- gótarján-külső állomás fel­vételi épülettel kapcsolatban. Az új felvételi épületben ta­pasztalt állapotot kivizsgál­tuk, melynek eredményéről az alábbi tájékoztatást adom — írja a MÁV-igazgatóság II. építési és pályafenntartási osztály vezető helyettese, Gombár György. „Az oktatóteremben tör­tént mennyezetvakolat-le- hullás feltételezhetően an­nak következménye, hogy az sek, ne hiányozzanak az égők, ne borítsuk be a padlót sze­méttel, üres üvegekkel. Azok, akik otthon még a védőhuza­tokra is védőhuzatokat rak­nak és vendégeiket csak zok­niban engedik be szobájuk­ba, miért nem tudják a vo­natot legalább csak annyira a sajátjuknak tekinteni, hogy cigarettacsikket, a kiürült papírzacskókat és egyéb sze­metet ne a földre, hanem a szemétládába dobják? Mert nem ők takarítanak? Lehet, hogy ezeknek az embereknek mindegy, milyen körülmények között utaznak, gondolhat­nának azért a többi utasra is, a picikre, az öregekre, akik­nek a mások által otthagyott piszokban kell ücsörögniük. Tudom nem új téma ez. So­kan azt mondják: már a könyökömön jön ki. De mért várjuk meg, hogy egy téma a könyökünkön jöjjön ki! Jó az nekünk, ha pici gyer­mekeink azért szeretnének felnőttek lenni, mert akkor kedvükre szemetelhetnek, hi­szen senki sem szól rájuk!? Sz. K. É. Köszönet Ezúton mondunk köszöne­téi gyermekeink foglalkozta­tásáért, elsősorban a zagyva- pálfalvai Budapesti úti Álta­lános Iskola vezetőségének, valamint a salgótarjáni sík. üveggyár vezetőségének. Sze­mélyesen Kocsis Jolán ta­nárnőnek, minden dolgozónak, akik lelkiismeretesen foglal­koztak gyermekeinkkel, vi­gyáztak testi épségükre, örömmel mentek a gyárba, csak azt sajnálják, hogy ilyen hamar letelt az a két hét. Megköszönjük, hogy mind a vezetőség, mind a dolgozók, hozzájárultak ahhoz, hogy gyermekeink az év végi ki­rándulásra való pénzt megke­reshették. Tisztelettel: A. VIII. „A” oszt. tanulók szülei 'nevében: F. Lászlóné, édesanya, Modellezők köre alakult Repülőmodellező-szakkör alakult húsz taggal a tar! művelődési házban. A kört Bazsó József vezeti, aki két évtizede foglalkozik modelle­zéssel. Amikor „kinőtt” az if­júsági csoportból —, vagy tíz éve a kör is meg­szűnt — felnőttként is ez ' lett kedvenc időtöltése. Rendszeresen részt vesz a me­gyei továbbképzéseken. A tari gyerekekkel második évben foglalkozik alap- és középfokon. Az elmúlt évben az iskola keretei között pró­bálták megoldani, de helyhi­ány miatt otthon, a saját mű- • helyében tanította a gyere­keket, és már így is eredmé­nyes munkát végeztek. Most a művelődési háznak sikerült megoldani, hogy ennek az igen helyigényes szakkörnek is biztosítsa a működést. Az MHSZ járási és megyei veze­tői pedig még nagyobb támo­gatást biztosítanak, mint ed­dig. Az anyagon kívül — amelyet már meg is kaptak — asztalt is adnak, az isko­la pedig szekrényeket. Így, közös erőfeszítéssel sikerült elérni, hogy az ifjúsági szak­körök száma ismét gyarapo­dott eggyel a művelődési ház­ban- A rádióépítő-, a népze­nei, a bélyeggyűjtő körök tagjaival és a felnőtt népdal­körben éneklő iskolás lányok­kal együtt több mint 80 tanu­ló jár rendszeresen a műve­lődési házba, reményt nyújt­va arra, hogy később a felnőtt­körökbe is szívesen jönnek. A modellezőkör tervei kö- zött szerepel, hogy ugyanúgy, mint a művelődési ház többi köri és klubtagjai, rendsze­resen részt vesznek más jelle­gű művelődési programokban, rendezvényeken. A modellező­kör vezetője a fiatalok honvé­delmi neveléséért is sokat tett már, és ezért a fegyveres erők napján dicsérő okleve­let kapott. Máris tervbe vet­te, hogy az idén kiállítást ren­deznek. B. E. A KPM közli: 1976—77 telén végzett belső vakoláskor a mennyezetva­kolat kisebb mértékben meg­fagyott. Ez természetesen csak feltételezés, az ok egyértelmű­en nem határozható meg. Az épületben átvizsgálták a mén nyezetvakolatot és a szükséges javításokat elvégez-' ték. Az épület kivitelezésének elhúzódásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a munkát a rendelkezésünkre álló szűkös kapacitásunkkal voltunk kénytelenek végezni, mivel a beruházás kivitelezé­sét a Nógrád megyei ÁÉV. nem vállalta el.” Intézkedtek A NÖGRAD oktöb *r 4-í szá­mában Balesetveszélyes ,, alag­utak” címmel megjelent cikkre közlöm, hogy a cikkben szerep­lő helyen a szükséges intézkedés megtörtént és folyamatosan vé­gezzük a belátást gítló bozót el­távolítását, mint ahogy a cikk írója is említette. Program sze­rint vágjuk ki az út űrszelvényé­be belógó fákat. Nagyobb mérvű munkát — a terveink szerint — végzünk a forgalom biztonsága érdekében, a téli időszakban. Az ehhez hasonló segítő szán­dékú észrevételeket szívesen vesszük és lehetőségeinken belül intézkedünk. Pál Ferenc, területi műszaki oszt.-vez. Termelési tanácskozás a MÁV-ná! A Salgótarján MÁV 5. szá­mú építésvezetőség dolgozói értékelték a végzett munkát, valamint meghatározták a to­vábbi tennivalókat, feladato­kat is. Mint Telek László épí­tésvezető beszámolójából ki­tűnt; fizikai létszámnál ez évben 7 fő a növekedés, mely egyben fiatalítást is jelentett az össztételben. A újításnál ez évben visszaesés mutatkozik, de az ötletpályázati hónap ideje alatt igyekeztek pótolni a munka hatékonyságának nö­velése érdekében. Fegyelmi kérdésekkel nem kellett fog­lalkozniuk, sem személyi, sem tárgyi baleset nem for­dult elő. így tehát a mun­kahelyi légkör, fegyelmi és baleseti helyzet terén is ez évben javulás mutatkozik. Mint ismeretes, az építés- vezetőség „Kossuth” Szocia­lista Brigádja, melynek veze­tője Pozsár István, az utób­bi két évben egymás után a „MÁV Kiváló Brigádja” ki­tüntetésben részesült, mely­nek nem kis szerepe van ab­ban, hogy az átszervezést kö­vetően is munkájukat nem a visszaesés, hanem az előre­lépés jellemezte. A brigád­vezető, de a brigádnapló tá­jékoztatói alapján is el le­het mondani, hogy a brigád tagjai ez évi vállalásaikat minden területen igyekeznek teljesíteni. Az általuk pat­ronált Bartók úti Általános Iskolában két esetben is sza­bad szombati napokon a pa­dok és székek rendbetételénél 100 munkaórát dolgoztak. A Somoskőújfalui sportkör fel­kérésére , vízlevezető árok munkálataival és asztalos- munkával 16 brigádtag, ösz­szesen 128 társadalmi mun­kaórát teljesített, hogy csak egy-két esetet említsünk meg. A brigád tagiai úgy nyilatkoztak, hogy igyekez­nek a továbbiakban is mél­tóak maradni a magas kitün­tetéshez, annak viseléséhez. — szűcs — Összeállította: Tóth Jolán NÖGRÄD - 1978. október 26., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom