Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

/ Híd a Olvasva az újságokat, hall­gatva a rádiót, gyakran ta­lálkozhatunk olyan híradá­sokkal, amelyek arról szá­molnak be, hogy sok tőkés­országban a nemzeti és nem­zetiségi kisebbségek — a helytelen nemzetiségi politi­ka következtében — ellenté­tek és feszültségek forrásait jelentik. Ezek az esetek több­ségében, nemcsak az adott or­szágban, de a nemzetközi po­litikában is igen érzékenyen éreztetik hatásukat­Ezzel szemben hazánkban a szocialista forradalom győzel­me a dolgozó osztályok fel­szabadításával egyidőben a nemzetiségi diszkrimináció, a megkülönböztetés megszünte­tését is jelentette. Ez termé­szetesen következik a marxiz­mus—leninizmus alapelveiből, azok gyakorlati megvalósítá­sából. Pártunk következetes elvi politikájának köszönhető, hogy hazánkban már nincsenek alapvetően megoldatlan nem­zetiségi kérdések. Nálúnk a nemzetiségek egyenjogú ál­lampolgárokként vesznek részt egész népünket átfogó szocia­lista építőmunkában, közös feladataink megoldásában. Törvény van rá, hogy szaba­don gyakorolhatják anyanyel­vűket, ápolhatják kulturális hagyományainkat, s a magyar lakosságéval azones jogok és kötelességek illetik 'meg őket. Pártunk nyílt, a gyakorlati végrehajtásban is következe­tes nemzetiségi politikája az élet minden területén érvé­nyesül. A nemzetiségek kép­viselői a helyi tanácsoktól a a legmagasabb törvényhozó testületág, a parlamentig, ré­szesei a magyar közéletnek. Több mint félezer általános iskolában és mintegy százhar­minc óvodában tanulhatják anyanyelvűket a hazánkban elő nemzetiségek gyermekei. Egyre táguló körben őrzik, kívánják élőnek megtartani a nemzetiségek kultúrájának Az ifjúság tanulni akar 1 A fiatal Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság fej- Letleln ipart és mezőgazdasá­got, nagyfokú írástudatlalnsá- got kapott örökül az előző rezsimtől. Ezért a vezetés a hatalomátvétel első napjaitól kezdve az ország gazdasági és társadalmi átalakítását tűzte ki célul. Ennek ered­ményeként Laoszban bővül az oktatási rendszer, nő az ál" talános, közép , és szakkö­zépiskolák, valamint a felső­fokú intézmények száma, az ország eredményesen küzd az írástudatlanság ellen. Az 1977—1978-as tanév egybeesett a hároméves nép- gazdasági terv első évével. Ennek a tervnek a megvaló­sításához jelentős segítséget nyújtottak a közoktatás dol­gozói : munkájuk eredménye­ként sok tartományban az írástudók száma elérte a 70 százalékot. A nyári szünet alatt a laoszi diákok és isko­lások is segítséget nyújtottak az analfabétizmus felszámo­lásában. A fiatal lányok és fiúk százai utaztak az ország falvaiba és szövetkezeteibe, hogy tánfolyamot tartsanak, és ebben az évben több mint 400 ezer embert tanítsanak meg a betűvetésre. Laoszban tavaly bevezették ez egységes iskolarendszert és az ország összes oktatási in­tézményében áttértek a laoszi oktatási nyelvre. Egy év alatt megkétszereződött az óvodák száma, számottevően meg­nőtt a szakközépiskolák és egyetemek hallgatóinak szá­ma. Új oktatási központokat létesítenek és egyre nő az itt megszerezhető szakmák száma is. Egyre több a tanító és a ta'nár, többségük a Szovjet­unió vagy valamely más szo­cialista ország egyetemén sze­rezte diplomáját. De több tanár kerül ki a laoszi egye­temekről és főiskolákról is. Az országban nő az érdek­lődés az orosz nyelv iránt, ma több mint háromezren sajátít­ják el a nyelvet. Ebben nagy segítséget nyújtanak a Szov­jetunióból érkezett pedagó­gusok. Az elmúlt két év során az orosz nyelvet nemcsak az ország tíz 1 égj elén tpseb b fel­sőfokú intézményében vezet­ték be, hanem különböző tan­folyamokon is oktatják. népek között Alkotó vitákban értékeit. Klubok' és könyvtá­rak, hagyományőrző együtte­sek mind nagyobb száma bi­zonyítja ezt- Ugyanakkor jól példázza azt is, hogy nemze­tiségi politikánk megvalósítá­sa a nemzetiségi