Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)

1978-10-03 / 233. szám

Riport con sordino A nagybátonyi üzemek példája A munkások műveltsége Próbál a Bach együttes Szabad-e a zenéhez meg­jegyzéseket fűzni, s szavakkal megmagyarázni a kifejezhe­tő tlent? Jellegzetes kérdések. A la­ikus kérdései; az avatatlané, aki csak „érzi” a zenét s sze­retné, ha mások is úgy érez­nének, ahogy ő... Napok óta fejemben jár egy csodálatos dallam részle­te- Hallom az énekes szárnya­ló hangját, a hangszereket; fuvolát, gitárt, fagottot, zon­gorát .. Az élmény nem hagy nyugodni. Lelkifurdaláshoz hasonló érzés kerít hatalmá­ba, mert az utóbbi hónapok­ban „hűtlen” voltam a leg­nagyobb zeneszerzőhöz; mo­dern muzsikát hallgattam in­kább; Ligeti Györgyöt, Pen- dereckit •, Bach egyik művéről van •zó, s- Balassagyarmaton, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolá­ban hallottam. Réti Zoltán igazgatóhoz igyekeztem, ám az egyik teremből „földöntú­li” muzsikaszó hallatszott. Nem tudtam tovább menni, a zene nem engedett Óvatosan kinyitottam az ajtót, csende­sen helyet foglaltam­A balassagyarmati zeneisko­la tanáraiból alakult J. S. Bach együttes próbált. Láttam a partitúrát: Ária a 157. kan­tátából. S a partitúrák fölé öt zenész hajolt: Somogyvári Il­dikó (zongora), Fogarasi Béla (gitár), Veres István (fuvola), Horváth János (fagott) és az énekes: Komády Gerzson. Az iskola igazgatója végül itt a próbán talált rám. Kér­déseimet kénytelen voltam con sordino (hangfogóval) fel­tenni, magyarán: suttogva be­szélgettünk, nehogy zavarjuk a kitűnő kamarazénészek munkáját. — Ilyen képzett gitárost még nem hallottam — súgtam lelkesen Réti Zoltánnak. Mihály Andrásnak, ze­nei életünk egyik tekintélyé­nek véleménye szerint Foga­rasi Béla rendkívüli • virtuóza hangszerének, páratlan tehet­ség •. — súgja válaszul az igazgató. — Az énekes, Komády Ger­zson stílusismerete lenyűgöz — lelkesedem tovább. — Kul­turált baritonja ritka kincs. Réti Zoltán büszkén moso­lyog lelkesedésemen- Nem válaszol rögtö'n. Megvárja a tétel végét (a muzsikusok le­teszik hangszereiket, a parti­Bábel László felvétele túrát böngészik, Komády Ger­zson magyaráz.. •), majd eze­ket mondja: — A Bach együttes ma már országos hírű, csak éppen a nógrádiakban nem tudatosult eléggé ez a tény.. • Az együt­tes szerepelt ugyan néhány­szor a megyében, de sokkal többet kellene szerepelni! Re­pertoárjuk nem szorítkozik csupá'n Bach muzsikájára, hu­szadik századi műveket is előadnak. Játszanak zongora nélküli darabokat is, a legki­sebb faluban is felléphetné­nek — ha hívnák őket •. A Filharmónia mintha nem is tudna a Bach együttes létezé­séről. . .Nagy sikerük volt leg­utóbb, szeptember 9-én a bán- ki szabadtéri színpadon- A víz közelsége megsokszorozza az élményt, s azokra is hatott a zene, akiknek úgymond a ko­moly zene „magas”. Az már bizonyos, hogy jövőre is ren­dezünk koncertet a bánki ta­von! — S addig? — Várjuk a meghíváso­kat .. Az együttes dolgozik, s mi mást akar mint bemutat­ni tudását-..? Sárközi Gábor A Központi Statisztikai Hi­vatal 1974 végén végzett rep­rezentatív felmérést, amely szerint