Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-25 / 252. szám

Javuló gépesítés több Taggyűlési tapasztalatok Nőpolitika I)régeiypa Ián kon takarmány ' üj betakarítógépek érkeztek a-/. AGROKER-vállalatok tele­peire: Jugoszláviából; 70 Zmáj típusú vontatott kukovi- cabetakarító berendezést vet­tek át. A gépekkel főleg az értékes hibridvetőmagok be­takarítását gyorsíthatják meg. ★ A betakarítógépek kínálata az idén az elmúlt évekhez ké­pest érezhetően megjavult. A javuló ellátást támasztja alá a MÉM vizsgálata: esze­rint három év alatt megkét­szereződött az a gépállomány, amely magajáró kivitelű, te­hát feleslegessé teszi a trakto­ros vontatást. Jelenleg csak­nem háromezer nagy teljesít- ménvű géppel rendelkeznek a mezőgazdasági nagyüzemek, 1975-ben még csak 1300-at tar­tottak nyilván. Különösen je­lentős, hogy a kukoricabeta­karító berendezések legkor­szerűbb típusaihoz is hozzáju­tottak a termelők, 1975-ben még csak 93 idén már 280 olyan géppel rendelkeznek, amelyek a kukorica teljes nö­vényzetét, tehát a szárat és a csöveket egyaránt összezúzzák, felaprítják és így nagy értékű tömegtakarmány előállítását teszik lehetővé­Már a nyári takarmánybe­takarítási szezont is a javuló gépellátás jellemezte. Idén mintegy 300 nagy teljesítmé­nyű gépi kaszát importáltak és a szénakészítés technológiáját is továbbfejlesztették azzal, hogy nagy teljesítményű bálá­zógépeket szereztek be. A gazdaságok egy része beren­dezkedett a nagyméretű bá­lák „összesajtolására” három év alatt 14-ről 120-ra nőtt a nagyméretű bálákat készítő gépek száma. A kukorica szá­rítására behozott külföldi gé­pek is jó szolgálatot tesznek a földeken, ezek jelenleg már dolgoznak, ugyanúgy mint azok a takarmánykiosztó ko­csik, amelyeknek sorozatgyár­tása idén kezdődött meg. A MEGYE LEGNAGYOBB ipari szövetkezete működik Drógelypalánkon. A Szondy Ipari Szövetkezet 437 dolgozó­ja az idén várhatóan 143 mil­lió forint termelési értéket ál­lít elő. Legfontosabb a szere­lőipari tevékenységük. Dré- gelvpalánk mellett dolgoznak Nagyorosziban, Salgótarján­ban, Lábatlanon, Budapesten, Vácon, sőt Algériában és az NDK-ban is. Sajátos helyzetben van te­hát a' szövetkezet. Ez kihat a pártmunkára is. A Bodor Já­nos titkár által irányított alapszervezetnek 35 tagja van. A közelmúltban fontos témát tárgyaltak: az 1970-es nőpolitikái határozat végre­hajtásának helyi tapasztalata­it. Mituk Ferenc gazdaságpo­litikai tanácsadó beszámoló­jában elmondotta, hogy a szö­vetkezetben 150 nő dolgozik, az összes munkaerő egyhar- madát jelentik. Közülük 48- an gyermekgondozási segé­lyen vannak. Az ő érdekük­ben javasolta a taggyűlésen Virág János, hogy szakmai­politikai képzésük, tovább­képzésük megoldására keres­senek járható utat. Kinczel László, a járási pártbizottság csoportvezetője ecsetelte, 1978. ápriliásában már végez­tek egy vizsgálatot a szövet­kezetben, hogy miként hajtot­ták végre a nőpolitikái határo­zatot. Ennek tapasztalatait a minapi taggyűlésen is megvi­tatták. Tervszerűen foglalkoznak a nőpolitikái kérdésekkel Dré- gelypalánkon. A szövetkezet vezetősége hosszú távra szóló feladattervet dolgozott ki. Evenként készítőnek intézke­dési tervet, amely meghatá­rozza a szövetkezet választott szerveinek, tisztségviselőinek a tennivalóit, a társszervekkel való együttműködés feladata­it. A szövetkezet párt- és gaz­dasági vezetői a határozatból adódó helyi feladatok ismer­tetését. feldolgozását, végre­hajtását és ellenőrzését az elmúlt években megfelelően végezték. Ennek