Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
Ludün\ha1ősziből a műtőlámpák világába KÖTŐDÉSEK Még a kora tavaszi ludány- halászi találkozásunkkor ígéretet tett Vártok József arra, ha Budapesten járok szemtanúja lehetek egy állatkísérleti műtétnek. Így eshetett meg, hogy a közelmúltban a II. belgyógyászati klinika állat- kísérleti intézetében egy olyan „kutyus”-műtétet a jelenlevő EKG-tanfolyam hallgatóival együtt jómagam is megtekinthettem. Nos, a műtőlámpák, lélegeztető készülékek, re* gisztráló berendezések, fogók, ollók, csipeszek világából megvallom, leginkább a műtést végző személye ragadott meg. Ahogyan szakértelmével, ,.állatszeretetével”, közvetlenségével hozzájárult a szív bonyolult működésével ismerkedők beavatásához. — Gyermekkori élményeim, a ludányhalászi évek emlékei mind-mind kötődnek valamilyen formában az állatvilághoz — mesélte gyermekkoráról Vártok József. — Igaz, akad köztük nem dicsekvésre méltó is. mint például a „fecskefészekrablás”, de nagy többségük persze kellemesebb nyomott hagyott. Szinte családi hagyomány nálunk, hogy mindenki az egészségügy területén dolgozik. Jelenleg például a feleségem, az öcsém, s még néhány távolabbi rokonom. — Az állatkísérletekben, vagy szűkítve a kört, az ön specializált ágára a kutyákra, mi adja a munka sikerélményét? — Azt itt töltött közel egy évtized alatt több száz műtétet, kísérletet hajtottam végre. Tapasztalataink a mindennapi életben haszno- 6íthatóak, értékesek és nélkülözhetetlenek. Most a reaktív hiperénia bizonyos eseteivel, valamint a vesekeringés tanulmányozásával foglalkozunk. A munka végeztével meginvitál Práter utcai lakásukba. ahol a családi környezet ideális hangulatában válthattunk néhány szót a szabadidős- kedvtelésekről. Beszélgetésünk közben érkezett meg a hétesztendős Zsolt és az ötödik évéhez közeledő Tamás, akik „lerohanva” édesapjukat gyorsan beszámoltak a napi eseményekről. a napközis „kajaellátásról”, az ellenőrző- könyv legfrissebb állásáról, aztán: irány a játszótér! — Minden szabad időmet nekik szentelem — jegyezte meg a gyerekek kimasírozása után. — De szívesen végzek, más egyéb, úgynevezett házi munkálatokat is. A feleségem különösen büszke rám, mert a főzést, a takarítást, a mosást sem vetem meg, melyek egyébként kitűnő kikapcsolódások. Ezek mellett karaté- edzésre, angol nyelvtanfolyamra járok, s ha néha-néha alkalom és mód adódik, akkor Ludányhalásziba megyünk, ahol kedvenc sportomnak, a horgászásnak hódolhatok. .. Majd elfelejtem, az egyetemi KISZ-vezetőség tagja vagyok, s természetesen részt vállalok az ifjúsági mozgalom aktuális teendőiből is. — Nógrád megyével nem szakadt meg a kapcsolata, hiszen az ott töltött évek, valamint a rendszeres látogatások mindezt élővé teszik. Mi az. ami legjobban köti „a jó palócokhoz”? — Az alkalmankénti látogatások során nem győzünk csodálkozni a rohamos mértékű változáson, fejlődésen, különösen a megyeszékhely tempója ragad meg. S, ml köt legjobban? Nógrádban születtem, sok évet ott éltem, ismerőseim, rokonaim, barátaim ma is ott élnek, szívesen megyek hozzájuk, s ez a találkozás mindig nagyon érdekes, izgalmas, emlékezetes. Szeretem őket, ugye elég eny- nyi...? (t) FIATALOK ROL INAK Nógrád vendége volt Harmonia vokál Bulgáriából A magyar—bolgár barátsági hét alkalmával látogattak megyénkbe; volt olyan nap, amikor két különböző településen is műsort adtak és a siker sem maradt el- A Keme- rovo-lakótelepi bemutatkozásukat követő napon már egész Salgótarjánban beszéltek róluk. Ügy tűnik, az együttes egyheti ismeretség után „belopta” magát a közönség szívébe. A Karancs Szálló első emeletén- sikerült találkoznunk az együttes művészeti vezetőjével, Konsztantin Kjurkcsijev- vel, aki Így foglalta össze a vokál múltját. — Tizenöt éve, 1063-ban alakult meg a Harmonia. Természetesen ma már nem ugyanazok énekelnek benne, mint akkor. A tagok mind konzervatóriumot végeztek belépésük előtt és dicsekvés nélkül állíthatom, hogy többen ma már a Bolgár Állami Operában, illetve az ország más zenés színházaiban énekelnek azok közül, akik egykor a Harmóniával kezdtek. Eredetileg négytagú az együttes, egy harmonika, vagy zongora kíséretével, jelenleg azonban még ketten kiegészítik. Nemcsak Bulgáriában lépünk fel, sokat turnézunk külföldön. Bejártuk, mondhatni a fél világot, a közelmúltban például a Szovjetunióban a magyar Expressz együttessel és Koós Jánossal léptünk fel. össze is barátkoztunk velük. Részt vettünk — ez nagy megtisztelés és élmény volt számunkra — a kubai VIT-en is, Havannában— Hogyan állítják össze repertoárjukat? — Elég sokrétű a műsorunk. Elsősorban különböző dalolt szerepelnek rajta. Részben bolgár szerzőktől, részben pedig más nemzetiségű szerzőktől. Sok szovjet műsorszámunk van, de énekelünk olasz can- zonettákat és slágereket is. Emellett bolgár népdalok feldolgozásai is elhangzanak műsorunkban és hazafias dalok, indulók. Az együttest Silijan Babkin, Kaludi Kaludov, Anton Petkov alkotja, s most velük énekel Volmira Sztancse- va és Tánya Ivanova is, akik népdalokat, illetve politikai dalokat -adnak elő. Fontos feladatunknak tartjuk az ifjúság politikai érdeklődésének felkeltését, ilyen irányú igényei kielégítését. Nagyon sok politikai rendezvényen lépünk fel. — Mi a benyomásuk a magyar közönségről és Salgótarjánról? Az önök közönsége nagyon igényes, de még ennél is szívélyesebb. Nagyon közvetlenek errefelé az emberek- A várost nem ismerjük túlságosan, de amit láttunk Salgótarjánból, az nagyon tetszik. Sajnos, azonban meglepetéssel fogadott, ugyanis a hirtelen lehűléstől énekeseink egy része kissé berekedt. Ez azért okoz nekünk gondot, mert általában mikrofon nélkül énekelünk, s így nagyon fontos hangunk tisztasága. A sikerből arra lehet Következtetni, hogy a Harmonia együttes rekedtségét a közönség nem vette észre. A nézők többsége azzal a gondolattal tapsolt minden előadásuk után, jó lenne őket később újból meghallgatni. — g- — PECH Bakos Géza rajza Öntevékeny együttesek bemutatója Pásztón, a Lovász József Művelődési Központban vasárnap délelőtt bemutatót tartanak a járás öntevékeny művészeti csoportjai részére. A 10 órakor kezdődő seregszemle idén az első ilyen fellépési alkalom és egyben „válogató”-is lesz: az egy órakor Mátraszőllősön tartandó szüreti, hagyományápoló program szereplőit ekkor választják ki. A járás legjobbjait felkérik ezen kívül a salgótarjáni munkás kulturális hetek keretében lezajló járási bemutatkozásra is. Ez a program a salgótarjáni ifjúsági-művelődési házban kedd este hat órakor kezdődik, a járás csoportjai a 211-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóinak adnak ajándékműsort. Ismerkedjünk a jazzmuzsi kával (5.) A swingkorszak Ä jazzmuzsika történetének legizgalmasabb fejezete az úgynevezett swingkorszak, a harmincas évek muzsikája. A zenei kérdések mellett döntő fontosságú az a background (hátté) is, amely körülveszi. Érdemes ebből a szempontból idéznünk Ralph Ellison néger írónak A láthatatlan ci- mű regényéből. (A szerző kitűnő jazztrombitás, akinek írásaiban a blues és a jazz hatása világosan felismerhető). Mr. Norton, egy gazdag fehér, arra kéri a regény néger főiskolás hősét, hogy nézzenek körül az iskola környékén. A néger fiú merő véletlenségből néger nyomortelepre, majd egy néger lebuj bizarr társaságába viszi Mr. Nortont. Már túl vannak a nem mindennapi élményeken, jönnek visszafelé; a néger ifjú így elmélkedik: „Meg akartam volna állítani a kocsit, hogy beszélhessek Mr. Nortonnal, hogy elnézését kérhessem a látottakért, hogy könyörögjek neki, sőt akár könnyeket is hullassak, szégyentelen gyermeki köny- nyekkel tagadjak meg mindent, amit együtt láttunk-hal- lattunk, biztosítván Mr. Nortont, hogy én gyűlölöm ezeket, nem még hogy hozzájuk hasonló volnék... és hiszek Mr. Norton jóságában, hogy minket, szegényeket, tudatlanokat az ő áldott keze emel ki a sötétség mocsarából”. A regényhős idézett szavai jól jellemzik a négerség egyik rétegének, a viszonylag gazdag néger középosztálynak gondolkodásmódját a húszasharmincas években. Lényege: alázat a fehér emberrel szemben, a teljes beolvadásnak naiv hite. Zenei következménye: a blues tagadása, be- hódolás a fehérek által játszott jazzmuzsikának. Tragikus helyzet, hiszen, ha meggondoljuk a négerség éppen a zene területén adott valami sajátságosán eredetit a hivatalos amerikai kultúrának, sőt az egész világ zenei kultúrájának. (A néger tömegek mind a mai napig csak két értéket ismernek el sajátjuknak: a jazzmuzsikust, s talán a bokszbajnokot, az egyetlen feketét, aki büntetlenül megüthet egy fehért...) A swing kevéssé érdekelte és értékelte a bluest. A kor népszerű együtteseit inkább a hangszerelés csiszoltsága, az európaias hangzás vonzotta. Sajátságos paradox helyzet alakult ki: a négerség egyik Benny Goodman túráját, a fehérek pedig egyre nagyobb helyet szorítanak hangszereléseikben és játékmódjukban a klasszikus néger jazz alapelemeinek... Némi egyszerűsítéssel: a swing- stilus a két játékmód szintézisének látszik. Üzemi híradó A közel ezer tag rendszeres tájékoztatására üzemi níradó kiadását határozták el a rom- hányi Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezetben. Az első szám már megjelent Kivonatot közöl a pártalapszervezet cselekvési programjából, foglalkozik a nyári betakarítás tapasztalataival, a gépesítéssel, a tervteljesítés állásával, a melléküzemi tevékenységgel és a soron levő feladatokkal. Sport és 'humor is helyet kapott a szövetkezeti híradóban. A szerkesztő bizottság vezetője, Szlezák István, a pártvezetőség titkára. Az aktív szerzők közé számít dr. Tompa Ádám szövetkezeti jogtanácsos. Popportré Frank Zappa A popvilág egyik'legexcent- rikusabb .előadója, 1940. de* cember 21-én született Balti- mooreban. Tizenöt éves korában már különböző zenekarokban játszott, kezdetben csak mint gitáros, később már mint zeneszerző is. Ha a stílusát, kéne meghatározni, leginkább a sokk-rock mellett döntenék. Zenekarát 1964- ben alakítja meg Mothers of inventation (Ötlet szülőany* jai) néven. Alig kapnak szerződést, alkalmi helyeken lépnek fel, kevés sikerrel. Frank Zappa az elektronikus . rockzene híve. 1966-ban megjelenik első lemeze a Freak Out,' amelyen . egyetlen zenei kompozíció van. E műfajban ez a világ első lemeze. Már a következő évben megjelenik a második, az Absolotely Free, melyet a Greenwich Színházban mutatnak be. A siker- óriási, ugyanakkor nagy meg- döbbe'nést is okoz. Ezen a lemezen, s a színházi élő show- ban Zappa már mint közön- séggyalázó mutatkozik be. Fegyvere a meghökkentés. Előadásmódjában sok hasonlóságot lehet felfedezni Alice Cooper rockhorrorjával, a Who színpadi rombolásával, sőt napjaink punkőrületével. Igyekszik feledtetni közönségével jelképeiket, a társadalom visszásságait, melyeket színpadi produkciójában bírál sajátos filozófiájával. Az elidegenedés problémáját, mindenki érzi. Felhívja és felébreszti a vágyakat, s ezt szerinte a gyalázkodással érheti el. Koncertjein a provokáción kívül a meghökkentő kellékek, a hiányos öltözetű lányok, a fényágyuk, a rendhagyó megjelenés az eszközei. Zappa igen technikus gitáros, több jazz-jamboren játszott más neves együttesekkel. mint a Weather Report, Mahavisnu Orchestra. Alkalmi kirándulásai a film világába is nagy sikert hoztak. Szürrealista filmjében a „20 Hotel”-ban Ringó Star személyesíti meg Zappát. 1972-ben közös koncertet ad John Lennonnal és a Plastic Ono Bändel, melynek zenéjét a „Some time in New York City” című albumban hallhatjuk. Legutolsó lemezén a „Zoot Allures”-ben a Disco Boy című számban erősen bírálja a diszkózenét. Zoltán János Szüreti hangulatban Péter Imre felvétele Ketykó István Nyárutó (Radnai Juditnak) Mert nincs mentség, magyarázkodás csak csönd van és nyárutó lassan u fecskék beszédét sem értjük, pedig vizsgáztunk belőle mind a ketten — hogy lehet igy elfelejteni az anyagot...? Szememből elszállnak a madarak, mert fáznak pillantásom hideg drótjain fázom én is — elröpülök együtt velük melegebb vidékre, hol a szerelem az szerelem s a csók az csók. .. Nemsokára őszül — te is húzd magadon szorosabbra fájdalmakkal hímzett ruhád s nézz utánam hosszan, míg végleg eltűnök gondolataid kavargó örvényében... NÓGRÁD — 1978. október 21., szombat 5