a népgazdaság anyagi ágazatában dolgozó fizikai foglalkozásúak 40 százaléká­nak nincs általános iskolai végzettsége. Megyénkben ez az arány valamivel rosszabb, bár az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy egyre többen végezzenek eredményesen a dolgozók általános iskolái­ban. Mindent egybevetve: 30 évvel azután, hogy megjelent a dolgozók általános iskolái­nak létrehozásáról szóló tör­vény, a fizikai munkakörben foglalkoztatottak közül sok a minimális műveltséget jelentő iskolai végzettség nélkül dol­gozik. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Mengyi Jánossal, a nagybátonyi Bartók Béla Általános Iskolában működő dolgozók iskolája tagozatve­zetőjével. Itt, a megye egyik legnagyobb munkástelepülésén évek óta igen jó eredmény­nyel működik a dolgozók ál­talános iskolája. Az elmúlt három-négy év alatt, mintegy háromszázötvenen szereztek bizonyítványt az es­ti, illetve a levelező tagoza­ton. Mi a jó eredmény titka — tettük fel a kérdést beszél­getésünk során. Nagybátonyban működő ipari üzemek — a bánya, a FÜTÖBER, a haris­nyagyár, újabban a község­gazdálkodási vállalat — veze­tői világosan látják, hogy a munkások műveltsége gazda­sági tényező is. Addig, amíg a munkaerőigényes világban a fő gondot az okozza, hogy nincs létszám, itt több üzem­A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg a Szocialista közművelődés cí­mű összefoglaló munkát. A marxizmus—leninizmus esti egyetemének tankönyveként, Ács Ferencné szerkesztésében megjelentetett kézikönyv ki­tűnő áttekintést ad a közmű­velődés minden fontosabb te­rületéről, elvi és gyakorlati problémáiról, kijelölve he­lyét hazánk szocialista kul­túrájában. Rendkívül sok érdekes tudnivalót tartalmaz Bálint József Társadalmi ré­tegződés és jövedelmek című mo6t megjelent tanulmánya. A kötet elsősorban a számok, Bdrűny Tam At BALATONNAL 20. A nagymama végzett a lá­nya öltöztetésével, s most elé­gedetten szemléli művét Har­minchatnál nem mutat többet Ilonka; s olyan helyes, olyan kis aranyos ebben a fehér kosztümjében, a pici kalap­ban, azzal a cseppnyi tüllfá- tyollal! ' — Na — mondja elégedet­ten —. néz majd a vőlegény! Lánya a faliórára pillant. — Mi van vele? Szólni Kell neki, hogy siessen! Kati perdül be most Jani kis szobájából, ő ott öltözkö­dött. A vadonatúj ruhája van rajta, amit az érettségi ban­kettre kapott — Na? — kérdi, s megper­dül a tükör előtt — Melyikünk a menyasszony? Az előszobaajtó kivágódik és Jani bukik be rajta. — Itt vannak a taxik! — Karcsikám! Kiáltja a mama. — Itt vannak a taxik! Csend. Odabentről semmi válasz. — Jancsikám, szólj be apád­nak! Semmi kedvem sincs el­késni! Nagymami, te meg nézz be a vendégekhez! Készülhet­nek! A nagymama indul az első szobába, Jani meg a fürdő­szobán át a belső szobába. Apja az ágy szélén ül, még ingujjban, de már sötét nad­rágban. Nyakkendője a kezé­ben, - de nem köti még, ül és mered maga elé. — Apa! — kiáltja Jani ide­gesen. Siess! Itt vannak a taxik! Most anyja is benyomul mö­götte a szobába, de földbe gyökerezik a lába. — Te még csak így vagy Karcsikám? — így ... — sóhajt az em­ber. — Itt vannak már a taxik, kisfiam! Ispánki ránéz. — Tudom. — Pénzért nyúl a zsebébe, s két százforintost nyújt oda a fiának. — Jam- kám, küldd el őket. Ez még Janinak is sok. Le­hull apja mellé az ágyra. — Mit csináljak? Fizesd ki és küldd el a ta- xikat! — tagolja az öreg. Nem, mégsem zavarodott meg — mondja magában Ja­ni. — Tisztán és világosan be­szél! — Az istenért, mi történt?! — zuhan melléjük harmadik­nak a mama. — Karcsikám mi van veled? A férje feléje fordul, a sze­me árkos, arca beesett. — Harmadik éjszaka nem alszom ... — motyogja ösz- szetörten. — Tépelődtem, mi­tévő legyek ... — Nagyot sóhajt. — Vetkőzzetek le, gye­rekek. Nem lesz esküvő! In­kább vesszen az örökség! — Dehát miért? — kérdi kétségbeesve az asszony. — Miért? Ispánki lehajtja a fejét — Mert a bigámiát büntetik, szívem. — És? — És én nős ember va­gyok . . . Az ajtó kivágódik, s már itt áll a nagymama. — Mi vagy te? — sikolt vészjóslón. — Nős ember?! Ispánki feláll, az ajtóhoz lép, biccent a tanúknak, s is­mét becsukja az ajtót. — Kati menjen be hozzá­juk — mondja rekedten. — Ti meg hallgassatok ide! — Le­ül, keskeny, szűk fekete cipő­jét leveszi, a papucsába bú­jik. — Mindig reméltem, hogy nem kell erről beszélnem . . . — kezdi halkan. — De most, ez az átkozott örökség . . . Felesége lesújtva nézi. — Hát ezért egyeztél bele mindig olyan könnyen, olyan elsőre, amikor a házasságra nemet mondtam! ... Én édes istenem! Ispánki hallgat, maga a beismerés ez a hallgatás. — És mikor nősültél, Kar­csikám? — szólal meg bá­tortalanul a nagymama. A veje sóhajt. — Ezerkilencszáznegyven- ötben. A mama arca felderül. — Hiszen akkor engem még nem is ismertél, Karcsikám! A férfi a keze után nyúL — Persze, hogy nem, szí­vem! A leventékkel elhajtot­tak nyugatra, tudod . . . Erről sokszor meséltem . . . De arról nem, hogy a háború utolsó hetében egy kis tanyá­ra vetődtem Bajorországban... Képzeljétek: egész nap éhes voltam, csont és bőr ... És volt ott egy kislány, olyan kis helyes, olyan keseszín, szőke­forma ... Én egy szót sem beszélek németül, de gondol­tam, csak jól járhatok, ha a háziak lányát elveszem, még­is inkább adnak majd enni... — És? — kérdi Kati. — Megkérted ? — A parancsnokunk beszélt a háziakkal. Megkértem, és ő kötélnek állt. Díszbe vágta magát — különben tanító volt civilben, a katonai rang­ja meg főhadnagy —, és el­ment a háziakhoz, hogy a ne­vemben megkérje a kisasszony kezét . . . Egy hét múlva már meg is esküdtünk. — Aztán? — szól most Ja­ni. — Könnyebb lett a sor­sod? Az apja ránéz, a tekintete lángol. — Megette a fene! A háziak ünnepi ruhában végigsírták az esküvőt, mint örömszülők, és csak a szertartás után derült ki, már otthon, a vacsoránál, hogy a kislány nem az övék... — Oltári! — rikkant Kati. — Hát ki volt? Az apja legyint — Valami menekült ő is... Csak szolgált ott náluk, aká» jómagam . , , 4 NÓGRÁD - 1978. október 3. kedd X tényező bér — főleg a harisnyagyár­ban és a FŰTÖBER-nél — vallják azt a nézetet: a mun­kaerőgondokon csak a munka minőségének javításával segíthetnek. Ez pedig jórészt a képzettség függvénye. A szakképzettségé és az azt meg­alapozd általános műveltségé. Kedvező Nagybátonyban: az ötéves terv gazdasági felada­tait úgy kívánják megoldani, hogy egyre több segéd- és be­tanított munkás átképzését tervezik. Például a FUTÖ- BER-nél és a harisnyagyárban pontosan felmérték, hogy kik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, ami köztudottan a szakmunkás-bi­zonyítvány megszerzésének akadálya. Évek óta nagy gon­dot fordítottak arra, hogy az esti és levelező tagozaton megszerezzék az általános is­kolai végzettséget. Így vált lehetővé, hogy a harmadik éve működő szakmunkástan­folyamok szervezése — érdek­telenség miatt — nem ütközik akadályba. — Az idén ősszel újra be­népesültek a dolgozók általá­nos iskolái, szakmunkáskép­zői. Meglett férfiak, család­anyák böngészik a tanköny­veket, töprengenek a számtan - példák felett. Néha talán res­telkednek hasonló korú gyer­mekeik előtt, de arra is akad példa Nagybátonyban, hogy együtt tanul az apa és a fia, anya és a leánya, s együtt oldják meg a feladatokat — mondta Mengyi János. A dolgozók iskoláiba járó hallgatók véleménye alapján arról is kell szólni, hogy a to­vábbképzéseken résztvevő munkásokat anyagilag is ér­dekeltté kellene tenni. Talán nem úgy, hogy egyszeri jutal­mat kapnak egy-egy osztály elvégzése után, hanem úgy, hogy a magasabb iskolai vég­zettség, a nagyobb tudás a magasabb bérrel járjon. Ez ma még nem így van. De ez­ért nem a szűk látókörű vál­lalati bérpolitika hibáztatha­tó. Talán sok helyen adnának több bért, de szigorúan be­tartják — ez érthető — azt a központi irányelvet, hogy bér­emeléssel nem a továbbkép­zést, hanem az így jelentkező hatékonyabb és jobb minősé­gű munkát kell elismerni. A legképzettebb munkás sem végezhet hatékony mun­kát ott, ahol rossz az üzem- szervezés, ahol akadozik az anyagellátás. Közgazdász is­merősöm utalt arra, hogy az ilyen helyen a legjobban kép­zett munkás sem kamatoztat­hatja kellőképpen tudását. Így azonnal adódik a követ­keztetés: szét kell választani a dolgokat. Egyrészt jobban meg kell fizetni a jói képzett szakmunkásokat, másrészt olyan munkafeltételeket kell teremteni, amelyek között a műveltebb, a szakmailag kép­zettebb munkás valóban töb­bet és jobbat produkálhat, mint például a hat elemit végzett, szakképzetlen betaní­tott munkás. — Ezeket a gondokat, prob­lémákat Nagybátonyban az üzemek politikai és gazdasági vezetői jól látják. Ezért van úgy, hogy gyorsan és jelentős arányban csökken az iskolá­zatlan és szakképzetlen mun­kavállalók aránya — mond­ta befejezésül Mengyi János, a nagybátonyi dolgozók esti iskolájának tanfolyamvezető­je. gy. L üj a statisztika adatai alapján vázolja fel a társadalmunk­ban bekövetkezett rétegző­dést, s azokat a jövedelmi vi­szonyokat, amelyek Magyar- országon kialakultak. A Magvető Könyvkiadó népszerű sorozata a Gyor­suló idő, újabb kötetekkel je. lentkezett. Az egyik Kádár Zoltán Sárkányok újjászüle­tése című tanulmánya, amely egy nevezetes régészeti ásatás történetét, hátterét, eredmé­nyeit mutatja be. Széles körű — És ki volt a kislány? A férfi elréved. — Valahonnét Lengyelor­szágból, Lemberg környékéről került oda szegényke, a nagy háborús forgatagban . . . — És a szülei? — Azt hiszed, tudom? Vagy hogy ő tudta? A szülei eltűn­tek, de hogy hová, ki tudja azt abban a nagy kavarodás­ban, fejetlen tipródásban!.., — Németek voltak? — Hát mit gondolsz: tu­dom én? Felőlem lehettek ottani németek is, lengyelek is, ukránok.. • Vagy let­tek? Litvánok? Hát ki tudná azt most már? Csend van. — És mi lett vele? — kér­di az asszo'ny nyomottan. — Hazahoztad? ^ — Akartam volna- De, nem jött. Amikor elindultam hazafelé, mondtam, jöjjön ve- lem. De csak a fejét rázta. Azért összecsomagolt velem együtt és amikor elindultam, elindult ő is, hogy megkeres­se az övéit.. • Akkor láttam utoljára, negyvenöt szeptem­berében, a német---cseh hatá­ron. — Sírt szegénykém, majd a szívem hasadt meg.. • De azt mondta, a szülei fonto­sabbak. .. Kati nevet­— Há'ny éves volt? Az apja a földet nézi. — Tizenhat — feleli hal­kan. Megint csönd van. A nagy­mama töri meg. — Nagy dolog! — int fölé­nyesen. — Akkor most szé­pen elválsz tőle! A veje ránéz­— De drága nagymama! Nem mondaná meg, hogy hol keressem? (Folytatjuk) érdeklődésre tarthat számot Benedek István érdekes ta­nulmánya Rousseau-ról, a nagy természettudósról. Eb­ben a sorozatban látott nap­világot Georges Duby Embe­rek és struktúrák a középkor­ban című tanulmánya is. Az Űj termés sorozat a fiatal­többnyire elsőkötetes költők, írók bemutatására szolgáL E sorozatban látott napvilá­got Nagy Gáspár Halántékdob című verseskötete, melynek darabjai — úgy érezzük — joggal tarthatnak igényt a verskedvelők érdeklődésére. A Szépirodalmival közös vállalkozás a magyar iroda­lom három évtizedének rep­rezentáns alkotásait bemutató 30 év sorozat, amelyben köz­readták Hubay Miklós drámái­nak válogatott gyűjteményét, A szív sebei címmel. Most jelentette meg a kia­dó Kiss Irén Állókép című kötetét is. Az első verseskö­tetével nemrég jelentkezett szerző ez alkalommal epikus­ként mutatkozik be. Regé­nye útkereső és úttévesztő fia­talokról szól, frissen diplomá­zott értelmiségiekről. akiket pályakezdő gondjaik, társa­dalmi helykeresésük nyugta­lansága nemegyszer mellék- útra, sőt zsákutcába sodor. Fábián László lírai hangvéte­lű, szabadversszerűen hömpölygő elbeszéléseiben (Alig hallom a harangszót) egyre jelentősebb szerephez jutnak a korunk ellentmon­dásait és általában emberi mivoltun k tragikus alapkér­déseit példázatokban megfo­galmazótörténetek. A Magyar atom Moldova György váloga­tott írásait tartalmazza; az Üdüljön Bábelben, a (H. Ko­vács történeteiből), a Maga az iparos és a Gumikutya ciklu­sokat. Űjabb kiadásiján lá­tott napvilágot Lukács György összes műveinek sorában Az ész trónfosztása. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg a fiatal írónemzedékhez tarto­zó Lengyel Péter Cseréptö­rés című regénye, amely a tegnapi, tegnapelőtti Magyar- országot idézi fel azzal a kö­vetkeztetéssel, hogy ismer­nünk és vállalnunk kell a múltat; cipelni kell amit tettünk, felelősek vagyunk önmagunkért. Űjabb kiadás­ban látott napvilágot Sütő András első megjelenéskor is méltán sikert aratott könyve, az Anyám könnyű álmot ígér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom