Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-08 / 212. szám

Magyar—mongol kosos közlemény ISsíría hőseiről IV, Ulánbátor A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak és a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának meg­hívására Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, 1978. szeptember 3. és 7. között hivatalos, baráti látogatást tett Mongóliában. Mongóliái tartózkodása során az MNK Minisztertaná­csának elnöke és a kíséretében levő személyek ipari és mezőgazdasági létesítményeket, valamint kulturális intéz­ményeket látogattak meg Ulánbátorban és Darhanban. A magyar vendégeket mindenütt meleg, szívélyes fogadtatás­ban részesítették. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke és Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke, tárgyalásokat folytatott az őszinte barátság, a testvériség és a teljes egyetértés légkö­rében. Megbeszéléseket folytattak a Magyarország és Mon­gólia közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés további erősítéséről és szélesítéséről. A felek mély megelégedés­sel állapították meg, hogy or­szágaik között a barátság és a gyümölcsöző együttműködés töretlenül fejlődik és szélese­dik, a Magyar Népköztársa­ság és a Mongol Népköztár­saság közötti barátsági és együttműködési szerződés alapján. A magyar és a mon­gol nép közötti hagyományos barátság megszilárdításával kapcsolatban hangsúlyozták Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Jumzsagijn Ce- denbal, az MNFP KB első titkára találkozóinak és meg­beszéléseinek különleges je­lentőségét Tájékoztatták egymást je­lenlegi ötéves terveik végre­hajtásának menetéről. A miniszterelnökök ismé­telten megerősítették, hogy az MSZMP és az MNFP, a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság vál­tozatlan és következetes, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveire épülő irányvonalnak megfelelően, a két ország test­véri szövetségének és szoros együttműködésének további elmélyítésére, a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságának meg­szilárdítására törekszenek­A lsét ország közötti gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés menetét át­tekintve, a felek elégedettsé­güket fejezték ki azok kedve­ző eredményei kapcsán, és el­ismeréssel értékelték a ma­gyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság tevékenységét. Megállapodtak, hogy köl­csönös erőfeszítéseket tesz­nek a Magyar Népköztársaság segítségével a Mongol Nép- köztársaságban létesített ipa­ri vállalatok bővítésére és rekonstrukciójára. A miniszterelnökök megál­lapították, hogy a két ország közötti kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok to­vábbfejlesztésében a legkedve­zőbb lehetőségek a Mongol Népköztársaság egyes ásványi együttműködésének konkrét területeit mind kétoldalú, mind sokoldalú vonatkozás­ban. A felek hangsúlyozták a KGST XXXII- búkaresti ülésszakán elfogadott hatá­rozatok jelentőségét, és ki­fejezték azon határozott szán­dékukat, hogy erőfeszítéseket tesznek a testvéri szocialista országok sokoldalú együtt­működésének továbbfejleszté­se és tökéletesítése érdeké­ben. A Magyar Népköztársa­ság és a Mongol Népköztár­saság miniszterelnöke is­mételten hangsúlyozta, hogy a jövőben is erősítik a nagy Szovjetunióval és a többi test­véri szocialista országgal való megbonthatatlan barátságu­kat, együttműködésüket. Áttekintve a jelenlegi nem­zetközi helyzet időszerű kér­Megállapították, hogy a né­pek békéjét, nemzeti függet­lenségét és társadalmi hala­dását komolyan veszélyezteti az imperializmus és a reakció erőivel nyíltan azonosuló kí­nai vezetés nagyhatalmi, ex- panzlonista politikája. A Ma­gyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság is határozottan szembeszáll a kínai vezetők nagyhatalmi, hegemonlsta, szovjetellenes és szocializmusellenes irányvo­nalával. A felek elítélték a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen irányuló kínai nagyhatalmi tö­rekvéseket, valamint a jelen­legi kambodzsai vezetés által provokált konfliktust­A két ország kormányfője támogatásáról biztosította a KNDK-nak Korea békés és demokratikus egyesítésére irányuló erőfeszítéseit. Az elhúzódó közel-keleti válsággal kapcsolatban a két miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a különutas tárgyalá­sok politikája akadályozza a válság tartós és igazságos ren­dezését. Kifejezték azon véle­ményüket, hogy az átfogó ren­dezéshez vezető reális utat csakis a genfi békekonferencia munkájának valamennyi ér­dekelt fél részvételével tör­ténő felújítása jelentheti. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság ha­tározottan elítéli az imperia­listáknak és más reakciós kö­röknek egy úgynevezett Af- rika-közi erő létrehozására, az afrikai népek nemzeti felsza­badító harcának vérbe fojtá­sára, a kontinens országai ha­ladó irányú fejlődésének megakadályozására és a fajül­döző rendszerek átmentésére irányuló kísérleteit­A felek szolidárisak Zim­kincseinek közös feltárásé- tési tárgyalásoknak- ban, a könnyű- és élelmiszer- ipari termelés, valamint a vízgazdálkodás terén folyta­tandó együttműködésben, az árucsere-forgalom állandó nö­velésében és mongol szakem­berek képzésében rejlenek. A Magyar Népköztársaság a jövőben Is hozzájárul az e területeken folytatott együtt­működés feltételeinek bővíté­séhez­A Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke őszinte köszönetét fejezte ki az MSZMP KB-nak és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának azért a sokoldalú, testvéri segítség­ért és közreműködésért, ame­lyet a Mongol Népköztársaság­nak nyújt a szocializmus épí­tésében. A miniszterelnökök meg­bízták országaik központi ter­vező szerveit, hogy 1979-ben egyeztessék a Magyar Népköz­társaság és a Mongol Népköz- társaság 1981—1985 évekre szóló népgazdasági tervét, és határozzák meg a két ország déseit kifejezték kormányaik babwe, Namíbia és a Dél-af- határozott szándékát, hogy kitartó erőfeszítéseket tesz­nek az enyhülési folyamat vi­lágméretű továbbfejlesztésé­ért, annak konkrét leszerelé­si intézkedésekkel történő ki­egészítéséért­A leszerelési világkonfe­rencia legrövidebb időn belü­li összehívása mellett foglal­tak állást, amelynek célja, hogy gyakorlati és hatékony intézkedéseket fogadjanak el a veszélyes méreteket öltő fegyverkezési hajsza megszün­tetésére és a leszerelés meg­valósítására. A két miniszterelnök, hang­súlyozva kormányaik egyet­értését a Szovjetunió konst­ruktív leszerelési javaslatai­val, kiemelte annak a szovjet kezdeményezésnek az idősze­rűségét, amely a jelentős ka­tonai erővel rendelkező ál­lamok fegyveres erői meny- nyiségi és minőségi növelésé­nek beszüntetését irányozza elő. A felek különleges jelen­tőséget tulajdonítanak a stratégiai támadófegyverek, korlátozásáról folytatott szov­jet—amerikai, valamint a Bécsben folyó közép-európai haderő- és fegyverzetcsökken­rikai Köztársaság népeinek a felszabadulásukért és nem­zeti függetlenségükért vívott harcával. A Magyar Népköztársaság ős a Mongol Népköztársaság kormánya egyértelmű támo­gatásáról biztosítja az el nem kötelezett országok belgrádi értekezletén hozott határo­zatokat. Elégedettségüket fejezték ki a találkozók és tárgyalások eredményeivel kapcsolatban, amelyek ismételten meg­erősítették a nézeteik teljes azonosságát valamennyi meg­tárgyalt kérdésben. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke köszönetét fejezte ki az elvtársi fogad­tatásért és baráti vendéglá­tásért és hivatalos, baráti lá­togatásra hívta meg a Magyar Népköztársaságba Zsambin Batmönh elvtársat, a Mongol Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökét, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta- (MTI) (jf mederben Itt 45 méter mély a víz — Mi tudjuk ki a barát, ki az ellenség- El Szaura váro­sában mondja ezt Abdul Fat- tah Oszmán, akivel az euf- ráteszi gát építéséről beszél­getünk. Ezt a mondatot már hallot­tuk itt Szíriában, Mohamed Ali Haszan, az A1 Baath lap főszerkesztő-helyettesének szájából. Abdul Fattah Osz­mán tényekkel erősíti állítá­sát: az Eufrátesz szabályozá­sa, hasznosítása már régi gon­dolat. Hosszú ideig mégsem lett belőle semmi. A kormány az NSZK-val tárgyalt, azok hajlandók is lettek volna épí- téni, de elfogadhatatlan fel­tétellel. Olajat akartak ku­tatni —, s ezt a szírek nem engedhették meg. A gátépítés pedig sürgetett. A szír vizek 83 százalékát az Eufrátesz adja- S a rengeteg vízből az országnak nem­hogy haszna, de kára szárma­Az első mérnök 1968-ba'n érkezett. 1989-ben Aleppótól, El Szauráig, a gátépítők szá­mára épült új városig ért a villany. 1969. augusztus 19- én kezdődött az igazi munka a gátépítésen- Vendéglátónk térképen mutatja: régen ott folyt az Eufrátesz, itt vágták át a földeket —, ez a folyó új medre. Tizenháromezer mun­kás dolgozik a gátépítésen. S ha végleg elkészül 640 ezer hektár földet ö'ntöz majd. A gát mentén már sok minta­falu szerveződött, ezekben nagyüzemi módon gazdálkod­nak, bemutatva, milyen kin­cset rejt az Eufrátesz. Villanyt adnak Libanonnak, Jordániának. Ahol állünk, s a zuhogó víz dunyháját néz­zük: 45 méter mély a víz. Égszínkék a megzabolázott folyó, égszínkék a zsilipről aláhulló víz —, visszatükrözi, a mindig felhőtlen eget. Álomszép látványa ez a ter­zott. Egy-egy áradáskor em- mészetnek, ahogy akarata el- beréleteket követelt, s a gaz­dasági kár is évpnte harminc- millió szír fontot vitt el. A Szovjetunió önzetlenül vállalta a gátépítést. Nem kö­tött ki semmit. 1966-ban alá is írták a szerződést. — A legnehezebb időben álltak mellénk a szovjetek — mondja a fiatal Oszmán. Ez a dátum nagyon fontos szá­munkra- Az 1967-es izraeli háború valamennyi arab or­szágnak nagy veszteségeket okozott. A háború után talp­ra kellet állni, megerősíteni a gazdasági életet. S ekkor, a mélypont idején nyújtotta ke­zét a Szovjetunió. Az ázsiai helyzetről foly­tatott eszmecsere során a fe­lek kifejezték azon határozott meggyőződésüket, hogy az ázsiai országok aktív, együt­tes erőfeszítéseire van szükség a béke és a biztonság tartós pilléreinek megteremtéséhez a kontinensen. Ennek kapcsán a felek úgy vélik, hogy az ázsiai béke és biztonság meg­erősítéséhez, az országok kö­zötti széles körű együttműkö­dés kialakításához elengedhe­tetlen a függetlenség és szu­verenitás, a területi egység tiszteletben tartása, az erő­szak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fenyegetésről való lemondás, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös együttműködés fejlesz­tése elveinek szigorú betartá­sa. A magyar fél nagyra érté­kelte a Mongol Népköztársa­ság elsősorban az ázsiai föld­rész békéjének és biztonságá­nak megszilárdítására irá­nyuló aktív tevékenységét­<£ NÓGRÁD — 1978. szeptember 8., péntek A SALT az amerikai lapokban Heltal András, az MTI tu­dósítója jelenti: A Fehéri Ház Zbigniew Brzezinski vezette nemzetbiz­tonsági tanácsa fokozottan el­lenőrzése alá vonja a hadá­szati kérdéseket, s az Egye­sült Államok új elgondolásai tovább bonyolíthatják a SALT-tárgyalásokat — tűnik ki amerikai sajtójelen lések­ből. Fritz Ermarthnak, a CIA korábbi munkatársának veze­tésével a nemzetbiztonsági ta­nácsban új hivatalt hoznak létre, amely a harcászati nuk­leáris fegyverekkel és a ha­dászati doktrína kérdéseivel foglalkozik majd — jelentet­te csütörtökön a The Wa­shington Post. Az új hiva­tal egy jövendő, harmadik SALT-egyezmény előkészíté­sével és az európai haderő­csökkentési tárgyalások kér­déseivel is foglalkozik majd. A lap vezető kormánytiszt­viselőket idéz, akik szerint az új Fehér Ház-i hivatal szep­tember 15-i hatállyal való megszervezése arra utal: a Carter-kormáry sikerre szá­mít a második SALT-egyez­mény megkötéséről a Szovjet­unióval folyó tárgyalásokon. A Post úgy értesült, hogy Paul Warnke, az amerikai SALT-küldöttség vezetője csütörtöki és pénteki moszk­vai tárgyalásain megadja az amerikai választ néhány kér­désre, amelyet Gromiko, szov­jet külügyminiszter tett fel júliusban Genfben amerikai kollégájának, Vancének. Warnke egyúttal bizonyos „új meghatározásokat” ter­jeszt elő a hadászati erők színvonalára, s a jövendő in­terkontinentális fegyverrend­szerekre vonatkozóan. Az új Fehér Ház-i hadá­szati hivatal megszervezése Zbigniew Brzezinskinek, Car­ter elnök kül- és katonapoli­tikai tanácsadójának növekvő befolyását tükrözi — mutat­nak rá megfigyelők. lenére az ember kordába szo­rítja. S ahol a természet az ember szolgálatába szegődik, ott minden, de minden meg­változik körülötte. Más lesz az éghajlat, más a csapadék mennyisége. S más lesz az ember. Ahol villany, kor­szerű út van (egymilliárd 400 millió szíriai fontba került ez a szakasz) —, átalakul az ember életformája. Aki tegnap nomád életet élt, végképp a folyó mellé telep­szik és módszeres, új fajta gaz­dálkodásba kezd. De az ilyen­fajta munkához szakértelem, tudás kell, s ha nehéz is az ismeretek megszerzése —, az embernek saját érdeke, hogy megszerezze. Abdul Fattah Oszmán hosz- szan beszél erről a változás­ról, s mindannyiszor visszatér a kezdetre. Arra, hogy a szov­jetek, a szocialista országok támogatása nélkül semmire sem mentek volna. Már el­utaztak a segítőtársak, csak levelek érkeznek Kijevből, Moszkvából, üzennek a bará­tok hol ezzel, vagy azzal, mert a távolság sem szakítja szét a munkában szövődött kötelé­ket. A magyarokat is emlege­tik: az óriás gépcsarnokban magyar szakemberek szerelték fel a villanyberendezéseket, a termek belső díszítése is a magyarok szakértelmét dicsé­rik­Egy percig sem kételked­tünk vendéglátóink lelkese­désében, abban, hogy a kör­nyéken máris érezhető az életforma-változás —, tapasz­talatot gyűjteni mégis Raklcá- ba mentünk. Rakkát nem régen rajzolták fel a térképre. Rákká nem lé­tezett. Ahol most szép házak sorakoznak nemrégen még lakatlan hely volt, ma minta­falu. Munzir A1 Atli általá­nos igazgató, Abdul Razak A1 Hasszán az állami gazdaság igazgatóhelyettese ismétli Abdul Fattah Oszmán szava­it: itt minden más, mint teg­nap! Tágasabb, egészségesebb lakásokat építettek, gondos­kodtak a dolgozók szociális ellátásáról, ha az új falut ré­gi településekhez hasonlítjuk, már külsőleg is elárulja a környék: emberibb, egészsé­gesebb, kulturáltabb így élni. Rakkában Is 1968. volt az Indulás éve- Tanulmányt ké­szítettek a talajról; mit érde­mes termelni e tájon, s 1970- ben már művelték a földet.' 1973-ban győzedelmesen je­lenthették: érdemes voltl Abdul Razak A1 Haszan sorolja: — Gépbemutatókat tartottunk, tanfolyamokat szerveztünk, hogy md nevel­jük ki szakembereinket, trak­torosokat, kombájnoaokat. Élelmiszer-tartósí tó üzemünk is szakavatott embereket kí­ván. A nőknek varrótanfo- lyamot indítottunk. Különbö­ző nyelveket oktatunk. Per­sze az analfabétákról sem fe­ledkeztünk meg, Itt minden­ki előbb-utóbb megtanul ír- ni-olvasni­Rakkához haso’nló gazda­ság a környéken még tizenöt működik, húszezer hektáron, valamennyi tíz—tizenöt éves fejlesztési koncepciót készí. tett. Terepjáróval száguldunk a felvert homokon. Abdul Ra­zak A1 Haszan, aki egyetemi professzori székétől vált meg. majd Aleppo megye földosztó bizottságának elnöke lett —, kísér utunkon. A gyümöl­csösben almát szakítunk a fá. ról; érett, piros és mézédes. Mint az itthoniak. A szőfő még nem érett. Odébb arat­tak- A legmodernebb kom­bájnon humuszos férfi ér­tően vezette masináját az érett kalászok között. Voltak, akik álló gép tövében —, véd­ve a naptól — fogyasztották ebédiüket. Azután ez a gép is indult tovább, tovább. Nincs idő hosszan pihenni. Rákká, ban és másutt sem. Nincs megállás. Láttunk román, bolgár, japán, szovjet, holland, francia talajkutató­kat, óriás gépek markolták a földet, emelték ki helyéből a sárga homokot, változtatták a környéket. A szír kormány több országgal szerződött a további kutatásra, hogy egy­szerre és mi’nél előbb birtoká­ban legyen a tudományos megállapításoknak- Sürgeti őket az idő, a maguk készítet­te terv: 640 ezer hektárod ön­tözni kell. Megváltoztatni a termelési kultúrát, átalakíta­ni az embereket. Fel akarják számolni a maradiságot, nagy tudású emberekkel újat, korszerűt teremtenek. A hol. napot építik: Elszántan, kö­vetkezetesen. Következik: tovább. Sági Ágnes A szalag fut

Next

/
Oldalképek
Tartalom