lakosság szükségletének kielégítése egész társadalmunk ügye. Bízvást mondhatjuk,'hogy a hazánkban élő mintegy négy­százötvenezer német szlovák délszláv és román nemzetiségi lakos állampolgári és politi­kai közérzete jó. Szülőföld­jüknek és hazájuknak vallják ezt az országot, amelynek örömei és gondjai az övékéi is. Pártunk azon törekvése is hogy a hazánkban élő nemze­tiségek hidat alkossanak a szomszédos országok népei kö­zött, egyre inkább kiteljese­dik. Az idei esztendő különösen nagy jelentőségű a Magyaror­szágon élő nemzetiségek ele­iében- Az érdekeiket képvi­selő nemzetiségi szövetségek novemberben tartják soron következő kongresszusukat. Így ez az év a számvetés esz­tendeje számukra: mire ju­tottak a legutóbbi kongresszus óta, hogyan tovább ezután. A felkészülés több mint fél esztendeje folyik. Már túlju­tottak a helyi küldöttválasz­tó gyűléseken és a legtöbb helyen a megyei küldöttérte­kezleteken is. A beszámolók, valamint a felszólalók százai szinte kivé­tel nélkül mindenütt újabb eredményekről ad­tak számot- Mind a négy nemzetiség képviselői elmondották, hogy tovább nőtt az érdeklődés az anya­nyelv oktatása iránt. A né­met nyelvet például az óvo­dákban ma már háromezer- négyszáz, az általános isko­lákban tizenhatezer, a gimná­ziumokban szintén nagyszá­mú gyermek tanulja. A szlo­vák nyelvvel a legutóbbi kongresszus óta ezerszáz di­ákkal több ismerkedik csak Költözik a kuznyecki szénmedence két bányászvárosa Átköltöztetik a kuznyecki szénmedence két bányászvá­rosát. Az egymástól mint­egy 40 kilométernyire fek­vő, de gyakorlatilag beépült Kiszeljovszk és Prokoipjevszk hányáiból évente 30 millió tonna kiváló minőségű, kok­szolható szénét hoznak fel­színre. A szakemberek megál­lapították, hogy a két város területén közvetlenül a fel­szín alatt további 850 millió jelentős eseménye, hogy októ­ber második felében megkez­dődik a pártoktatás a pártalapszervezetek- ben. Az indulást gondos szervező munka előzte meg ebben az esztendőben is. A poli­tikai szükségleteket, igényeket felmérve ala­kították ki a pártalapszervezetek a tanfo­lyamok szerkezetét, típusait. A propagandis­ták a taggyűléstől kapták megbízatásukat és sok helyen megtartották már a tanfo­lyamvezetők előkészítő szemináriumát is. A párt tömegpropaganda-tanfolyamain eb­ben az évben több mint tizenötezren tanul­nak. A párttagok mellett tömegszervezeti tisztségviselők, aktivisták és ifjúsági vezetők jelentkeztek a korábbi éveknél lényegesen nagyobb számban. A tanfolyamok szerkeze­te, a tematikák mindenütt lehetőséget adnak arra, hogy korunk, társadalmi életünk leg­fontosabb kérdéseiről folyamatos, hasznos eszmecserét folytassunk azokkal a párttagok­kal, pártonkívüliekkel, akik a politika meg­valósításából jelentős szerepet vállalnak. Ily módon az alapszervezetekben folyó pártok­tatás a párt és a szocialista demokrácia ré­sze. Érdemi, alkotó vitákban formálják, gaz­dagítják a szocialista közgondolkodást, a tudatos magatartást, cselekvést. A tömegpropaganda eszmei-politikai irá­nyítása elmélyült, gondos munkát, életünk re­ális ismeretét igényli. A marxizmus—leniniz­mus forradalmi tanításait valamennyi tanfo­lyamon azzal az igénnyel kell kifejteni, hogy azok olyan meggyőződéssé erősödjenek, ame­lyek meghatározzák a hallgatók gondolkodá­sát és cselekedeit. Mindebből következik, hogy az irányító munka nem hagyhatja fi­gyelmen kívül azt a tényt: a szocialista épí­tésben egyre nagyobb jelentősége van a marxista világnézetnek. Társadalmunk fejlő­désével új feladatok megoldása került napi­rendre. Rohamosan fejlődik a tudomány, a technika. Üj, fiatal nemzedék nőtt fel, amely tevékeny részese a termelésnek és a közélet­nek is. A nemzetközi kommunista mozgalom fejlődése, a két világrendszer körött egyre élesedő, egyre bonyolultabb ideológiai harc, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, a világbéke fenntartásáért vívott küzdelem ugyancsak a marxista világnézet növekvő szerepét, jelen­tőségét erősíti. A világnézeti nevelő munka feladata, hogy fejlessze a hallgatók dialektikus, materialista szemléletét. Segítségével minél többen ismer­jék fel korunk, társadalmi fejlődésünk tör­vényszerűségeit, jól lássák az alapvető ösz- szefüggéseket, megértsék az ellentmondásokat, azok megoldásának lehetőségeit. Világnéze­tünk sarkalatos tétele az osztályharc elmé­lete. Az események elemzésénél, a különböző eszmei áramlatok, politikai törekvések, az újonnan felvetődő kérdések megítélésénél egyaránt az osztályszemléletet kell érvénye­síteni. Szilárdítanunk, fejlesztenünk kell ezt a szemléletet a hazai építőmunka eredmé­nyei és gondjai, a nemzetközi események ér­tékelésénél is. Mindenki számára jól érthető­vé kell tenni, hogy amikor a marxizmustól idegen nézetek, eszmei áramlatok, a burzsoá nacionalizmus, a kispolgáriság ellen hadako­zunk, akkor világnézeti harcot vívunk. E harc lényege és célja, hogy erősítsük a mar­xista szemléletet, világnézetet. Ezzel termé­szetesen az olyan magatartás, cselekvés , és politikai gyakorlat érvényesülését is, amely megfelel a munkásosztály érdekeinek. az általános iskolákban. To­vább bővültek a kulturális cserék német, szlovák, szerb- horvát és román írók mind nagyobb számban látogattak el a nemzetiségek lakta tele­pülésekre. Magyarországi nem­zetiségi együttesek léptek do­bogóra az NDK-ban, Cseh­szlovákiában, Jugoszláviában és Romániában; német, szlo­vák, délszláv és román együt­tesek mutatták be tudásukat a magyarországi nemzetiségi falvakban­Az évente hazánkban meg­rendezésre kerülő nemzetiségi fesztivál kulturális életünk jeles eseményei közé tartozik. Rendszeressé váltak a nyelv­művelő valamint a néprajzi és helytörténeti nyári táborok. Mind gyakoribbak a kétnyel­vű ismeretterjesztő előadások és filmvetítések. És nemcsak a nyelvművelés és hagyományőrzés szép ered­ményeiről adtak számot a küldöttértekezletek felszólalói, Elmondották azt is, hogy az általános politika szerves ré­szeként alkalmazott nemzeti­ségi politika tudatosítása, eredményeinek ismertetése tovább erősítette a hazánk­ban élő nemzetiségi lakosság­ban is a párt politikája irán­ti bizalmat és az e politiká­ból fakadó tennivalók végre­hajtását. Mind a négy szövetség ez évi munkájának középpontjá­ban a kongresszusra való fel­készülés állt. Ezt célozták a különböző pályázatok és ve­télkedők, ezt segítették a Rul- túrkörutak és a kulturális se­regszemlék csakúgy, mint a különböző kiállítások, vagy az anyanyelven írott művek az eddiginél nagyobb számú meg­jelentetése. A megtett út végső mérle­gét a kongresszusok hivatot­tak elkészíteni- És a kong­resszusok feladata lesz az is, hogy megjelöljék a további út legfontosabb állomásait. Prukner Pál A pártélet tonna „fekete gyémánt” rej­tőzik. A két nyugat-szibériai város épületeinek nagy ré­szét ezért lebontják, s csak a műemlékjeUegűeket mentik át a szénmezők közeiében fel­épülő új városokba. A követ­kező hét évben összesen egy­millió 600 ezer négyzetméter lakóterület épül. A két bá­nyászváros fejlesztésére mint­egy 1,3 milliárd rubelt for­dítanak. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani an­nak megértésére is, hogy a marxista elmélet és gyakorlat között szoros összefüggés, köl­csönhatás áll fenn. Mai valóságunkból kiin­dulva, szélesíteni kell azt a felismerést, hogy eszméink a forradalmi tanítások valóságos folyamatokban, tényleges ellentmondások kö­zött, az ellenhatások, legyőzése útján, tenden­ciaszerűen valósulnak meg. Ebből következik, hogy céljaink nem mindig a döntések, a ho­zott határozatok pontos másolataként való­sulnak meg. Hiszen a világ, szűkebb környe­zetünk sem óhajaink szerint, hanem belső törvényeinek megfelelően változik, fejlődik. Ennek felismerése, megértése sok tévedéstől, csalódástól óvhatja meg a munkakollektívá­kat, a kommunistákat. A Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 60. évfordulója jó alkalmat te­remt arra, hogy megfelelő figyelmet fordít­sunk pártunk gazdag tapasztalatainak feltá­rására, a megtett út elméleti, politikai tanul­ságainak ismertetésére. E tanulságok köz­kinccsé tétele segit, hogy elkerüljük a dog- matizmus veszélyét, a revizionista tévutakát, az elmélet lebecsüléséből fakadó voluntaris­ta nézeteket és gyakorlatot. A tömegpropagandának nagyobb szerepet kell vállalnia a napi feladatok megvalósítá­sában is. A kommunisták között, a közélet­ben ismertek a Központi Bizottság áprilisi ülésének következtetései. Az, hogy most a legfontosabb a végrehajtó munka további ja­vítása. Mindezt a tömegpropaganda akkor se­gítheti. ha folyamatosan figyelemmel kíséri a szocialista építés gyakorlatát. Érvek, té­nyek sokaságával, a vitás kérdések tisztázá­sával járul hozzá, hogy a hallgatók megis­merjék fejlődésünk összefüggéseit, a társa­dalom, a gazdaság törvényszerűségeit, ellent­mondásait. Színvonalas eszmecserékkel, al­kotó vitákkal, eszméink, érveink hatékony ki­fejtésével lépjen fel a marxizmustól idegen nézetek és magatartás ellen. Az alkotáshoz, az értelmes, az eredményesebb munkához, tisztább gondolatokon, a marxista értékeken, a politikai egységen át vezet az út. A propagandamunka irányítása, at pártbi­zottságoktól, a pártszervektől nagyobb figyel­met, folyamatos segítséget igényel. A legfon­tosabb, hogy mindenütt a gyakorlatban ér­vényesítsék azt a felismerést; a pártoktatás a pártélet szerves része. Nagy tömegeket fog át. Hatással van nemcsak a kommunisták munkájára, a pártonkívüliek tevékenységére is. Természetesen még igen sokat kell tenni azért, hogy valamennyi alapszervezetben en­nek megfelelően szervezzék, irányítsák a párt- oktatást. Kísérjék figyelemmel a pártoktatás vitáit, elemezzék azok eszmei, politikai ta­pasztalatait és hasznosítsák azokat a párt- munka, a politikai munka napi gyakorlatá­ban. A pártokfalásiian propagandistáknak. Ezért folyamatosan gondoskodni kell rend­szeres tájékoztatásukról. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a propagandisták magas elméleti színvonalon, alkotó felfogás­ban terjesszék a marxista elméletet, sokol­dalúan ismertessék pártunk politikáját. Mód­szereik legfőbb jellemzője az elvi igényesség, a nyíltság, az érvek és mások véleményének tisztelete legyen. Mint ahogy őket is na­gyobb tiszteletben és megbecsülésben kell ré­szesíteni felelősségteljes, áldozatkész tevé­kenységükért. Batta István Munkásból — tanácselnök Cserháti csokorban Valóságos virágzó falucso­kor ez itt a Cserhát völgyé­ben: Alsótold a székhely, azután a közeli Felsötold, a hegyre kapaszkodott, derűs homlokú házaival csalogató kis Garáb, a másodvirágzás­nak induló és az idegenek szemében is letelepedésre vonzó Cserhátszentiván és még kettő a csokorból, Bo­kor és Kutasó. Együtt a hat kis község ezerötszáz lélek. S az itteni életet ezer szál­lal összetartó tanács élén mindössze három hónapja új elnök all. Klátyik András ab­ba a sorba tartozik, amely a tervszerű kádermunka ered­ményeként egyre hosszabb, s egyre több benne a munkás­ból, tanácstagból lett községi tanácselnök például. Az Alsótoldi közös községi Tanács új elnöke fiatal mun­kásember, s erre utal egye­bek között az is, hogy tanács­elnökként még mindig közsé­gi KISZ-titkár. Garábon ta­valy óta — Fenyvesi Imre el­költözésével — tanácstag is. A közös tanács végrehajtó bi­zottságában ugyancsak tavaly választották be Klátyik And­rást, aztán már az idén, egy sajnálatos haláleset után, ér­demesnek ítélik a tanács tag­jai, tisztségviselői, hogy köz­ségi tanácselnök-helyettesnek is megbízzák. Kizárólag a példa kedvéért is érdemes felrajzolni Klá­tyik András életútját a köz­ségi tanácselnöki tisztség be­töltéséig. Érdemes vele együtt előidőzni azokon a társadalmi, közösségi pontokon, cselekvé­si területeken, ahol az évek során munkát végzett, ahol tekintélyt szerzett az emberek előtt. Igen, elsősorban a pél­da kedvéért, hiszen a mun­kás tanácstagok máshol, a pásztói járásban is méltán számíthatnak a községi ta­nács tisztségviselőinek után­pótlásában arra, hogy idővel és esetenként rájuk esik majd a választás. — Pásztón születtem, de tu­lajdonképpen Felsőtoldon gyerekeskedtem — mond­ja az elnök. — Felsőtoldon jártam iskolába, aztán Szé- csényben tanultam másfél évig mezőgazdasági techni­kusnak, a betegség azonban közbeszólt, abba kellett hagy­nom az iskolát. Pásztón érett­ségiztem nyolc évvel ezelőtt. Közben a felsőtoldi KISZ- szervezetnek gazdasági felelő­se, később szervező titkára voltam. A ZIM salgótarjáni gyárában dolgoztam, Pestre jártunk műszerészképzésre, öt esztendeje kerültem ide, a felsőtoldi termelőszövetke­zethez műszerészként, aztán a katonai szolgálat és újra vissza a termélőszövetkezet- hez, az egyesült Cserhátvidék Tsz-hez. Két éve választot­tak meg a felsőtoldi fiatalok KISZ-titkárnak, sportoltam is, a labdarúgócsapatnak voltam tagja sokáig, nemrég hagytam abba. De a meccs­re mindig kijárok, legutóbb kilenc—egyre vertük a mát- raszőllősieket. A sport révén, a KISZ-titkársággal kapcso­latban nagyon sok embert megismertem, megismerhet­tek engem is. Klátyik András gépkocsi- vezetőként, anyagbeszerző­ként dolgozott legutóbb a ter­melőszövetkezetben. Garáb- ról nősült, itt, Felsőtoldon laknak a szüleinél feleségé­vel és a tizenöt hónapos kis­fiúval. A házbővítést nemrég végezték el, a feleség a Váci Kötöttárugyárban dolgozott Pásztón. Varrónő. Lám csak, még egy példa arra, milyen jó közösségi is­kola, „társadalmi gyakorló terep” maga az ifjúsági moz­galom! A két község fiataljai — Garáb és Felsőtold — min­dig is egészséges szellemben rivalizált egymással, s ebben sikerült közösséggé kovácsol­ni a két — cserháti csokor­ba tartozó — község fiatal­jait, idősebbjeit. Az idén a KISZ kb dicsérő oklevelét is megkapták a fiatalok, de személy szerint Klátyik And­rás is. Meddig lehet KISZ- titkár a községi tanácselnök? — Már jó régen kiszemel­tük a megfelelő utódot, fel­készítettük a várható feladat­ra, nem lesz törés a szerve­zet életében akkor sem, ha mást választanak a gyerekek — mondja nagy meggyőződés­sel a tanácselnök, aki érthe­tően számít munkájában ép­pen a kisközségek fiataljai­ra, s nem feledkezik meg az idősebbekről sem. A körzeti klubkönyvtár vezetőjével megszervezték, miként járják majd végig a községeket, megemlékezve az öregek nap­járól. A hat községből Ecsegre járnak óvodába a gyerekek, s az elnök azt vallja, szükség lenne valamelyik községben egy központosított óvodára is, és természetesen arra, hogy a gyerekek szállítását is meg­oldják valahogy. Most a szü­lők viszik kocsival, néhányan össze is fogva, Ecsegre a gye­rekeket. De szükség lenne ar­ra is, hogy a termelőszövet­kezet a helyi sportegyesület labdarúgóit, kézilabdásait, asztaliteniszezőit, sakkozóit ne csupán ötezer forinttal támo­gassa. A tanács az egyesület­nek évente harmincezer fo­rintot ad, a fenntartó szövet­kezet pedig ötezret. Gond persze itt is van bőven, de nem kevés azoknak a száma sem, akik tanácstagként tá­mogatják majd a fiatal mun­kásembert felelős megbízatá­sának teljesítésében. „Senki sem született tanácselnök­nek” — mondta a tanácsel­nök-választáskor éppen egyik fiatal tanácstag, s ez azt is jelentette Klátyik Andrásnak, hogy számíthat a többiekre: Kővári Pálra például Gará­bon, meg Szarvas Gyulára. Cserényi Márton tanácstagra, vagy ahogy mindenki nevezi: Tejes Marcira, aki népfron­tos, háztáji bizottságvezető egyszemélyben, Kutasón Mo­csári Pálnéra, Szentivánban Balás Istvánra, Noskó Károly­ra. a cserháti -csokor falvai­nak lakóira. T. Pataki László NÖGRÁD — 1978. október 26., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom