Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-03 / 233. szám
Riport con sordino A nagybátonyi üzemek példája A munkások műveltsége Próbál a Bach együttes Szabad-e a zenéhez megjegyzéseket fűzni, s szavakkal megmagyarázni a kifejezhető tlent? Jellegzetes kérdések. A laikus kérdései; az avatatlané, aki csak „érzi” a zenét s szeretné, ha mások is úgy éreznének, ahogy ő... Napok óta fejemben jár egy csodálatos dallam részlete- Hallom az énekes szárnyaló hangját, a hangszereket; fuvolát, gitárt, fagottot, zongorát .. Az élmény nem hagy nyugodni. Lelkifurdaláshoz hasonló érzés kerít hatalmába, mert az utóbbi hónapokban „hűtlen” voltam a legnagyobb zeneszerzőhöz; modern muzsikát hallgattam inkább; Ligeti Györgyöt, Pen- dereckit •, Bach egyik művéről van •zó, s- Balassagyarmaton, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában hallottam. Réti Zoltán igazgatóhoz igyekeztem, ám az egyik teremből „földöntúli” muzsikaszó hallatszott. Nem tudtam tovább menni, a zene nem engedett Óvatosan kinyitottam az ajtót, csendesen helyet foglaltamA balassagyarmati zeneiskola tanáraiból alakult J. S. Bach együttes próbált. Láttam a partitúrát: Ária a 157. kantátából. S a partitúrák fölé öt zenész hajolt: Somogyvári Ildikó (zongora), Fogarasi Béla (gitár), Veres István (fuvola), Horváth János (fagott) és az énekes: Komády Gerzson. Az iskola igazgatója végül itt a próbán talált rám. Kérdéseimet kénytelen voltam con sordino (hangfogóval) feltenni, magyarán: suttogva beszélgettünk, nehogy zavarjuk a kitűnő kamarazénészek munkáját. — Ilyen képzett gitárost még nem hallottam — súgtam lelkesen Réti Zoltánnak. Mihály Andrásnak, zenei életünk egyik tekintélyének véleménye szerint Fogarasi Béla rendkívüli • virtuóza hangszerének, páratlan tehetség •. — súgja válaszul az igazgató. — Az énekes, Komády Gerzson stílusismerete lenyűgöz — lelkesedem tovább. — Kulturált baritonja ritka kincs. Réti Zoltán büszkén mosolyog lelkesedésemen- Nem válaszol rögtö'n. Megvárja a tétel végét (a muzsikusok leteszik hangszereiket, a partiBábel László felvétele túrát böngészik, Komády Gerzson magyaráz.. •), majd ezeket mondja: — A Bach együttes ma már országos hírű, csak éppen a nógrádiakban nem tudatosult eléggé ez a tény.. • Az együttes szerepelt ugyan néhányszor a megyében, de sokkal többet kellene szerepelni! Repertoárjuk nem szorítkozik csupá'n Bach muzsikájára, huszadik századi műveket is előadnak. Játszanak zongora nélküli darabokat is, a legkisebb faluban is felléphetnének — ha hívnák őket •. A Filharmónia mintha nem is tudna a Bach együttes létezéséről. . .Nagy sikerük volt legutóbb, szeptember 9-én a bán- ki szabadtéri színpadon- A víz közelsége megsokszorozza az élményt, s azokra is hatott a zene, akiknek úgymond a komoly zene „magas”. Az már bizonyos, hogy jövőre is rendezünk koncertet a bánki tavon! — S addig? — Várjuk a meghívásokat .. Az együttes dolgozik, s mi mást akar mint bemutatni tudását-..? Sárközi Gábor A Központi Statisztikai Hivatal 1974 végén végzett reprezentatív felmérést, amely szerint a népgazdaság anyagi ágazatában dolgozó fizikai foglalkozásúak 40 százalékának nincs általános iskolai végzettsége. Megyénkben ez az arány valamivel rosszabb, bár az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy egyre többen végezzenek eredményesen a dolgozók általános iskoláiban. Mindent egybevetve: 30 évvel azután, hogy megjelent a dolgozók általános iskoláinak létrehozásáról szóló törvény, a fizikai munkakörben foglalkoztatottak közül sok a minimális műveltséget jelentő iskolai végzettség nélkül dolgozik. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Mengyi Jánossal, a nagybátonyi Bartók Béla Általános Iskolában működő dolgozók iskolája tagozatvezetőjével. Itt, a megye egyik legnagyobb munkástelepülésén évek óta igen jó eredménynyel működik a dolgozók általános iskolája. Az elmúlt három-négy év alatt, mintegy háromszázötvenen szereztek bizonyítványt az esti, illetve a levelező tagozaton. Mi a jó eredmény titka — tettük fel a kérdést beszélgetésünk során. Nagybátonyban működő ipari üzemek — a bánya, a FÜTÖBER, a harisnyagyár, újabban a községgazdálkodási vállalat — vezetői világosan látják, hogy a munkások műveltsége gazdasági tényező is. Addig, amíg a munkaerőigényes világban a fő gondot az okozza, hogy nincs létszám, itt több üzemA Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg a Szocialista közművelődés című összefoglaló munkát. A marxizmus—leninizmus esti egyetemének tankönyveként, Ács Ferencné szerkesztésében megjelentetett kézikönyv kitűnő áttekintést ad a közművelődés minden fontosabb területéről, elvi és gyakorlati problémáiról, kijelölve helyét hazánk szocialista kultúrájában. Rendkívül sok érdekes tudnivalót tartalmaz Bálint József Társadalmi rétegződés és jövedelmek című mo6t megjelent tanulmánya. A kötet elsősorban a számok, Bdrűny Tam At BALATONNAL 20. A nagymama végzett a lánya öltöztetésével, s most elégedetten szemléli művét Harminchatnál nem mutat többet Ilonka; s olyan helyes, olyan kis aranyos ebben a fehér kosztümjében, a pici kalapban, azzal a cseppnyi tüllfá- tyollal! ' — Na — mondja elégedetten —. néz majd a vőlegény! Lánya a faliórára pillant. — Mi van vele? Szólni Kell neki, hogy siessen! Kati perdül be most Jani kis szobájából, ő ott öltözködött. A vadonatúj ruhája van rajta, amit az érettségi bankettre kapott — Na? — kérdi, s megperdül a tükör előtt — Melyikünk a menyasszony? Az előszobaajtó kivágódik és Jani bukik be rajta. — Itt vannak a taxik! — Karcsikám! Kiáltja a mama. — Itt vannak a taxik! Csend. Odabentről semmi válasz. — Jancsikám, szólj be apádnak! Semmi kedvem sincs elkésni! Nagymami, te meg nézz be a vendégekhez! Készülhetnek! A nagymama indul az első szobába, Jani meg a fürdőszobán át a belső szobába. Apja az ágy szélén ül, még ingujjban, de már sötét nadrágban. Nyakkendője a kezében, - de nem köti még, ül és mered maga elé. — Apa! — kiáltja Jani idegesen. Siess! Itt vannak a taxik! Most anyja is benyomul mögötte a szobába, de földbe gyökerezik a lába. — Te még csak így vagy Karcsikám? — így ... — sóhajt az ember. — Itt vannak már a taxik, kisfiam! Ispánki ránéz. — Tudom. — Pénzért nyúl a zsebébe, s két százforintost nyújt oda a fiának. — Jam- kám, küldd el őket. Ez még Janinak is sok. Lehull apja mellé az ágyra. — Mit csináljak? Fizesd ki és küldd el a ta- xikat! — tagolja az öreg. Nem, mégsem zavarodott meg — mondja magában Jani. — Tisztán és világosan beszél! — Az istenért, mi történt?! — zuhan melléjük harmadiknak a mama. — Karcsikám mi van veled? A férje feléje fordul, a szeme árkos, arca beesett. — Harmadik éjszaka nem alszom ... — motyogja ösz- szetörten. — Tépelődtem, mitévő legyek ... — Nagyot sóhajt. — Vetkőzzetek le, gyerekek. Nem lesz esküvő! Inkább vesszen az örökség! — Dehát miért? — kérdi kétségbeesve az asszony. — Miért? Ispánki lehajtja a fejét — Mert a bigámiát büntetik, szívem. — És? — És én nős ember vagyok . . . Az ajtó kivágódik, s már itt áll a nagymama. — Mi vagy te? — sikolt vészjóslón. — Nős ember?! Ispánki feláll, az ajtóhoz lép, biccent a tanúknak, s ismét becsukja az ajtót. — Kati menjen be hozzájuk — mondja rekedten. — Ti meg hallgassatok ide! — Leül, keskeny, szűk fekete cipőjét leveszi, a papucsába bújik. — Mindig reméltem, hogy nem kell erről beszélnem . . . — kezdi halkan. — De most, ez az átkozott örökség . . . Felesége lesújtva nézi. — Hát ezért egyeztél bele mindig olyan könnyen, olyan elsőre, amikor a házasságra nemet mondtam! ... Én édes istenem! Ispánki hallgat, maga a beismerés ez a hallgatás. — És mikor nősültél, Karcsikám? — szólal meg bátortalanul a nagymama. A veje sóhajt. — Ezerkilencszáznegyven- ötben. A mama arca felderül. — Hiszen akkor engem még nem is ismertél, Karcsikám! A férfi a keze után nyúL — Persze, hogy nem, szívem! A leventékkel elhajtottak nyugatra, tudod . . . Erről sokszor meséltem . . . De arról nem, hogy a háború utolsó hetében egy kis tanyára vetődtem Bajorországban... Képzeljétek: egész nap éhes voltam, csont és bőr ... És volt ott egy kislány, olyan kis helyes, olyan keseszín, szőkeforma ... Én egy szót sem beszélek németül, de gondoltam, csak jól járhatok, ha a háziak lányát elveszem, mégis inkább adnak majd enni... — És? — kérdi Kati. — Megkérted ? — A parancsnokunk beszélt a háziakkal. Megkértem, és ő kötélnek állt. Díszbe vágta magát — különben tanító volt civilben, a katonai rangja meg főhadnagy —, és elment a háziakhoz, hogy a nevemben megkérje a kisasszony kezét . . . Egy hét múlva már meg is esküdtünk. — Aztán? — szól most Jani. — Könnyebb lett a sorsod? Az apja ránéz, a tekintete lángol. — Megette a fene! A háziak ünnepi ruhában végigsírták az esküvőt, mint örömszülők, és csak a szertartás után derült ki, már otthon, a vacsoránál, hogy a kislány nem az övék... — Oltári! — rikkant Kati. — Hát ki volt? Az apja legyint — Valami menekült ő is... Csak szolgált ott náluk, aká» jómagam . , , 4 NÓGRÁD - 1978. október 3. kedd X tényező bér — főleg a harisnyagyárban és a FŰTÖBER-nél — vallják azt a nézetet: a munkaerőgondokon csak a munka minőségének javításával segíthetnek. Ez pedig jórészt a képzettség függvénye. A szakképzettségé és az azt megalapozd általános műveltségé. Kedvező Nagybátonyban: az ötéves terv gazdasági feladatait úgy kívánják megoldani, hogy egyre több segéd- és betanított munkás átképzését tervezik. Például a FUTÖ- BER-nél és a harisnyagyárban pontosan felmérték, hogy kik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, ami köztudottan a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésének akadálya. Évek óta nagy gondot fordítottak arra, hogy az esti és levelező tagozaton megszerezzék az általános iskolai végzettséget. Így vált lehetővé, hogy a harmadik éve működő szakmunkástanfolyamok szervezése — érdektelenség miatt — nem ütközik akadályba. — Az idén ősszel újra benépesültek a dolgozók általános iskolái, szakmunkásképzői. Meglett férfiak, családanyák böngészik a tankönyveket, töprengenek a számtan - példák felett. Néha talán restelkednek hasonló korú gyermekeik előtt, de arra is akad példa Nagybátonyban, hogy együtt tanul az apa és a fia, anya és a leánya, s együtt oldják meg a feladatokat — mondta Mengyi János. A dolgozók iskoláiba járó hallgatók véleménye alapján arról is kell szólni, hogy a továbbképzéseken résztvevő munkásokat anyagilag is érdekeltté kellene tenni. Talán nem úgy, hogy egyszeri jutalmat kapnak egy-egy osztály elvégzése után, hanem úgy, hogy a magasabb iskolai végzettség, a nagyobb tudás a magasabb bérrel járjon. Ez ma még nem így van. De ezért nem a szűk látókörű vállalati bérpolitika hibáztatható. Talán sok helyen adnának több bért, de szigorúan betartják — ez érthető — azt a központi irányelvet, hogy béremeléssel nem a továbbképzést, hanem az így jelentkező hatékonyabb és jobb minőségű munkát kell elismerni. A legképzettebb munkás sem végezhet hatékony munkát ott, ahol rossz az üzem- szervezés, ahol akadozik az anyagellátás. Közgazdász ismerősöm utalt arra, hogy az ilyen helyen a legjobban képzett munkás sem kamatoztathatja kellőképpen tudását. Így azonnal adódik a következtetés: szét kell választani a dolgokat. Egyrészt jobban meg kell fizetni a jói képzett szakmunkásokat, másrészt olyan munkafeltételeket kell teremteni, amelyek között a műveltebb, a szakmailag képzettebb munkás valóban többet és jobbat produkálhat, mint például a hat elemit végzett, szakképzetlen betanított munkás. — Ezeket a gondokat, problémákat Nagybátonyban az üzemek politikai és gazdasági vezetői jól látják. Ezért van úgy, hogy gyorsan és jelentős arányban csökken az iskolázatlan és szakképzetlen munkavállalók aránya — mondta befejezésül Mengyi János, a nagybátonyi dolgozók esti iskolájának tanfolyamvezetője. gy. L üj a statisztika adatai alapján vázolja fel a társadalmunkban bekövetkezett rétegződést, s azokat a jövedelmi viszonyokat, amelyek Magyar- országon kialakultak. A Magvető Könyvkiadó népszerű sorozata a Gyorsuló idő, újabb kötetekkel je. lentkezett. Az egyik Kádár Zoltán Sárkányok újjászületése című tanulmánya, amely egy nevezetes régészeti ásatás történetét, hátterét, eredményeit mutatja be. Széles körű — És ki volt a kislány? A férfi elréved. — Valahonnét Lengyelországból, Lemberg környékéről került oda szegényke, a nagy háborús forgatagban . . . — És a szülei? — Azt hiszed, tudom? Vagy hogy ő tudta? A szülei eltűntek, de hogy hová, ki tudja azt abban a nagy kavarodásban, fejetlen tipródásban!.., — Németek voltak? — Hát mit gondolsz: tudom én? Felőlem lehettek ottani németek is, lengyelek is, ukránok.. • Vagy lettek? Litvánok? Hát ki tudná azt most már? Csend van. — És mi lett vele? — kérdi az asszo'ny nyomottan. — Hazahoztad? ^ — Akartam volna- De, nem jött. Amikor elindultam hazafelé, mondtam, jöjjön ve- lem. De csak a fejét rázta. Azért összecsomagolt velem együtt és amikor elindultam, elindult ő is, hogy megkeresse az övéit.. • Akkor láttam utoljára, negyvenöt szeptemberében, a német---cseh határon. — Sírt szegénykém, majd a szívem hasadt meg.. • De azt mondta, a szülei fontosabbak. .. Kati nevet— Há'ny éves volt? Az apja a földet nézi. — Tizenhat — feleli halkan. Megint csönd van. A nagymama töri meg. — Nagy dolog! — int fölényesen. — Akkor most szépen elválsz tőle! A veje ránéz— De drága nagymama! Nem mondaná meg, hogy hol keressem? (Folytatjuk) érdeklődésre tarthat számot Benedek István érdekes tanulmánya Rousseau-ról, a nagy természettudósról. Ebben a sorozatban látott napvilágot Georges Duby Emberek és struktúrák a középkorban című tanulmánya is. Az Űj termés sorozat a fiataltöbbnyire elsőkötetes költők, írók bemutatására szolgáL E sorozatban látott napvilágot Nagy Gáspár Halántékdob című verseskötete, melynek darabjai — úgy érezzük — joggal tarthatnak igényt a verskedvelők érdeklődésére. A Szépirodalmival közös vállalkozás a magyar irodalom három évtizedének reprezentáns alkotásait bemutató 30 év sorozat, amelyben közreadták Hubay Miklós drámáinak válogatott gyűjteményét, A szív sebei címmel. Most jelentette meg a kiadó Kiss Irén Állókép című kötetét is. Az első verseskötetével nemrég jelentkezett szerző ez alkalommal epikusként mutatkozik be. Regénye útkereső és úttévesztő fiatalokról szól, frissen diplomázott értelmiségiekről. akiket pályakezdő gondjaik, társadalmi helykeresésük nyugtalansága nemegyszer mellék- útra, sőt zsákutcába sodor. Fábián László lírai hangvételű, szabadversszerűen hömpölygő elbeszéléseiben (Alig hallom a harangszót) egyre jelentősebb szerephez jutnak a korunk ellentmondásait és általában emberi mivoltun k tragikus alapkérdéseit példázatokban megfogalmazótörténetek. A Magyar atom Moldova György válogatott írásait tartalmazza; az Üdüljön Bábelben, a (H. Kovács történeteiből), a Maga az iparos és a Gumikutya ciklusokat. Űjabb kiadásiján látott napvilágot Lukács György összes műveinek sorában Az ész trónfosztása. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg a fiatal írónemzedékhez tartozó Lengyel Péter Cseréptörés című regénye, amely a tegnapi, tegnapelőtti Magyar- országot idézi fel azzal a következtetéssel, hogy ismernünk és vállalnunk kell a múltat; cipelni kell amit tettünk, felelősek vagyunk önmagunkért. Űjabb kiadásban látott napvilágot Sütő András első megjelenéskor is méltán sikert aratott könyve, az Anyám könnyű álmot ígér.