hatására a. szövetkezetben kedvező irány­ban fejlődött a nők körében végzett münka — és miként hozzászólásában Éli Mihályné is hangsúlyozta, csökkentek a szemléleti gondok. Egy-kettő azért még manapság is akad. A nők zöme első munkahe­lyes, zömmel a háztartásból érkeztek a termelésbe. Néme­lyiknél még erős a vallásos befolyás. Nem belső igényből fakad a tanulás vágya, egye­seket hiába ösztökélnek, nem hajlandók tanulni. Szociális helyzetük nem könnyű. A munkahelyi feladatok el­látása mellett a csa­lád összefogása, a gyer­meknevelés sok időt igényel, ráadásul sokan foglalkoznak bogyós gyümölcs termesztésé­vel is. Kiss János, a területi pártvezetőség titkára hangsú­lyozta, hogy a politikai, gaz­dasági, szociális, kulturális egyenjogúság biztosított, de a nők terheit csökkenteni szükséges, hogy a tanulásból jobban kivegyék a részüket, és vezető munkakörökbe ál­líthassák őket. A PÁRTALAPSZERVEZET igyekezett a nők politikai-köz­életi tevékenységét kedvező irányba befolyásolni. Gondot fordítottak a nevelői és szer­vező munkára. A kedvező fej­lődés ellenére a nőikáder-ne- velő tevékenység még jelen­leg is lassú ütemű. Kiss János említette meg, hogy nincs fi­zikai állományban levő női vezető a szövetkezetben — ez pedig nem helyes. A nők poli­tikai aktvitása, vezetővé való beállítása — állapította meg a beszámoló — még elmarad a lehetőségektől és szükségle­tektől. Ebben közrejátszik, hogy még manapság is élnek és hatnak olyan vélemények, amelyek ellenzik a nők köz­életi tevékenységét. Olykor magasabb mércét állítanak a nők, mint a férfiak elé. Las­san alakulnak ki a szakmai és politikai képzés feltételei. A nők politikai beiskolázása, a szakképzés, a továbbképzés, a művelődés, az azonos fel­tételek és lehetőségek bizto­sítása terén jelentős intézke­déseket tettek. Ezek közül is kiemelkedik a nők beiskolázá­sára készült terv, amelynek végrehajtása megfelelő ütem­ben folyik. A szövetkezet nő­dolgozónak többsége részt vesz politikai oktatásban, zömmel a háromhetes téli előadáso­kon. A vállalt' szakmai kép­zésben megfelelően helyt­állnak. Különösen a nem fi­zikai állományban levő nők körében nagy a tanulási kedv. Rosszabb a helyzet a betaní­tott munkát végző, a közpon­ti telepen dolgozó fizikai dol­gozók körében. Nem sikerült megfelelő fejlődést elérni a felső- és középfokú politikai végzettség megszerzésében. Az idei terv fő feladatként fogalmazta meg a nők folya­matos foglalkoztatását, és a zavartalan munkaellátottság biztosítását. Férfiak és nők, egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak. Javultak a munkafeltételek a szereidé­ben. Sikerült a termelés cikli­kusságát felszámolni. A szoci­ális létesítmények is korsze­rűsödtek. Javult a szakkép­zetség és a gyakorlottság. A szövetkezet igyekezett segíteni a nők szociális helyzetén is. A gyermeknevelő tevékeny­séget óvodai elhelyezéssel, tan­szersegéllyel, gyermeküdülte­téssel támogatták. Az idén végrehajtott több mint 4 szá­zalékos bérfejlesztésből a nők is részesültek. A szövetkezet vezetése és a nőbizottság között megfelelő munkakapcsolat alakult ki. A feladatterv végrehajtása so­rán a nőbizottság véleményét figyelembe veszik, javaslatait hasznosítják. A végrehajtásra a folyamatosság a jellemző. A nőbizottság programja szo­rosan kapcsolódik a szövetke­zet vezetésének münkatervé- hez, így biztosított a megvaló­sulás. AZ ALAPSZERVEZETT taggyűlésen a tapasztalatok összegzése mellett foglalkoz­tak a tennivalókkal is. A nők foglalkoztatásában tovább kell erősíteni a kedvező tendenci­ákat. Javítani kívánatos a munka szervezettségét, a meg­rendelések határidős teljesíté­sét, az anyag- és szerszámel­látottságot. A politikai és szakmai képzés fokozása érde­kében a jobb feltételek meg­teremtését szükséges szorgal­mazni, munkaidő-kedvez­ménnyel. az utaztatás megoldá­sával, további gyermekek óvodai elhelyezésével. A szö­vetkezet párt- és gazdasági ve­zetésének, a nőbizottságnak és a szövetkezeti bizottságnak még összehangoltabb munkát kell végezni, hogy a szavak mellett további tettekkel bizo­nyítsák : Drógelypalánkon a sajátos körülményekhez iga­zodva jól értik és sikerrel va­lósítják meg a nyolc évvel ez­előtti nőpolitikái határozatot. Rozgonyi István Parlamenti ülésszak előtt Életformáié vitával Nemrégiben érdekes per foglalkoztatta az amerikai köz­véleményt. Egy 39 éves volt haditengerész feljelentette az University of California egyetemet, mert száz orvostanhall­gató között tizenhat négert is felvett, és mint Allan Bake, volt tengerészhadnagy állította, a négerek miatt utasították el az ő, a fehér ember felvételi kérelmét. A kétlépcsős kali­forniai bíróság, majd az USA legfelsőbb bírósága elmarasz­talta az egyetemet és ítéletében kötelezte a felperes felvé­telére. Annak ellenére, hogy az University érvelése __nagy igazságot tartalmazott: a szerencsétlen helyzetben élő faji kisebbségek mind több olyan orvost kívánnak, akik közülük származnak, mert ők megkülönböztetett gonddal, lelkiisme­retesen törődnek társaikkal. A Watergate-ügv óta nem volt olyan jogvita, amely az amerikai közvéleményt ennyire fog­lalkoztatta, felkavarta volna. Egy másik amerikai alkotmányi vita tengeri kígyóként vonaglik évtizedek óta: legyen, vagy ne legyen több joga Amerika őslakóinak, az indiánoknak?! A jogbiztosítás ellen­zői éppen a személyi jogokra, a demokráciára hivatkoznak, s ugyanezt teszik azok, akik tapsolnak a tengerészhadnagy javára tett bírósági döntésnek. Az egyetemi vitánál azt mondják a demokrácia nevében: még egy szerencsétlen, el­maradott helyzetben levő kisebbség sem jogosult kiemelt segítségre, mert az sérti az emberi egyenlőség jogát. Az indiánok joghoz juttatása szintén hátrányos helyzetbe hozná az indián rezervátumok területén élő fehér embereket és az antidemokratikus lenne. Szenzációk? A demokrácia, az alkotmányosság szenzá­ciói? A lapok szerint valószínűleg, hiszen elsőoldalas ese­ményként tálalták azokat. Számunkra szokatlanok, sőt, is­meretlenek azok az alapokok, amelyek kiválthatnak néger­vitát, indiánvitát, olyan hamis hangvétellel, mint az idézett eseteknél az uralkodó nézetek hangvétele: nem lehet a bajba jutott embereken segíteni, mert az ilyen magatartás sérti azok személyi jogait, akiknek nincs semmi bajuk. Sajátos érvelése és jogi agressziója az egy olyan társadalomnak, ahol azok a kevesek a hangadók, akiknek „nincs semmi bajuk”. A baj nélküli élethez való alapvető jogukat éppen ezáltal garantálják, hogy csínján bánnak e jogosultságok ki- terjesztésével. A jelenségek lényege megmagyarázható olyan statisztikai adatokkal, amelyek nem önmagukban való számsorok, ma­tematikai bűvészfeladványok, hanem társadalmi, politikai töltésű mutatók. A mi társadalmunkban például a többség a hangadó és nyilvánvalóan ezt fejezik ki azok a parlamenti százalékos mutatók, amelyek a 352 képviselő foglalkozásbeli megoszlását jelzik: munkás 44,6 százalék, paraszt 13,6 szá­zalék, értelmiségi 41,5 százalék, egyéb foglalkozású 0,3 szá­zalék. Az olasz parlamentnek jelenleg több mint 900 tagja van: 150 ügyvéd, 5 ügyész, 10 bíró, 171 tanár, 80 újságíró, 36 orvos, 19 mérnök, 160 tisztviselő, 27 vállalkozó, 3 tábornok és mindössze 23 munkás, akik közül 17 a kommunista párt jelöltjeként került a parlamentbe. Ami pedig a vitákat illeti, aligha kell nyárspolgároknak neveznünk magunkat azért, mert örülünk annak, hogy túl­jutottunk a hatalmi harcok izgalmain, messze vagyunk a volt uralkodó osztályok parlamenti manipulációitól, s nagy értéknek tartjuk kiegyensúlyozott, megrázkódtatások nélküli belpolitikai életünket, amelyben a békés munka hétköznapi gondjaival foglalkozhatunk. E gondok körül folynak a leg­nagyobb dialógusok: hogyan lehetne zavarmentesebben elő­rehaladni?! E cikk születésének hetében a háromféle parlamenti eseménysorozat nem jelent különleges állapotot. Az ország- gyűlés állandó bizottságai a közelgő, a huszonhatodikán kez­dődő őszi ülésszakra készülve vitatják a napirendre kerülő oktatásügyet, közlekedéspolitikát; megkezdődött egy későbbi ülésszak napirendjére kerülő pénzügyi törvénytervezet ál­lampolgári vitája, s az országgyűlésünk küldöttsége Görög­országba utazott parlamenti tapasztalatcserére. Ez alkalommal is az alkotó dialógus, az életformáló vita jellemzi majd bizonyára az országgyűlés munkáját. Gondo­lati, szellemi ütközések, mert mindkét napirendi pontnál sokágú, szövevényes a feladatrendszer, s egyáltalán nem mindegy, merre haladunk tovább. Csak néhány választ kí­vánó kérdést az oktatásügyi vitával kapcsolatban: van-e túl­képzés Magyarországon, vagy nincs? Hogyan lehet a képzést hozzáigazítani a népgazdasági igényekhez, s hogyan lehetne felhagyni azzal a szimpla szülői, társadalmi gyakorlattal, hogy felduzzasszuk a divatos szakmák létszámát, de más területen kirívó munkaerőhiány borítja fel a munka rend­jét? Alig van olyan állampolgár, akit ne érintenének köz­vetve, vagy közvetlenül a válaszok. Amint a közlekedéspoli­tika alakításában, alakulásában is milliók érdekeltek. A szocialista demokrácia fejlődése megújította az alkot­mányos életet, amely teljes érdeklődéssel fordul a legfon­tosabb: az' ember felé. Ez a minden korábbinál teljesebb humánum jellemzi a hazánkban folyó parlamenti munkát. S. I. Csak szakértelemmel Bercelen, az Ikladi Ipari Műszergyár gyáregységében is mind többen dolgoznak szakmunkás-bizonyitvány birtoká­ban. Van, ki nappali tagozaton végzi iskoláját, többen mun­kájuk mellett tesznek vizsgát. A képesítéssel rendelkező szakembereket megbecsülik, anyagilag ösztönzik a minőségi­leg nagyobb színvonalú munkára. Sáfár János, amikor elhelyezkedett a berceli üzemben, már volt egy szakmája, autószerelőnek tanult. Üj munkakörében azonban újabb ismeretekre volt szüksége, így villamosgép­szerelő szakmai vizsgát is tett. Munkatársával, Déska Mi­hállyal jól hasznosítják újonnan szerzett tudásukat. Brányik Ferencné a gyermekgondozási szabadság egy részét töltötte tanulással. A harminckét hetes szakmai tanfolyamra járt, így mire letelt a gyes, átadták részére a friss szakmun­kás-bizonyítványt. Önálló munkaköre a villamostekercs ké­szítése, így saját tudására bizton számíthat. . Varga Józsefné csoportvezetőként látja el teendőit, munka­társaival különböző elektromotorok összeállítását végzi, mely összerakást hét munkaműveletre bontották szét. A szalag­munka közös fegyelmet, műszaki felkészültséget igényel, « ennek a csoportvezető csak villamosgépszerelő szakmunkás­bizonyítványával tehet eleget. | NÓGRÁD - 1973. október 25., szerda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom